Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-07 / 247. szám
2 Dunántúli napló 1976. szeptember 7., kedd Lánycsók az élen fl tejtcrmeicsi verseny eredményei Az 1976. január 1-én indult megyei tejtermelési verseny első félévét értékelték a Baranya megyei ÁllattenyésztésLfel- ügyelőségen. A versenyhez öt állami gazdaság, 33 termelő- szövetkezet, valamint 34 falu 254 kistermelője csatlakozott csaknem 18 000-es állatállományával. Az egy fejt tehénre jutó tejmennyiség Borjádon a legmagasabb: 1707 liter. A legjobbak közé került még Sásd, Baksa, Szabadszentkirály valamint Geresdlak. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelésben első helyen végzett Geresdlak, 41 798 literrel. Az első öt közé jutott még Véménd, Bicsérd, Pécsvárad, Szabadszentkirály. Tíz kistermelőt rangsoroltak. Első helyezett Joó János (Pe- terd), 13 739 litert fejt négy tehéntől. Legjobbnak bizonyult még Horváth József (Bicsérd), Tatai János (Homorúd), Kiss Nándor (Katádfa). Az országos tejtermelési versenyben 19 baranyai tsz vett részt. Az egy tehéntől fejt mennyiséggel Lánycsók vezet: 1781 liter. Második Szajk, harmadik Borjád, negyedik Boly. Szántóverseny Maison Huszonöt traktor, mintha egy gépi balettet mutatott volna be a majsi határban — olyan fürgén forgolódtak, s húzták a nyílegyenes barázdákat. A szigorú pontozóbírákat azonban nem a látvány érdekelte, hanem az a tízféle szempont, amely alapján eldöntötték, hogy melyik traktoros a legjobb. Tegnap délelőtt rendezték meg a mohácsi járás 35 éven aluli traktorosainak szántóversenyét, amelyet a KISZ Mohácsi Járási és a majsi körzeti bizottsága szervezett. Az ösz- szeseregletí nézők és a szurkolók között ott volt Ambrus Lajos, a Mohácsi Járási Párt- bizottsáq első titkára is. A magasszínvonalú versenyen, a kisgépek kategóriájában első lett Pozsár András, második Martina József — mindketten Lippóról, harmadik Csiki József (Bólyi Állami Gazdaság). A nehézgépek kategóriájában első' Rózsa András (Bólyi Állami Gazdaság); második Tóth Lajos (Majsi Termelőszövetkezet); harmadik Bachesz József (Bólyi Állami Gazdaság). Szocialista városok művelődési vezetőinek tanácskozása Komlón Dr. Csendes Lajosnak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének az előadásával kezdődött meg tegnap délelőtt Komlón a szocialista városok művelődési vezetőinek háromnapos tanácskozása. Ajka, Komló, Oroszlány, Dunaújváros, Százhalombatta, Ózd, Kazincbarcika és Leninváros oktatási valaminf közművelődési vezetői találkoznak és tanácskoznak egymással a Juhász Gyula Klubban, kulturális életünknek a munkásművelődést különösképp érintő feladatairól. Az elnöki asztalnál a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese mellett Rajnai József, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője; Gal- lusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára, Mother János Komló tanácselnöke. Lantos József, a Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, valamint Rácz Sándor Komló város Tanácsa művelődési osztályvezetője foglalt helyet. A hagyományos megnyitók és bevezetők után dr. Csendes Lajos előadásában kiindulásképpen hangsúlyozta, hogy közoktatáspolitikánk a párt általános politikájának szerves része. Gyakorlása szervesen összefügg egyéb gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzéseinkkel. Középpontban álló ismert feladatai közül — amiket az 1972-es pártdokumentum foglalt össze és a XI. pártkongresszus is megerősített —, előadásában az általános iskolai oktatás; az egyenlőtlenségek fölszámolása, o korszerűsítés valamint a nevelőmunka időszerű kérdéseiről adott átfogó képet. Egyenlő feltételeket Az egyenlő föltételek megteremtése a tanulásban, a továbbtanulásban közoktatáspolitikánk alapkövetelménye. Ennek sokféle módja van. Például a bukások arányának további csökkentése. Ezt 11„7 százalékról 7 százalékra sikerült leszorítanunk. Ebben kétségtelenül nagyon fontosak az oktatás anyagi-személyi föltételei. De ami a jövőt illeti, az egész törekvés lényege az, hogy az iskolai órákon belül, az oktatás tartalma legyen színvonalasabb, azaz nagyobb hatóerejű a tanulókra nézve. A bukások száma erősen összefügg a tankötelezettségi törvény teljesítésével. Sokan — jelenleg száz tanuló közül tíz — elsősorban a bukások miatt nem végzik el, azaz nem fejezik be a VII— Vili. osztályt. Ennek a törvénynek érvényt kell szerezni, hiElőtérben a munkásművelődés Erősíteni a nevelésben a szocialista ember iránti követelményeket szén ez hosszú távon a fejlett szocializmus építésének intenzitására kihatással lehet. Az iskolák, illetve iskolán belül osztályok közötti egyenlőtlenségek egyik forrása a tagozatok túl- hajtása. A tagozatos osztályok száma növekedett, holott csökkenteni kellene őket. Ide általában a tehetséges gyerekek juthatnak, be, de sokszor ezt vagy ennek a mértékét a szülők álmai döntik el. Másfelől nem megfelelő számban kerülnek be ide a fizikai dolgozók tehetséges gyerekei. Ez is egyenlőtlenséghez vezet amiket föl kell számolnunk. Különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre, a fizikai dolgozók gyerekeinek egy részére, akiket föl kellene zárkóztatnunk; vagyis elsősorban a tanórákon való hatékonyabb oktató-nevelő munkával elő kell segíteni, hogy a hátrányos helyzetűek versenyképessé válhassanak az értelmiségi pályák irányában is. Itt említette az előadó egyebek közt azt is, hogy a jövőt illetően nagyon fontos a gimnáziumok és szakközépiskolák 40—60 százalékos arányának kialakítása; a szakmai képzettséget is nyújtó szakközépiskolai hálózat kialakítása. A jelenlegi tanévben minden területen minőségi előrehaladást kell elérni. Különös hangsúllyal a nevelés területeire, ahol hagyon sok még a kiaknázatlan lehetőség. A nevelésnek egész társadalmunk előtt álló feladatokra kell előkészítenie, így ebben az iskola és a társadalom kölcsönhatásának kell fokozottan érvényesülnie. A tennivalók: erősíteni a nevelésben a szocialista ember iránti követelményeket, és — népgazdaságunk teherbírásától függően — ennek az anyagitárgyi követelményeit. Közéleti gondolkodás Jobban kell támaszkodni a nevelőmunka egészében a társadalmi tényezőkre, jobban felhasználva a kommunista szülők segítségét. A legfontosabb té- - nyező a nevelés folyamatában változatlanul maga a pedagógus, a maga tudásával, személyiségével. S hozzátehetjük: köz- életiségével, ami nem elsősorban ilyen irányú tevékenységet, hanem közéleti gondolkodást és erre irányuló nevelőhatásokat jelent — hangsúlyozta beszédében dr. Csendes Lajos. Délután közművelődési témákkal foglalkozott, ma közoktatáspolitikai korreferátumokkal folytatódik a tanácskozás. Meg kell teremteni az összhangot az építési igények és kapacitás között A munka-és üzemszervezés gondjai az építőiparban Dr. Szabó János államtitkár sajtótájékoztatója Kiküldött munkatársunk jelenti. Az építő- és építőanyagipar munkaerő-gondjai közismertek. Említhetnénk a tégla- és cserépipart, ahol néhány éven belül ali'-g lesz számottevő utánpótlás. Megoldást jelenthet egyebek között a több műszak, a géA bányásznap vasárnapi eseményei A kedvezőtlen időjárás miatt, a pécsi Széchenyi térre tervezett bányász kulturális hetek megnyitóját vasárnap délelőtt, a Puskin művelődési házban rendezték meg. A november 25-ig tartó rendezvénysorozat megnyitóján többek között megjelent Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, valamint Pozsgai Miklós, az SZMT osztályvezetője. A szén- és ércbányászok képviselőinek, a lengyel, a szovjet és NDK-beli bányavállalatok küldöttségeinek részvételével Czente Gyula tanácselnök! mondott ünnepi beszédet. Megemlékezésében többek között a következőkről szólt. — A magyar bányászok történelme sok mindent feljegyzett: nyomort, embertelenséget, elnyomást és ezek ellen elkeseredett és ismétlődő harcot. Mindenekelőtt azokra emlékezünk, akik zászlóvivői voltak, akik ifjúságukat és életüket áldozták a jobb, emberibb életért, az emberi szabadság beteljesüléséért. Tisztelettel emlékezünk a bányászat hősi halottasa is, akik a természet erőivel vívott küzdelemben vesztették életüket, akiket hivatásuk teljesítése közben ragadt el körünkből az értelmetlen halál. Czente Gyula ezek után részletesen szólt arról, hogy a nyolc hónappal ezelőtt életbe lépett kormányhatározat új távlatokat nyitott a magyar bányászkodás előtt, amelynek egyik kézzelAkii« a Hírekben szerepelnek Csak egy perc türelmet kór, aztán szélesre tárul az ajtaja, ketten kijönnek, ketten bemegyünk. Talán öt perce beszélgetünk, amikor halkan és diszkréten nyílik az ajtó, a Postától jöttek, Weinper József egy perc türelmet kér tőlünk . . . Tehát rövid az idő, egy igazgató nagyon elfoglalt ember. Hát még, ha szeptember elsején foglalta el az igazgatói széket: negyven esztendős kereskedelmi szolgálat után a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalattól ment nyugdíjba Hegyes Ferenc, aki tizenhárom évig igazgatta azt a vállalatot, amely Pécs—Baranya közétkeztetését biztostíja. E vállalat igazgatói székébe nevezték ki Weinper Józsefet. — A szakmát negyvenkilencben kezdtem a beremendi vegyesboltban. Akkor még maszek volt, egy év múlva lett állami bolt. ötvenegyben kaptam meg a szakmunkásbizonyítványt, kereskedősegéd lettem. Weinper József Még ebben az évben két olyan boltot nyitottak Baranyában, amelyeket fiatalok irányítottak, a beremendinek én lettem a vezetője. Akkor volt húsz éves, és az üzlet legidősebb dolgozója. Persze, nem maradt ott sokáig, a Népbolt Vállalat — ez volt akkor a neve — kereste a jó szakembereket, kellett a hálózati ellenőr is, s Weinper József még ugyanez év decemberében Komlóra került ellenőrnek. Hét éviq volt ellenőr, 1958-ban a vállalat — akkor már Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat volta neve — áruforgalmi előadója lett. Két év múlva az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalathoz került áruforgalmi előadóként, majd, mivel közben az iskolákat is végezte, 1966-ban az üzemgaz- ^dosági főosztály vezetője lett. — ötvennyolc őszén iratkoztam be a Közgazdasági Technikumba, hatvankettőben, az érettségi évében a Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskolába, hetvenegyben ugyanitt lehúztam még egy évet sokad magam mai, mert Főiskola lett, hát az. is megvan. Végeztem ügyvitelgépesítési tanfoiyamot, és nemrég fejeztem be tanulmányaimat a Marxista szakosítón, általános politikai gazdaságtan szakon, és most kezdtem meq a filozófiát... A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatot, mint üzleti partnert ismerte. Tevékenységét számtalan társadalmi funkciója révén fontos politikai feladatnak tartja, s nagy fejlődési lehetőségeket lát. a vállalat előtt. Nagy munkabírása, a felelősség át- érzése tezsi méltóvá e teendők ellátására, több, mint kétezer dolgozó irányítására. Munkájához sok sikert kívánunk. Kampis Péter Medgyesi Mária énekel a komlói szabadtéri műsoron. fogható példája a már megkezdett bányászlakás építési akció. A bányász kulturális hetek rendezvénysorozatának első programjaként a megnyitót követően a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, valamint a lengyel testvérvállalat zenekarai adtak hangversenyt. A Mecseki Szénbányák Észak-bányaüzeme a szászvári Bányász-klubban tartotta bányásznapi ünnepségét vasárnap, a délelőtti órákban, ünnepi beszédet Papp István főmérnök mondott, majd kitüntetéseket adtak át. Igazgatói dicséretben részesült Láng Mihály és Mihola István vájár, valamint Bódog János ács. Nyolcán kaptak üzemvezetői dicséretet, majd a bányásznap tiszteletére indított szocialista munkaversenyt értékelték. A fejtési csapatok közül Miksai Henrik brigádja végzett az első helyen, 111,2 százalékos teljesítménnyel. A fenntartók legjobbikának a Csemez Lipót vezette 18-as csapat bizonyult. A program a délutáni órákban folytatódott a „Jó-szeren- csét” művelődési házban, több környékbeli néptánc-együttes és fúvószenekar felléptével, A má- zaszászvári bányásznapi műsor, a késő esti órákban bállal zárult. • A rossz időjárás miatt, a Si- kondán tervezett motoros ügyességi verseny, valamint az ejtőernyős ugrás elmaradt, és a Bihari táncegyüttes is a Zrínyi művelődési házban volt kénytelen megtartani műsorát. A meg-megújuló esőzés másfél órára „megfutamította” a komlói Bányász stadionba érkezett fővárosi művészeket, de a több mint négyezres közönség nem tágított A nagy sikerű műsort követően a komlói Bányász öregfiúk és a magyar színész válogatott mérkőzött meg egymással. Ezzel Komlón is befejeződtek a XXVI. bányásznap idei rendezvényei. S. GY. pék jobb kihasználtsága,a munkaidő teljes értékű termelőtevékenységgel való kitöltése. A munka- és üzemszervezés központi feladattá válik. Ennek eredményeiről, valamint továbbfejlesztéséről tartott sajtótájékoztatót szeptember 6-án dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár Budapesten, a minisztérium Kollégiumi-termében. Az üzem- és munkaszervezés magasabbrendű kategória. A műszaki fejlesztésnél is a jelenlegi adottságokat veszi figyelembe. Fő gondot a 2 millió forint feletti értékű nagygépek kihasználatlansága okoz. Elsősorban földgépekről, betongyári gépláncokról, darukról van szó. Még az idén kidolgozzák kettő, illetve két és fél műszakban való alkalmazásuk követelményeit. A kisgépeket ez a szabályozás nem érinti. Az alkalmi és spontán kölcsönzés helyett a gépek kölcsönzési rendszerét alakítják ki, és egy kölcsönzési szerv végzi majd a javítást, karbantartást, szállítást, A tervek szerint a következő öt évben a termelőberendezések jobb kihasználása révén a házgyárak teljesítőképessége mintegy 20 százalékkal növekedik, az élőmunka ráfordítás pedig ennyivel csökken. A magas- és mély- építőiparban az összes élőmunka-ráfordítás 30—35 százalékát „emészti" el az anyagmozgatás. Mindinkább a területi igényeket kielégítő központi telepekre összpontosítják az anyagfogadási és előkészítési folyamatok döntő többségét. Néhol az összépitési feladatok 40—50 százalékát már itt végzik el, mint a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A Fejér megyei, a Hajdú megyei és a Dél'-magyarországi Építőipari Vállalat sikeres „mintaszerve- zést” valósított meg. így például egy-egy termelő egység csak meghatározott technológiai folyamatok végzésére szakosodott, meghatározták a vállalati sajátosságokra épülő élőmunka-, bér-, anyag- és gépnormákat, valamint jól bevált a számítógépes termelésprogramozás is. A szervezési módszereket elterjesztik és 1977 végéig minden vállalattal kidolgoztatják saját adottságaikat, költségtényezőiket tükröző élőmunka-, gép-, anyag- és egyéb ráfordítási normákat. Probléma, hogy miként teremtsék meg az építési igények és kapacitások összhangját. Nincs szó központosított kapacitásgazdálkodósról, de a területi összehangolás céljából — első lépésként — a főváros és agglomerációja, továbbá a borsodi térség esetében kidolgozzák az igények és lehetőségek tartós összhangját biztosító fejlesztési programot. Egy másik szervezésfejlesztési elképzelés szerint 1980-ra havonta a jelenlegi 164 óra helyett 173 lesz az egy munkásra jutó teljesített munkaóra, ugyanis a több műszak nagyobb követelményekkel is jár. Törvény kell, mely kényszeríti a lakáskarbantartással, felújítással foglalkozó vállalatokat, hogy eredeti munkakörükben maradjanak. Dr. Szabó János államtitkai' hangsúlyozta: „— Nem lehetünk elégedettek. Nem vált általánossá a szervezés javítására irányuló törekvés, az új módszerek lassan terjednek. A szerződéses fegyelem laza, és az együttműködés fogyatékosságai gátolják a folyamatos munkát az építkezéseken. E körülmények szükségessé teszik, hogy konkrétabban határozzuk meg a szervezésfejlesztési tennivalókat és szigorúbban kérjük számon azok végrehajtását.” Csuti J. Sxfti#5 ünnepi program
