Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-07 / 247. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanio XXXIII. évfolyam, 247. szám 1976. szeptember 7., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Meddig tart a létszámzárlat? Losonczi Pál és Lázár György fogadta a mozambiki külügyminisztert Lázár György fogadta a mozambiki külügyminisztert A Himnuszt játssza a gyárvárosi úttörőzenekar. Kezdődik az ünnepélyes tanévnyitó az Ágoston téri iskolában. Fotó: Kóródi Gábor Hatvanezer iskolás Pécsett és Baranyában Vas-, gyémánt- és aranydiplomákat adtak át A z adminisztratív létszámzárlat átmeneti jellegű kényszerintézkedés. Nemcsak haszna, kára is van. Egyformán érinti a szorgalmas és szervezett, valamint az embert és időt pazarló vállalatokat, intézményeket. Az íróasztalok melletti létszámnövekedést korlátozza, illetve csökkenti. Nagyok még a műhelyekben is a belső munkaerő és munkaidő tartalékok. Akkor miért vált éppen az irodai létszámzárlat szükségessé? Természetes, hogy a dolgozók ott helyezkednek el, ahol számukra kedvezőbbek a munka- és kereseti feltételek. Megtehetik, mivel teljeskörű a foglalkoztatottság és általános a munkaerőhiány. Vonzó az állandó délelőttös műszak, az időbéres munka, a fehér köpeny, az íróasztal stb. A nagyon hátrányos munkakörülményeket — ahogy az életszínvonal emelkedik — egyre nehezebb anyagiakkal ellensúlyozni. Különösen a fiataloknál figyelhetjük meg az anyagi ösztönzés korlátáit. Fontos feladat tehát a munkakörülményekben meglévő lényeges különbségek kiegyenlítése. Egyebek közt a rutin jellegű irodai munka inter,f'tását is közelíteni lehet a normázott termelő tevékenységéhez, de a sajátosságokból és főleq a vélt presztízsből adódó különbségek azért óhatatlanul fennmaradnak. Meddig lesz hatályos, mikor fog megszűnni az adminisztratív létszámzárlat? Gyakori kérdés. A válasz szinte magától adódik. A létszámzárlat feleslegessé válik, ha az intézkedés eléri célját, ha az irodákban kényszerpályára kerül az ésszerű, takarékos és szervezett munka. Az időpontot persze nehéz lenne megjósolni. Valószínűleg nem is jön létre mindenütt egyszerre a kívánatos és elfogadható állapot. Akkor pedig a zárlatot sem szabad feloldani egyetemes jelleggel, azonos időpontban mindenütt, hanem csak differenciált módon, az adminisztratív létszámmal való takarékoskodás színvonalától függően. S valamennyi esetben az eredményes, jó munka, a hatékony és szervezett adminisztráció elismerése lesz majd a létszámstop feloldása, a szabad létszámgazdálkodás. Vagyis a vállalatokon, az intézményeken a sor: adjanak garanciát, bizonyítsák, hogy megérdemlik a bizalmat. Ne általában a létszámzárlat feloldását szorgalmazzák, hanem a hatékony foglalkoztatás helyi feltételeinek megteremtését. Az egyedi elbírálás és a fokozatosság lehetővé teszi, hogy a zárlatot ne ott oldják fel majd legelőször, ahol leghangosabban protestálnak ellene, vagy ahol esetleg a legnagyobb létszám-megtakarítást érték el, hanem ott, ahol intézményesítették a jó munkát, ahol a lehető legésszerűbben szervezték meg az adminisztrációt. Minderről nyíltan szükséges szólni, mivel a vállalatok, a tanácsok, az intézmények többsége máról holnapra él és csupán a létszámzárlat nyomán keletkező réseket igyekszik eltömni. Akkor is, amikor az átfogó tevékenységből kiragadva gépesítik például a manuális könyvelési, bérelszámolási munkákat. A termelést, a gazdálkodást, a fejlesztést kísérő teljes adminisztráció áttekintése, kritikai elemzése és újraépítése, a funkciók, a célok, a rendező elvek megfogalmazása hozhat csak érdemi eredményt. Ennek az átfogó tevékenységnek szerves része a gépesítés, a szakemberképzés, a személyzeti munka. Nélkülözhetetlen a rendszer- szemlélet, a vezetési, a szervezési, valamint a helyi ismeret, illetve a gyakorlatiasság. A döntések előkészítésének különösen hasznos segítője lehet az élenjáró tapasztalatok tanulmányozása. A hasonló adottságú, a rokonprofiiú vállalatok összehasonlításakor derül fény ugyanis arra, hogy milyen létszámtöbbletet igényel például, ha sok az ügyintézéstől mentesített vezető és titkárnő, vagy ha a gyáregység, az üzem vezetőjét nem hozzáértő, intézkedni, dönteni képes helyettes, hanem referáló, levelező, az ügyeket gyártó és halmozó adminisztrátorok, előadók segítik. A tapasztalatcserék nemcsak a szervezők, a vezetők, hanem az ügyintézők számára is meggyőzően bizonyíthatják, hoqy lehet másként és lehet jobban végezni ugyanazt a célt szolgáló munkát. S most a létszámstop miatt még attól sejn kell tartani, hogy a valóban meggyőző erejű tapasztalatcsere kilépéssel, munkahelyváltoztatással zó rul. A szakszerű, gyors, érdemi ügyvitel és adminisztráció nélkülözhetetlenül szükséges, a létszámzárlat csupán a vadhajtások, az ésszerűtlen, szervezetlen megoldások, a munkaerőpazarlás ellen irányul. Ezért a létszámlemorzsolódás kivédése, átvészelése sem lehet célravezető, ha hosszú távon nem alapozzák meg a hatékony irodai munkát, a korszerű ügyvitelt, a gyors ügyintézést és informálást. Szükséges, hogy a kényszerhelyzet előidézte rögtönzéseket, az ösztönösséget a tudatosság, az előrelátás váltsa fel. Nem a napi munkában — ott óhatatlanul sok a mechanikus és rutinelem —, hanem az adminisztráció egész rendszerének, keretének, szervezetének kialakításában. A létszámzárlatot követően tovább növekedtek az irodai munka szervezettségében, hatásfokában lévő különbségek, attól függően, hogy hol, hogyan reagáltak az intézkedésre. Az adminisztratív 'létszámzárlat feloldásában már csak azért sem engedhető az „egyenlősdi''. Az élenjáró vállalatoknál és intézményeknél célszerű már 1977- től megszüntetni a zárlatot, bizonyítva, hogy vannak példamutató eredmények, jelezve, hogy a kényszerhelyzet kulcsa a helyi vezetők kezében van. Kovács József Joaquim Alberto Chissano, a Mozambiki Népi Köztársaság Budapesten tartózkodó külügyminisztere hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadáson jelen volt Garai Róbert külügyminiszterhelyettes,. Csehik Ferencné, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—mozambiki külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Joaquim Alberto Chissano között. A tárgyalások során áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország kapcsolatai továbbfejlesztésének lehetőségeit. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Joaquim Alberto Chissanot, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Ugyancsak hétfőn Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a mozambiki külügyminisztert. Ezt követően Joaquim Alberto Chissanot Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára fogadta hivatalában. Á norvég külügyminiszter Budapesten Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Knud Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Roll I. Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete és Kárpáti József, a Magyar Népköz- társaság oslói nagykövete. * Knud Frydenlund, a norvég Királyság külügyminisztere és kísérete hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az utcákat már reggel ellepték a matróz-ruhába, ünneplőbe bújt diákok, izgatott tekintetű szülők és nevelők rendezgették a sorokat szerte a tantermekben. Tegnap az ünnepélyes évnyitóval megkezdődött az 1976/77-es iskolaév. Ma már „munkanap” van, napsütötte arcú gyerekek ülnek a mész-szagú osztályokban, egy kissé megilletődöt- ten, komolyan és jóízű elhatározásokkal telve, de mindenképpen azzal a tudattal, hogy felsőbb osztályba léptek, megint elmúlt egy esztendő. Negyvennégyezren ülnek az általános iskolák termeiben, nyolcezren a középiskolákban, és nyolcezren a szakmunkás- képzőkben ... Hatvanezer iskolás zsivaja tölti be a folyosókat, közülük egytizednyien kis- elsősök. Mindenütt elhangzott az ünnepi beszéd, elmondták, hogy az iskolában elvégezték a nyári felújitásokat, ennyi és ennyi pénzt költöttek és mind jobb tanulásra buzdították az ifjakat... Mindenütt nem lehetünk jelen. Hogy miért a pécsi Ágoston téri általános iskolát választottuk, megokolja, hogy szinte újonnan adták át, de az öreg épület hangulatát, patinás hírét nem érintette sem a födémcsre, sem a központi fűtés hálózata. Megmaradt, s mindezt boldogan tapasztalták azok az idős pedagógusok is, akik valamikor itt tanítottak. Délután öt órakor kezdődött az ünnepség, amelynek első mozzanata volt, hogy Habó József, a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat iagzgatója átadta a felújított épületet Csorba Tivadarnak, a Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjének, s megígérte, hogy egy éven belül az esetleg .mutatkozó hibákat soronkívül fogják kijavítani .. . Szívügyük lett az építőknek ez az iskola. Dr. Fauszt Fülöpné, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Mindaz, ami a felújítás idején történt, már emlék. Emlék a kibelezett iskola- épület, amelynek földszintjéről az égre nézhettünk, emlék már a kisgyerekek örökös utazgatása, emlék, hogy itt tanítottak, ott ebédeltek és amott volt a napközi. Az igazgató köszönetét mondott mindenkinek — szülőknek, gyerekeknek, tanároknak, az iskolát támogató szocialista brigádoknak, kiszis- táknak — a közel kétéves helytállásért. Az ünnepélyt szavalatok és az iskola énekkarának kis műsora tette színessé. A kezdetet jelző Himnuszt, s az ünnepély végét jelző Internacionálét a gyárvárosi úttörőzenekar játszotta. Az évnyitónak külön rangot adott, hogy itt adták át a vas-, gyémánt- és aranydiplomákat. Vasdiplomát kapott — tehát hatvanöt éve végzett — Kerényi János, Szti- pánovics Nándorné, Rácz Jenő és Kiss József. Hatvan éve diplomáztak Kuhn Béla, Beleki Vendel, Pejtsik Béla és Szécsá- nyi Mihályné. ötven esztendeje végeztek az aranydiplomások: dr. Papp Sándorné, Lukács János, Kardos Béla, In- cze Béla és Szabó Gyula. A meghitt hangulatú ünnepség után az iskola vezetősége és szülői munkaközössége fogadást adott az építők és az idős pedagógusok tiszteletére.- kp Czente Gyula megnyitja a bányász kulturális heteket. Tudósítás a 2. oldalon. Erb János felvétele
