Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-06 / 246. szám
850 emberrel Munkáséletmód-kutatás Pécsett A Magyar Tudományos Akadémia és a Dunántúli Tudományos Intézet közötti kooperációs megállapodás alapján három évvel ezelőtt nagyszabású szociológiai felméréseket végeztek a dél-dunántúli régióban. A felmérések elméleti előkészítésében 828 településről kértek adatokat, melyek a termelési profilról, a munkaerő helyzetről, az ipari, mezőgazdasági fejlesztés lehetőségeiről, a közművesítésről adtak hú képet. Tulajdonképpen ez a régiós, valamint a pécsi agglomerációs felmérés előzte meg azt a kutatást, melyet Hantó Ziuzsa, a DTI szociológusa és Kárpáty Zoltán, az MTA szociológusa vezetésével. 30 kér- dezóbiztos bevonásával végeznek jelenleg. Kutatásuk tárgya a munkás életmód Pécsett és Pécs vonzáskörében. — Milyen előzetes munka alapján dolgozták ki kérdőíveiket? — Igyekeztünk teljes képet nyerni majdani munkaterületünkről, összeállítani egy problémalistát — cigánykérdés, templomépités stb. Nagyon lényeges, hogy a kérdező ismerje a helyi problémákat Olyan összefoglalókat írtak munkatársaink, melyek oktatásügyi, egészségügyi, családtörténeti, néprajzi, helytörténeti, jogiközigazgatási szempontok szerint vizsgálta a helységeket. — Eddig 850 interjú készült el. Megfelelnek-e eddigi tapasztalataik előzetes elképzeléseiknek? — Tulajdonképpen úgy kezdődött a munkánk, hogy kidolgoztunk 10 munkástípust. Kérdőíveinkkel tízszer száz, tehát ezer családot keresünk fel. A 3—5 órás interjúkat olyan nagyüzemi vagy bányász családoknál készítjük, ahöl legalább egy gyerek van. A típusok attól függően változnak, hogy városban vagy falun él. első, második vagy harmadik generációs munkás, ipari vagy mezőgazdasági dolgozó az illető családfő. Kérdéseinket úgy dolgoztuk ki, hogy érdekelve legyenek a kérdezettek a válaszadásban. Ezért a férjnek a munkájával és lakóhelyi probA cél: nyomon követni az életforma-változásokat lémákkal kapcsolatos kérdéseket teszünk fel, a feleséget pedig a családi, fogyasztási problémákról kérdezzük. A gyerek véleményét kortól függően vagy rajzokkal, vagy fogalmazások íratásával tudjuk meg. — Hogyan oszlik meg munkájuk a megye területén? — Pécsett, Meszesen, mint hagyományos bányász körzetben. Lvov-Kertvárosbon, ahol oz új lakótelepi környezet változtató szerepe érdekel bennünket, a régi Kertvárosban és Kovácstelepen a családi házas életmód formáló hatását vizsgáljuk, valamint a faluról az utóbbi húsz évben beköltözött munkások életmód-változásait vizsgáljuk. Sokat várunk a Zsolnay gyári körzetben és végül a Pécs belvárosában végzett munkánktól is. Tulajdonképpen ez az öt városi altípus van, melyeket falusiakkal együtt dolgozunk ki. Választásunk Kozármislenyre esett, ahol 100 olyan családhoz látogatunk el, akik helyben váltak ipari munkásokká és 100 olyan családhoz, akik betelepültek a községbe. Hosszúhetény már 100—120 éve az ingázó bányászok falva is. Orfű—Abaliget körzetben az egészen apró falvakba megyünk el, és végül Pécsváradra, ahol számunkra is igen érdekesen alakult a helyi munkásság és az ipar sorsa. Jelentős iparában főleg a társközségekből érkező munkások dolgoznak, a nagyközségből viszont tetemes számú munkás ingázik naponta Pécsre. — Véleményük szerint milyen haszonnal jár majd kutatómunkájuk? — Magyarországon az utóbbi 30 év alatti társadalmi változások közül a legjelentősebb volt az iparosodás, a munkások átrétegződésének folyamata. Mi tulajdonképpen ezt kíséreljük meg nyomon követni a pécsi vonzáskörön belül, oly módon, hogy az életforma variáHiánycikk-kínálat kiállítás A szekszárdi művelődési központban öt napig tartott i Tolno megyei ipari szövetkezetek legfontosabb és újabb termékeinek idei kiállítása. A vasárnap zárult kiállításon a megye tizenhat ipari szövetkezete mutatta be a bel- és külföldre gyártott termékeit. Köztük a világszínvonalú bonyhádi cipőket, szekszárdi sport- ruházati cikkeket, a dunaföld- váriak egészségügyi és munkavédelmi gumicikkeit, a dombóvári Unió szövetkezet automata vezérlésű színes villanyreklámújságját, hétvégi faházainak makettjét, a tamásiak zsöllyeszékét, levélszekrényeit, a simontornyai Simovill korszerű lámpatestjeit, a hőgyésziek frottírtörülközőit, a bátaszékiek húsipari védőkesztyűit láthattuk. A bemutató egyik célja volt, hogy felhívja a figyelmet olyan hiánycikkekre is. amelyekből kielégíthetnék a keresletet az ipari szövetkezetek. Szeleptűtől a csomagtartóig mindent megtalál a MERKUR pécsi autós szaküzletében! KRESZ-TARTOZÉKOK: biztonsági öv. elakadást jelző, visszapillantó tükör, izzókészlet, vontató kötél, tűzoltókészülék, sárvédő toldat. KÉNYELMI FELSZERELÉSEK: csomagtartó, lejtámla, gyermekülés, gumi- szőnyeg, üléshuzat, kormányvédő. ionizátor, sátorgarázs. AUTÓÁPOLÁSI CIKKEK NAGY VÁLASZTÉKA MERKUR AUTÓS SZAKÜZLET (használtautó-telep mellett) Nyitva : 8—16 óráig Szombaton : 8—13 óráig ciókat tetten érhessük. Ügy véljük, nincs külön munkás és paraszti életforma, csak oz egyes tényezők, pl. lakóhely alakítanak ki rétegéletmódokat. Feltétlenül várjuk munkánk eredményeként azt is. hogy sok olyan kérdés tisztázódjon, mennyire élnek munkásaink jogaikkal, milyen gátló tényezők vannak életükben. Hárságyi Margit Tolnában megkezdődött a szarvasszerenád Megkezdődött o rengeteg agancsos „fejedelmeinek" nászát jelző szarvosbógés Tolna megye eredőségeiben. Mint minden esztendőben, ügy most is o sík vidéki Duna-ártér vadonjában hangzott fel először esténként és hajnalonként egy- egy párját kereső szarvasbiko „szerenádja”, nemcsak az erdészek, vadászok, erdei munkások. hanem a környéken járók is hallhatták alkonyat körül az erdő csendjét szinte félelmetesen betöltő hangot alkalomadtán. Egy patakról esik említés: T hét heg Pécsi kesztyűt viselt XIV. Lajos? Francia tímárok tanultak Pécsett? Ezt a nem mindennapi kérdést teszi fel Gelencsér Mihály. a Pécsi Kesztyűgyár üzemi lapjának legújabb számában. éspedig annak a hímek a kapcsán. amely a francia Le Monde című lapban jelent meg. A párizsi lap egy érdekes dokumentum előkerüléséről ad hírt a France Históriai Múzeum anyagából, s ennek a dokumentumnak magyar —pécsi vonatkozásai vannak! Világhírű gyár a Bakony öléhen A herendi manufaktúra 1863-ban. Herend a porcelánimádók zarándokhelye Százötven éve kézzel formáznak és festenek A dollár-bolt állandóan zsúfolt. Itt türelmét veszti a legnyugodtabb angol házaspár is. s frar.ciákí olaszok, nyugatnémetek lökdösik egymást a pult előtt. Herendi váza. étkészlet, gazdag díszítésű áttört tál nélkül senki sem akar távozni. He- rend. c Bakony ölén meghúzódó kis falu a porcelánt imádók zarándokhelyévé vált. Stingl Vince sem gondolta százötven évvel ezelőtt, hogy Herend ekkora rangot vív ki magának a világ porcelángyárai között. Hiszen a manufaktúrát alapító fazekasmester állandó pénzzavarral küzdött, mert az áltola készített kőedények nem fedezték az üzembe ölt pénzt. Továbbá az éveken át folytatott porcelán-kísérletek kudcrca, a hitelezők állandó zaklatása miatt végül is Stingl Vince kénytelen volt megválni a herendi üzemtől, amit végül is Fischer Mór vett meg tőle 1839-ben. Az első szárnypróbálgatásokat néhány éven belül a siker váltotta föl. s az 1842-ben rendezett Magyar Iparmű Kiállításon maga Kossuth Lajos is elismerően nyilatkozott a főúri asztalok igényeinek is megfelelő herendi porcelónedényekröl. A másfél évszázaddal ezelőtti alapítás óta Herend neve fogalommá vált a porcelán világában. Ma közel harmincöt országba jutnak el a gyárból kikerülő étkészletek, vázák, kisplasztikák. Horváth László múzeumigazgató orról tájékoztat, hogy a termékek kétharmada kerül külországokba. A legnagyobb vevők az Egyesült Állomok. Kanada, o Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Olaszország, Ausztria és a Szovjetunió. amely az egyedüli partnerük a szocialista országok közül. Az ezerháromszáz főt foglalkoztató üzemben hét iparművész tervezi az új formákat, az edényekre festendő mintákat. Míg a gyórolapitást kővető években csak herendiek, illetve bándiak dolgozlak ez üzemben. addig ma már Veszprémből. Ajkáról és Pópáról is ide járnak. A gyár maga gondoskodik a szakembeir-uíámpótlős- ról. A községben működő szakmunkásképzőben • évente harminc-negyven fiatal végez, okik porcelánfestők. korongosok, vagy gipsz formaltészilőként helyezkednek cl az üzemben. Az üzem területére lépve is érződik, hogy Herend nagy ün- neore készül- Az udvaron felújítják a parkol, újjáépítik a szökőkutat. Itt avatják majd föl. a közeljövőben tartandó ünnepségen. Stingl Vince és Fischer Mór mellszobrát. Han- zély Jenő herendi iparművész elkötéseit. A jubileummal egy- időben Budapesten, az Ipar- művészeti Múzeumban a gyár történetéi bemutató kiállítás nyílik. Ott lesznek azok a diplomák. amelyet a herendiek nyertek a londoni, a párizsi, a bécsi, a St. Louis- i világkiállításokon. egyéb nemzetközi bemutatókon. A barokk és szecessziós étkészletek, vázák sokaságát állítják majd ki. ezeknek nagy részét a gyári múzeum bocsátja rendelkezésre. Herenden több mint tizenötezer féle és formájú edény, valamint dísztárgy előállítására képesek, ezekre ezer fajta mintát vihetnek föl. Mindezt, a gyári forma- és mintatár teszi lehetővé. Azt is vállalják, ha netán egy értékes készlet valamelyik darabja eltörik, minta alapján ugyanazt a porcelántárgyat képesek ismét előállítani: mindehhez csak az szükséges, hogy a vásárió ismerje a csésze, vagy tányér aljára égetett betű- és számjelzést. Lényeges ez már csak azért is. mert ma például a „Gödöllő" mintás — Erzsébet királynő rendelte annak idején gödöllői kastélyába ezt a készletet, innen kapta a nevét — tizenkét személyes étkészlet száznegyvenezer forintba kerül, de az 1890-ben mintázott óperzsa mintás készlet ára is eléri a százezer forintot. Magánszemélyek természetesen ritkán rendelnek ilyen nagy értékű porcelán étkészleteket: azok ma már inkább a nagykövetségek ebédlőasztalaira kerülnek. A másfél évszázada alapított üzemben egyébként most is kézzel történik a formázás és a festés A megűjhodó üzem területén nagy rekonstrukció folyik. A tavasszal készült el az új nyersgyártó csarnok. s jövő esztendőben adják át a munkakörülményeket tovább javító üvegfalú festészetet, amely az itt dolgozó közel hétszáz lánynak és festő asszonynek biztosít jobb munkakörülményeket. S. Gy. Az okirat szerint XIV. Lajos megbízásából a XVIII. század közepe táján három bőrös szakember — sajnos, csak keresztnevük ismert — Pierre. Leonard és Lionel érkezett Magyarországra, hogy az itt honos cserzési módot megtanulja. A helység neve ugyan ismeretlen. az okirat legalábbis nem említi, ám — következtet rá Gelencsér Mihály — biztosra vehető, hogy ez a helység Pécs volt! Egy patakról esik említés ugyanis, ahol a cserzővargák műhelyei állnak. Ez a patak: Thetheg. Nem nehéz ráismerni a Tettye patak nevére, mely mellett már egy évszázaddal a francia mesterek ideérkezése előtt is fejlett fehérttmárság volt Emléküket ma a Tímár utca és a Felsőmalom utcában álló timárház — a leendő legújabbkori történeti múzeum — őrzi. Nagyon érdekes lenne, ha tudnánk azoknak a nevét akik a francia mesterek tanítói voltak, de sajnos ezek neveit az okirat nem említi. Ennek ellenére is nagy jelentőségű ez a felfedezés, mert korábbon az ipartörténészek — adatok hiányában — a fehértímórsóg meghonosítását hazánkban és így Pécsett is. német és francia mestereknek tulajdonították. Egy bizonyos, jegyzi meg végül Gelencsér, hogy XIV. Lajosnak volt pécsi bőrből —természetesen francia mesterek által készített — kesztyűje! Nem roppanhat össze! Szemmel tartják az öreg alagutat Tömedékelik az út alatti szakaszát Miközben új alogutak épülnek a Pécs—Budapest vasútvonal Mecseket átszelő szakaszán. szemmel tartják a Godi- sa és Abaliget között kiiktatott régi vasúti alagutat is. amelyet most nem használnak semmire. Az alagút ugyan vastag kőkockákkal van kibélelve. ám igencsak elöregedett, az idő vasfoga kikezdte, a folytonos forgclom. a szivárgó viz tönkretette. faragott kövei itt-ott kipotyogtak, úgy, hogy veszélyes helyzet is előállhat. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat mecseki körzete most. ott, ahol a közút átvezet az alagút felett. 40 méteres szakaszon tömedékeli. megerősíti az alagutat. Ez abból áll, hogy követ hordanak bele, éspedig annak a meddőnek az egy részét. ami a Bükkösd és a Hét vehely között épülő új vasúti alagút lemélyítésekor kikerül. A kövek közé homokot és kevés cementet nyomnak, amely így, sovány habarcsként viselkedve. megköt és erősen tart elejét véve annak, hogy az alagút a felette áthaladó forgalom következtében netán megroppanjon. Az aknamélyítők a munkálatokkal előreláthatóan egy hónap múlva végeznek. nettől □
