Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-30 / 270. szám
Mezőgazdasági szaküzlet nyílt Boksán. A boltot a tsz és az AGROKER közösen üzemelteti. Feladata a háztáji gazdaságok ellátása kisgépekkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel. Bolgár vendégeink látogatásai Megyénk bolgár vendégei, dr, Sztojan Radev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója és Lengyel Károly, a Bolgár Kulturális Központ titkára tegnap kora délután az MSZMP Baranya megyei Bizottságának oktatási igazgatóságára látoga. tott. A vendégeket Földes And- rásné igazgató és Benkő László igazgatóhelyettes, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának alelnöke fogadta, s tájékoztatta az intézmény életéről, az iskolában folyó oktatási munkáról. Ezt követően dr. Sztojan Radev a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresz- szusáról tartott fórum jellegű előadást az iskola tanárainak és hallgatóinak. A bolgár küldöttség délután Szigetvárra látogatott. Hazánkban 22 ezren dolgoznak szilikózisveszélyes munkahelyen Dr. ügyi József akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora megnyitja a szimpoziont. Erb János felvétele Nemzetközi szilikózis szjmpozion Pécsett Komplex védekezési rendszert kell kidolgozni Önmagam nevelése? A mindennapi életben a helytelen magatartás okát gyakran azzal magyarázzák: „helytelenül nevelték" nem ő a hibás,, hanem „azok az okai, akik nevelték" stb. Ritkán fordul elő, hogy az egyén számonkérje önmagától „mit tettél azért, hogy más légy"? A nevelés és az önnevelés kölcsönhatása fontos az életünkben, személyiségformálásunk két nélkülözhetetlen feltétele. Cél mindenoldalúan fejlett közösségi emberré válás, aki képes és kész szocialista társadalmunk építésében tevékenyen részt venni. Társadalmunk ebben az „embereszmény” modellben kívánja elérni, hogy valamennyien harmonikusan fejlett egyéniséggé váljunk, gondolkodásunkban, szokásainkban, törekvéseinkben a dolgok értéke feleljen meg a szocialista társadalmi valóságban meglévő értékeknek. Ennek eléréséhez nem elég a nevelés mint külső hatás, hanem saját magunk belső és tevékeny aktivitása is szükséges. Erre képesek vagyunk és mind képesebbé kell válnunk! Pavlov így fogalmazta meg: „az ember a legmagasabb ön- szabályozás egyedülálló rendszere". Az indítékot a környezet támasztja. Gyermekkorunkban a család, óvoda, iskola, később felnőttkorban a munkahely, a szűkebb és a társadalom tá- gabb közösségei., A közösség követelményeinek, folyamatos értékelő és minősítő véleményének „prizmáján” keresztül alakul egyéni magatartásunk norma- és értékrendszere. Értékelnünk kell önmagunknak is magatartásunkat: eleget teszünk-e az életben betöltött funkciók maradéktalan teljesítésének, helyesen értjük-e, gyakoroljuk-e jogainkat és kötelességünket? Hogyha nem tesz- szük? Konfliktusunk támad környezetünkkel, a társadalommal, életünk nehézzé válik! önmagunk nevelését tudatossá, rendszeressé kell tennünk! Csehov így fogalmazta meg fivéréhez szóló levelében: „Itt szakadatlan munkára van szükség, éjjel, nappal örökös olvasásra, tanulásra, akaratra... Itt drága minden óra!" A viláq gyorsan fejlődik és hogy le ne maradjunk, törekednünk kell önmagunk kiteljesedésére, kiküszöbölve hibáinkat, fejlesztve pozitív tulajdonságainkat. Csak így tudunk megfelelni a társadalom követelményeinek, megvalósítva önmagunk „élettervét". Sok nagy ember saját erőfeszítéseivel érte el egyéniségének legmagasabb fejlődési fokát. Romain Rolland szerint „Harcolni kell önmagunk ellen, hogy önmagunk fölé emelkedhessünk!" Szocialista társadalmunkban az önnevelést társadalmi motívumok is befolyásolják. Az egyén többre és jobbra törekedve a közösség méltó tagjává válhat. Megismerve a környezet követelményeit, kialakítja erkölcsi alapelveit, fogalmait, meggyőződését, erkölcsi szokásait, amelyek szabályozzák magatartását, „élettervének" kialakítását, tökéletesítését. Aki nem jut el erre a szintre, az elégedett önmagával, „jól neveltnek" tartja magát, nem érdekli mások véleménye. Az ilyen nagyképűség a társadalmi élet elvárásaitól való lemaradást és a személyiség visszafejlődését eredményezi. Társadalmunkban azok vannak többen, akik „igaz emberré” kívánnak válni. Kialakítják életük célját, magatartásukat és nap mint nap saját lelkiismeretükkel szembe nézve szá- monkérik önmaguktól többé lettek-e és hogyan tovább? A kívánságokhoz és szándékokhoz erős akaratnak kell társulnia. Egységes receptet, tanácsot adni nem lehet az önneveléshez, hiszen az egyénenként eltérő. Mégis néhány általános tanácsot meg lehet fogalmazni. Mindenekelőtt ismerni kell, hogy milyen követelményeket támaszt a társadalom, ezeket elfogadni, belső meggyőződéssé tenni. Szigorú önbírálattal kell értékelni önmagunkat: saját norma- és értékrendszerünket, jellemvonásainkat, magatartásunkat. Erre kell építeni önmagunk fejlesztési programját. A terveket a mindennapi életben kell realizálni tevékenységi rendszerünk minden mozzanatában. Műveltebb szeretnék lenni? Erősebbé, edzettebbé kívánom tenni önmagamat? A mindennapi munkában fegyelmezettebben, igényeseb-, ben kell helytállnom? A társadalmi közéleti területeken kellene már valamit tennem? Gyermekeimmel kellene többet foglalkoznom? stb. Mikor — mit teszek a kitűzött célok érdekében? M inél több és gazdagabb az önmagunkkal szemben támasztott igény, és ezt céltudatos akarattal elérjük, annál kiegyensúlyozottabb és teljesebb az életünk! Mindezt azonban csak közösségen belül, mint annak tagja, a közösség segítségével lehet elérni. A közösség életfeltétel az egyén számára, fejlődésének feltétele: közvetíti a társadalom követelményeit, viselkedési — magatartási mintát ad, tárgyilagosságra, akaratra, fegyelemre stb. nevel. Védettséget, segítséget ad és értékelése önértékelésünk formálója. Marx és Engels így fogalmazta meg: „Csak a másoktól való közösségben kapja meg mindegyik egyén az eszközöket ahhoz, hogy hajlamait minden irányban kiművelje: csak a közösségben válik lehetővé a személyes szabadság." Dr. Csanálosi Sándorné dezte a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága, a Nehézipari Minisztérium Bányászati Szilikózis Bizottsága, valamint az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület a Mecsek-alján. Tegnap délelőtt 8 óra 30-kor dr. Tigyi József akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora nyitotta meq a szilikózis-szimpo- ziont, üdvözölte a résztvevőket. A megnyitón ott volt Koós László,v az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője és Papp Imre, Pécs város Tanácsának általános elnök- helyettese. Megnyitó előadásában dr. Kapoly László nehézipari miniszterhelyettes a szilikózis elleni küzdelem szükségességéről és jelentőségéről beszélt. Mint említette, hazánk gazdasági tényezői között meghatározó szerepet tölt be a szén az ásványi kincseink sorában, s azon kell lennünk, hogy meglévő természeti forrásainkat egyre jobban kihasználva állítsuk az ipar szolgálatába. A bányatermelés növekedése korszerű termelési módszereket kíván, s e módszerek meghatározásánál a tudomány teljes fegyvertárát mozgósítanunk kell. A világ csaknem valamennyi jelentős érc- és ásványbányája szilikózis-veszéllyel bajlódik - hazánkban 22 ezer ember dolgozik porártalmas- szilikózisveszélyes munkahelyen —, s éppen ezért célul kell tűznünk, hogy a szilikózis, elleni védekezés eszközrendszere beilleszkedjen a bányaművelés technológiai rendjébe. Komplex védekezési rendszert kell kidolgoznunk, amihez a jelenlegi módszerek tökéletesítése alapvető feltétel. Dr. Andik István, a szimpózium szervező bizottságának elnöke, a POTE professzora megnyitó előadásában a tartós porexpozícióval kapcsolatos légzésfunkciós zavarok korai felismerésének problémáiról szólt. Ezt követően dr. Andik Imre jó munkát kívánt a szimpozion résztvevőinek, majd fél 10-kor megkezdődött a tudományos program Fulmer József és Vé- kény Henrik előadásával, melynek címe: A szilikózisveszély műszaki prevenciója a Mecseki Szénbányáknál. Kozma Ferenc A munkásőrség tiszteletére Ünnepi megemlékezés a MECHLABOR-ban Nemzetközi szimpozionra ültek be ma délelőtt a POTE előadótermébe a professzorok és műszakiak, s helyezték el többen a széksorok közé a tolmácskészülékeket. Három napig Pécsett vitatkoznak majd a szilikózis elleni védekezés szükségességéről, ismertetik kutatásaik legújabb eredményeit, s remélhetőleg meghatározzák majd az egészségügyiek és a műszakiak jövőbeni tennivalóit, feladatait is. Ahol szén, érc-, és ásványbányászat folyik, ott a szilikózis, a porártalmak elleni védekezés kérdése is napirendre kerül. Szerte a világon így van ez, de hogy megyénkben, Baranyában maradjunk: a szilikózis a Mecseki Szénbányák legsúlyosabb munkaegészségügyi problémája. Ez a szénmedence termeli a szilikotikusok 85— 90 százalékát, s ha igazat szól a fáma, amely szerint hazánkban 4500-5000 szilikózisos beteget tartunk nyilván, kézenfekvő a következtetés: hazánkban itt, Baranyában hárul a legnagyobb feladat az egészségügyre, a műszaki vezetésre a szilikózis elleni küzdelem frontján. A háromnapos nemzetközi szimpoziont éppen ezért renValkai József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka átadja a kitüntetéseket. Fotó: Seres Éva A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregységének párt- szervezete, gazdasági vezetősége és KISZ-szervezete a fegyveres erők napja alkalmából a munkásőrség tiszteletére ünnepi megemlékezést tartott tegnap délután az üzem kultúrtermében. A himnuszt követően Pálfi László párttitkár köszöntötte a gyáregység dolgozóit, a vendégeket, a párt, állami és társadalmi, tömegszervek, a belügyminisztérium, a rendőrség, a honvédség és a munkásőrség képviselőit. Ott volt az ünnepségen Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Orbán István r. vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Valkai József, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Gál György alezredes, Lőcsei Attila, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa. ünnepi beszédet Keresztes János, a gyáregység igazgatója mondott. Bevezetőjében megemlékezett a fegyveres erők napja történelmi előzmé(Folytatás a 2. oldalon.) Sárosi János miniszter- helyettes Baranyában Sárosi János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettese tegnap Pécsre látogatott. A megyei pártbizottság épületében, dr. Nagy József megyei első titkár elnökletével tanácskoztak az építőipar jelenlegi helyzetéről és a távlati fejlesztési lehetőségekről, különös tekintettel a lakásépítő kapacitásra. A megbeszélésen részt vett Czégény József, a megyei pártbizottság titkára, Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, dr. Dányi Pál, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXIII. évfolyam, 270. szám 1976. szeptember 30., csütörtök Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
