Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-30 / 270. szám

2 Dunantmt naplö 1976. szeptember 30., csütörtök Megbeszélés Dombóváron Elegendő a búzavetőmag A vetőburgonyát az idei termésből kell biztosítani Szerdán Dombóvárott, a Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központ­jában tájékoztatót tartottak a vetőmagtermeszés és ellátás kérdéseiről. Bakó János főmér­nök tájékoztatta a partnergaz- gaságok képviselőit. Dél-Dunántúlon, Baranya, Somogy és Tolna megyében ebben az évben negyvenezer hektáron történik szerződéses vetőmagtermesztés. Ebből 12 hektár területet képvisel­nek a különböző célra termelt borsóféleségek, valamint 11 hektárt a pillangós növények. A borsó- és lucernamagter- mő terüle: nagy részén már kéí év óta termelési rendsze­rekben történik a termesztés: 2700 hektáron a Bólyi Állami Gazdaság, 8500 hektáron pe­dig a szajki termelőszövetkezet gesztorságával. A két rendszer­ben a hektáronkénti átlagter­més 23 métermázsa. A főmérnök elmondta, hogy az idei évben a terméskilátá­sok ismeretében — lesz ele­gendő, jó minőségű lucerna­mag. Felhívta a figyelmet a konyhakerti zöldségmagvak termelésének fontosságára. A vetőmagimport drága és meg­bízhatatlan, ezért kérték a partnergazdaságokat, növeljék ilyen célú vetésterületüket. Sok szó esett a búzavetőmag-ter­mesztésről. Megállapították, hogy az idén igen magas ho­zamokat értek el a gazdasá­gok, de az egyes gazdaságok között igen nagy a különbség. A jövő feladata, az alacsony eredményt elért gazdaságokat felhozni a jók színvonalára. Az eddigi adatok ismereté­ben a három megyében a fel­használandó búzavetőmagnak több mint 50 százaléka lesz fémzárolt. A megrendelt meny- nyiséget diszponálták., s még 300 vagon fémzárolt, szállítás­ra váró búzavetőmagkészlettel rendelkeznek g következő faj­tákból: Rannája 12, MV—3, Libellula, Száva, Bezosztája, Avrora, MV—1, MV—2, Jubi- lejnaja 50, Kavkáz. A tájékoz­tatóból megtudtuk, hogy a zöldség- és virágvetőmagigé- nyek kielégítése biztosított, az elmúlt évhez képest nőtt a mennyiség, ellenben baj van a burgonyánál, a felújítás aránya kicsi. Külön kéréssel fordultak a termelő gazdaságokhoz, hogy meglévő idei készleteikből biz­tosítsák a szükséges vetőgumót. L. Gy. Ütést tartott a megyei tanács vb Megvalósítható tervek Baranya jobb ivóvízellátására Sok fontos napirend szere­pelt tegnap a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága előtt, amelyek közül úgy véljük a megye vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdések tarthatnak igényt a legnagyobb közérdek­lődésre. Természetesen a közel­jövőben tájékoztatást adunk a csaknem naphosszat tartó vita több részletéről is, hiszen szó esett többek között a kilenc esztendővel ezelőtt megfogal­mazott közlekedéspolitikai kon­cepciókról, amelyeket csaknem teljes egészében megvalósítot­tak. Baranya táppénzes helyzeté­nek alakulása, az ezzel kapcso­latos tennivalók, a szövetkeze­tek törvényességi felügyelete ugyancsak fontos előterjeszté­sei voltak a Horváth Lajos, Ba­ranya megye Tanácsának elnö­ke által vezetett végrehajtó bi­zottsági ülésnek. Baranya vízgazdálkodásának helyzetét és feladatait tartal­mazó előterjesztésből kiderül, hogy a terület legfőbb gazdá­ja, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nagy feladattal küszködik, többnyire sikerrel. Bár néhány kritikus megjegyzés is elhangzott a vitában, főként az igazgatóság hatósági mun­kájával kapcsolatban: az ügy­iratok elintézése sokszor túllépi a 30 napos határidőt. Az igaz­gatóság szervezéssel kíván ezen segíteni, tény azonban, hogy a benyújtott ügyiratok hiányosságai miatt is lassú az ügyintézés. A vita érdemi része azonban ennél sokkal lényegesebb dol­gokról folyt: Baranya lakossá­gának vízellátása, a csatorná­zás, a megye mesterséges ta­vainak hasznosítása, a Dráva árvízvédelmi munkái, az öntö­zés szükségessége kapott első­sorban hansúlyt a végrehajtó­Temesvári vendég a DN szerkesztőségében Bakó Lajos, a Temesváron megjelenő Szabad Szó, testvér­lapunk főszerkesztő helyettese néhány napos látogatást tett a Dunántúli Napló szerkesztősé­gében. Találkozott a szerkesz­tőség és a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat vezetőivel. Ismerkedett Baranya neveze­tességeivel. Bakó elvtársat fo­gadta Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára, Borsos János, a Mohács városi Pártbizottság első titkára, tájékoztatták vá­rosaik aazdasági,, társadalmi és kulturális helyzetéről, fejlő­déséről és terveiről. bizottság tagjainak állásfogla­lásában. Egyre inkább sürgetővé válik, hogy édesvizeinkkel gazdál­kodjunk, ne hagyjuk azokat hasznosítás nélkül elfolyni. Tá­rozókat kell építeni a Baranyá­ban már meglevő 40, különbö­ző hasznosítási célt szolgáló tá­rozó mellé. Az ötödik 5 éves tervben Szigetvár felett az Al­más patakra épül nagyobb tá­rozó, néhány termelőszövetke­zet is foglalkozik a mestersé­ges tavak létesítésének gondo­latával. Szükséges azonban, hogy a már meglevőket meg­óvják. Szó esett az egyre sür­getőbb feladatokról: a Pécsi­tó eliszaposodása, a gátak álla­pota, a víz biológiai életének romlása követeli az ember ala­pos beavatkozását, még akkor is, ha egy szezonra le kell a vizet engedni. A tározók komp­lex hasznosítására egyébként az OVH-ban központi alapot hoznak létre 1977-ben, amely­ből az újonnan létesítendő ba­ranyai tározók építésére is tá­mogatást várhat a megye. A Dráva árvízvédelmével kapcsolatban ismét felvetődött, hogy Majláth puszta védelme elsőrendű feladat, hiszen Bara­nya évi burgonyaszükségleté­nek több mint fele itt megter­melhető. Kicsit távoli, de fel­tétlenül biztató terv ezzel kap­csolatban az a nagyszabású program, amelynek keretében a hatodik 5 éves terv során megépül a djurdjevác—barcsi vízlépcső, amely Barcstól lefe­lé egyszer s mindenkorra meg­oldja g Dráva árvízvédelmét. Addig is azonban szükség len­ne a mezőgazdaságilag fontos baranyai terület védelmére. A vízellátással és csatorná­zással, szennyvíz tisztítással kapcsolatban: Baranyában 1971-ben még csak a lakosság fele volt vezetékes vízzel ellát­va, ami a tervidőszak végére 70 százalékra emelkedik. Tizen­egy új községi vízmüvet építe­nek: Gyöngyösmellék, Magyar­szék, Bikái, Hosszúhetény, Drávaszabolcs, Magyaregregy, Kétújfalu, Kárász, Monyoród, Szalánta és Újpetre községek­ben. Megépül a második dunai vezeték Pécs és Mohács között, napi tizenötezer köbméterrel több vizet kap ezen a város. Meg kell azonban jegyezni, hogy az idei aszályos nyár el­lenére talán Pécs volt az or­szág egyetlen városa, ahol nem volt vízkorlátozás. Komlón, Szigetváron és Pé­csett új szennyvíztelepek épül­nek, Mázaszászváron csatorná­zás és új szennyvíztelep építés lesz. Érdekes elképzelés hangzott el a vitában, amelyet azért is Ünnepi megemlékezés a MECHLflBOR-ban (Folytatás az 1. oldalról.) nyeiről, a pákozdi győzelem­ről. Elmondta: gyáregységük tisztelete övezi a munkásőrsé­get, amelynek tagjai szabad idejüket feláldozva, társadalmi munkában vállalják a sok eset­ben rendkívül nehéz kiképzést, fegyveres szolgálatot és ugyan­akkor élenjáróan tesznek ele­get kötelezettségeiknek munka­helyeiken is. Az ünnepi beszédet követő­en Valkai József megyei mun­kásőr parancsnok, a munkás­őrséggel való együttműködés, elvtársi segítségnyújtás elisme­réséül a Munkásőrség orszá­gos parancsnoka kitüntetését, a Munkásőr emlékjelvényt adta át: Bóna Ernőnének, a KISZ Siklósi járási Bizottsága titká­rának, Erdős Istvánnak, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Sikló­si járási Elnöksége elnökének, Fessel Tibornak, a Dél-dunán­túli Gázgyártó Vállalat igazga­tójának. Verebes Tibor, a Mun­kásőrség Baranya megyei pa­rancsnokának ellátóhelyettesét századosi rendfokozatából őr­naggyá léptette elő a Munkás­őrség országos parancsnoka. A Munkásőrség Baranya me­gyei parancsnoka az 1976. évi kiképzési és szolgálati felada­tok tervezésében, szervezésé­ben, a munkásőri feladatok példás ellátásában végzett helytállásukért, valamint a szeptember 9-én végrehajtott közrendvédelmi akcióban tanú­sított példamutatásukért: Bór­ái ró Sándort, a Komló városi egység parancsnokhelyettesét, Fülöp Rudolfot, a Pécs városi egység munkásőrét, Kész Pé­tert, a Pécs városi egység törzsének munkatársát, Müller Ferencet, a Mohács járási-vá­rosi egység törzsének csoport- vezetőjét, Búzás Gyulát, a Mo­hács városi század parancsno­kát, Cseke Józsefet, a mohácsi egység híradó szolgálatvezető­jét, Fülöp Andrást, a mohácsi egység anyagi szolgálatvezető­jét, Máté Miklós, Tóth László, Se­nye; János, Huszár István raj- parancsnokokat, Perlaki Málta és Deák Ferenc mohácsi mun­kásőröket jutalomban részesí­tette. Megyaszai József osztályve­zető a Baranya megyei Párt- bizottság nevében mondott kö­szönetét a gyáregység párt, gazdasági és ifjúsági szerveze­te vezetőinek, hogy Baranyá­ban első ízben kezdeményezte és rendezte a fegyveres erők napja alkalmából a munkásőr­ség tiszteletére tartott ünnep­séget, mely az Internacionálé- val fejeződött be. A fegyveres erők napja al­kalmából a Honvédelmi Mi­niszter a polgári védelem terü­letén tizenöt éven át végzett eredményes munkája elismeré­seként a „Honvédelmi Érdem­éremmel" tüntette ki Szalma Jánost, g Pécsi Sütőipari Vál­lalat pv. parancsnokát. a tudósítás végére hagytunk, mert megvalósulása csak a nyolcvanas években várható. Baranya és Somogy közös víz­ellátási rendszerbe lenne kap­csolva, amelynek északi felén a Balaton, délen a Duna bizto­sítaná a táplálást. A nagysza­bású terv megvalósulása ese­tén biztonságossá válna hosszú időre a két megye ivóvízellátá­sa. Lombosi J. Megmenteni az eleteti e legyen háború! Békegyűlés Pécsett a Liszt-teremben A Hazafias Népfront őszi szo­lidaritási, béke és barátsági akcióinak részeként a Helsinki­ben megrendezett leszerelési világkonferencia alkalmából a HNF Pécs-Budai I. Körzeti Bi­zottsága békegyűlést rendezett tegnap este Pécsett a Liszt Fe­renc hangversenyteremben. A pécsi Egyetemi utcai álta­lános iskola úttörőinek verses műsora után Bózsa József, a HNF Pécs—Budai I. körzeti bi­zottságának elnöke köszöntötte a qyűlés résztvevőit, a Budai I., a Budai II., a Belváros, a Siklósi és a Gyárváros városré­szek körzeti népfront bizottsá­gainak aktivistáit, akik között megjelent dr. Pilaszanovich Im­re, a HNF Pécs városi Bizott­ságának elnöke. Ezt követően Bujdosó István, a HNF Pécs városi Bizottsá­gának tagja mondott beszédet, amelyben mindenekelőtt a Hel­sinkiben ez év szeptember 26-án véget ért leszerelési világkon­ferencia jelentőségét hangsú­lyozta Európa és a világ népei életében. A konferencia fő célja az volt, hogy g közvélemény ere­jének latbavefésével segítse elő a népek akaratának érvé­nyesülését abban, hogy az em­beriség visszafordíthatatlan fo­lyamattá tegye a leszerelés ügyét — mondotta. A fegyverkezés megszünte­téséről, az ENSZ-hez intézett üzenetről és az ugyancsak Hel­sinkiben egy évvel ezelőtt alá­írt záróokmányok életbelépte­tése óta eltelt idő változásai­ról megfogalmazott dokumen­tumok ismertetése mellett szólt az azóta is napról napra nö­vekvő mennyiségű fegyverek pusztító erejéről, az USA szo­morú rekordnak számító kato­nai költségeiről. Hatalmas anyagi és emberi erőket köt­nek le ezek a hadászati esz­közök, olyan erőket, amelyek elegendőek volnának földünk fejlődési egyenetlenségeinek megszüntetésére, a fejletlen or­szágok, az éhező tömegek megsegítésére. — De ezen fegyverek mellett léteznek békés célokat szolgá­ló fegyverek is — mondotta Bujdosó István. A békét, bé­kés alkotó munkánk eredmé­nyeit csak akkor védhetjük meg, ha erősek vagyunk, hogy szembeszálljunk az egész em­beriséget, s többezer éves kul­túránkat pusztulással fenyege­tő törekvésekkel.! Az előadó az atomfegyverek pusztító hatá­sáról szólva megemlítette a hi- rosimai atomtámadást, amely­nek következményei máig érez­tetik hatásukat A békemozga­lom és a háborúellenes tevé­kenység történeti fejlődésének felvázolása után általános és teljes leszerelés távlati céljairól esett szó, — A háború nem elkerülhe­tetlen. Tudniok kell az impe­rialistáknak, hogy a szocialis­ta tábor is rendelkezik leg­alább olyan fegyverekkel, mint ők, ha ezzel mi nem is dicsek­szünk nap mint nap. A mi gyermekeink, a mi unokáink soha ne ismerjék meg a fület repesztő bombavíjjogást, ha­nem csak a békés alkotó mun­ka örömét — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Buj­dosó István. A békegyűlés kultúrműsorral ért véget. B. K. Véradók kitüntetése — Mindjárt megmondom én, hogy is kezdődött — tolja fel­jebb a kalapját id. Takács György. — A fiamat még ré­gen, baleset érte és a vérát­ömlesztés mentette meg az életét. Akkor határoztam el, hogy amíg csak tudok, vért adok. — így nyilatkozott a bácsi és meghatottan nézegette ki­tüntetését, a „Kiváló Véradó" arany fokozatát. Legtöbben így kezdték. Vagy ők, vagy a családtagok, isme­rősök szorultak az életmentő vérre. Sokan mások segítőkész­ségből, emberbaráti kötelesség­ből keresték fel a véradóállo­másokat. A meghatott, máshol esetleg már elkoptatottnak vélt szavak itt valóban „ültek”, visszanyerték régi fényüket. A pécsi járási hivatal dísztermé­ben tegnap volt a járás kiváló véradóinak és véradószervezői­nek kitüntetése. Több mint száz véradószervezőnek nyújtották át a jelképes ajándékokat. Keller Gyuláné, Dicső Antal, Mészáros Józsefné, id. Takács György, Tóth Elemér és Horváth József 20—30-szoros véradók aranv fokozatot kaptak. Tizen ezüst érmet, 57-en pedig bronz ki­tüntetést vettek át. A véradók között találunk orvosokat, munkásokat, peda­gógusokat, egészségügyi dol­gozókat, tsz-tagokat. Valameny- nyiüket egy cél vezérli: hozzá­járulni a közösség kölcsönös segítéséhez, kapcsolódni ahhoz a Janus Pannonius idézethez, melyet Hetesy György, a járá­si hivatal elnökhelyettese emlí­tett köszöntőjében: „Nem ma­gadért lettél te / hanem min­denki javára”. Kertészből t Uránvárosban Egy órával a nyitás előtt 20 ember várakozott az üzletajtó­nál, elsőként szerettek volna vásárolni az új uránvárosi ker­tészboltban. Ilyen üzlet Bara­nyában nem volt eddig. Kiskertgazdólkodáshoz, ker­tészkedéshez szükséges felsze­reléseket, vetőmagot virág­hagymákat, szerszámokat, nö­vényvédőszereket, tápszereket, takarmányokat, virágföldet árusít a bolt. Mindezt szak- könyv-árusítás és szaktanács- adás egészíti ki. A téli időszak­ban a beszerzés kevésbé köti le a BAR£NYAMÉK szakembe­reinek idejét. Ez lehetővé teszi, hogy tanácsokkal segítsék a kiskert-gazdákat, a kertészke- dőket. Népművészek szakmai bemutatkozása A VII. dél-dunántúli népmű­vészeti hét keretében tegnap tartotta szakmai bemutatóját a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet. A kiállítás szín­helyén, a K1SZÖV székházában Domonkos Dezsőné szövetkezeti elnök üdvözölte a megjelente­ket, többek közt Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárát. A szövetkezet elnöke tájé­koztatta a meghívott vendége­ket a ma már közel 500 fővel dolgozó és 30 millió forintos árbevételt elérő szövetkezet életéről, fejlődéséről. A szakmai bemutató résztvevői megtekin­tették a külföldi piacra szállí­tott sokác, horvát, székely szőt­teseket, valamint a tájjellegű kézi megmunkálású habán ke­rámiák egyedi darabjait.

Next

/
Thumbnails
Contents