Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-19 / 259. szám

1976. szeptember 19., vasárnap Dunantmt napló 3 i tépiÉ^ m&^énytk .: Hímzések és grafikák kiállítása Pécsi grafikusok alkotásai a Planetáriumban Szombaton délelőtt a rossz idő ellenére is sokan voltak 'kíváncsiak a baranyai kereszt­szemes hímzéseket bemutató kiállításra a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán (Rá­kóczi u. 15.). A magyar, német és délszláv hímzések legszebb — sok esetben kivételesen rit­ka — darabjait csodálhatták meg a látogatók. A baranyai anyag mellett helyet kaptak a moldvai — csángó és buko­vinai székely telepesek tárgyai is. Az egyik vitrin tanúsága szerint a keresztszemes „mű­fajnak" XVI. századi hagyo­mányai vannak Nyugat-Európá- ban. Az első mintakönyvek 1524- ben és 1529-ben jelentek meg. A legrégibb mintakendő 1611- ből maradt fenn (Hollandia). A most kiállított tárgyak 1861 és 1911 közötti keltezésűek, for­máikban a hagyományos ele­mek (virág, madár motívumok) dominálnak, színezésükre a visszafogottság, tisztaság jel­lemző. Néznivaló akad bőven. Váll- kendők, ingujjak, párnafejek és párnavégek, dísztörülközők, le­pedővégek, harisnyák — a fa­lusi ember mindennapos hasz­nálati tárgyai. Az eredeti anyagokat fotókópiák és kü­lönféle — a tárgyhoz illő — ki­adványok egészítik ki. Id. Ka- poli Antal gyönyörű faragott törülköző-tartóján pirossal hím­zett bérmálási kendő lóg. A felirat a készítőjét is elárulja: Biró Katica — Mária segíts, 1927. A vallásos szövegek egyébként gyakori kísérői a tár- gyak díszítő elemeinek. A ki­állítás legrégibb darabjai a XVIII. század második feléből származó pécsi szőrhímzésű lepedőszélek. A szimmetrikus mintákat fehér alapon egy szín­nel hímezték, a kedvenc pá­va-motívum felhasználásával. Az egyik vitrinben gazdagon díszített, ízléses moldvai-csán­gó ingek. A mai lányok is szí­vesen hordanák. Egy keskeny dísztörülközőn 1883-as évszám. Díszes vázá­ban virágok, rajta madár. A kendő közepén szív, benne Cs. monogram. Véméndről került a múzeum birtokába. Liptódi hímzett harisnyák, hegyháti, véméndi pacskermin- ták és még sorolhatnánk a né­pi díszítőművészet gazdag fan­táziáját és naiv báját tükröző szebbnél-szebb munkákat. A kiállítást szombation dél­előtt 11 órakor Újvári Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa nyitot­ta meg. A jó rendezés Mán- doki László múzeumi osztály- vezető érdeme, a demonstráló rajzokat Tavaszi Tiborné készí­tette. A kiállítás október 17-ig látogatható. Az Ember és természet - grafikai kiállítással nyílt meg tegnap Pécsett a II. Képzőmű­vészeti Világhét pécsi-baranyai eseménysorozata. A TIT Termé­szettudományi Stúdiójában (Planetárium, Szőlő u. 65/4.) ki­állított 22 grafikai lap 7 pécsi képzőművész munkája. Mind­annyian a pécsi grafikai mű­hely tagjai. Barakonyi Klára két fekete-fehér lithográfiéváI sze­repel. Bérezés Gábor kőnyoma­tain az ember és természet vi­szonylatait kutatja. Valkó Lász­ló négy színes lithográfiáját legutóbb önálló kiállításán lát­hattuk. Nádor Judit, Bizse Já­nos, Horváth Dénes több szín­Lövészeten a munkásörök Szánakozva mosolyognak rajtam a munkásőrök: „ebben a ruhában bajos lesz eljutni a kézigránát-dobó pályáig . . ." Mitagadás, nem az én félci­pőm a praktikus viselet ezen a környéken. És ilyen időben! Hideg szél csap le közénk a kisvaszari völgyben, az eső pe­dig szakadatlanul hullik. A pécsi munkásőröket azon­ban ez egy cseppet sem za­varja. Jókedvűen beszélgetnek, tréfálkoznak, míg a parancs a dobóálláshoz szólítja őket. Tegnap reggel nyolc órakor kezdődött a pécsi munkásőr egység lőgyakorlata. Az első feladat a kázigránát-dobás volt. A hatalmas robbanás elő­ször szinte mellbe vág. Kísé­rőm, Kuttey György — a töb­biek „Gyuri bácsija" — hu­szadik éve munkásőr, meg­jegyzi: — Inkább az erkölcsi hatá­sa nagy. Én egy vastag kesz­tyűben, a sisakom fölé tartva is elrobbantom a kézigránátot. Ilyen produkcióra azonban nem kerül sor. A lövészeten szi­gorúan ügyelnek a biztonsági rendszabályokra. Valkoi József, megyei munkásőr parancsnok elmondta, hogy ez augusztus­ban elkészült új kézigránát­dobó pálya jobb, biztonságo­sabb a réginél, ezenkívül elő­nye, hogy egyszerre többen készülhetnek fel a feladat vég­rehajtására. — A harcgyakorlatok ha­gyományos befejező része a lövészet — mondja a megyei parancsnok, mire Kugyelka András, az egység parancs­nokhelyettese nevetve hozzá­teszi : — És hagyomány a pécsiek­nél az eső is. Közben harsannak a vezény­szavak: „Váltás dobóállásból! Következő váltás előre! Dobó­állásba előre!" Gyorsan, fegyelmezetten hajtják végre a parancsokat a munkásőrök. Egymás után rob­bannak a kézigránátok hatal­mas dörejjel, sűrű, fekete füst- gomollyal. Tizenegy óra után kezdődött a pisztoly-, a géppisztoly- és a qéppuska-lövészet. Ropog­nak a rövid sorozatok, egymás után buknak le az elektromos vezérlésű lőalakok. Amíg az egység egyik része itt a lőgya- korlatot hajtja végre, a másik rész néhány kilométerrel ar­rébb a harcászati gyakorlaton vesz részt. Ma ugyanez a fel­adat, megcserélve. Mindezt lel­kesen, fegyelmezetten^, fel­áldozva a szabad szombatot és a vasárnapot is. K. Gy. nyomású litho-it állította ki. Végül Erdős János plasztikus felületű színes xylográfiái zár­ják a sort. A világhét vidéki rendezvé­nyei közül az érdeklődő Kolbe Mihály festőművész kiállítását láthatja Mohácson a városi ki­állítóteremben (Kossuth Film­színház). Szintén Mohácson, a Városi Könyvtár helyiségében rendezték meg Kő Pál szob­rászművész kiállítását. A Bara­nya' megyei Népművelési Ta­nácsadó rendezésében poster- kiállítás tekinthető meg Sziget­váron a dzsámiban. Proksza László Rodney Arismendi látogatása Pécsett Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és felesége — akik hazánk­ban tartózkodnak — tegnap Pécsre érkeztek. Elkísérte őket Béla Imre, az MSZMP KB mun­katársa. A vendégeket a párt- bizottság épületében Bocz Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára fo­gadta, a szívélyes, elvtársi lég­körű beszélgetés során tájé­koztatót adott megyénk tele­pülésszerkezetéről, ismertette Pécs, Mohács, Komló, Sziget­vár városok lakóinak helyzetét. A találkozón jelen volt Czé- gény József, a megyei párt- bizottság titkára. Vendégeink tegnap délután Pécs város nevezetességeivel ismerkedtek. Novemberre elkészül Dz ország legnagyobb autószervize lesz • Átadás előtt a Szigeti úti AFIT-szervizben • Biztosító kárbecslés a helyszínen Néhány határidőt már meg­írtunk az elmúlt évek során, de most a beruházó is, a kivitele­ző is biztosan ígéri: november 7. tiszteletére megnyitják a pé­csi Szigeti úti AFIT-szervizt. Az építkezés három éve kezdő­dött, s eredetileg 1974-ben nyitni szerettek volna. A Szi­geti úti telep területén azon­ban még javában működött a Fémipari Vállalat, ők pedig A nemzetközi szolidaritás hatalmas erő! Állandó harcban a diktatúra ellen Beszélgetés Rodney Arismendi elvtárssal, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával Rodney Arismendi elvtárs az Uruguayi Kommunista Párt első titkárát. Az 1973. június 27-i puccs, mely uralomra juttatta a Bordaberry-diktatúrát, majd ezt kővetően a chilei junta gaztettei utón, Uruguayban is megerősö­dött a reakció, a kommunista pártot törvénytelenné nyilvánították. Arismen­di elvtársat letartóztatták. 1975 januárjában a nemzetközi szolidaritás ha­tására kiengedték a börtönből, ugyanakkor kiutasították az országból. Aris­mendi elvtársnak jelentős szerepe van a latin-amerikai forradalmi folyama­tok elemzésében, a különböző forradalmi csoportok, szervezetek, személyek segítésében, a helyes álláspont kialakításában. A közelmúltban a Béke és szocializmus című folyóirat szerkesztőségi tanácsának tagjait tájékoztatta a latin-amerikai helyzetről, különösen azzal kapcsolatban, hogy a munkásosz­tály milyen szövetségesekre számíthat a forradalmi harc jelenlegi szakaszá­ban. Arismendi elvtárs Baranya megyében tett látogatása során, eleget té­ve kérésünknek, válaszolt a Dunántúli Napló főszerkesztőjének, Mitzki Ervin kérdéseire. — Megyénk lakossága, köz­véleménye figyelemmel kiséri Latin-Amerika forradalmi moz­galmának helyzetét, felháboro­dással fogadja a növekvő ter­rorról érkező híradásokat. A je­lenlegi körülmények között ho­gyan összegezné országa dol­gozóinak küzdelmét a szocia­lizmusért, a szabadságjogok biztosításáért, az emberibb életkörülményekért? — Az elmúlt huszonöt évben Latin-Amerikában o forradolmi mozgalmak fellendülése ment végbe. Ennek kiemelkedő meg­nyilvánulása volt a kubai nép győzelme az imperializmussal szemben, de ezt igazolták a demokratikus erők előretörései Chilében is. Uruguayban a munkásmozgalom szervezett­sége erősödött, szélesedett az összefogás a haladó értelmi­séggel, a diáksággal, létrejött a baloldali erőket egyesítő Széles Front. Ezzel a folyamat­tal szemben lépett fel az ame­rikai imperializmus, támaszkod­va az ország reakciós erőire. Bordaberry és a jobboldali tá­bornokok szétzúztak minden demokratikus intézményt, láb­bal tiporták a szabadságjogo­kat, az ellenzéki sajtót betiltot­ták, börtönbe vetették a forra­dalmi, haladó érzelmű embe­reket, köztük nagyszámban nő­ket, akiket szörnyű kínzásoknak vetettek alá. A 3 millió lakosú országban jelenleg hétezer a politikai foglyok száma. A ter­ror elsősorban a párt tagjai és vezetői, a haladószellemű köz­életi vezetők ellen irányult. Letartóztatták Jósé Luis Masse- rát, Alberto Altesort és Vladi­mir Turianskyt a párt vezetőit, egykori parlamenti képviselő­ket, Liber Seregni tábornokot, a Széles Front elnökét, Ger- hardo Questát, a szakszerveze­tek és az UKP tekintélyes ve­zetőjét, Jorge Massarovitchot, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség egykori titkárát. A terror, az emberrablás, a kegyetlen kínzások, a demokraták üldö­zése ellen világszerte növeke­dett a szolidaritási hadjárat, mely arra kényszerítette a dik­tatúra urait, hogy a letartózta­tottak közül néhányat szaba­don bocsássanak, gaztetteiket igyekezzenek eltitkolni, a köz­véleményt félrevezetni. A meg­kínzott, meggyilkolt forradal­márokról azt állítják, hogy el­tűntek. — A reakciós puccs célja az volt, hogy egyrészt meg­szüntesse az országban a de­mokratikus mozgalmakat, hoz­zájáruljon a chilei fordulat előkészítéséhez, Latin-Amerikó- ban biztatást nyújtson olyan országok kormányainak, me­lyek az emberi jogokat eltipor­ják, a zsarnokság eszközeivel uralkodnak, fékezzék a konti­nensen a forradalmi erők elő­retörését. — Közismert, hogy az Uruguayi KP több mint három éve illegalitásban van. A meg­változott körülmények között . hogyan tevékenykedik a párt, milyenek a kapcsolatai a mun­kásság, a társadalom különbö­ző rétegeivel? — Pártunk mindig az első sorban harcol a diktatúra el­len. Miután nem sikerült az államcsínyt megakadályozni, mindjárt a puccs első napján tömegakciókat szerveztünk, ál­talános sztrájkkal, tüntetések­kel. Az illegalitásban megőriz­tük a szakszervezetekej, a munkásszövetségek és a népi egyesületek egész hálózatát, a legkülönbözőbb harci eszközö­ket alkalmazzuk a diktatúrával szemben, tovább erősítettük a munkásosztály és a haladó erők szövetségét. A terror el­lenére a párt megőrizte fő erőit, szervei, köztük a Köz­ponti Bizottság rendszeresen működnek. Továbbra is megje­lennek a párt lapjai, most már az illegalitás körülményei kö­zött. Ilyen rendkívüli nehéz kö­rülmények között, amikor a párt tagjait, vezetőit állandóan ve­szélyezteti a letartóztatás le­hetősége, továbbra is a mun­kásosztály, a haladó erők har­cának irányítására törekszünk. Erőt ad harcunkhoz az a szé­leskörű nemzetközi szolidaritás, mely az egész világon kibon­takozott. Három évvel a puccs után kijelenthetem, hogy a nép és a munkásosztály ellenállását nem lehetett megszüntetni! — Néhány hetes magyaror­szági látogatása után hadd kérdezzem meg, hogy milyen véleménye alakult ki népünk munkájáról, életkörülményeiről, mire emlékszik szívesen vissza? — Nehéz erre a kérdésre vá­laszolni, hiszen a látogatás emlékei felejthetetlenek. Fele­ségemmel együtt a párt régi harcosai vagyunk, az itt látot­tak hitet adnak, erőt nyújtanak számunkra, megerősödünk ab­ban a meggyőződésben, hogy a szocializmus eszméi legyőz- hetetlenek! — Itt-tartózkodásUnk alatt éreztük azt a szolidaritást, me­lyet a magyar nép a latin­amerikai népek küzdelmei iránt tanúsít, közte a mi népünk, Kuba iránt. A magyar kommu­nistákkal, a párt vezetőivel folytatott beszélgetések sorából kiemelkedik Kádár Jánossal, a párt első titkárával való talál­kozás. Véleménycserét folytat­tunk pártjaink tevékenységé­ről, a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről, melyekben azonos né­zeteket vallunk. Találkozásunk tovább erősíti a szolidaritást, a proletár internacionalizmus el­vein alapuló együttműködést. Külön örülünk annak, hogy Baranyába látogathattunk, megismerkedhettünk az itt élő emberek munkájával, Pécs és a megye nevezetességeivel. Meggyőződtünk arról, hogy az itt folyó munka eredményesen járul hozzá az ország egészé­nek sikereihez. Kívánjuk, hogy terveik, célkitűzéseik váljanak valóra, munkájukkal továbbra is segítsék a fejlett szocialista társadalom építését! csak akkor tudtak kiköltözni, amikor elkészült az új telep­helyük. Ez hosszú hónapokkal késleltette az építkezést. Az új szervizépület viszont nem tud meglenni a Fémipari régi épületéből átalakított rész nélkül, ugyanis innen kap­ja a vizet és a fűtőenergiát. Az AFIT a nehézségek ellenére a felső, új csarnokba mór a nyáron szeretett volna — leg­alábbis részben — beköltözni, s itt már műszaki vizsaára való előkészítést végezni. A nyáron fel is szerelték a gépeket, mű­szereket, késett azonban egy tíz köbméteres légtartály szál­lítása, — s amiatt a beszere­lése — a tartály nélkül viszont nem lehet üze|meltetni egy csomó sűrített leveqővel műkö­dő szervizberendezést. A légtartály szeptember ele­jén megérkezett, s most már úgy állnak a munkák, hogy az új csarnokban szeptember 23- án, csütörtökön ' megtartiák a műszaki ótadásL Az építők há­rom hét múlva ígérik az alsó épület elkészültét és átadását. így hát most már — leg­alábbis úgy tűnik — semmi akadálya nem lesz a novem­ber 7.-i avatásnak. A szervid mielőbbi üzembehelvezésére nagy szükség is van. hisz iól ismerjük a Munkácsy Mihály utcai áldatlan állagotokat, a zsúfoltságot, a korszerűtlen épületeket. A Szigeti úti vi­szont évi 400 ezer munkaórás kapacitásával az ország leg­nagyobb autószervize lesz. A megnyitást követően min­denféle javító és szerviztevé­kenységet itt fognak végezni, s ugyancsak a Szigeti úton lesz a karosszéria-javító és -fénye­ző részleg is. Az Állami Bizto­sító már meqkezdte a telep terültén kárfelvevő és ügyfél­fogadó irodáiának építését, s ha az elkészül, eqy helyen tör­ténik a kárbecslés és a kocsi kijavítása. A tárgyaló­teremből Tetten érték a zajos betörőt Harmincnégy évesen több évet töltött már börtönben Ta­tai József. Most lopásért került a bíróság elé. 1976. június 21-én már mun­kaidő alatt naqyobb mennyi­ségű szeszesitalt fogyasztott. Az italozást délután is tovább folytatta, így este 11 óra táj­ban már erősen ittas volt. Ta­tai észrevette, hogy Pécsett, a Kossuth Lajos utca 36-os szá­mú ház kapuja alatt parkoló gépkocsi ablaka egy ujjnyira le van csavarva. Az ablakot le­nyomta, majd a gépkocsi aj­taját kinyitotta. Orvosi táskát, vérnyomásmérő műszert, hall­gatókészüléket és gyógyszere­ket, csaknem, ötezer forint ér­tékű holmit próbált volna el­hozni. A lakók azonban fel­figyeltek a zajos betörőre és értesítették a rendőrséget. A Pécsi Járásbíróság a na­pokban hozta meg ítéletét. Ta­tai József (Pécs, Éva u. 13. szám alatti lakost) lopás bűn­tette miatt 1 év 6 hónapi bör­tönben végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents