Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-16 / 256. szám

6 Dunántúli napló 1976. szeptember 16., csütörtök A szerkesztőség postájából F innország fiatalsá­gát ma Lahti öl­tözteti, minden harmadik farmer­nadrág testvérvá­rosunkban készül — s a búto­rok 75 százaléka. — Az ipari fejlődés tulaj­donképpen csak a II. világ­háború után szökött fel — mondotta tájékoztatójában Ahti Lamminmöki, az Osuus­pankki igazgatója. Ma iparvá­ros Lahti élénk kereskedelmi kapcsolatokkal a KGST orszá­gaival is és a kétszázezres r’áijöi-Höme iparvidék gazda­sági központja. Lahti az asztalosok váro­sa. Húszezer munkás dolgozik a városban, a legtöbbet a bú­toripar foglalkoztatja. Tizenöt bútorgyára a finn bútoripar termelésének 75 százalékátad­ja. Az Iskun Skandinávia leg­nagyobb bútorgyára. Az Asko a harmadik Lahtiban, de eh­hez a konszernhez tartozik az Upo is, ahol villanytűzhelyeket és háztartási gépeket gyárta­nak. A ruha- és fehérnemű­ipar 2800 munkást foglalkoz­tat. Gyártanak síléceket, cipőt, ablaküveget és csomagoló­anyagot. Fejlett a fafeldolgozó és élelmiszeripar. S c lahti sör márka egész Finnországban. Amióta az országban elren­delték a szeszkorlátozást, tilos szeszesitalt reklámozni. A gyár sziporkázóén szellemes plakát­tal hidalja át a problémát: hü­velyk- és mutatóújjával L be­tűt mutat a vendég. A pincér tudja: lahti sört kell hoznia. No, persze... A szeszkorlá­tozásra senki sem tette le a nagyesküt. Helsinkiben a tengerparton sétáltunk úgy éjfél körül, szem­ben a Finlandiával. Csillogva surrog a tengerről magasra- törő szökőkút, sejtelmes han­gulatot sugall a mattfeheren kivilágított túlsó part. Tolong a nép, és annyi spicces em­berrel még életemben nem ta­lálkoztam, mint ott. Ha csak a tengeri levegőtől nem ... Min­denesetre másnap azt írták a lapok, 8 százalékkal fölmenta szeszesitalok ára. — Magyarországgal is van kapcsolatunk — mondotta Le­na Larssen, a Sotka bútorgyár külkereskedelmi osztályának vezetője. — Kaposvárra szál­lítottunk szállodabútort, Pé­csett, a Faipari Ktsz-szel ál­lunk levelezésben. Termékein­ket szívesen mutatnánk be egy­szer testvérvárosunkban is. Rokonszenves gondolat: ren­dezzünk kiállítást Lahtiban! öt­évenként tartanak ipari és ke­reskedelmi vásárokat. Mi új színt vihetnénk termékeinkkel északra — fogyasztási cikke­inkkel nem vallanónk szégyent, — s a mi kiállításunkon a Ivoviak, szliveniek és eszékiek mellett valóban itt a helye finn testvérvárosunknak is. Az ipari övezetek Lahtiban is a lakónegyedek között hú­zódnak — délen, északon és keleten. Tágas fatelepek és körülöttük több tuoat ilyen­olyan oy. Vagyis Finnország­ban a gazdasági élet a rész­vénytársaságoké, a bankoké és a szövetkezeteké. Az üzleti világ központja Lahtiban az Aleksanterinkatu, vagyis Sán­dor cár utcája. Sándor cárnak Helsinkiben szobrot emeltek, itt utcát ka­pott. Finnországot 1809-ben ő szabadította fel a svéd ura­lom alól és az orosz birodal­mon belül autonómiát adott a finneknek. Mg is tisztelettel te­kintenek rá. Érdekelt a finnek története. Ismételten szóbahpztam, a vá­lasz mindiq így kezdődött: — 1809-ben... Vagy: 1917. december 6-án ... A finn állam története való­ban ehhez a két dátumhoz kötődik. Engem a régmúlt ér­dekelt, s rá kellett jönnöm, hogy a múltnak ők lényegesen Testvérvárosunk - Lahti Csak salakkal töltötték fel kisebb jelentőséget tulajdoní­tanak, mint mi. — Őseink a X. században indultak el Észtország területé­ről —• mondotta egy történe­lemtanárnő Joutsában.— Hogy oda hogyan kerültek, azt nem lehet tudni. Három törzs tele­pedett le Finnország területén — a karjalaiak, a hőmeiek és a savoiak. Ezek elszigetelten, egymással is örök hadakozás­ban éltek, és erősen eltérően alakultak a dialektusok is. A XI. században Heinrik svéd püspök térítőútra indulta finnek közé. Megölték, mire a svéd lovagok megszállták az országot. — Az idegen uralom nem A munkásmozgalom emlékműve múlott el nyomtalanul — kap­csolódott a beszélgetésbe Ah- ti Lamminmőki — s volt en­nek jó és rossz oldala is. A svédek számára mi voltunk a nyersanyagforrás, mi adtuk a munkaerőt és a katonákat. Két évszázadon át tartoztunk Svédországhoz és ennek két­harmada háború volt. önök tudják, hogy ez mit jelent. A finn nemzeti öntudat éb­redése Mikael Agricola nevé­hez fűződik. 1520-ban tért ha­za Wittenbergből a turkui egye­temre és megkezdte az Ószö­vetség lefordítását. Az összes finn nyelvjárást ismerte. Ala­pul a délnyugat-finnországit vette. Szókincséből 6—7000 szó ma is él. A finn művelt­ség története vele kezdődik. S az irodalomé Runeberggel. Ez a svéd származású költő teremtette meg a finn irodal­mat, ő írta a himnuszt is, úgy fordították svédből. 1917-ben nem volt egyértel­mű a finnek állásfoglalása. A függetlenség mellett a munká­sok álltak ki a kisbirtokosok ellenében. A két táborra osz­lás ma is jellemzője a finn társadalomnak. S a hovatar­tozást nem mindia az anvaai pankkí, pankki sehol nem lá­tott sokasága. A Jukola étteremben egy asztalhoz kerültem a Munkás bank tisztviselőnőjével. — Kérem, ez a rengeteg pankki valóban bank? — Hát, van belőlük szé­pen. És sorolja: Osuuspankki, Lahdenpankki, Postipankki . . . — Versenyük élénk gazda­sági tevékenységet, vállalko­zási szellemet jelez. — És te­remt is! Tolmácsunk szinte áhítattal szólt egy alkalommal arról, hogy az Osuuspankki 9 száza­lékos kamatot fizet, s hogy ezt előteremthesse, ennek megfe­lelően gazdálkodik. A tekintélyt a teljesítmény adja. Azt mondják, a kisboltok tömkelegé az utóbbi években tűnt el, a kereskedelem a nagyüzletekbe, áruházakba te­vődött át. Nem csodálom, szé­pek, újak és tömve vannak áruval. Finnországban minden kapható a japán zsebszámító­gépektől a celofánba csoma­golt paradicsomig és datolyá­ig. Az árat természetesen megmondják, de legyünk tár­gyilagosak, a keresetekből szépen ki lehet jönni. A kereskedelem öt nagyvál­lalat kezében van, közülük há­rom szövetkezeti. Ipari szövetkezet az OTK. — Hét gyárunk van és 2600 üzletünk — mondta az igaz­gató —, de magánkereskedők­nek is szállítunk. A szövetke­zetbe mindenki beléphet, mi­nimális összeggel vehet rész­jegyet. — Mekkora a maximális összeg? Kérdésünkre nem kaptunk választ. Az tény. hogy aki be­lép, az ezer márkáiq hitelre vásárolhat és év végén meg­határozott százalékig térítést kap, amit ugyancsak levásárol­hat. Helsinkiben két szövetkezeti központot látogattunk meg. A SOK 220 szövetkezet nagy­kereskedelmi központja. A hoz­zá tartozó szövetkezeteknek 675 ezer tagjuk és 36 ezer dolgozójuk van. 171 nagyáru­háza és 58 qyára van a SOK- nak. A kereskedelmi forga­lom 20 százaléka az övék. A KESKO is szövetkezeti szö­vetség — 30 ezer dolgozóval. Ők mezőgazdasági gépeket is forgalomba hoznak. Tiszta pro­filról egyiknél sem lehet be­szélni, mindennel foglalkoznak, ami hasznot hoz. Kevés ember, tökéletes szer­vezettség, modern technika és fegyelem — útjavításnál, ház­építésnél, gyárakban és rak­tárakban mindenütt ezt talál­juk. Mint már mondottam hiva­talosak voltunk az OTK lahti húsfeldolgozó és hidegtálkészí­tő üzemébe. Végigjártuk a gyártó helyiségeket. Mindenütt tisztaság, nyugodt tempó. Sen­ki sem siet, senki sem cipe- kedik. Gép szeleteli a húst, gép csomagolja a kolbászt. De nem láttunk sehol lézengő, be­szélgető, bámészkodó csopor­tokat sem. A gyárnak 203 dolgozója van, 24 az adminisztratív. A férfiak órabére 14—19,8 már­ka, a nőké 11—'14. Báling József A 6-os utat nyolc évvel ez­előtt egy korszerűsítés alkal­mával a Bolgár-köz torkolatá­nál körülbelül 15—20 centimé­terrel megemelték. Az építők a felhajtó utat nem készítették el, mert „lakott területen" van és nem rájuk tartozik. A fel­hajtó azóta sem készült el, csak salakkal töltötték fel, azt pedig a víz kimosta, mert a Bolgár-köz körülbelül 10 szá­Szeretem a mozit és ha időm engedi, szívesen megnézem a jónak ígérkező filmeket. Nem egyszer előfordult azonban, hogy a jó film ellenére is alaposan elvette a kedvemet a mozilátogatástól — a viszony­lag korszerű Petőfi és Kossuth moziban is — az elviselhetet­len hőség és szellőzetlenség, különösen telt ház esetén. A személyzet persze nem ül a tömött és szűk széksorokban, így ebből mit sem érez, tehát a helyzet javításáért nem tesz semmit. Előfordult, hogy elő­adás közben néhány percre érezni lehetett némi légáram­latot (ventillátort kapcsoltak be, vagy ajtót nyitottak ki, nem tudom), erre az egész nézőtér fellélegzett. Télen nem járok moziba, mert borzadok attól, hogy té­likabátot, kalapot, sálat, eset­leg vizes esernyőt 2 órán ke­resztül az ölemben tartsak. Nincs az a jó film, ami ezt feledtetné — akkor mór in­kább a televízió ... A Park mozi zárt része a legkellemetlenebb környezetű belvárosi mozi. Ezért nagy örömmel olvastam a korszerű­sítési elképzeléseket és bizo­zalékos emelkedővel torkollik a 6-os főútvonalra. így a jelen­legi szintkülönbség most már 25—30 centiméter, s ehhez já­rul még az utca lejtési szöge. Mindezzel együtt az említett torkolat most mór életveszé­lyes, nem is beszélve a téli havas, csúszós időszakról. Greguricz József hivatásos gépkocsivezető nyára kedvelt filmszínházammá válik, ha valamiféle légkondi­cionálást is megvalósítanak, persze működőképesen és a mindenkori hőmérséklethez, zsúfoltsághoz, stb igazodva, szabályozhatóan. Minderről a cikk nem tesz említést és le­het, hogy a tervekből is ki­maradt? És még valamit: a nyitható tető megoldhatatlan műszaki feladat* Bizonyára nem késő q beruházó figyel­mébe ajánlani egy nagyváros mozilátogató közönségének ilyen irányú — de természe­tes — igényét. Kovács Péter WW mm mm m mm 9 Köszönjük A Kertészeti és Parképítő Vállalat minden dicséretet megérdemlő gyorsasággal épí­ti a Pécs Lvov-Kertváros ját­szótereit. A. most épülő Dóra utcai játszótérnél dolgozó mun­kások gyermekszeretete is példamutató. Az építésnél lá- batlankodó gyerekeket nem zavarták el. Köszönjük! Katies Kálmán AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE „Milyen lesz az új Park mozi?” Sándor cár utcája tehát ma az üzleti élet központja. Bal­ról a piac a múlt maradvá­nya, jobbról áruházak és a I B. G., D. N. és H. l.-né dolgozók szeretnék általános, illetve középiskolai tanulmá­nyaikat befejezni. Kérdésük: Jár-e részükre tanulmányi szabadság és mennyi? A Munka Törvénykönyvének 43. § (2) bekezdése értelmében a továbbtanuló dolgozót tanul­mányi szabadság illeti meg. Az alsó-, közép vagy felső­fokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanul­mányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munka­idő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éj­szakai és túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülés­ben, illetőleg az azokon való aktív részvételben akadályozza. Az esti vagy levelező tagoza­ton tanuló dolgozó csak bele­egyezésével kötelezhető más helységben végzendő munkára a tanítási napokon és az ese­dékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt, a tanul­mányokat befejező vizsgaidő- szak esetén pedig az azt meg-«, előző három hónap alatt. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve álta­lános iskolai tanfolyamon, va­lamint a gimnázium esti tago­zatán tanulókat HAT, a gim­názium levelező tagozatán és a szakközépiskola esti tagoza­tán tanulókat TÍZ, a szakkö­zépiskola levelező tagozatán tanulókat TIZENÖT munka­nap tanulmányi szabadság illeti meg minden évben. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez HAT munka­nap külön tanulmányi szabad­ság jár. I Tóth I. pécsi olvasónk kér­dési, hogy a háztartási sze­mét fogalmát valahol meg­határozták-e, és mi tekin­tendő annak? f'écs megyei város területén ‘ a köztisztaság fenntartására vo­natkozó 1/1972. számú tanács- rendeletben foglaltak az irány­adók az 1974. évi 3. sz. tanács- rendeletben foglalt módosítá­sokkal. E tanácsrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében ház­tartási szemét: a lakásokban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló he­lyiségekben —• területen — a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék, különösen a söpredék, salak — beleértve a központi fűtésből keletkező salakot is — hamu, korom, tö­rött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, kony­hai hulladék, továbbá kisebb mennyiségű falvakolat és festék­törmelék. A most említett helyiségekben — területeken — keletkezett szemét közül nem minősül ház­tartási szemétnek: az emberi ürülék, az állati hulla és trá­gya, a jég, hó, sár, az épület vagy egyes részeinek megron­gálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá a folyékony tűz- vagy robbanás- veszélyes, mérgező, illetve fer­tőző anyag, a kerti és gazda­sági művelés során keletkezett hulladék, a falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy (pl. bú­tordarab, szalmazsák tartalma stb.), valamint a lakásban foly­tatott kisipari tevékenység gya­korlásából keletkezett hulladék. A jogszabályi rendelkezés szerint a naponként és lakáson­ként keletkező háztartási sze­métnek szokásos mennyisége 15 liter, illetve 10 kg. Meg kell említenünk, hogy a sár, a kerti és gazdasági hul­ladék, továbbá a falomb, va­lamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlá­sából keletkezett hulladék ház­tartási szemétnek minősül, ha mennyisége nem haladja meg a naponként keletkező háztar­tási szemétnek a fentebb meg­határozott mennyiségét. I T. Istvánná kérdezi, hogy a lakbért meddig köteles kifi­zetni a bérbeadónak. Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 66. § (1) bekezdése értelmében a bérlő a lakbért havonta egy összegben, legké­sőbb a hó 15 napjáig köteles megfizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents