Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-16 / 256. szám
6 Dunántúli napló 1976. szeptember 16., csütörtök A szerkesztőség postájából F innország fiatalságát ma Lahti öltözteti, minden harmadik farmernadrág testvérvárosunkban készül — s a bútorok 75 százaléka. — Az ipari fejlődés tulajdonképpen csak a II. világháború után szökött fel — mondotta tájékoztatójában Ahti Lamminmöki, az Osuuspankki igazgatója. Ma iparváros Lahti élénk kereskedelmi kapcsolatokkal a KGST országaival is és a kétszázezres r’áijöi-Höme iparvidék gazdasági központja. Lahti az asztalosok városa. Húszezer munkás dolgozik a városban, a legtöbbet a bútoripar foglalkoztatja. Tizenöt bútorgyára a finn bútoripar termelésének 75 százalékátadja. Az Iskun Skandinávia legnagyobb bútorgyára. Az Asko a harmadik Lahtiban, de ehhez a konszernhez tartozik az Upo is, ahol villanytűzhelyeket és háztartási gépeket gyártanak. A ruha- és fehérneműipar 2800 munkást foglalkoztat. Gyártanak síléceket, cipőt, ablaküveget és csomagolóanyagot. Fejlett a fafeldolgozó és élelmiszeripar. S c lahti sör márka egész Finnországban. Amióta az országban elrendelték a szeszkorlátozást, tilos szeszesitalt reklámozni. A gyár sziporkázóén szellemes plakáttal hidalja át a problémát: hüvelyk- és mutatóújjával L betűt mutat a vendég. A pincér tudja: lahti sört kell hoznia. No, persze... A szeszkorlátozásra senki sem tette le a nagyesküt. Helsinkiben a tengerparton sétáltunk úgy éjfél körül, szemben a Finlandiával. Csillogva surrog a tengerről magasra- törő szökőkút, sejtelmes hangulatot sugall a mattfeheren kivilágított túlsó part. Tolong a nép, és annyi spicces emberrel még életemben nem találkoztam, mint ott. Ha csak a tengeri levegőtől nem ... Mindenesetre másnap azt írták a lapok, 8 százalékkal fölmenta szeszesitalok ára. — Magyarországgal is van kapcsolatunk — mondotta Lena Larssen, a Sotka bútorgyár külkereskedelmi osztályának vezetője. — Kaposvárra szállítottunk szállodabútort, Pécsett, a Faipari Ktsz-szel állunk levelezésben. Termékeinket szívesen mutatnánk be egyszer testvérvárosunkban is. Rokonszenves gondolat: rendezzünk kiállítást Lahtiban! ötévenként tartanak ipari és kereskedelmi vásárokat. Mi új színt vihetnénk termékeinkkel északra — fogyasztási cikkeinkkel nem vallanónk szégyent, — s a mi kiállításunkon a Ivoviak, szliveniek és eszékiek mellett valóban itt a helye finn testvérvárosunknak is. Az ipari övezetek Lahtiban is a lakónegyedek között húzódnak — délen, északon és keleten. Tágas fatelepek és körülöttük több tuoat ilyenolyan oy. Vagyis Finnországban a gazdasági élet a részvénytársaságoké, a bankoké és a szövetkezeteké. Az üzleti világ központja Lahtiban az Aleksanterinkatu, vagyis Sándor cár utcája. Sándor cárnak Helsinkiben szobrot emeltek, itt utcát kapott. Finnországot 1809-ben ő szabadította fel a svéd uralom alól és az orosz birodalmon belül autonómiát adott a finneknek. Mg is tisztelettel tekintenek rá. Érdekelt a finnek története. Ismételten szóbahpztam, a válasz mindiq így kezdődött: — 1809-ben... Vagy: 1917. december 6-án ... A finn állam története valóban ehhez a két dátumhoz kötődik. Engem a régmúlt érdekelt, s rá kellett jönnöm, hogy a múltnak ők lényegesen Testvérvárosunk - Lahti Csak salakkal töltötték fel kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint mi. — Őseink a X. században indultak el Észtország területéről —• mondotta egy történelemtanárnő Joutsában.— Hogy oda hogyan kerültek, azt nem lehet tudni. Három törzs telepedett le Finnország területén — a karjalaiak, a hőmeiek és a savoiak. Ezek elszigetelten, egymással is örök hadakozásban éltek, és erősen eltérően alakultak a dialektusok is. A XI. században Heinrik svéd püspök térítőútra indulta finnek közé. Megölték, mire a svéd lovagok megszállták az országot. — Az idegen uralom nem A munkásmozgalom emlékműve múlott el nyomtalanul — kapcsolódott a beszélgetésbe Ah- ti Lamminmőki — s volt ennek jó és rossz oldala is. A svédek számára mi voltunk a nyersanyagforrás, mi adtuk a munkaerőt és a katonákat. Két évszázadon át tartoztunk Svédországhoz és ennek kétharmada háború volt. önök tudják, hogy ez mit jelent. A finn nemzeti öntudat ébredése Mikael Agricola nevéhez fűződik. 1520-ban tért haza Wittenbergből a turkui egyetemre és megkezdte az Ószövetség lefordítását. Az összes finn nyelvjárást ismerte. Alapul a délnyugat-finnországit vette. Szókincséből 6—7000 szó ma is él. A finn műveltség története vele kezdődik. S az irodalomé Runeberggel. Ez a svéd származású költő teremtette meg a finn irodalmat, ő írta a himnuszt is, úgy fordították svédből. 1917-ben nem volt egyértelmű a finnek állásfoglalása. A függetlenség mellett a munkások álltak ki a kisbirtokosok ellenében. A két táborra oszlás ma is jellemzője a finn társadalomnak. S a hovatartozást nem mindia az anvaai pankkí, pankki sehol nem látott sokasága. A Jukola étteremben egy asztalhoz kerültem a Munkás bank tisztviselőnőjével. — Kérem, ez a rengeteg pankki valóban bank? — Hát, van belőlük szépen. És sorolja: Osuuspankki, Lahdenpankki, Postipankki . . . — Versenyük élénk gazdasági tevékenységet, vállalkozási szellemet jelez. — És teremt is! Tolmácsunk szinte áhítattal szólt egy alkalommal arról, hogy az Osuuspankki 9 százalékos kamatot fizet, s hogy ezt előteremthesse, ennek megfelelően gazdálkodik. A tekintélyt a teljesítmény adja. Azt mondják, a kisboltok tömkelegé az utóbbi években tűnt el, a kereskedelem a nagyüzletekbe, áruházakba tevődött át. Nem csodálom, szépek, újak és tömve vannak áruval. Finnországban minden kapható a japán zsebszámítógépektől a celofánba csomagolt paradicsomig és datolyáig. Az árat természetesen megmondják, de legyünk tárgyilagosak, a keresetekből szépen ki lehet jönni. A kereskedelem öt nagyvállalat kezében van, közülük három szövetkezeti. Ipari szövetkezet az OTK. — Hét gyárunk van és 2600 üzletünk — mondta az igazgató —, de magánkereskedőknek is szállítunk. A szövetkezetbe mindenki beléphet, minimális összeggel vehet részjegyet. — Mekkora a maximális összeg? Kérdésünkre nem kaptunk választ. Az tény. hogy aki belép, az ezer márkáiq hitelre vásárolhat és év végén meghatározott százalékig térítést kap, amit ugyancsak levásárolhat. Helsinkiben két szövetkezeti központot látogattunk meg. A SOK 220 szövetkezet nagykereskedelmi központja. A hozzá tartozó szövetkezeteknek 675 ezer tagjuk és 36 ezer dolgozójuk van. 171 nagyáruháza és 58 qyára van a SOK- nak. A kereskedelmi forgalom 20 százaléka az övék. A KESKO is szövetkezeti szövetség — 30 ezer dolgozóval. Ők mezőgazdasági gépeket is forgalomba hoznak. Tiszta profilról egyiknél sem lehet beszélni, mindennel foglalkoznak, ami hasznot hoz. Kevés ember, tökéletes szervezettség, modern technika és fegyelem — útjavításnál, házépítésnél, gyárakban és raktárakban mindenütt ezt találjuk. Mint már mondottam hivatalosak voltunk az OTK lahti húsfeldolgozó és hidegtálkészítő üzemébe. Végigjártuk a gyártó helyiségeket. Mindenütt tisztaság, nyugodt tempó. Senki sem siet, senki sem cipe- kedik. Gép szeleteli a húst, gép csomagolja a kolbászt. De nem láttunk sehol lézengő, beszélgető, bámészkodó csoportokat sem. A gyárnak 203 dolgozója van, 24 az adminisztratív. A férfiak órabére 14—19,8 márka, a nőké 11—'14. Báling József A 6-os utat nyolc évvel ezelőtt egy korszerűsítés alkalmával a Bolgár-köz torkolatánál körülbelül 15—20 centiméterrel megemelték. Az építők a felhajtó utat nem készítették el, mert „lakott területen" van és nem rájuk tartozik. A felhajtó azóta sem készült el, csak salakkal töltötték fel, azt pedig a víz kimosta, mert a Bolgár-köz körülbelül 10 száSzeretem a mozit és ha időm engedi, szívesen megnézem a jónak ígérkező filmeket. Nem egyszer előfordult azonban, hogy a jó film ellenére is alaposan elvette a kedvemet a mozilátogatástól — a viszonylag korszerű Petőfi és Kossuth moziban is — az elviselhetetlen hőség és szellőzetlenség, különösen telt ház esetén. A személyzet persze nem ül a tömött és szűk széksorokban, így ebből mit sem érez, tehát a helyzet javításáért nem tesz semmit. Előfordult, hogy előadás közben néhány percre érezni lehetett némi légáramlatot (ventillátort kapcsoltak be, vagy ajtót nyitottak ki, nem tudom), erre az egész nézőtér fellélegzett. Télen nem járok moziba, mert borzadok attól, hogy télikabátot, kalapot, sálat, esetleg vizes esernyőt 2 órán keresztül az ölemben tartsak. Nincs az a jó film, ami ezt feledtetné — akkor mór inkább a televízió ... A Park mozi zárt része a legkellemetlenebb környezetű belvárosi mozi. Ezért nagy örömmel olvastam a korszerűsítési elképzeléseket és bizozalékos emelkedővel torkollik a 6-os főútvonalra. így a jelenlegi szintkülönbség most már 25—30 centiméter, s ehhez járul még az utca lejtési szöge. Mindezzel együtt az említett torkolat most mór életveszélyes, nem is beszélve a téli havas, csúszós időszakról. Greguricz József hivatásos gépkocsivezető nyára kedvelt filmszínházammá válik, ha valamiféle légkondicionálást is megvalósítanak, persze működőképesen és a mindenkori hőmérséklethez, zsúfoltsághoz, stb igazodva, szabályozhatóan. Minderről a cikk nem tesz említést és lehet, hogy a tervekből is kimaradt? És még valamit: a nyitható tető megoldhatatlan műszaki feladat* Bizonyára nem késő q beruházó figyelmébe ajánlani egy nagyváros mozilátogató közönségének ilyen irányú — de természetes — igényét. Kovács Péter WW mm mm m mm 9 Köszönjük A Kertészeti és Parképítő Vállalat minden dicséretet megérdemlő gyorsasággal építi a Pécs Lvov-Kertváros játszótereit. A. most épülő Dóra utcai játszótérnél dolgozó munkások gyermekszeretete is példamutató. Az építésnél lá- batlankodó gyerekeket nem zavarták el. Köszönjük! Katies Kálmán AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE „Milyen lesz az új Park mozi?” Sándor cár utcája tehát ma az üzleti élet központja. Balról a piac a múlt maradványa, jobbról áruházak és a I B. G., D. N. és H. l.-né dolgozók szeretnék általános, illetve középiskolai tanulmányaikat befejezni. Kérdésük: Jár-e részükre tanulmányi szabadság és mennyi? A Munka Törvénykönyvének 43. § (2) bekezdése értelmében a továbbtanuló dolgozót tanulmányi szabadság illeti meg. Az alsó-, közép vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illetőleg az azokon való aktív részvételben akadályozza. Az esti vagy levelező tagozaton tanuló dolgozó csak beleegyezésével kötelezhető más helységben végzendő munkára a tanítási napokon és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt, a tanulmányokat befejező vizsgaidő- szak esetén pedig az azt meg-«, előző három hónap alatt. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán tanulókat HAT, a gimnázium levelező tagozatán és a szakközépiskola esti tagozatán tanulókat TÍZ, a szakközépiskola levelező tagozatán tanulókat TIZENÖT munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden évben. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez HAT munkanap külön tanulmányi szabadság jár. I Tóth I. pécsi olvasónk kérdési, hogy a háztartási szemét fogalmát valahol meghatározták-e, és mi tekintendő annak? f'écs megyei város területén ‘ a köztisztaság fenntartására vonatkozó 1/1972. számú tanács- rendeletben foglaltak az irányadók az 1974. évi 3. sz. tanács- rendeletben foglalt módosításokkal. E tanácsrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében háztartási szemét: a lakásokban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben —• területen — a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék, különösen a söpredék, salak — beleértve a központi fűtésből keletkező salakot is — hamu, korom, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, konyhai hulladék, továbbá kisebb mennyiségű falvakolat és festéktörmelék. A most említett helyiségekben — területeken — keletkezett szemét közül nem minősül háztartási szemétnek: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, hó, sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá a folyékony tűz- vagy robbanás- veszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti és gazdasági művelés során keletkezett hulladék, a falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy (pl. bútordarab, szalmazsák tartalma stb.), valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék. A jogszabályi rendelkezés szerint a naponként és lakásonként keletkező háztartási szemétnek szokásos mennyisége 15 liter, illetve 10 kg. Meg kell említenünk, hogy a sár, a kerti és gazdasági hulladék, továbbá a falomb, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék háztartási szemétnek minősül, ha mennyisége nem haladja meg a naponként keletkező háztartási szemétnek a fentebb meghatározott mennyiségét. I T. Istvánná kérdezi, hogy a lakbért meddig köteles kifizetni a bérbeadónak. Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 66. § (1) bekezdése értelmében a bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15 napjáig köteles megfizetni.
