Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-16 / 256. szám
2 Dunantmt napló 1976. szeptember 16., csütörtök n Mon Komlói nap Budapesten A száz évvel ezelőtt Süss Nándor által alapított Magyar Optikai Művek két héten át tartó gazdag és eseménydús programmal ünnepli centenáriumát. A közel kilencezer embert foglalkoztató gyáróriás, beleértve mátészalkai, komlói, dunaújvárosi és zalaegerszegi üzemét is, több mint másfél milliárd forint értékű geodéziai, laboratóriumi műszereket, számítástechnikai eszközöket, finomoptikai termékeket és különböző időmérő eszközöket állít elő: ezek több mint kétharmadát exportja gyártja. A MOM komlói gyáregysége, amely ugyancsak jubilál, — öt esztendővel ezelőtt hozták létre — több mint háromszázötven fős létszámával hozzájárul a nagyvállalat eredményeihez. Négy esztendeje kezdték az olajfék alkatrészek előállítását, s tavaly óta már komplett olaj- fékeket állítanak elő a hazai járműprogram szabta feladatok alapján. Az üzem, amely közel ötvenmillió forint értékű munkát végez ebben az esztendőben, még az év vége előtt megkezdi a nyugatnémet Westinghouse cégtől vásárolt licenc alapján az újtípusú olajfékek gyártását, amelyeket az Ikarus autóbuszokba építenek be. A jubileum a bányászváros üzemét is érinti, mert a MOM valamennyi gyáregységének külön ünnepséget rendezett. így került sor tegnap délután a komlói gyáregység napjára, amelyet Budapesten a Szakosíts Árpád Művelődési Házban rencfeztek. A két órakor kezdődött rendezvényen Poós Gyula, a MOM vezérigazgatója fogadta a baranyai, komlói vezetőket': Koós Lászlót, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, Gallusz Józsefet, a komlói Pártbizottság első titkárát, Mother Jánost, Komló város Tanácsának elnökét, valamint Bo- bály Jánost, a MOM komlói gyáregységének igazgatóját és az üzem társadalmi szerveinek vezetőit. A vendégek a házigazdák kíséretében megtekintették a MOM százéves történetét bemutató kiállítást, amelyen ott láthattuk a komlói gyáregység által készített termékeket is. A baranyai nap befejeztével Poós Gyula vezérigazgató átnyújtotta a Baranyából érkezett vendégeknek, a komlói gyáregység vezetőinek a centenáriumi emlékplakettet. S. Gy. „Nem olyan mint a gyári, de én készítettem” Barkácsáruházat épít a TÜIÉP Keresett a faanyag Egy ismert pécsi orvosprofesszor hozott egyszer egy skiccet, mondván, szekrényt szeretne csinálni a nyaralójába. A műhelyben méretre vágták a fát, kapott ragasztót és jótanácsot, majd nekiállt. Két hét múlva boldogan jött visz- sza: nem olyan, mint a gyári, de én csináltam — mondta nem kis büszkeséggel, s egyben igen találóan fogalmazta meg a barkácsolás célját és tartalmát. Azóta törzsvendég a Citrom utcában és most már „felszerszámozott" kis műhelyében mindent maga csinál. — Kerestek nálunk már me- leq alsóneműt is, abban a hitben, hogy itt mindent lehet kapni. Ha mindent nem is, de a kis szögtől a fürdőkádig sok mindent meqtalál a vevő, ami esetleg másutt nincs, vagy nehezen beszerezhető — mondja Garami Rudolf boltvezető. — És mi valóban igyekszünk mindent előteremteni, ami szükséges a barkácsoláshoz, de sokszor a fél országot be kell utazni áru után. A Dél-dunántúli TOZÉP1972- ben nyitotta meg a Citrom utcai boltot. A barkácsolási kedv növekedésére jellemző, hogy ma már havi félmillió forintos a forgalmuk. Legtöbben a fanyagbkat keresik. Léceket, deszkákat, lemezeket. Kis kézügyességgel és néhány alapvető szerszámmal sokon tudnak és készítenek is könyvespolcot, beépített szekrényt, sámlit, kutyaólat és a jóég tudja mit nem. A barkácsbolt műhelyében méretre vágják az anyagot, az illetőnek otthon már csak össze kell állítania. A boltban tanácsot is kap, no meg anyagilag is jobban jár, mintha a TÜZÉP telepen vá-„ sárolná meg a fát, ugyanis itt a „leeső”, hulladék anyagot nem kell megfizetnie, azt kilós áron értékesíti a bolt. Különben sokan keresik a barkácskészleteket, szerszámokat is, ha számolunk, rögtön rájövünk, miért. Ha valaki például egy hétvégi házat épít, s amit lehet maga végez el egy barkácskészlet segítségével, egynegyedével olcsóbban jön ki, mintha ugyanezt a nem kis rezsivel dolgozó kisiparossal végeztetné. Csakhogy a jó barkácskészlet nem túl olcsó és sajnos hiánycikk. Csináld mqgqd! — így olcsóbb A Citrom utcai bolt már nem bírja a forgalmat. Az üzlet és a raktár zsúfolt, drága, értékes anyagokat kénytelen a szabad éq alatt tárolni. A vevők jószerint nem is látják, mit lehet kapni, annyiféle árut tárolnak egy-egy polcon. Kicsi a műhely is, 4,30- nál hosszabb faanyag már nem fér a qéD mellé. A TÜZÉP már elkészíttette az új barkácsbolt, pontosabban barkccs áruház építésének terveit. Szeretnének a belvárosban maradni — hisz éppen ez az üzlet egyik előnye — ezért a Rákóczi út 66-ban, a volt jelmezkölcsönző helyen kívánják felépíteni a barkács óruházat. A tervek szerint 1980-ig elkészülne az áruház, ahol jól felszerelt műhelyek is a fúrni-faragni vágyók szolgálatába állnának. Az építkezés megkezdésének időpontja még bizonytalan, pedig jó lenne, ha minél előbb megnyílna az áruház. „Do it yourself!” — Csináld magad! hirdetik szerte a világban. Egyes országokban festetlen bútort árusítanak, hogy az illető maga fesse be az általa gondolt színre, másutt vitorlázó repülőgépet lehet kapni házi összeépítésre. Az utóbbiról nálunk egyelőre nincs szó, azt viszont jól tudjuk, hogy zárat szerelni, ablakot illeszteni, redőnyt javítani nem szívesen jön a kisiparos. „Magad uram, ha szolgád nincsen" — tartja a régi mondás, melynek új tartalma: kevesebbe is kerül... Panics Egy évtized kezdődik Tanévnyitó a Zeneakadémia pécsi tagozatán Kétszázötven muzsikus az országnak, Európának Az elsősök kevesen vannak, alig többen mint húszán, de a hangjuk messze száll majd. Tegnap ugyanolyan csendes tisztelettel jöttek el a tanévnyitóra, ugyanolyan szolid ünnepség kezdődött meg a Lisztteremben, mint tíz esztendeje mindig. Huszonegynéhányan esküdtek fel minden szeptemberben és huszonegynéhányan indultak el friss diplomával minden júniusban Pécsre, a Dunántúlra, az országba, a nagyvilágba, innét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZeneA bővítés enyhít a gondokon Hatalmas kocsisor a Megyeri úti sorompónál. Dudálás, néhány kevéssé választékos megjegyzés, többen nem bírják tovább, visszafordulnak. Végül aztán megjelenik a sorompókezelő és közli: nem tudni, mi van, valószínűleg elromlott a szerkezet, mert már órák óta nem lehet fölhúzni. A sorompó a tolatási határon belül van, s az ilyen „műszaki hiba" nélkül is naponta fél napot zárva tartják. Akad aztán más is: a környéken száBaleset a mohácsi országúton Több órára megbénult a közlekedés Ismét a Mohácsi országút kritikus szakaszán történt tegnap baleset: délelőtt fél tizenegykor a zuhogó esőben megcsúszott egy osztrák tartólygépkocsi, a vontató jármű az árokba fordult, eközben megsérült a vezetője, akit a mentők könnyebb sérüléssel a pécsi Honvéd kórházba szállítottak. A vontatott tartálykocsi az úton keresztbe fordult s megbénította a Mohácsi országút forgalmát. A vezető könnyebb sérülése és a több tízezres kár ellenére is viszonylag szerencsés volt a baleset, hiszen a vezető nem tudhatta, hogy a Mohácsra vezető országút a 32-es 33-as kilométerkő közelében mennyire balesetveszélyes. Az út többszöri vizsgálata, a nemrégiben történt javítás ellenére ez az útszakasz még mindig váratlan veszélyeket rejt a gyanútlanul közlekedő járművek számára. A szakembereknek most már egyszer s mindenkorra meg kellene találniuk s kijavítaniuk az út hibáit. A tegnapi baleset kapcsán szólni kell még arról, hogy a Pécstől alig néhány kilométerre levő forgalmi akadályt csak több Órás késéssel tudták megszüntetni , a gépkocsik százai várták az út szabaddátételét. Nem vitatjuk, hogy a tartálykocsi eltávolítása nehéz feladat volt, azonban lehetőség nyílt volna arra, hogy már Pécs belterületén a Pécsvárad—Szederkény, a Pécsre irányuló forgalmat pedig Belvárdgyulánál az Olasz—Eilend—Bogádon keresztül vezető útra tereljék. L. J. ráz időben csak por van, eső- fjen viszont mocsárnyi a sár. Raktárbázis: Három vállalat dolgozik: a TITÁN, a FŰSZERT és az AMFORA. Talán ők érzik legjobban a fentebb felsorolt panaszokat. De van söpörni való saját házuk táján is. A szó szoros értelmében is: például a FŰSZERT raktára előtt az úton nagy csomó szalma hever, csomagolópapír is. A háromsávú körforgalmú út belső részén konténerek állnak, a középsőn két teherautót rakódnak, a külső sávot ebben a pillanatban foglalja el egy böhömnagy teherautó, keresztbe áll az úton, Két percet se kell várnom, máris érkeznek az újabb teherautók. Mennének tovább, de hát nem lehet. Mit tegyenek? Dühösen megfordulnak, elindulnak - szemben a körforgalommal. — Hiába van körforgalom — mondja az egyik sofőr — inkább ellentétesen megyünk, mert máshogy képtelenség kijutni az ilyen dugóból. A raktáios mentegetőzik: — A konténerek már egyszerűen nem férnek el a raktárban, Ha nem állnának itt, nyugodtan parkolhatnánk a külső sávon, de hát... Jó do- loq a konténer, gyorsan dolgozhatunk vele, korszerű. De kicsi a raktár, kinőttük, A teherautó még mindig ott áll keresztben. A vezető a kocsi ajtajának támaszkodik, rakodó egy sincs. Szerinte: — Nincs elég targoncavezető, árukísérő, rakodó, ezért aztán kínosan elhúzódik a rakodási idő. A többiek meg minket szidnak. Az épület túloldalán éppen burkolati jeleket festenek, a kanyarban megjelelő autók csikorogva fékeznek, mennének tovább, de ezen az oldalon már nincs három sáv, A festésből kimaradó részen a TITAN hatalmas rozsdás vaslemezeket tárol, ki tudja miért, meddig. Az autó lépésben la- virozik tovább, hirtelen eléje vág egy emelővillás targonca, teli kínai porcelánnal. A kocsi megint fékez, a következő pillanatban összeállíthatnám a tájjelegű magyar káromkodások kéziszótárát. A legtöbb panasz a legnagyobb vállalatra, a FOSZÉRT- re van. — A raktárbázist kinőttük — mondja Krajczár Sándor igazgató, — az út keskeny, és a kétsávnyi zöldterület is tékozlásnak tűnik ilyen helyhiány mellett. 1977 végére talán megoldódik: kiszélesítik az utat, szűkítik a zöldövezetet. Magunkról pedig annyit: a bázisra költözés után szélesebb lett a profilunk, a megyét élelmiszerrel és vegyiáruval látjuk el, napot se késhetünk. De a raktár kicsi, igaz, az építés óta 4000 négyzetméterrel nőtt a terület, folyamatban van 1200 négyzetméter építése, de ez sem elegendő. Jövőre készül el egy rámpás raktár az iparvágány mellett, ez talán megoldja az itteni közlekedésben, rakodásban uralkodó lehetetlen állapotot.,. Szántó Péter Pécsi cipők sikere Párizsban Nagy sikert arattak a pécsi cipők a párizsi bőrhéten. Az egy hétig nyitva tartó kiállításon tizenhat modellt mutatott be a Pécsi Cipőipari Szövetkezet: cipőket, szandálokat, melyek a Pécsi Bőrgyár újdonságából, a puhított sevró jellegű boxból, valamint import sevró és nappabőrből készültek. A halványdrapp, korallpiros és zefírkék színű lábbeliket az ' őszi BNV-n is bemutatják. iskolai Tanárképző Intézetének Pécsi Tagozatáról. A Pécsett nevelt hangszeres., meg énekkultúra tehát valóban messze száll, szinte a fél Európába: Hollandia, Svédország, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság rangos szimfonikus zenekaraiban játszanak. Hangszerük talán új, de művészetük az egykori pécsi tanári kartól fogant. A jubileum tehát csendes volt, ugyanolyan tanévnyitó, mint a másik tíz. Póztalan, nyugodt átmenet a második évtizedbe. Antal György főiskolai tanár a tagozat igazgatója mondott beszédet: — Az elmúlt tíz év alatt átlagosan hetven növendékünk volt. így Budapest és Debrecen után a miénk a legnagyobb tagozat, megelőzve Szegedet Győrt és Miskolcot. Szinte minden évben minden hangszert oktatunk. Felvevőhelyünk a négy dél-dunántúli megye, s ezt a területet kell ellátnunk zeneiskolai ének- és zenetanárokkal. De a határok nem merevek, hanem mozgékonyak. Növendékeink nemcsak zeneiskolákban, hanem szakközépiskolákban tanító- és tanárképző főiskolákon nevelnek. Számos zeneiskolai iaazqatót adtunk már a magyar oktatásügynek. A zenekari hanqszeres tanárok fele befutott hivatásos zenekarokban helyezkedett el. A tíz év alatt félszáz muzsikust küldtünk a Pécsi Nemzeti Színházba. Valameny- nyi élvonalbeli magyar zenekarban ülnek végzett hallgatóink: az Állami Ooeraház, a Rádió Szimfonikus Zenekar, az Állami Hanqversenyzenekar, a MÁV Szimfonikusok, a Győri Filharmóniai Zenekar és a Szombat- helyi Szimfonikus Zenekar soraiban. Aztán a huszonnégy elsőéves tett esküt. Fiúk, lányok,, énekszakosok, zongoristák, hegedűsök, brácsások, csellisták, bőgősök, fuvolások, oboások, trombitások, gitárosok. Szombathelytől Szeqediq, az ország minden tájáról érkeztek. Nyugodtan látnak a tanévhez, mindenkit sikerült elhelyezni diákotthonokban — hatvan százalékuk igényelte az elhelyezést, mivel nem pécsi — aztán csendben megkezdődött a tagozat második évtizede. Eddig kétszázötven ének- meg zenetanárt adott az országnak, a világnak Pécs. Az ország meq ötszörösére növelte az évente a tagozatnak adott pénzt. A csendes jubileum alkalmával örömmel és segítő szándékkal figyeljünk tehát a Zeneakadémia pécsi tagozatára. Földessy Dénes Könyvritkaságokhoz és érdekességekhez jutott a pécsi Antikvárium. „ ,.. a frantzus nyavalyáról, az aszszonyi rendnek különös nyavalyáiról és a rothasztó hideg-lelésről” beszél el minden tudnivalót az „Ausztriai Német Tartományokban lévő Tábori és Falusi Borbélyok számára” Tratner Tamás udvari nyomtató és könyvárus kiadásában, 1778-ban megjelent Orvoskönyv, melyet „Milesz Jósef” a „Maga Nemzete hasznára ...” lefordított magyar nyelvre. A másik érdekesség, az 1842-ben Budapesten, magyar nyelven megjelentetett Törvényszéki orvostan. Az igazi érdekességet a pécsi Engel József nyomdájában, 1776- ban elkészült kiadvány jelenti, amely a pécsi székesegyházban elhangzott prédikációkat ismerteti. Zsúfoltság, tárolási nehézségek a raktárbázison
