Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-08 / 218. szám
1976. augusztus 8., vasárnap Dünantult napló 3 A KSH megyei igazgatóságának félévi jelentése (Folytatás az 1. oldalról) korábbit. A növekedésben a foglalkoztatottak számának gyarapodása kis szerepet játszott (ez mindössze 400-500 főre becsülhető), elsősorban az egy foglalkoztatottra jutó átlagbérek emelkedése idézte elő. Az iparban, az építőiparban és az állami mezőgazdaságban 6 százalékkal, a kereskedelemben 5 százalékkal volt magasabb a fizikai dolgozók átlagos havi bére az egy év előttihez képest, a szállítás területén 4 százalékos bérnövekedés figyelhető meg. Az átlagkeresetek kissé mérsékeltebben emelkedtek, mint a bérek, hiszen a részesedési alapok terhére történő kifizetések és egyéb személyi bevételek mindössze 1 százalékkal haladták meg az 1975. I. félévit. A társadalombiztosításból származó lakossági bevételek összege közel azonos volt a múlt évivel. A családi pótléK összege az előző évi rendkívüli növekedés után további 3 százalékkal lett több, táppénz címén viszont 1 százalékkal kisebb összegre volt szükség, mert kevesebben voltak táppénzen mint tavaly. A lakosság különböző forrásokból származó bevételeit áttekintve, mintegy 4 százalék körüli fogyasztói illetve kiskereskedelmi árindexszel számolva megyénk népességének jövedelmi színvonala végeredményben a múlt évihez hasonló volt. Vásárlóerejének kiegészítésére a lakosság — főként áruvásárlás céljára — több hitelt vett igénybe, mint egy évvel ezelőtt. A takarékbetét-állomány is tovább gyarapodott az elmúlt év első feléhez képest, 15 százalékkal nőtt. A betétképződés üteme valamelyest lassult. Kereskedelem, idegenforgalom Ez év első félévének végén a bolti kiskereskedelem mintegy 6 százalékkal, a fogyasztási cikk nagykereskedeiem 14 százalékkal nagyobb készletet tárolt, mint egy évvel korábban. Elmaradt a várakozástól a ruházati forgalom, továbbá a konzervek és néhány műszaki cikk kereslete, melyekből jelentős készletek álltak rendelkezésre. Az igényekhez mérten számottevő probléma főként a zöldség- és gyümölcsellátás területén mutatkozott. Baranya megyében az idényáras élelmiszer-cikkek árindexe az I. félévben 29,4 százalékos áremelkedést jelzett. Az ellátást és az áralakulást irányító szövetkezeti boltok is drágábban adták termékeiket, a viszonylag egyenletesebb kínálatot nyújtó piacokon pedig esetenként két- háromszoros volt az átlagár az- egy évvel korábbihoz képest. Az idényáras élelmiszercikkek felhozatala összességében kisebb volt a tavalyinál: pl. a burgonyából 4, zöldségfélékből 20, gyümölcsből 23 százalékkal kevesebb került a boltokba és a piacokra. A kiskereskedelmi árszínvonal az első félévben országosan 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Nemrég adták át a sikondai kempinget. Erb János felvétele Mezőgazdaság Az év első felében a mezőgazdaság fejlődési üteme általában mérsékelt volt, néhány területen az I. félévi szint nem érte el az egy évvel korábbit. Az ötödik ötéves terv teljesítése szempontjából olyan lényeges célkitűzések elérésének feltételei nem valósultak meg, mint amilyen a zöldségtermesztés fokozása, a szarvasmarha- és sertésállomány növelése. A földterületi tulajdonviszonyokat érintő lényeges változás nem' történt. A szántóterület a földterület 53 százaléka (234 000 ha), melyből a gabonafélékkel történő hasznosítás aránya 30,7 százalék, közel 3 százalékkal több a tavalyinál. A megye nagyüzemi, öntözést igénylő területe 257 000 hektár. Ennek 3,3 százalékán 7390 hektáron rendezkedtek be öntözésre, azonban ennek a területnek az öntözése is vontatottan indult meg. Kedvező a gabonatermés. Búzából az állami nagyüzemek 50 q körüli átlagtermést várnak (30 százalékkal többet a tavalyinál), a tanácsi szektorban 46 q körülit, ami 44 százalékkal haladja meg az előző évi közepes termésátlagot. A kenyérgabona minősége jó, 78—82 hl-súly az átlagos, ami sokkal kedvezőbb az előző évinél, A gazdaságok igyekeznek minél nagobb területen másodvetéssel hasznosítani a tarlót, így is csökkentve a nagyarányú szálastakarmány-kiesést. A tartós szárazságot a gumósok és a kukorica egyaránt megsínylették, közepesnél jobb termés nem várható. A szőlő ez- ideig szép termést ígér. Az állattenyésztés mutatói kedvezőtlenebbek. Az állami gazdaságok ugyan valamelyest növelték állatállományukat, a tsz-ekben azonban az előző év első félévéhez viszonyítva a szarvasmarhák száma 2300-zal, a sertésállomány közel 8000- rel (4,3, illetve 6,6 százalékkal) csökkent. Kedvezőtlen helyzet alakult ki a kisüzemekben: szarvasmarhaállományuk egy év alatt 10 százalékkal, sertés- állományuk 15 százalékkal lett •kisebb. Az állománycsökkenések éreztetik hatásukat az értékesítésben is: a tavalyi első félévi vágómarhaértékesítést az ez év első félévi elérte; a vágósertés mennyisége viszont csak 88,5 százaléka volt az előző ev azonos Időszakáénak. Az állami gazdaságok a tavalyinál több tejet értékesítettek, ösz- szességében azonban a termelőszövetkezeti és kisüzemi gazdaságokból történő értékesítés visszaesése miatt 3 százalékkal kisebb lett a felvásárlás. Viszont több mint 6000 q-val, 12,2 százalékkal nőtt a vágóbaromfi-értékesítés. Pénzbevételek A munkások és alkalmazottak munkabérbevétele 3,8 százalék- Több mint egymillió forintos havi élelmiszer-forgalmat bonyolít le kai haladta meg az egy évvel a pécsi ledinai ABC Áruház. Ezen belül a bolti élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, a vendéglátói árak 1,4 százalékkal voltak magasabbak. A ruházati cikkek és vegyes iparcikkek drágulása 4,7, illetve 5,4 százalékot tett ki. Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma összehasonlító árakkal számolva 3,7 százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt az élelmiszerek vásárlásának részaránya az összforgalomból, az iparcikkeké pedig csökkent. Személygépkocsiból 17 százalékkal kevesebb került a megyébe, egyharmadá- val kevesebb motorkerékpárt vásároltak, 13 százalékkal kevesebb hűtőszekrényt adott el a kereskedelem és 11 százalékkal kevesebb magnetofon talált gazdára. Növekedett viszont a rádió és a televízió készülékek forgalma és 12 százalékkal nagyobb értékben vásárolt a lakosság bútort, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. Megyénket az első félév folyamán mintegy 118 000 turista kereste fel, a vendégek 10 százaléka külföldi volt. Az idegen- forgalom nem fejlődött, sem a külföldi, sem a belföldi vendégek száma nem érte el az egy évvel korábbit. Két jelentősebb idegenforgalmi fejlesztés valósult meg az I. félév folyamán: a harkányi turistaszálló „Hotel Dráva” néven új szárnnyal bővült, továbbá júniusban átadták rendeltetésüknek a sikondai nyaralóházakat és kempinget. Egészségügy, oktatás Baranya megye egészségügyi intézményhálózata az első félév folyamán jobbára csak a megyeszékhelyen fejlődött. Lvov- Kertvárosban helyben érhető már el a körzeti orvosi rendelés, nőgyógyászati szakrendelés. A közelmúltban megnyitott új gyógyszertár a régi és az új városrész egyik évek óta tartó problémáját enyhítette. Ugyancsak Pécsett, a Tüdőgondozó Intézet keretében 1976 januárjától komplex szűrőállomás működik napi 19 szakorvosi órával, többek között lehetővé téve a felderítetlen cukorbetegségek kiszűrését, illetve a megelőzését. A táppénzes állomány aránya némileg csökkent: 0,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A táppénz igénybevételének átlagos időtartama viszont valamelyest nőtt. 1976 első félévében vált ismertté az általános iskolát végzők továbbtanulási igénye. Ez megközelítően azonos az egy évvel korábbival. A középiskolákon belül a gimnáziumokba 782 tanuló kérte felvételét, 26 százalékkal kevesebb, mint 1975-ben, a szakközépiskolába irányuló kérelmek viszont csak 10 százalékkal maradtak alatta az 1975. évinek. A szakmunkás- képző intézetekbe jelentkezők száma is, aránya is meghaladta a középiskolába jelentkezőkét. Ez a kedvezőnek ítélhető jelenséq aláhúzza a szakmunka megbecsültté válását, de nem oldja meg maradéktalanul az * XQMIRVEK S Bit Sitit 3SU *|j |»-I ' *9 egyre fokozódó igényeket. Különösen nem az ún. hiányszakmákban, mint pl. a kereskedelem és vendéglátás, ahol a jelentkezők száma kevesebb volt az igényeknél. Pécs egyetemein és főiskoláin ismét többszörös túljelentkezés volt tapasztalható. A nappali tagozatokra összesen háromszor annyian kérték felvételüket, mint amennyi a betölthető keretszám. Egyes intézményeket, illetve szakokat tekintve azonban nagy a szóródás. Előzetes adatok szerint a Pécsi Orvostudományi Egyetemre kb. minden harmadik jelentkezőt vették fel. A Pécsi Tudományegyetem jogi karán több mint tízszeres, közgazda- sági karán négyszeres volt a túljelentkezés, a Pécsi Tanárképző Főiskolára is közel négyszer annyian jelentkeztek, mint amennyien felvételt nyerhettek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolára a jelentkezők 70 százaléka, a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatára csupán 36 százaléka nyert felvételt. Hódít a pécsi kesztyű Japánban Néhány éve a Felkelő Nap Országában is megkezdte a piac megdolgozását a Pécsi Kesztyűgyár és a TANNIM- PEX, s ez a munka most érik be — az idén a pécsiek 56 000 pár kesztyűt szállítanak Japánba. Ennél többet az idén nem is tudnának vállalni, hiszen a külpiacokra szánt kesztyűik az utolsó párig vevőre találtak. A Pécsi Kesztyűgyár terebélyes, félvilágot felölelő külföldi vevőlistájára tehát Japán is feliratkozott. Nem volt könnyű a kapcsolat- teremtés az ottani vevőkkel, s azonkívül is több mindenre figyelemmel kellett lenniük. Például: már az első mintatéteíeknél figyelembe kellett venniök, hogy a japán kéz méretei mások, mint az európaié. A japánok egyébként a legkülönbözőbb modelleket kérik: szeretik a fűzött megoldásokat, a sok munkaigénnyel járó kidolgozásokat — utcai viseletre és sportra, például síelésre egyaránt. Inkább a nappa bőr, ami megy náluk — 85 százalékban ilyen bőrből készült kesztyűket szállítanának —, s itt azt a minőségi követelményt támasztják, hogy a gyár igen vékony bőrből varrja a kesztyűt. A japán vevők elégedettek a pécsi kesztyűk minőségével és a szállítások ütemességével, amit a legnagyobb vevő, az osakai Urushi-Hara Glove Co. Ltd. legutóbbi levelében is kifejez. A cég ügyvezető igazgatója többek között azt írja, becslésük szerint o pécsi kesztyűk japán forgalma évről évre növekedni fog. Ingázók. Állást vállalónak az iparban a több pénz, a jobb megélhetés vagy egyszerűen a pénz miatt. A falusi élettel, a házzal, a földdel nem tudnak, vagy nem akarnak szakítani. A városok befogadják őket 8 órára ipari negyedeikben. Befogadják és számolnak velük, hiszen a fűszerboltok árukészletének negyedét ők viszik haza a hús megfelelő porcióival, s itt veszik meg a gyereknek a cipőt, feleségnek télre a kabátot. Egy friss felmérés szerint Mohácsra 2330 fő jár be a környékről, 1553 férfi, a többi nő. (Ugyanakkor Mohácsról 335-en reggelente azért ülnek buszra, vonatra, hogy valamelyik közeli községbe menjenek.) A bejárókat 71 település önti, az eljárókat 21 község fogadja be. Néha arra törekedünk, hogy lebeszéljük őket az utazgatásról, kérdezgetve: miért vállalja a koránkelést, miért nem próbál helyben munkalehetőséget találni? Vagy éppen: miért nem költözik munkahelyére? Annak közelébe? Néha pedig a városok vezetői rájuk számítva álmodoznak, hadakoznak az iparért. Ingázás és ingázás közt óriási különbség van. Ha valaki csak félórát utazik, s kitűnő a csatlakozása, szerencsésebb adott esetben egy peremvidéken lakó városi embernél, így aztán nehezen dönthető el: milyen mértékben támogassuk, ösztönözzük a külterületeken lakók napi vándorlását, illetve mikor mondhatjuk: az ingázás egészségtelen. Mohácson munkaerőgondokkal küzdenek. A Farostlemezgyárban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál, a Temaforg- nál, de akár a helyi tsz-nél azonnal felvennének több embert. A statisztika ellentmondó mindenütt, ellentmondó Mohácson is. Van még bőven tartalék, főleg női munkaerő. A környező községek szinte minden lakóházából ki lehet „szívni” valakit — ha lehetne. Ez a tartalék igen nehezen, vagy egyáltalán nem mobilizálható. A farostlemezgyár saját autóbuszával szállítja az ingázókat. A Farostlemezgyárban két bejáróval beszélgettem. Rittlin- ger Józsefné szélezős Somberekről jár be, Bernáth László préses pedig naponta Duna- szekcsőről. Gondjaik? Sokat kell várni a buszra, főleg a vasárnapi, vagy az éjszakás műszakoknál. Rittlingerné az állami gazdaságban dolgozott, de ott télen nem lehet keresni. Fél ötkör kel, s délután négy felé ér haza. Bernáth Lászlónak könnyebb: nőtlen fiatalember. Előtte Pécsre járt be, az építőkhöz. A fizetésének nagyrésze bérletre ment... Dr. Amrik László, a gyár műszaki igazgatóhelyettese: „Ezeregyszázötven dolgozónk van, de bármelyik pillanatban felvenném* vagy százat. De csak férfiakat." Mohácson évi 4—5 százalékos az ingázók gyarapodása, ami nem számottevő. Kialakultak az ingázó-centrumok: újabb centrumokat nehéz találni. Három fő vidékről áramlanak a bejárók, Bár, Duna- szekcső, Hímesháza—Palota- bozsok és Lánycsók térségéből. A járás és a város együttműködési szerződést kötött: felkutatják és biztosítani fogják a termelési igényeknek megfelelő munkaerőt. A kérdőíves felmérésen, mint az várható volt, a községlakók az alábbiakat sorolták fel: a rossz közlekedés, a többműszakos elfoglaltság, s a községi gyermek- intézmények hiánya miatt nem vállalják a buszozást. A negyedik helyen ott volt a bér is. Ezer-ezerötszáz forintért nem éri meg ipari munkásnak lenni. A kérdés kézenfekvő: hogyan lehetne az érdekeket egyeztetni? Azaz: gyarapítva az ingázók táborát, igényeiket mindinkább kielégíteni? Mert nem több forog kockán Mohács esetében, mint az: lemondani a további ipartelepítéséről, iparosításáról. Vagy felszámolni a kevésbé hasznos terméket gyártó, fejlesztésre nem érdemes üzemeket. .. Mindenesetre szakmát kell adni az embereknek, hogy anyagilag is megérje . az utazás. De előbb a járás útjait, közlekedési viszonyait kell megjavítani — s ebbe értendő a Mohács városi helyi közlekedés megjavítása is. Bölcsődéket, óvodákat építeni, az üzemeknél és a községekben ... Mindazt a feszültséget elsimítani, ami az ingázó és a városlakó között van. Ezt sze- letnék a mohácsiak. Fischer János, Mohács város tanácselnöke nem véletlenül kezdte az ingázókról való beszélgetést eképpen: „Agyáraknak, üzemeknek is több figyelmet kell fordítaniuk az ingázókra. Meg kell nézniük, melyik községekből kaptak munkásokat, s azokat a- községeket támogatniuk, segíteniük kell. Jó példa erre a farost- lemezgyár, amely részt vett egy községi művelődési objektum felszerelésében, saját busszal szállítja dolgozóinak nagy részét, s községi óvodákat patronál ..." Ez az első lépés. Észrevenni, hogy ipari munkás lakik — falun. Kozma Ferenc Ipari munkás lakik lalun * * * * * * * 8 * * li
