Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-28 / 237. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXIII. évfolyam, 237. szám 1976. augusztus 28., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Módosították az idei fejlesztési tervet Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Szeptember 16-ia összehívják Pécs megyei város Tanácsának ülését. A napirendről tegnap tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága. A tanácsülés elé kerül egyebek között az ipari szolgáltatások elmúlt tervidőszaki fejlesztésének értékelő jelentése és az ötödik ötéves tervi szolgáltatás-fejlesztési alap felosztásáról szóló javaslat, valamint a jelen tervidőszak lakásgazdálkodási irányelvei. Napirenden az integráció A végrehajtó bizottság az egészségügyi intézmények integrációja keretében a gyógyító-megelőző intézményrendszer továbbfejlesztéséről tárgyalt az egészségügyi osztály előterjesztése alapján. A vita központjába a rendelőintézetek veze- tésével-irányítósával kapcsolatos elgondolások ikerültek. Dr. Sebők Imre szerint a hatáskörök ütköztetése ma is problémákat okoz, fenntartásuk pedig a betegellátás rovására mehet. Meggondolandónak tartotta : szükséges-e közbenső „lépcsőket” szervezni. Szoyka Pál véleménye az volt, hogy a működési hierarchiából adódó szükségletekből ikiindulva a beteg érdekében kell kialakítani az irányítás szervezetét. Dr. Jány Lajos megyei egészség- ügyi osztályvezető-helyettes szerint a szakmai igazgató-helyetteseket kell az intézmény vezetőinek teendőivel is megbízni — külön kinevezett vezető helyett. Dr. Szilasi Anna városi főorvos ezzel szemben azt az álláspontot fejtette ki, hogy a szakmai főorvosokat nem* kívánják adminisztratív teendőkkel terhelni, a helyi vezető kinevezése áttételesen a beteg- ellátás érdekét szolgálná, természetesen nem sértve a szakmai vezetést. A végrehajtó bizottság határozatában utasította az egészségügyi osztályt, hogy tegyen intézkedéseket az irányítás szervezeti módosításairól, készíttesse el az egyesített egészséqügyi intézmények szervezeti-működési szabályzatát. Tájékoztató jelentést terjesztett a végrehajtó bizottság elé a Pécs városi-járási NEB a költségvetési marodványok indokoltságának ellenőrzéséről, majd elfogadta a vb az 1975. évi költségvetési pénzmaradványok felosztására vonatkozó javaslatot. A rendelkezésre álló 42,5 millió forintból számos olyan feladat valósul meg, amelyekre egyébként csak később kerülhetett volna sor. Elfogadta a végrehajtó bizottság a város 1977. évi 631 millió forint összegű költségvetési és 802 millió forint összegű fejlesztési alap javaslatát, s a módosított idei fejlesztési tervet. Az eredeti terv 691 millió forintról szólt, a módosítás szerint 970 millió forinttal gazdálkodhat a város. A különbözet túlnyomó része állami támogatásokból és beruházási keretátvételekből adódik. Ez a módosítás is többletfeladatok megoldására ad lehetőséget. Vezetők kinevezése Határozott a továbbiakban a végrehajtó bizottság az ötödik ötéves tervidőszakban épülő telepszerű, többszintes társasházak területének biztosításáról, az épülő magasház legfelső két szintjén lévő 24 lakás művészeknek juttatásáról, valamint a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat új vezetőinek kinevezéséről. Igazgatóvá nevezték ki Tihanyi Jánost, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának politikai munkatársát, műszaki igazgató-helyettessé pedig Markos Györgyöt, a vállalat termelési osztályvezetőjét. Bemutatkozó adás novemberben Megkezdődött a pécsi tv-stúdió szervezése Baranya megye és Pécs város párt- és állami vezetői, valamint a Magyar Televízió elnöke tegnap délután Pécsett aláírták az MTV pécsi körzeti stúdiója létrehozásáról szóló megállapodást. A stúdió Baranya, Somogy és Tolna megyék életéről készült műsoraival a tervek szerint ez év novemberétől jelentkezik majd a központi programok keretében. A stúdió kiépítésének, illetve fejlesztésének második ütemében önálló, körzeti jellegű adásokra is sor kerül. Az önálló pécsi tv-stúdió létesítéséről szóló megállapodást Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára és Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke látta el kézjegyével. Az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága állásfoqlalása alapján Csol- lány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Békés Sándort, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettesét, tisztségéből felmentette. A megyei pártvégrehajtó bizottság kezdeményezésére Nagy Richárd, az MTV elnöke Békés Sándort a Magyar Televízió főosztályvezetőjévé, a pécsi körzeti stúdió vezetőjévé kinevezte. Művészi alkotások a siklósi várkertben A kerámia szimpozion záró kiállítása Őszi fények, őszi színek, szüretet idéző szőlő fogadta tegnap délután a siklósi kerámia szimpozion kiállításának vendégeit A Perényi bástya, a középkori körbefutó várfalak, a függőkért szinte adják az ötletet, kiállítást kell itt csinálni! A függőkért alatt megtalált és feltárt középkorból származó mészégető kemence értékes ipartörténeti emlék. A vaskos falak lőrésein és a városra néző, domboldalba futó déli lejtőjén ősi gesztenyefákban gyönyörködhet a szemlélődő. Csendes sétára, szemlélődésre alkalmas ez a kerti sétány, a siklósi vár kolostorának tövében Újdonság maga a kert is, és természetesen a kiállított munkák még inkább, melyek hat hét, egy hónap munkájának eredményei. Úgy vélem nem érdemtelen felsőA siklósi kerámia táborban készült alkotásokból kiállítást rendeztek a várkertben. rolni az ittTilkotó művészek neveit, hiszen a magyar kerámia művészetben máris jelentős helyet foglalnak el: Bükki Béla, Gerle Margit, Móker Zsuzsa, M iller Magda, Kecskeméti Sándor Kovács Gyula, Koller Éva, Pannonhalmi Zsuzsa, Pázmán- di Antal, Poigár Ildikó és Simó Ágoston. Munkáikat maguk helyezték el a függőkertben, a bástya árnyékában, a falakon, a domboldalon. Bár a Műemléki Felügyelőség dolgozói a kivitelezést szinte a legutolsó percben fejezték be, így még nem tudta benőni a fű a dombokat, még nem érkeztek meg a rendelt növények — máris jól érezhető a szándék helyessége — igenis sok ilyen szabadtéri kiállítás kell, ilyen természetes környezetben elhelyezett alkotásra van szükség, ahol a néző elidőzhet a sokféle látnivaló mellett. A szeptember 30-ig nyitvatar- tó VII. siklósi kerámia szimpozion záró kiállítása Újvári Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa szavaival nyílt meg. Beszédében ő is kiemelte őzt, ami valóban szembetűnő — hogy itt mindenek előtt a kísérletezésnek adtak teret, ugyanakkor Siklós is részese volt annak, hogy „rövid időn belül egy rendszerbe foglalt, permanens kerámia program alakult ki". Az itt kiállított műveket érdemes megtekinteni, hogy meggyőződhessünk arról, merre tart a magyar kerámia művészet. És végül, nem utolsó sorban. Születtek itt, Siklóson olyan alkotások is, melyekkel további kiállításokon is találkozunk majd. Hárságyi M. A mohácsi történelmi emlékülés résztvevői előtt többek között Káldy-Nagy Gyula tartott előadást A csatavesztés 450. évfordulóján Jjjrténehw emléke ülés Mohácson A mohácsi csata 450. évfordulója tiszteletére a Magyar Történelmi Társulat és Mohács város Tanácsa nyilvános emlékülést tartott a Kossuth Filmszínházban hazai neves történészek részvételével. A nagy számú érdeklődő előtt Sinko- vics István, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke nyitotta meg az emlékülést, és köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Bocz Józselet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Takács Gyulát, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesét, Borsos Jánost, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkárát, Fischer Jánost, Mohács város Tanácsának elnökét, Kosáry Domokost, Benda Kálmánt és Heckenat Gusztávot, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársait és Háncs Ernő alezredest, a Hadtörténeti Intézet, és a Hadtörténeti Múzeum parancsnokhelyettesét. Ezt követően Fischer János üdvözölte a megjelenteket, és röviden vázolta Mohács történetét. Kiemelte, hogy a jelen emlékmű nagy feladata a 450 évvel ezelőtti események helyes tisztázása, melyeket a szocialista hazaszeretetre nevelés eszközéül kell felhasználni. Sinkovics István, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, a délelőtti emlékülés ügyvezető elnöke általános ismertetést tartott a mohácsi csata előzményeiről. Ezután az emlékülés résztvevői egy perces néma felállással kegyelettel adóztak az elesettek tiszteletére. A Magyar Történelmi Társulat délelőtti első előadását Szakály Ferenc tartotta A török—magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt címmel. A nagy érdekődéssel várt beszámolót lelkes elismerés fogadta, mert Szakály Ferenc azon túl, hogy e kor legtekintélyesebb szakértői közé tartozik, merőben új alapokról tárgyalta a mohácsi csatát megelőző évek szerepét. Elmondta, hogy a magyar történetírás ezidáig adós az e korra vonatkozó monografikus kutatásokkal, de hiányzik egy használható ronológia is, továbbá újra meg kell vonni a korszak- határokat. Tételesen bebizonyította, hogy a 450 évvel ezelőtti sorsforduló nem egyetlen nap, hanem az azt megelőző 160 év következménye. Második előadóként Káldy- Nagy Gyula A török állam hadseregének kialakulása I. Szuleimán korára című előadásával lépett a hallgatóság elé. A magyar állam belpolitikai helyzetéről a Mohács előtti időszakban Kubinyi András tartott előadást, összefoglalóját adta a XVI. századi Magyarország államberendezkedésének, méltatta a rendi harcokat és a főurak politikai állásfoglalását. Kosáry Domokos a magyar állam külpolitikai helyzetéről beszélt. Kifejtette, hogy kutatásaink elsősorban a külföldi levéltárak anyagaira támaszkodnak, hiszen a hazai királyi levéltár csaknem teljes egészében elpusztult. A Jagelló-kori diplomáciából nagyon kevés maradt fenn, különösen csekély a dokumentumok száma a magyar—török külpolitikával kapcsolatban. Az előadó hangsúlyozta Franciaország, Anglia és Magyarország felelősségét, akik nem törődtek a török terjeszkedéssel, sokkal inkább egymás ellen mozgósították hadaikat. A délutáni ülés Kosáry Domokos elnökletével nyílott meg, az első előadást Perjés Géza tartotta a mohácsi csatáról. Az előzmények és a helyszínrajz vázolása után az előadó szólt Tömöri magatartásáról, aki kezdetben ellenezte, majd a támadás mellett szállt síkra. Hangsúlyozta, hogy az érsek haditerve kitűnő vállalkozás volt, nagyszerűen választotta meg az ütközet színhelyét. Arra számított, hogy a sűrű esőzéstől fölázott talajon a török hadak elfáradnak, és csak hosz- szabb-rövidebb lemaradással érkezhetnek meg a mohácsi hídra. Tömöri elképzelése akkor is helyesnek bizonyul, ha a magyar csapatok győzelmi esélye alig volt több egy a tízhez. A délután további részében Barta Gábor tartott előadást a magyar uralkodó osztály politikai és katonai törekvéseiről a mohácsi csata és a Buda eleste közötti időszakban. Rázsó Gyula, a Habsburg birodalom politikai és katonai célkitűzéseiről beszélt, majd Ruzsás Lajos A magyar közvélemény útkeresése Mohács után címmel terjesztette elő felszólalását. Végezetül Marosi Endre a mohácsi csatatér régészeti kutatásairól beszélt. A Magyar Történelmi Társulat emlékülése tegnap Kosáry Domokos elnöki zárszavával ért véget. Este a Kossuth Filmszínházban a pécsi Reneszánsz együttes adott hangversenyt a II. Lajos korában született művekből. Műsorukat Jancsovics Antal állította össze, és Kircsi László hangszerelte. Füzes János
