Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-28 / 237. szám

2 PunantQli llaplö 1976. augusztus 28., szombat Szövetkezeti áruház épül Komlón Befejeződött a regionális szövetkezeti konferencia Miután a résztvevők számot vetettek az ipari szövetkezetek és a szövetkezeti kereskedelem előtt álló fejlesztési és fejlődé­si lehetőségekkel, befejezte munkáját az a kétnapos regio­nális szövetkezeti konferencia, amelyet a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Ba­ranya megyei szervezete ren­dezett Dunántúl több megyé­je és Budapest kétszáznál is több szövetkezeti szakembere részére. Délelőtt a Műszaki Főiskolán két — az ipari szö­vetkezeti és a szövetkezeti ke­reskedelmi — szekcióban előadá­sokkal és konzultációkkal foly­tatódott a munka. Az utóbbi szekcióban hallgattuk végig dr. Erdősi Ákos, a MÉSZÖV osz­tályvezetőjének előadását, amelyben többek között össze­gezte a baranyai szövetkezeti kereskedelem tervezett fejlesz­téseit az elkövetkezendő évek­ben. Ez nyilván olvasóink előtt sem lesz érdektelen. Uj üzletek A baranyai fogyasztási szö­vetkezetek az ötödik ötéves tervidőszakban 25 új boltot és 16 új vendéglátó egységet épí­tenek, további 19 boltot és 12 vendéglátó egységet bővítenék, ezen belül is arra törekedve, hogy a községekben több le­gyen az alapellátást javító, az étkezést és kulturált szórako­zást nyújtó egységek száma. A Konzum Áruházon kívül meg­épül a komlói fogyasztási szö­vetkezet áruháza, amely a má­sodik legnagyobb szövetkezeti áruház lesz a megyében. Költ­ségei 57 millió forintra rúg­nak, amihez bankhitelt, állami és szövetségi támogatást sze­retne igénybevenni az áfész. A 300 néavzetméter alapterü­letű áruház az elképzelések szerint 1978 végén nyitna. Az előadó ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztási szövetkezetekben tervezett beruházásoknak nincs meg teljes egészében a pénz­ügyi fedezetük, ezért az igé­nyeket némileg le kell szállí­tani. Annál is inkább, mert a fejlesztések nem mehetnek a jövedelmek rovására, az áfé- szeknek saját dolgozóik kere­setét is megfelelően kell növel­niük. Az ilyesfajta túlzásoktól óvott dr. Villányi László, a SZÖ- VOSZ főosztályvezetője is. aki végül összefoglalta a szekció­ülés munkáját. A tennivalók Eközben az ipari szekcióban is tanácskoztak, ahol Fábi An­dor, az OKISZ főosztályvezető­je értékelte a munkát. Össze­foglalóan megállapítható, a konferencia és a szekcióülések csupa olyan kérdésekkel fog­lalkoztak, amelyek hamarosan az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek kongresszusain is terítékre kerülnek. A kongresz- szusok hivatottak majd, hogy a fejlődés követelményeinek megfelelően korszerűsítsék jogi szabályaikat és a szövetkezeti demokrácia rendszerét. Végül a plenáris ülésen Sza­bó Imre, óz OKISZ főosztály- vezetője olvasta fel a konfe­rencia ajánlásait: a felmerült szervezési javaslatokat a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság szövetkezeti bizottsá­ga ismertesse a különféle ren­dezvényeken, klubnapokon, ír­jon ki pályázatokat jó szerve­zési megoldásokra, s hogy az SZVT rendezzen másutt is az országban hasonló regionális konferenciát. {— mz —} Kitüntetés a béke- mozgalmi munkáért Átadták Harkányban az OBT emlékplakettjét Felsorolni is nehéz lenne, hogy a Baranya megyei Fürdő Vállalat harkányi tmk szocia­lista brigádja milyen sokrétű munkát végzett a békemozga­lomban. Egyemberként vettek részt a Vietnamban felépülő szakmunkásképző intézet épí­tését segítő akcióban és kez­deményezői voltak az ,,Egy na­pot Vietnamért" mozgalomnak, állandó tevékeny részesei a Vörösikereszt nemzetközi segély­akciónak. A társadalmi munkából is rendszeresen kivették részüket. A siklósi fürdőben gyermekme­dencét és homokozót építettek, az MHSZ lőpavilonjánál is se­gédkeztek a munkákban. Egyi­ke volt a brigád azoknak, akik szabad idejük jelentős részét áldozták fel és építő munkával járultak hozzá a pécsi felsza­badulási emlékmű építéséhez. A 11 tagú összeforrott mun­káskollektíva tavaly nyerte el az aranyfokozatú szocialista brigád kitüntetést. Többen ki­váló dolgozók, valamint a he­lyi népfront bizottság tagjai, tanácstagok, munkásőrök, szak- szervezeti tisztségviselők. Mun­kájukért eddig számtalan el­ismerést, dicséretet kaptak. Tegnap Harkányban, a Für­dővállalat nagytermében a bé­ke és szolidaritás jegyében megtartott ünnepi brigádgyűlé­sen nagy elismerésben része­sült eddigi munkájuk és akti­vitásuk. A békemozgalomban kifejtett tevékenységükért az Országos Béketanács emlék­plakettjével tüntették ki a bri­gádot. A magas kitüntetést és Az emlékplakett átadása után a brigád vezetője megköszönte a kitüntetést ■ ■ Illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalmi fejlődés igényeinek megfelelően — törvényerejű rendelettel utólag szabályozta a kisajátítást. Kisajátításra csak közérdekű, társadalmi, gazda­sági célok megvalósítása érde­kében kerülhet sor, ilymódon kizárólag az állam szerezhet tulajdont. A rendelet megfele­lő kártalanítást biztosít, ugyan­akkor fellép az ellen, hogy a kisajátítás spekulációs, munka nélküli jövedelemszerzés forrá­sa lehessen. Az eljárás lefoly­tatásában a tanácsi szervek megnövekedett hatáskört kap­nak. A törvényerejű rendelet — módosítva a polgári törvény- könyv vonatkozó rendelkezéseit az erről szóló okiratot Kiss Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az Orszá­gos Béketanács és a SZOT al- elnöke nyújtotta át. ünnepi beszédében hangsú­lyozta, hogy a népek összefo­gása az elmúlt esztendőkben igen szép eredményeket ho-, zott. A vietnami és angolai nép szabadságában a béke­szerető emberek összefogása, áldozatkészsége is benne van, csakúgy, mint a helsinki ered­ményekben. De a nemzetközi békemozgalomnak még sok tennivalója akad napjainkban. Chile, Dél-Afrika, Közel-Kelet népeinek szabad, békés életé­ért még harcolnunk kell. A bé­kéért folytatott harc a szolida­ritás érzésén kívül ma Magyar- országon az építőmunkával, a nagy közösség érdekeinek szem előtt tartásával azonos. A magas kitüntetést Bajnai József brigádvezető és Maurer János brigádtag köszönték meg. Az ünnepi brigádgyűlés végén a kitüntetett tmk szocia­lista brigád felhívta a vállalat dolqozóit, hogy csatlakozzanak a II. stockholmi felhívás támo­gatására az Országos Béketa­nácshoz küldött szolidaritási távirathoz. Az ünnepi brigádgyűlésen jelen volt még Somoskői Cá- borné, a HVDSZ Központi ve­zetőségének titkára, P. Kovács Tibor, az Országos Béketanócs elnökségének tagja, Bari Lajos, a HVDSZ megyei Bizottságá­nak szervező titkára és Zsifkó Ferenc, a Fürdő Vállalat igaz­gatója. V. A. Kiránduló- és pihenőhely Gyönyörű tavat kapott Kaposvár és környéke Most már tudom, hogy miért terelik el a kaposvár—balaton- lellei úton a forgalmat közvet­lenül Kaposfüred után. Másfél méterrel meg kell emelni az úttest szintjét, és építeni kell egy háromlyukú hidat — az út alatt ugyanis tó lesz, leg­alábbis egy tó „másik" vége. Az „egyik" végén tegnap so­Nem kell melegágy, se palánta A nagyüzemi kertészek régi álmát, a költséges üvegház. melegágy és egyáltalán a pa­lántázás nélküli zöldpaprika termesztést valósította meg ebben az évben a Tolna me­gyei Dalmandi Állami Gazda­ság. Április 16-án, a gazda­ság leperdpusztai kerületében, 10 hektár jól előkészített búza­földbe, Rau Exakta szemenkén- ti cukorrépa vetőgéppel köz­vetlenül a szabadföldbe vetet­ték el a drazsírozott paprika magot, amit ipari partnerükön, a Szigetvári Konzervgyáron ke­resztül sikerült beszerezniük. Azok a palántázáshoz szo­kott kertészeti dolgozók, akik három és fél hónappal ezelőtt kétkedve figyelték a vetőgé­pek munkáját, most nem akar­nak hinni a szemüknek. A hely­revetett zöldpaprika, ha időben pár nappal le is maradt a pa- lántázottól, terméshozamban magasan megverte azt. Leperden most valósággal fehérük a paprikatábla, levelet alig, mindenütt csak zöldpapri­kát látni. Hektáronként 200 má­zsás termést várnak a Gépi Konzerv nevű — a helybeliek szerint a cecei és bogyiszlói fajtákból keresztezték — mag­Zöldpaprika-termesztési bemutató Dalmandon Rekordtermést ad a helyrevetett zöldpaprika ról vetett paprikából, amelyek­nek hétfőn kezdik meg a sze­dését. A vevő, az új eljárás elindítója és támogatója a Szigetvári Konzervgyár. Pénteken Dalmandon, a Ker­tészeti Kutató Intézet és a Szi­getvári Konzervgyár közös pap­rikatermesztési tanácskozást rendezett a nagyüzemek kerté­szeti szakemberei részére, ame­lyet Vass István, az Állami Gaz­daság igazgatója nyitott meg. Az elhangzott előadások és a nagysikerű helyszíni bemutató arról győzték meg a résztvevő szakembereket, hogy a nagy­üzemi zöldpaprika termesztés új korszakához érkezett. A dal- mandiak érdeme, hogy a ma­guk által kidolgozott techno­lógia pontos betartásával már az első évben sikerre vitték. Nagy cukorrépa termelő gaz­daság lévén jó ötlettel a meg­lévő Rau cukorrépa gépsort használták fel e célra. Kovács Imre kerületi igaz­gató elmondottal a helyreve­tett zöldpaprikát hektáronként 5000 forinttal olcsóbban állí­tották elő, azzal, hogy megta­karították a melegágykészítés és a palántázás költségeit. A dalmandi példa minden bi­zonnyal sok követőre talál majd a nagyüzemekben. — Rné — — 1977. január 1-én lép ha­tályba. A mezőgazdasági üzemek földjeinek gazdaságosabb ki­használása érdekében oz El­nöki Tanács törvényerejű ren­deletet hozott a földrendezé­sekről. Az új szabályozás bő­víti a széttagolt földek össze­vonásának lehetőségeit és fo­kozott figyelmet fordít a terme­lés biztonságára. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy a Sárospataki Tanítókép­ző Főiskola felvegye a XVII. században élt nagy pedagó­gus. Comenius Amos János ne­vét, és a jövőben Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola néven működjék. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult dr. Albert István­nak, a Magyarországi Piarista Rend tartományfőnökévé, vala­mint dr. Balázs Sebestyénnek, a Magyarországi Ferences Rend tartományfőnökévé történő ki­nevezéséhez, végül bírókat vá­lasztott meg és mentett fel. kan gyűltek össze: kaposváriak, toponáriak, Somogy megye és Kaposvár vezetői, hogy a topo- nári völgyzárógátnál rövid és hangulatos kis ünnepségen át­adják a kaposváriak „Pécsi ta­vát" az embereknek és a fenn­tartó Dunántúli Regionális Víz­mű Vállalatnak. A gyönyörű fekvésű kis völgy a Deseda-patak völgye. Ez a kis vízfolyás néha igen rakon­cátlan, s még rakoncátlanab­bá teszi a Kapóst. Elsősorban tehát árvízvédelmi célok vezet­ték az építőket — a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai tervezték és épí­tették a gátat — másodlagos haszna viszont elvitathatatlanul a pihenőközpont lesz. Toponór közigazgatásilag Kaposvárhoz tartozik, szomszédos megyénk­nek tehát székhelyén létesült voltaképpen ez az igen szép szabadidő-centrum. A kedves kis ünnepség után, délután ket­tőkor dr. Gergely István víz­ügyi államtitkár, az OVH el­nöke sok szép, itt eltöltött órát kívánt az itt élő embereknek, majd Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke átvágta a szalagot. A tó nyolc kilométer hosszú lesz. Idén kezdték meg a fel­töltését, már öt kilométer hosz- szúságban borítja felületét víz. Szélessége három-négyszáz méter, s nyolcmillió köbméter víz fér majd bele. Tegnap már vígan cikáztak tükrén a „mo­lyok", a kis vitorláshajók, ezek egyelőre még vendégek. Egy­két év múlva ez már minden­napos látvány lesz. A hatal­mas gát építésekor ötvenezer köbméter földet mozgattak meg, ezen a gáton sétált sok­száz boldog kaposvári, birtok­ba vették a tavukat... Egy horgász már ott ült a parton, de mivel még nincs telepítve hallal, hát lehet, hogy még mindig ott ül . . . — kampis — A földrendezések új szabályozása A földrendezések új szabá­lyozása — az Elnöki Tanács rendeletéről. A nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása érdekében, hatósági úton vég­rehajtott földcserék — a föld­rendezések eddig érvényes sza­bályait az Elnöki Tanács 17 évvel ezelőtt alkotta meg. Az azóta eltelt idő alatt a mező- gazdaságban lényeges változá­sok történtek: sok termelőszö­vetkezet egyesült, a termelés szakosodott, s elterjedt a kor­szerű, nagyteljesítményű gépek alkalmazása. Ez idő alatt je­lentős nagyságú szétszórt föld került a mezőgazdasági üze­mek használatába. A termelés kifejlesztése és a szétszórt földek gazdaságos hasznosítása sok helyen indo­kolttá teszik a földrendezést. Az Elnöki Tanács most elfogadott új törvényerejű rendelete az eljárás megkönnyítése érdeké­ben a korábbinál egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi a föld- rendezések végrehajtását. A törvényerejű rendeletben fog­laltak szerint a nagyüzemi te­rületek kialakításának elsődle­ges eszköze továbbra is az ön­kéntes földcsere lesz. Emellett azonban az új jogszabály le­hetőséget ad arra, hogy ahol indokolt, a széttagolt földeket hatósági úton az egész köz­ség határára kiterjedő (általá­nos), illetve egy dűlőre vagy határrészre kiterjedő (részleges) földrendezéssel is összevon­hassák. A mezőgazdasági üze­mek területén egyéni haszná­latban visszahagyott földeket üzemen belüli földrendezéssel ki lehet cserélni. Két vagy több mezőgazdasági üzem különál­ló, külterületi tábláit pedig üzemek közötti földrendezéssel lehet nagyobb, összefüggőbb táblákba egyesíteni. Lényeges, hogy míg a föld- rendezést általában az érde­kelt üzemek kérelmére engedé­lyezik a Megyei Tanácsok, az üzemek közötti földrendezés — kivételesen indokolt esetben — a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előzetes hozzá­járulásával, hatóságilag is kez­deményezhető. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a föld- rendezés során kicserélt földek közötti értékkülönbözet reáli­sabb megállapítása érdekében a térítéseket megegyezéssel, ennek hiányában pedig a kisa­játítási jogszabályok szerint kell megállapítani. A rendelet újból szabályozza a földfelajánlás

Next

/
Thumbnails
Contents