Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-25 / 234. szám

A vállalatok eszköztára A szakmunkásoknak, mester­embereknek nem szükséges bi­zonygatni, mit számit a jó, hi­bátlan és a feladathoz illesz­kedő szerszám. Megfelelő esz­közökkel gyorsabban, kényel­mesebben és pontosabban vé­gezhetik a munkájukat. Nem véletlen, hogy a lakatosok, ácsok, kőművesek, villanyszere­lők, közülük a legjobbak min­denképp, igyekszenek megte­remteni saját szerszámkészletü­ket, óvják, kímélik azt. Könnyű belátni, hogy „nagyban” sem lehet ez másképp, vagyis a gyáraknak szükségképpen ki kell alakítanak a jó, hibátlan és a feladatokhoz pontosan il­leszkedő „szerszámkészletet”. Mennél kevésbé illeszkedik egy-egy gyár eszköztára — a gépek, készülékek, speciális és univerzális berendezések park­ja — a feladatokhoz, annál bi­zonyosabb, hogy a vállalat csak nagy erőfeszítésekkel pénzt, energiát pazarolva lesz képes eleget tenni kötelezett­ségeinek. Rengeteg a gép, mert az emberek nem szívesen vállal­nak második, harmadik műsza­kot, tehát a rendelkezésre álló munkaerő nagyobb részét az első műszakban kell foglalkoz­tatni és ehhez sok berendezés kell. így a képiét, végletesen fogalmazva: vagy három gép, három embernek — egy mű­szakban. vagy egy gép. há­rom embernek, három műszak­ban. A hazai iparban jelenleg az első változat a jellemzőbb. No, de annyi drága, nagy teljesítményű gépet, mint amennyire ebben a helyzetben szükség lenne, méqsem vehet­nek a vállalatok. Nincs rá elég pénz, tehát az olcsóbb gépek iránt naqyobb a válla­latok igénye (üzemben tartva a régi, elavult pépeket is) — ezért a géppark teljesítőké­pessége, állapota, műszaki színvonala nem kielégítő. A se­lejt egy része is abból adódik tehát, hogy nem egy helyen korszerűtlen gépeken igyekez­nek korszerű termékeket gyártani. Számos jelenség, amelyet csak a szervezetlenségnek, fe­gyelmezetlenségnek, érdekte­lenségnek tulajdonítunk (ki­használatlan kapacitás, selejt, korszerűtlen termék), valójában nagy részben a feladatokhoz már nem illő vállalati „szer­számkészletből" adódnak. Egyik napról a másikra nem lehet mindenütt teljesen felújítani a technikát. Ennek anyagi és időbeni korlátái vannak. Ha azonban tudjuk, hogy a fel­adatok és a rendelkezésre álló eszközpark között az összhang nem teljes, tehát, ha erre szün­telenül, s az eddigieknél job­ban odafigyelnek és eszerint cselekszenek, akkor néhány év alatt számottevően javulhat a helyzet. Néhány jelenség arra utal, hogy az ágazatok, vállalatok figyelme kezd erre a teendőre összpontosulni. Bizonyítja ezt például a kohó- és gépipar technológiai rekonstrukciós ter­ve. A korszerűsítés gyorsuló tempóját jelzi az is, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz az exportot bővítő kedvezményes hitelkeret igénybevételéért be­nyújtott vállalati fejlesztési pá­lyázatok között túlsúlyba kerül­tek a tervezett gépi beruházá­sok. Az eddig elfogadott pá­lyázatok 22—24 milliárd forin­tot kötnek le a teljes hitelke­retből. Ennek az összegnek mintegy 70 százalékát gépbe­szerzésre tervezik a vállalatok. Gerencsér Ferenc igazgatói értekezlet az Ifjúsági Házban 1^1 ég néhány nap, s az ■ ■ iskolákban megszó­lal a csengő. Az addig hátralévő időt az intéz­ményvezetők és a peda­gógusok az új tanév fel­adataira való felkészülésre fordítják. A napokban megrendezett általános igazgatói értekezlet után tegnap délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban tartották meg az iskolafokozaton- kénti átfogó tájékoztatókat, amelyeken az igazgatók mellett a szakfelügyelők is részt vettek. Novemberben feldolgozzák a KISZ-kongresszus anyagát Fontos feladata világnézeti nevelés A középiskolák vezetőinek dr. Lit kei Józsel, a Baranya megyei Tanács iskolai cso­portjának tanulmányi felügye­lője, a szakmunkásképzők ve­zetőinek Nágel Lajos tanul­mányi felügyelő, az általános iskolák vezetőinek Ritter Haj­nalka és Lukács József tanul­mányi felügyelők, a gyógype­dagógiai intézetek, kisegítő is­kolák és nevelőotthonok veze­tőinek pedig Gyüdi Sándorné, megyei óvodai felügyelő adott tájékoztatást az elmúlt tanév legfontosabb tapasztalatairól, s az új iskolaév fő feladatai­ról. A tájékoztatón részt vet­tek az Oktatási Minisztérium, a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Úttörő Elnökség kép­viselői. Javultak a tárgyi feltételek A középiskolai tájékoztatón a tárgyi feltételek elmúlt év­ben történt gyarapodásának számbavétele után a személyi gondokról esett szó. Megyei szinten sajnos egyre nagyobb hiány mutatkozik testnevelés, fizika-kémia és helyenként tör. ténelem szakos tanárokban. Hosszabb távon a szakközép­iskolai szaktanári ellátás is megoldásra vár. Megyénk is­koláiban számos országos je­lentőségű pedagógiai kísérlet van folyamatban. Az ezekben részt vevő pedagógusok áldo­zatos munkájának tapasztala­tait a jövőben szélesebb kör­ben kellene hasznosítani. Az érettségi vizsgák tapasztalatai­ról a tájékoztató megállapítot­ta, hogy azok zavartalan kö­rülmények között folytak, akár­csak a felvételik. A tanulók teljesítményét tekintve azonban — különösképpen a felvételi vizsgákon -, komoly hiányos­ságok mutatkoztak, s ezek ki­küszöbölését a középiskolák­nak az idei évben fontos fel­adatuknak kell tartaniok. De a pályairányitási munka, a munkára nevelés hiányossá­gait jelezték a munkáltatók és a munkaügyi szervek is több ízben már — a tovább nem tanuló, gimnáziumot végzett fiatalokkal kapcsolatban szer­zett tapasztalataik alapján. Igen fontos idei feladat a világnézeti nevelés erősítése a szaktárgyakon belül. A fizikai dolgozók gyermekeinek felső- oktatási felvételi vizsgákra való felkészítését továbbra is ki­emelt feladatnak kell tekinte­ni. A középiskolákban meg­vizsgálják, és mérlegre teszik a családi életre nevelés tapasz­talatait az e téren végzendő munka hatékonyságának növe­lése érdekében. Elemzőén meg­vizsgálják a honvédelmi neve­lés jelenlegi helyzetét, s a testi neveléssel, valamint a te nészetjárással összefüggés­ben fejlesztik. Az esztétikai ne­velés színvonalát szintén javí­tani kívánják - elsősorban a tanulók öntevékenységére épít­ve - az irodalom és a társmű­vészetek kapcsolatainak, ösz- szefüggéseinek szem előtt tar­tásával. Szeptemberben, októ­berben intézeti, novemberben megyei, januárban pedig or­szágos diákparlamentek lesz­nek. Hangsúlyos feladat ezek előkészítése is, akárcsak azok a novemberben valamennyi is­kolában sorrakerülő nevelési értekezletek, amelyeken a KISZ IX. kongresszusának anyaga szerepel napirendként. Az iskolai munka fokmérője... Az általános iskolákban, ahol ez évben szintén új rend­tartás lép életbe, továbbra is fontos feladatot képez a vi­lágnézeti nevelés. A korábbi nevelési értekezletek folyama­tosan megoldandó feladataira rendszeresen visszatérve, fel­dolgozzák a KISZ-kongresszus anyagát, s az ebből eredő ne­velési feladatokra koncentrálva dolgozzák ki az iskolai és a mozgalmi feladatok integrált rendszerét. A szaktárgyi és a világnézeti nevelés szerves egy­ségét továbbra is erősíteni kell, az osztályfőnöki munka színvo­nalának emelésével párhuza­mosan. A módosított tantervek pon­tosabb, folyamatos végrehaj­tásával közelíteni kell a beve­zetendő új tantervek célkitűzé­sei hez. Emelni kell a módszer­tani kultúra, s a technikai esz­közök hasznosításának színvo­nalát is. A tankötelezettségi törvényből eredő feladatok vég­rehajtása az iskolai munka eredményességének egyik leg­fontosabb mutatója. Ezért az oktatásügy valamennyi szintjén mindenkinek mindent el kell követnie e munka eredményes­sége érdekében. B. K. Felállították a paksi atomerőmű első óriás pillérét A paksi atomerőmű épí­tés nevezetes eseményére került sor kedden: felállí­tották a monumentális mé­retekkel tervezett üzemi fő­épület gépházának első, harmincegy méter magas, harminc tonna súlyú pillé­rét. Ez évben, a gyártástól függően, további tizenket- tö-húsz darabot emelnek helyére. Összesen nyolc­vannyolc óriás pillér alkot­ja majd a kétszázötven méter hosszú csarnok acél- szerkezetét. A terveket ha­zai vállalat, az IPARTERV készítette. A gépházban kapnak helyet a paksi atomerőmű turbinái. Gépi komlófeldolgozás Bikaion Szokolai felv„ Megkezdődött a komlószüret Bikaion új komlófeldolgozót állítottak üzembe Naponta 200 mázsa zöld komlót szárítanak és préselnek Percenként 12 komlóindát — egy indán átlag 80 deka, 2,5 kiló toboz van — továbbit a szalag a komló „kombájnra", amely különválasztja a tobozt a levelektől, majd a zöld kom­lót gumiszalag továbbítja a száritóba. Itt 55—60 fokon kb. öt óra hosszat szárítják majd — mivel túl törékennyé válik — visszaklimatizálják. A klimatí- záló berendezésről a komló emberi kéz érintése nélkül jut tovább a préselőbe. Az 55— 60 kilós jutazsákokba préselt komlót Bikáiról egyenesen a Kőbányai Sörgyárba, illetve az új borsodi — Bocsi Sörgyárba szállítják. A melléktermékként jelentkező komlópolyvát a Her- bária Vállalat veszi meg. A poly- vából készült kivonatból gyógy­szert, különféle idegcsillapító­kat gyártanak. A komlótermelést az elmúlt öt-hat évben teljesen gépesí­tették a Bikali Állami Gazda­ságban, de ebben az évben különösen nagy lépést tettek e téren. Első ízben permetez­ték meg az ültetvényeket heli­kopterről, s ezzel sikerült jól megvédeniük a komlót a kü­lönféle rovar és gombakárte­vőktől. Automatizálták a sze­dés és feldolgozás munkáját is. A 46 millió forintos fejlesz­Évente 120 ezer köbméter homokot termelnek a Baranya megyei Épitőanyagipari Vállalat pécsi homokbányájában. Termelésüket évről évre jelentősen növelik, hogy ki tudják elégí­teni a mind nagyobb építőipari igényeket. Fotó: Maletics tési program keretében 40 hek­tár új komlót telepítettek, s kiépítették a modern feldolgo­zó központjukat. A műszaki át­adás augusztus 13-án volt, s 14-én beindulhatott, s azóta folyamatosan tart a gépi szü­ret. A nagy beruházás kereté­ben két új nagyteljesítményű csehszlovák komlóbetakaritó gépsort vásároltak a hozzá tar­tozó szárító, klimatizáló és pré­selő berendezésekkel. Jó és gyors munkát végeztek a ma­gyar építők — a gazdaság saját részlege — és a cseh szerelők is, mert rekord idő alatt épí­tették és szerelték fel a csar­nokot és a berendezéseket, a szüret megindulására késede­lem nélkül adták át rendelte­tésének. Milyen a komlótermés, mit várhat az idén Bikáiról a sör­ipar? Tettük fel a kérdést Ró- zsár Emilnek, a gazdaság komlótermelési ágazatvezető­jének. Elmondta, hogy az idei szárazság eléggé megviselte a komlóültetvényeket. Amit tud­tak öntöztek. A szomszédos egyházaskozári tsz „adott vizet” de Így is csak 6 hektárt tud­tak megöntözni. Ezzel szem­ben 110 hektár termő, s az új telepítéssel együtt összesen 150 hektár komlójuk van, ami Dél-Dunántúlon pillanatnyilag a legnagyobb felület. Két hete aratják a komlót, a korai cseh fajták már lefutottak. Ezeket sújtotta a leginkább az aszály, hektáronként 3 mázsát adtak, amire még nem volt példa Bi­kaion 18 éve, amióta komló­val foglalkoznak. Most a bőveb­ben termő Szaladin — NDK- beli fajtát aratják, de ettől sem várnak nagy termést. A gazda­ság az idén 1200 mázsa szá­razkomlót kötött le az iparnak, de várhatóan 900 mázsánál többet nem tudnak majd le­szállítani. Rózsár Emil elmondta, hogy a mennyiségi kiesést igyekez­nek a jobb minőséggel ellen­súlyozni. Ha az érés illetve az aratás idejét optimálisan vá­lasztják meg, akkor különösen az új telepítésekben is favori­zált német, belga és angol fajtáknál — Szaladin, Norten Brewer, Rekord — egészen magas keserűértéket tudnak el­érni — Rné — Világ proletárjai, egyesüljetek! ntult napló XXXIII. évfolyam, 234. szám 1976. augusztus 25., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának iapja Kevesebb mennyiség, jobb minőség

Next

/
Thumbnails
Contents