Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-25 / 234. szám

Dunantűlt napló 1976. augusztus 25., szerda AGROMASEXPO Sajtó­tájékoztató a ma nyíló kiállításról A ma nyíló Agromasex- po nemzetközi mezőgazda­sági gép- és múszerkiállí- táson húsz ország 132 ki­állítója vés' részt — je­lentette be dr. Szabó Ti­bor. a Kohó- és Gépipari Minisztérium kereskedelmi főosztályának vezetője ked­di sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a ha­zai kiállítók közül a Me­zőgép Tröszt részvétele a legnagyobb, 15 vállala­tuk mintegy 200 mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gé­pet mutat be. A berendezé­seken kívül láthatók lesz­nek különböző alkatrészek, mezőgazdasági gép- és részegységek és motorok, a rakodás, a szállítás, a szárítás és a tárolás legkorszerűbb nagyteljesít­ményű gépei, felszerelései. Ezek közül 30 újdonság. A magyar kiállításon láthatók majd többek között az Április 4. Gépipari Művek élelmiszeripari berendezé­sei, a Győri Rába Vagon és Gépgyár 180 lóerős Rá- • ba—Steiger traktora, a Diósgyőri Gépgyár öntöző­gépei, szivattyúi, hűtőipari berendezései és a Dunai Vasmű könnyűszerkezetes épületelemei is. Kollektív kiállítást rendez a Nehéz­ipari Minisztérium a vegy­ipar új gyártmányaiból, a vállalatok műtrágyákat és növényvédőszereket állíta­nak ki. Hazánk legnagyobb ke­reskedelmi partnerei e te­rületen is a szocialista or­szágok. A szocialista nagy­üzemi gazdálkodás gépeit jól reprezentálják majd a Szovjetunió óriás traktorai, a lengyel arató-cséplőgé­pek. a csehszlovák 120 ló­erős traktorok. a bolgár szőlőkombájnok, amelyek a szüreti munkát gépesítik és az NDK állattenyésztő te­lepei, szálastakarmány-be- takaritó gépei. A szocialis­ta országok külkereskedel­mi vállalatai nemcsak egyes feldolgozó egysége­ket mutatnak be, hanem komplett konzervipari, szeszipari, húsipari gyárak makettjeit is. A vásáron 13 tőkés or- száq 50 cége vesz részt, jónéhányukkal már koope­rációs kapcsolatot is terem­tettek a magyar vállalatok. :;Í|gitÍÍÍlctföÍÍÍ!pÍÉ!Í^ E gy közeli ismerő­sömet évekkel ezelőtt motorbaleset ért, elég hosszú ideig nyom­ta az ágyat még a mű­tét után is. Szent borza­lommal vették körül beteg­ágyát: kivették a lépét és egyikünk se tudta, hogy ez mit jelent, mit vesztett? Ez az ismerősöm él, virul és a legkitűnőbb egészségnek örvend. Nagyon sokszor ta lálkozunk ilyen és ehhez hasonló problémával, ami­ből az derül ki, hogy a léppel kapcsolatban még nem túl sokat tudnak a ku­tatók, klinikusok, s hogy ez eleve gond az is mutatja, hogy a ma megnyíló VII. magyar hematológus napok egyik fő témája a lép. fl lép funkciója szervezetünkben gyár kutotók az elsők között voltak, akik az őssejt-képzés­ben a lép szerepére felhívták a figyelmet. Néhány héttel az­előtt jelent meg a Szovjetunió­ban a lépről írt könyvem. A Magyar Hematológus Tár­saság elnöke, Barto Imre pro­fesszor tájékoztatott erről a témáról. — A tudomány rohamosan differenciálódik, a hematológia tudománya is, ami a vér és vérképző szervek tanát jelenti. A vérképző szervek közé a csontvelő, a lép és a nyirok­csomó tartozik. A hematológiá- nak ma már számos ága van, amelyeket különböző vizsgáló csoportok kutatnak. A pécsi hematológiai nap időszerű kérdést tűzött napirendre, a lép problémáját, amiről még néhány évtized előtt alig tud­tunk valamit. A lép nem tarto­zik az életfontosságú szervek közé, de ez korántsem jelenti azt, hogy mellékes szerepet játszik. Szerkezetét, működé­sét, kóros elváltozásainak mechanizmusát közelebbről csak az utóbbi időben ismer­tük meg, mióta élőből vizsgá­lati anyagot tudunk kivenni. A vizsgáló eljárások is fejlődtek: kontraszt anyaq bevétele után röntgennel sikerült ábrázolni a lép vérrendszerét, rádióizotóp- pol a vérsejtek termelése, élet­tartama és a pusztuló sejtek­ről kipusztuló anyagok tárolá­sa vált megállapíthatóvá. — Voltaképpen mit tudunk a lépről? — Ma már a lépről sokat tudunk, de még mindig nem eleget. Tevékenysége sokirányú, A vérsejtek közül normálisan a nyiroksejtek, valamint a szer­vek szöveti vázából származó nagy egymagvú sejtek eqy ré­szét termeli, amelyek részt vesz­nek a szervezet védekező rend­szerében. Ezek a sejtek vagy bekebelezik, vagy közvetlenül megtámadják a szervezetbe ha­tolt idegen képleteket, más­részük ellenanyagokat termel. A léoben őssejtek is keletkez­nek, amelyekből az érett vér­sejtek fejlődnek. A vérsejtek legnagyobb tömege a lépben pusztul el. A vörös vérsejtek szétesése alkalmával felszaba­duló vérfestékből a vasat tá­rolja és szükséq szerint bo­csátja a vérképzés rendelkezé­sére. — A magyar kutatók milyen eredményeket értek el a lép kutatásában? — A magyar hematológiai kutatásnak, beleértve a lépet is, komoly nemzetközi rangja van, amit mi sem bizonyít job­ban, mint az, hogy a mostani kongresszuson is számosán vesz­nek részt szocialista és nyuga­ti országokból egyaránt. A ma­— Ez eddig a kutató prob­lémája volt. A gyakorló orvos, a klinikus hogyan találkozik a léppel kapcsolatos gondokkal? — A klinikus, illetve a gya­korló orvos problémája más mint a kutatóké. Kórós állapot­ban a lép megnagyobbodhat, ilyenkor a bal bordaív alatt ta- pinthatóvá válik. Számos meg­betegedésben, elsősorban a hematológiai kórképekben, fer­tőző betegségekben észlelhető. Ilyenkor az okát kell kideríte­ni, mert társulhat más beteg­séghez is. Utóbbi esetben az alapbetegség- gyógyulásával a lépduzzanat visszafejlődik. Más a helyzet, ha a lép mint a be­tegség egyetlen okozója sze­repel, ilyenkor a leghelyesebb eltávolítani. Feltétlenül javasolt a lépkiirtás néhány aránylag ritka megbetegedésben, mint másokban csak bizonyos fel­tételek esetében végezhető el. A helyes javallat alapján és Nyolc méter mélységből Kiemelték a Dunába esett gépkocsit Bámész sokaság a mohácsi Duna-parton, lehetnek vagy háromszázan. Közöttük fehér ruhában, és legalább olyan ■fehér arccal egy fiatalasszony, Farkas Józselné, Ö vezette azt a Zsigulit, amely vasárnap a kompról a Dunába esett. Lé­lekjelenlétének köszönhette, hogy életben maradt. Egyéves kisgyermeke várta haza ... Még most is reszkető hangon meséli: — Előttem egy postás autó hajtott fel a kompra. Úgy lát­tam, mintha a feljáró kicsit megemelkedett volna, ezért gázt adtam. Már csak arra emlékszem, hogy az autó a túlsó oldalon a Dunába esik és lassan merülni kezd. Nagy erőfeszítéssel kinyitottam a víz­zel félig ellepett ajtót, és úsz­ni kezdtem. Fodor István, a vízrendészeti törzsőrmestere emelte partra. Tegnap délelőtt tíz órától a pécsi és a mohácsi MHSZ, a tűzoltóság és a Volán 12. sz. Vállalat egy darukocsija együt­tes erővel megkezdték a gép­kocsi kiemelését. A két könnyű­búvár: Littner Ferenc és Rodan László emberfeletti munkát végeztek. Végül is negyed há­romkor az autó, mint egy óriási piros akvárium, felbuk­kant a 8 méter mély vízből. megfelelő időben végzett lép­kiirtás nem veszélyesebb mint más operáció. — Mik a legközelebb meg­oldásra váró teladatok a ku­tatásban? — Nagyon sok kérdés vár még megoldásra. Többek kö­zött nem tudjuk, hogy a lép­ben milyen sejtből indul ki és milyen inger hatására jön lét­re a kórós vérképzés. Arra sem tudunk megnyugtató választ adni, miért hiányzik néha olyankor, amikor ezzel a be­teg élete meghosszabítható volna. Ezekre és sok más kér­désre csak a jövő fog pon­tos felelettel szolgálni. De ar­ról sem szabad megfeledkez­ni, hogy minden felelet újabb kérdéseket vet majd fel. Kampis Péter Megkezdődött a dunántúli településtörténeti konferencia Négy szekcióban kétszáz vendég Ismerkedés Pécs múzeumaival A dunántúli településháló­zat történeti feldolgozásának fontos állomása volt az elmúlt évben Székesfehérváron meg­rendezett településtörténeti konferencia, amely 1686-tól 1768-ig igyekezett feltárni a korabeli Magyarország viszo­nyait. Ennek folytatásaként teg­nap Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán megkezdő­dött a II. Dunántúl Település- története konferencia, melyet az MTA Pécsi Bizottságának Vili. Szakbizottsága, az MTA Veszprémi Bizottságának Tele­püléstörténeti Szakbizottsága, a Magyar Történelmi Társulat Dunántúli Szervezete és a Ba­ranya megyei Levéltár rende­zett meg. A kétnapos tanácskozást Szo- táczki Mihály egyetemi tanár nyitotta meg és köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Berlini tudósítónk jelenti... Kerner Lőrinc Egy fehér kártyát nyom a kezembe, „Lorenz Kerner, Kor­respondent des Ungarischen Rundfunks, 102 Berlin Fische­rinsel 9.” Rajta van még a te­lefon- és a telex-szám, míg ezt tanulmányozom, ő búcsú­zik — szeptember elsejétől Kerner Lőrinc, a Magyar Rá­dió pécsi stúdiójának munka­társa tudósítja hazánkat Ber­linből. — Ha Berlinben jársz, ok­vetlen keress ám meg — mond­ja mindjárt kezdetnek, én meg is ígérem, és néhány pillana­tig magam is szilárdan hiszem, hogy okvetlenül elmegyek Ber­linbe. Hanem hogyan is került erre a rendkívül megtisztelő pozícióba? — Hat éve vagyok rádiós — meséli. — A Pécsi Tanárkép­zőn végeztem, egy fél évig ta­nítottam Mecseknádasdon, on­nan pedig egyenest_a mélyvíz­be ugrottam, elkezdtem és megszerettem a rádiós-szak­mát, az újságírást. A pécsi rádió német szek­ciójának vezetője -lett. Évekkel ezelőtt, a német nemzetiségi kongresszuson szaladtunk össze — én tudósítottam, őt pedig a sajtóbizottság elnökének vá­lasztották meg. A nemzetiségi problémák nagyszerű ismerője, agilis, örökmozgó figurája a szakmának. Nála nincs üresjá­rat. egy pillanatra sem. — Tavaly másfél hónapig helyettesítettem Vámos Ignácot Berlinben — mondja — aztán a Magyar Rádió elnöksége úgy döntött, hogy most én vál­tom fel. Elég furcsa lesz a helyzetem, hiszen eddig bel­politikával foglalkoztam né­met nyelven, most pedig kül­politikával kell majd foglalkoz­nom magyarul. De nem leszek egyedül, olyan nagyszerű mun­katársakkal dolgozom együtt, mint Pintér István, Regős Sán­dor, Kocsis Tamás .. . Menni fog. Talán ez ró a jellemző. Men­ni fog. Nagy energiával fog bele mindenbe, és nem is tu­dom, hogy mikor vallott ku­darcot. Hazánkat képviseli az NDK egész területén és Nyu- got-Berlinben. Kitől is tanult meg ilyen jól rádiózni? — Sokat köszönhetek hajda­ni munkatársaimnak. Szende Bélának, Réger Antalnak, Var­gha Karcsi bácsinak, akik a nemzetiségi rádiózás rejtelmei­be avattak be, László Lajosnak és Borsos Józsefnek, akik szak­mailag és emberileg adtak so­kat ... A Fischerinsel nincs messze az Alexander platztól, a négy­szobás lakás lesz a munkahe­lye. Három-négy esztendőre vesz most búcsút tőlünk. S ha lejár? — Természetes, hogy vissza­jövök Pécsre. Nemsokára utazik a család is, egy kicsit még ugyan várni kell, hiszen novemberre várják a legifjabb Kernért, aki, mi­helyst utazhat, megy a család­fő után ... Aki a Magyar Rá­dió legfiatalabb külföldi tudó­sítója: nemrég töltötte bé a harmincadikat... — kampis — Székely György akadémikust. Takács Gyulát, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesét. Kanyar Józsefet, a Magyar Tör­ténelmi Társulat alelnökét, Né­meth Jánosnét, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának munkatársát. Sárvári Ágnest, c Kulturális Minisztérium Levél­tári Központjának megbízott­ját. Fii Istvánt, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnökét. Péczely Lászlót, az MTA Pécsi Bizottságának Vili. Szakbizott- sáqa elnökét, valamint a csak­nem 200 történelemmel foglal­kozó szakembert A plenáris ülés megnyitóját követően dr. Székely György akadémikus tartott előadást Az európai településhálózat átalakulása a XVI—XIX. szá­zadban és a Dunántúl cím­mel. Röviden vázolta a kora­beli Magyarország környeze­tében elhelyezkedő államok te­lepüléstörténetének helyzetét megállapítva, hogy helytelen dolog csupán egyértelműen a török megszállás rovására írni a visszaeső tendenciát. Bizo­nyíték erre az is, hoqy az osz­mán hódítást elkerült államok településeinek egy jelentős ré­sze is hanyatlásnak indult. Mindez a XVI. század társadal­mi. gazdasági és politikai ese­ményeinek a következménye, amely hozónknál fejlettebb országokat is megtépázott Magyarország a másfél évszá­zados hódoltság ellenére sem sínylette meg olyannyira a tö- - rök pusztítást, mint az oszmán birodalomhoz földrajzilag kö­zelebb eső balkáni államok. Számottevő városfejlődés pe­dig csak az atlanti kereskede­lemben mind jobban részt vevő Franciaorszáq és Anglia terü­letén valósult meg. Dunántúl teleaüléstörténetének jelentőségét az előadó abban jelölte meg, hoqy ez volt az a terület, amelynek nyugati szegélyén egy sáv mentes ma­radt a török megszállástól. Ilyen volt Sopron városa. To­vábbiakban szó esett a dél­szláv és a német nemzetiségiek betelepülése nyomán jelentke­ző fejlődési folyamatokról is. Az előadást követően a te­lepüléstörténeti konferencia résztvevői szekcióüléseken foly­tatták o tanácskozást. A tele­püléstörténeti, a nemzetiségtör­téneti, a művelődésörténeti, valamint a genealógiai szek­ciókon a két nap alatt több mint ötven előadás és felkért hozzászólás hangzik el. Tegnap délután a település- történeti konferencia résztvevői Pécs múzeumaival ismerkedtek. A konferencia ma a plenáris ülésen elhangzó szekcióvezetők beszámolójával ér véget. A székesfehérvári tanácskozás­hoz hasonlóan a pécsi telepü­léstörténeti konferencia anya­gát is kiadják könyv formájá­ban. F. J. Szaktanácsadás A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem kertészeti tanszéke látja el együttműködési szer­ződés alapján — a konzerv­ipari tröszthöz tartozó üzemek­ben a paprika temesztési szak- tanácsadást. Az egyetem okta­tói és kutatói rendszeresen részt vesznek a nagykőrösi, a kecskeméti, a szigetvári, a barcsi, a nagyatádi és a szegedi konzervgyárat ellátó húsz paprikatermesztő nagy­üzem munkájában. A keszthe­lyi egyetem több évtizedes ne- mesítési és kutatási tapaszta­latai előbbre járnak mint a köztermesztés, ezért talajmin­ták vételével, nagy termésho­zamú minták kiválasztásával és a tájegységeknek megfelelő technológiák kidolgozásával segítik a termelő üzemeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents