Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-22 / 231. szám

Hétfőtől hétfőig Pajti A Siklósi úti felüljáróról a Szalai András út felé ka­nyarodok, mellettem ugyan­ezt a műveletet végzi ellen­kező irányba egy piros csuk­lós autóbusz, amikor ötéves kisfiam leírhatatlan örömmel felkiált: Nézd, a Pajtim...! Elsuhanunk a túlzsúfolt busz mellett, egy pillanatra lá­tom csak Pajti arcát, amint kihajol a vezetőfülkéből s visszanevet... Középkorú, kopaszodó ... Bár az is le­het, hogy idősebb, s hogy nagyon is dús haja van. Arcvonásait nem tudja lefo­tózni a szemem, a nevetése jön csak velünk, s a kis­fiam boldogsága. Pajti előkerült. Nem be­teg. Nem érte baleset. Nem költözött idegen városba. Három vagy négy hete tűnt el, s lám most itt van új­ra .. . Már tudom, holnap reggel busszal megy óvodá­ba a fiam, oda térdel majd a vezetőfülke mögötti ülés­re, s bámulja a műszereket, Pajti magabiztos mozdula­tait — s aztán este majd jön a mesélés . .. Pajti ismerősünk. A kis­fiam barátja. Egy kicsit a család része, s lám az arc­vonásait — bár annyi idő után találkoztunk végre, — képtelen vagyok felidézni. De tatán nem is fontos. Paj­ti ugyanis több nekem, mint egy személy. Eszembe jutnak gyermekkorom végtelen tü­relmű, okos szóval tanitga- tó felnőtt barátai; a dom­bóvári bakter, a téglagyár alatti őrházból, egy erdész, egy postás, s egy szomszéd, aki lovagolni tanított a kis- csikón . . . És ezek az arcok most összemosódnak bennem Pajti mosolyával. Rohanunk, nem egyszer közömbösek vagyunk egymás dolgai iránt, néha már úgy tűnik, a gyermekekhez sincs türel­münk elég .. . Nem tudom, vannak-e Pajtinak gyerme­kei. Nem tudom, mi a titka végtelen türelmének, gyerek- szeretetének. Nem tudom, mi az a plusz benne, ami mágnesként vonzza magá­hoz a gyermekeket... De biztos vagyok benne, Pajti a felnőttekhez is türelmes, kedves. Sok Pajti van napjaink­ban, vagy kevés? Ki tudja. Néha úgy érezzük, kevés. Vagy csak az a baj, nem figyelünk az apró jelekre? Nem vesszük észre, ha vala­ki többet tesz, többet ad, mint ami a kötelessége, amiért megfizetik? Sodródok kocsimmal az autóözönben, egy piros busz áll az útkereszteződésben, s könyörgőn villog: enged­jetek ki . ■ • Fék, egy tessé­kelő kézmozdulat ... A so­főr visszaint, s én megint Pajtira gondolok. Lehet, hogy ő volt.. . Lehet, de ez nem fontos. Jókedvvel lendül tovább a kocsim, s nyilván valami ilyesmit érez­het a busz vezetője is. Pe­dig semmiség volt. Ezekről a kis semmiségek­ről akart szólni ez az írás, egy furcsa gyermek-barát­ság ürügyén. Kis túlzással azt mondhatnám: egymás kezében van a sorsunk; raj­tunk múlik tulajdonképpen milyen lesz egy-egy napunk. Valamennyiünkben van egy furcsa kis rádió, mely apró, meleg, örömet adó jelek után kutat, de az igazi az, aki nemcsak venni, adni is tud ... Rohanunk. Sokszor tényleg már-már elviselhe­tetlen terheket kell vállal­nunk. Az is igaz, hogy a nagyvárosokban egy kicsit minden összekúszálódott, bonyolultabbá vált az együttélés minden pillanata. Modern élet. . . De — és erre Pajti, kisfiam buszsofőr barátja a példa — ez nem jelenti azt, hogy divatjamúlt dolog lett a figyelmesség és szeretet. Békés Sándor Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik ~~ Tudósítóig jelentik Mohács Délszláv néprajzi kiállítás Bocz József megnyitó beszédét tartja. Dr. Vitom ir Gasparovity jugoszláv nagykövet megtekinti a kiállítást. Sarosácz György néprajzku­tató rendezte azt az állandó néprajzi kiállítást, melyet au­gusztus 20-án nyitottak meg Mohácson, a Kossuth Filmszín­házban. A kiállítás Baranya horvát és szerb népcsoportjai­nak életét, munkásságát, szo­kásait tárja a látogatók elé. Az ünnepi megnyitón meg­jelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, dr. Vitomir Gasparo­vity, Jugoszlávia magyarországi nagykövete, valamint a megye, Mohács város és járás párt-, állami, tömegszervezet'i vezetői, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének képviselői, és a pélmonostori testvérterület delegációja. Bocz József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a kiállítást. Beszédében utalt arra, hogy hazánkban a nem magyar anyanyelvűek hűségesen részt vesznek az építő munkában, s egyre bővül politikai, közéleti tevékenységük. A szerb-horvát nyelvet ma már közel 30 kö­zépiskolában oktatják Bara­A keszthelyi bemutató után augusztus 21-én nyílt meg Ba- latonföldváron a SIÓTOUR üdülőhelyi Klubban a II. „Ba­laton és az idegenforgalom" című országos fotópályázatra beérkezett felvételekből össze­állított kiállítás. A másodízben meghirdetett pályázat nagy érdeklődést vál­tott ki a hazai fotósok köré­ben. A fekete-fehér felvételek és a 6x6 cm-es diapozitívek kategóriájában összesen 267 felvétel érkezett £>e, melyek kö­zött a Magyar Fotóművészek Szövetségének a Népművelési, Intézet, az Országos Idegen- forgalmi Hivatalok képviselői­ből álló zsűri 21 díjat ítélt oda. Sajnos, a fokozott érdek­lődés nem jelentette azt is, hogy a szerzők éltek a téma­kör nyújtotta számtalan meg­közelítési lehetőséggel. Sok szokványos fekete-fehér kép érkezett. A diapozitívek mező­nyében azonban több nívós felvétellel neveztek. A fekete-fehér képek kate­góriájában az 5000 Ft-os fő­díjat Orbán József tapolcai fotós nyerte a „Látkép a Szent- györgy helyről” című képével. A diapozitívek kategóriájában pedig Tömöri Ede két alkotása kapta a fődíjat, valamint dia­sorozatáért a Magyar Fotómű­vészek Szövetségének tárgyi tiszteletdíját. Sikerrel szerepelt a pályázaton Jászai Csaba, diaképeivel több díjat, így a FOTÓ újság díszplakettjét is elnyerte. nyában, s délszláv tanárokat képeznek a Pécsi Tanárképző Főiskolán. A most nyíló kiállí­tás hűen prezentálja a soknem­zetiségű Mohács városában, hogy a nemzetiségek harmoni­kus együttélése érdekében nap mint nap sokat tesznek a hely­beliek. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára végezetül köszönetét mondott mindazoknak, akik munkájuk­kal hozzájárultak a kiállítás si­keréhez. A bemutató igen színvonalas: közel 11 ezer darabból álló gyűjtemény képezi alapját. A látogató megismerkedhet a Ba­ranyában élő délszlávok életé­vel, mindennapjaival. A kiállí­tott tárgyak, munkaeszközök utalnak e soknemzetiségű vi­dék embereinek mindennapi kapcsolatára, ugyanakkor be­pillanthatunk a szerbek-horvá- tok népművészetiébe, s a kiál­lított lakószobáikon, öltözetei­ken keresztül képet is alkotha­tunk déli szomszédainkról. A kiállítás megnyitóját Ba- rácz István dudás és a mohá­csi Sokac Klub énekesei tették színesebbé. K. F. A kiállítást augusztus 31-ig naponta 9—13 óráig és 15—18 óráig tekinthetik meg az ér­deklődők. D. B. A Balokány-ligeti székeket az idősebb korosztály foglalta el péntek délután öt óra tájban. Nézelődtek, hallgatták a disz­kó hangszóróinak első próbál­kozását. A kíváncsiak néhány pillantást vetettek az elkészült ifjúsági park létesítményeire. Az ifjúsági park téli része, a pagodaszerű épület legin­kább a potsdami kastély kínai teaházakra emlékeztet, s — bár a zsörtölődök megjegyezték, hogy a későbbiekben aligha bővíthető, a tetőrész óriási lég­terét be kellett volna építeni — megállapíthatjuk, hogy nagyon szép épülettel gazdagodott a Balokány-liget. Ebben az épületben rendez­ték délután öt órakor a kivite­lezők számára a fogadást, me­lyen megjelentek dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyette­se, Szentirányi József, az MSZ­MP Pécs városi Bizottságának titkára, Papp Imre, Pécs me­gyei város Tanácsának álta­lános elnökhelyettese, Piti Zol­tán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Komlódi Szekszárd: Rejtvény­fejtő verseny Szombaton az első „Ge­menc Vándorkupa" országos rejtvényfejtőversenyt rendez­te Szekszárdon a Babits Mi­hály Tolna megyei művelő­dési központ és a „Füles" című népszerű hetilap szer­kesztősége. Két csoportban összesen tizenhárom csapat törte a fejét. — Csapat négy—négy tagja törte a fejét a vetél­kedőn, közülük nyolc csa­pat a mesterfokozatú kate­góriában. A Gemenc Ván­dorkupát a mesterfokozatú csoportban Szekszárd első csapata nyerte el. Második Pécs, harmadik Szekszárd II. csapata, negyedik Szombat­hely, ötödik a budapesti Könyves Kálmán klub, hato­dik a Budapesti Vízügyi Rejtvényfejtő Klub, hetedik Szeged csapata lett. A ha­ladó kategóriában a sor­rend: 1. Szekszárd, 2. Deb­recen, 3. Pécs, 4. Hőgyész, 5. Szombathely. Az értékes díjakat, tárgy és pénzjutalmakat Lazáry Jenő, a Babits Mihály mű­velődési központ gazdasági igazgatója, illetve Tiszai László, a Füles című lap fő- szerkesztője adta át a győz­teseknek és a helyezettek­nek. B. L. Józsetné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, va­lamint Gergely László, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára. Komlódi Józset­né köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Habó József, a Pécsi Építő es Tatarozó Vállalat igaz­gatója beszélt az építés gond­jairól. Ezt követően Papp Imre a városi tanács díszoklevelét adta át a vállalat két brigád­jának és a DÉDÁSZ egyik kol­lektívájának. Ketten kapták az Aranykoszorús KISZ-jelvényt, heten a KISZ KB dicsérő okle­velét, kilencen pedig a városi KISZ-bizottság emlékplakettjét az építők-kivitelezők közül. Hat órakor kezdődött a megnyitó ünnepség, melyen részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára. A pécsi ifjú­sági parkot Papp Imre nyitotta meg. A megnyitó után a fiatalok birtokukba vették az új létesít­ményt, s a Viking, valamint a Gaudium együttes muzsikájára megkezdődött a park „hétköz­napi” műsora. Sz. P. Balatonföldvár: Of*SZCV0OS fotópályázat — Ifjúsági park a Balokány-I igét ben Alkotmányunk születésnapját ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról.) kást aki gépet ad a mezőgaz­daságnak és az értelmiséget, amely kutató munkájával járul a nagyobb termés betakarítá­sához. Baranya az idén jól aratott: hektáronként 45,1 má­zsás termést takarítottunk be, s ez nem csak megyei rekord, hanem országos is; a megyék rangsorában első helyen vé­geztünk. Köszönet jár mind­azoknak, akik ezért megdol­goztak. Tolna megye Tolna megyében munkás-pa­raszt találkozók, népművészeti szemle, nemzetközi sportverse­nyek emelkedtek ki az augusz­tus 20-i ünnepségek műsorá­ból. Előzőleg új létesítmény­ként átadták, és ünnepélyesen felavatták a BHG szekszárdi kcpcsológépgyárában mintegy 75 millió forint költséggel épí­tett és berendezett felületkiké­szítő üzemet. Zombán az Alkot­mány nevű utcát adták át ren­deltetésének, ennek burkolatát társadalmi munkával építették át. Szekszárdon, a Megyei Párt- bizottság székháza melletti té­ren nagygyűlést tartottak au­gusztus 20-án. A környező já­rásbeli községekből, köztük Bá- taszékről, Faddról, Kölesdröl, Szedresről, Tengelicről, Tolná­ról, Várdombról és a sárközi falvakból is elmentek termelő­szövetkezeti csoportok, az ün­nepségen részt veitek szovjet vendégek is. Az új városközpont főterén mintegy négyezren hall­gatták meg dr. Szentistványi Gyulánénak, a HNF Országos Tanácsa titkárának ünnepi beszédét. A kulturális műsor­ban a szekszárdi ifjúsági fúvós- zenekar, a dunaföldvári Páva Kör táncegyüttes, valamint a sióagárdi népi együttes szóra­koztatta a közönséget. Tamásiban mintegy 15 ezren gyönyörködtek péntek délelőtt a Tolna megyei színpompás népviseleti és lovas felvonulás­ban és szépségversenyben, amelyen részt vett egy jugoszlá­viai népi együttes is. A látvá­nyos felvonuláson a Kapos- Koppány menti falvak együttesei menettáncban a szántástól, a vetéstől az aratásiq és a ke­nyérsütésig mutattak be jelene­teket, köztük a regölyiek szü­retelést mutattak be. A népvi­seleti szépségversenyt a járás­beliek közt a szakályiak nyer­ték. A pompás fogatok szép­ségversenyében Regöly, Nagy- kóny, Felsőnyék vitték el az el­ső díjakat. Augusztus 20-a gazdag sport­műsorából a Balaton mellől sok nézőt vonzott a tamási nemzetközi lovasverseny és a Szekszárdon rendezett nemzet­közi Sió Kupa női kosárlabda torna. Somogy megye Új létesítmények avatásával, kiállítás megnyitókkal és nagy­gyűlésekkel köszöntötték a so­mogyiak is az új kenyér és al­kotmányunk ünnepét. A határmenti nagyközség Barcs különösen színes prog­rammal csalogatta a vendége­ket. Augusztus 18 és 21. között itt rendezték meq a Dróva- menti napokat. A barcsi honis­mereti szakkör Emlékek és ha­gyományok címmel nyitotta meg azt a kiállítást, amelynek anya­gát, a község történetének em­lékeit hosszú évek alatt gyűj­tötték össze a kutatókedvű bar­csiak. A zeneiskolában kaptak helyet a faragók népművésze­ti munkái, míq a művelődési központban a fiatal Arató Mik­lós mutatkozik be népi motí­vumokkal díszített kerámiáival. Alkotmányunk ünnepének es­téjén népi énekesek, hangsze­res szólisták részvételével gála­estet rendeztek, ahol dr. Né­meth Jenő, a nagyközségi ta­nács elnöke adta át a résztve­vőknek a zsűri által odaítélt különböző díjakat. A rohamosan fejlődő másik járási székhelyen Marcaliban ifjúsági házat avattak. A fehér­terror alatt hírhedtté vált bör­tön köré már korábban mú­zeumot építettek a marcaliak, ahol többek között a Tanács- köztársaság mártírjainak állítot­tak emléket. Most folytatódott ez építkezés. Új épületszárny kialakításával bővítették a mú­zeum kiállítóterületét, házas­ságkötő termet hoztak letre s helyei biztosítottak a marcali fiatalok kulturált szórakozásá­hoz, munkájához. Augusztus 20-a tiszteletére nyitották meg Fonyódon dr. Szaplonczay Manó emlékszobá­ját. Az 1856-ban született egy­kori vármegyei tiszti főorvosnak köszönhető az üdülőterület lét­rehozása mellett a megye ak­kori egészségügyi helyzetének javítása is. Halála után mun­kássága feledésbe merült. Az emlékszoba megnyitásával most méltón emlékeznek a fonyódiak. Ballabás László Kozma Ferenc Nagy Jenő Teleki Lajosné A megnyílt Ifjúsági Parkban a Viking és a Gaudium együttes muzsikált. Kóródi Gábor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents