Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-22 / 231. szám
Őszibarack-háború Magyarországon Közkinccsé válik-e egy magyar találmány? ,,A barackfák élni akarnak". Mi lesz veled őszibarack? „A feltaláló a bolondokházából" ilyen és ehhez hasonló riportokkal, cikksorozattal tartja lázban olvasóit most már hónapok óta a Képes Újság, amelynek nemcsak kertészmérnök végzettségű munkatársa Kulin Imre, de az egész szerkesztősége letette a garast egy új magyar találmány és. szabadalom a Hegedűs—Gulyás féle gyógymetszés mellé. A módszert 1973-ban a Televízió is ismertette. A Találmányi Hivatal a szálvesszős zöld gyógymet- szést találmánynak elfogadta, terjesztését belföldön és külföldön engedélyezte. A beteg fa ismét terem A hír, hogy él egy ember Magyarországon — nem tudós csak egy pomózi kiskertész, akit Hegedűs Antalnak hívnak — aki úgy meg tud metszeni egy beteg, évek óta meddő, nem termő barackfát, hogy a rákövetkező évben 50—100 kiló termést hoz — önmagában is bombaként robbant. Bombaként, mert hisz tudjuk, nincs minden rendben az őszibarack körül. Az ország nagy és hagyományos baracktermő tájai a csongrádi, a Szatymaz környéki és a budai termővidék rekonstrukció előtt állnak, elöregedtek, tönkre mentek, felújításuk most van napirenden. Dn rekonstrukcióra szorul előbb-utóbb a pécsi termőtáj is. Jelentkezik egy ember, aki kijelenti és be is bizonyítja, hogy mindenféle nagy beruházás nélkül egy metszéssel — amihez mindössze egy metszőkés vagy olló kell — meg tudja évekre hosszabbítani a fák életét, jó kondícióban, bő termőképességben, akár 30—40 évig is. Mivel minden találmány és szabadalom védett és titkos, csak aki megvásárolja, annak árulják el a titkait. A Hegedűs—Gulyás-féle metszési szabadalmat a kistermelők, kerttulajdonosok potom 300 forintért vásárolhatják meg, a nagyüzemek 32 ezer forintért. A feltalálók annyit tettek közzé, hogy szokástól eltérően ők nem télvégén, kora tavasszal végzik a metszést, mert ilyenkor a fa a tél után amúgy is a lehető leglegyengültebb állapotban van, s míg a metszéssel ejtett durva sebeit gyógyítgat- ja, nem jut elég energiája az asszimilációt végző lombozat kifejlesztésére és ezzel összefüggésben a jobb kötés, a nagyobb termés előállítására. Hegedűsök augusztusban metszik a fákat, tehát zölden, amikor a termés éppen lekerült róluk, tehát a fák legjobb erőben vannak. Igyekeznek kis sebeket ejteni finom késsel vagy ollóval. Egyébként a Szegedi Szerszámipari Művek kérésükre legyártott egy speciális kétélű vékony pengéjű metsző ollót, mert a ma használatos ollók gyógymetszés céljára nem felelnek meg. A kistermelők igénylik A hír valódi bombaként robbant és szinte kezdettől két táborra osztotta az érdekelteket, mármint azokat, akiknek valamiféle közük van a baracktermeléshez. Ez a Hegedűs nem valami szélhámos? tették fel a kérdést bizonyos szakmai körökben. A Kertészet és Szőlészet című szaklap július 22. számában. Tárgyilagosan az őszibarack „gyógymetszésé- ről" e szót szigorúan idézőjelbe téve, dr. Mihályli József, a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet munkatársa alaposan elveri a port Hegedűs Antalon és módszerén, odáig menve a címben említett tárgyilagosságban, hogy meg sem említi dr. Gulyás Sándornak, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszéke docensének a nevét, aki bátran adta nevét a találmányhoz, hisz munkatársaival éveken át tudományos munkával ellenőrizte és összegezte a Hegedüs-féle metszés gyakorlati eredményeit. A másik tábor a kistermelők több ezres lelkes tábora kezdettől igénylik a módszert, eddig mellesleg 2400 kistermelő vásárolta meg a szabadalmat, köztük több pécsi termelő, baranyai is. Már az első év után csodát tett a fáimmal, hangzik a köszönő levelek százaiban. Ezeket a kistermelőket, de az egész hazai közvéleményt mélyen felháborította Hegedűs Antal meghurcoltatása, aki 1974-ben fél évet töltött az életéből idegszanatóriumban. Sosem történik ez meg vele, ha 1971-ben egy könnyelmű percében be nem kopogtat dr. Gulyás Sándor docenshez, a szegedi egyetemre, hogy van egy módszere, amivel meg tudja gyógyítani a barackfákat. Míg a Kutató Intézet sommásan elveti, a nagyüzemek nem mutatnak semmiféle érdeklődést, addig Ausztriában már érdeklődnek a találmány iránt. A Képes Újság szerkesztősége főként az ellenzők és leginkább a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium álláspontjára volt kíváncsi, amikor a napokban a feltalálók és a módszert alkalmazó kistermelők részvételével vitaankétot szervezett a Népszabadság Klubjában. Az ellenzők meg sem jelentek. A MÉM képviseltette magát és felajánlotta Hegedűs Antalnak, hogy a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet telepén 50 fával és 50 kontrollal kezdje újra metszési kísérleteit, tehát az ellenzék fellegvárában kezdje el újra elölről egy elfogadott szabadalom bizonyítását? A nagyüzemek közömbösek A barackmetszési háború dúl tovább. Hegedűs—Gulyás találmánya a kisüzemekben gyors és meggyőző csatákat nyert, hisz nem mindegy, hogy egy barackfa 30—40 kiló, vagy 1—1,5 mázsa termést ad éveken át. Félő, hogy egyetlen nagyüzem sem próbálja ki, sosem tudjuk meg, mire lenne képes az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ültetvényeiben. Annyit maguk a kutatók is elismernek, hogy ez nem hajnövesztőszer trükk, csonthéjasoknál, baracknál, mandulánál az augusztusi metszés a legideálisabb időpont. Mégis télen és tavasszal metszenek az egész országban, hogy miért? Télen több a szabad munkaerő, s így kényelmesebb a munkaszervezés, így csinálják a többiek is. Megkérdeztem egy Baranya megyei gyümölcstermelő állami gazdaság főkertészét — kérte, hogy a nevét ne fedjem fel —, miért nem veszik meg a szabadalmat kipróbálásra? Azért — közölte —, mert az állami gazdaság ebben nem önálló, és csak a főhatóság engedélyével vásárolhat szabadalmakat. Egy tízezer hektáros üzemben, ahol évente 100 milliós termelést folytatnak, mi az a 32 ezer forint? A többlet termésből megtérülne sokszorosan. Rónaszéki Ferencné A tűzoltóság nem akar fizetni Oltsuk, ne oltsuk?! Ellentétes jogszabályok a vízdíjról A tanács kapja a számlát? Szirénázva érkeznek a tűzoltóautók, az emberek leugrálnak a kocsiról, rohanvást keresik a tűzcsapot, rákapcsolják a fecskendőt, s már folyik is a víz. Ki gondolná, hogy pasz- szióból teszik?! Pedig úgy néz ki, ha tüzetesen áttekintjük a 26 1975. számú minisztertanácsi rendeletet. A jogszabály 35; paragrafusának harmadik bekezdése szó szerint ezt mondja: „a tűzoltáshoz a közcsö- hálózatról vagy közkifolyóról felhasznált víz díját a tűzoltó szerv köteles megfizetni. „Vagyis a Tűzoltósáq nehéz munkával milliós értékeket ment meg, a felhasznált vízért pedig fizet, mintha csak pancsolásra vette volna igénybe, vagy mintha egyedül az ő érdekük lenne a tűz megfékezése. — A rendelkezést mi is a Magyar Közlönyben fedeztük fel — mondja Kosteleczky Sándor ezredes, a Baranya megyei Tüzoltóparancsnokság vezetője — fölhívtuk az országos parancsnokságot, ott azt mondták, már tudnak róla, de ők is csak a hivatalos lapban olvasták, előtte nem volt egyeztetés. A rendelkezés annál is inkább A hidasi üzem csontzsírtalanító berendezésének egy részlete. Erb János felvétele ll_í _ L _________________ fi I ■ ■ If ■ rr | ___Vegyiművek V agy ennyire öregszünk, vagy a vegyipar jár mérföldes csizmákkal. Kissé maliciózusan jegyezte meg alkalmi ismerősöm azon a kiállításon, melyet Várpalotán, a vegyészeti múzeumban rendeztek a Budapesti Vegyiművek Centenáriuma tiszteletére Ugyanis az egyik üvegvitrin mögül egy csomag trisó „nézett vissza” — a gyár egyik rövidéletű, felkapott és elejtett mosópora, terméke. Odébb pedig egy másik terméket reklámozó plakát: bajuszát pödrő paraszt néz ki az eke mellől, távolban a tszcs felírás és a szöveg; „Többet, jobbat termelek, szuperfoszfát műtrágyával!" Száz esztendős a vegyiművek. Jogelődje az Első Pesti Spodi- um és Csontliszt Gyár 1876-ban alakult. Állati csontra épült: enyveket készítettek tonnaszám és a cukorgyárak részére akkor nélkülözhetetlen spodiumot, a csontszenet. A vitrinek mögötti termékek mérföldkövek is a vegyiművek életében. A vegytisz ta kénsav és sósav gyártását 1931-ben kezdték, 1933-ban a borként, ott a közismert Hungária Matador permetezőszer, s 1957-ben adták el a háziasszonyok örömeként az első csomag Trisót. Alig 15 éve egyesült a Budapesti Kénsav- gyár és a Hungária Vegyiművek, s 1966 után megkezdték a hazai agrárkemizálás bázisának kialakítását. Ma a vegyiművek évi 3 milliárd forint értékben termel: tíz esztendő alatt megnégyszerezték kapacitásukat, ötven féle termékük mindegyike kapós a piacon, legutóbb a tavaszi vásáron kaptak nagydíjat az Olitref EC elnevezésű gyomirtószerért. A növényvédőszerek, műtrágyák és speciális növényTrisó, Matador és a többiek... Ötvenféle termékük a piacon Takarmány - hulladékból tápok adják a termelés 80 százalékát, s a maradék húszat vegyipari alap- és segédanyagok. Jelenleg 2400 dolgozója van a Budapesti Vegyiműveknek, s köztudott, hogy egyik igen nagy jövő előtt álló telepük-gyáruk éppen Baranyában, Hidason van. A várpalotai kiállításon sikerült szót váltanom, a művek vezérigazgatójával, Poros Tamással. Elmondotta, hogy a hidasi telepítés bevált, a gyár öt esztendejét nem pazarolta el. Ebben az ötéves tervidőszakban Hidas nagyot léphet előre: termelését megháromszorozza, s a termékskálán belül a növényvédőszerek gyártását hatszorosára emelik. Ez azt jelenti, hogy a baranyai gyár 1980-ban évi 450 milliós termeléssel járul a népgazdaság nagy asztalához. S mindezt korszerű technológiával, magas szintű gépesítéssel, hiszen a hidasi kollektíva alig száz fővel fog szaporodni ez öt esztendő alatt. Egyébként a vegyiművek célja az, hogy a csont- és állati hulladék feldolgozása kapcsán a jövőben minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű takarmányt állítson elő, a hulladékból kivont fehérje és foszfát felhasználásával. A várpalotai kiállítás a Budapesti Vegyiművek első centenáriumi rendezvénye, a központi ünnepség ősszel lesz. (Közbevetőleg: művek dolgozóinak átlagjövedelme a centenáriumi jutalmak és egyéb juttatások nyomón 30 százalékkal több lesz, mint általában.) S még két nagyobb kiállításon jelentkezik majd a művek. Legközelebb a MÉM-ben 100 év a mezőgazdaság szolgálatában címmel nyílik bemutatójuk. K. F. A SZENTLÖRINCI TÜZELŐ- ÉS ÉPITŐANYAGTELEPEN nagyobb mennyiségű 50/100-as, 60/100-as talpascső 80/75-ös kútgyűrű valamint 240x10x10-es kerítésoszlop kapható Telefon: 71-102. furcsa, mert az Elnöki Tanács 1973. évi 13. törvényerejű rendeleté, amely a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szól, az új szabályozóssal ellentétes. Valóban, a hároméves jogszabályban feketén-fehéren ez olvasható: „A tűz oltását a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek, valamint az állampolgárok kötelesek közvetlen részvételükkel, eszközeik, felszereléseik, anyagaik rendelkezésére bocsátásával . . . elősegíteni. — Eddig egyetlen számla ér. kezett hozzánk vízdíjért, habozás nélkül visszaküldtük. Amíg a törvényerejű rendelet él, nem lehet problémánk. Egyébként költségvetésünkben ilyen címen nem szerepel tétel. Ha kapunk rá pénzt, kifizetjük, egyébként nem. Végső soron nem hiszem el, hogy ez a költség nem könyvelhető el akár a vízmű „veszteségének”. Persze más oldalról is világos a jogszabály teljes élet- szerűtlensége, az, hogy a gyakorlati életben megvalósíthatatlan. Például a tűz oltását nem mindig a hivatásosok végzik. Ha egy községi önkéntes tűzoltó egylet — amely tanácsi felügyelet alá tartozik — használja el a vizet, akkor a tanácsi vízmű rajtuk keresi a pénzét? Ilyenkor a tanács bal kezéből a jobba utalja át a literenkénti 0,0058 fillért, melyet a tűz megfékezéséhez igénybe vett mennyiségért fizetni kell? Egyáltalán: hogy mérik az elhasznált víz mennyiségét? Vízórát tehetnek a tűzcsapra, de az ott lévő vizet többek közt útkarbantartásra, locsolásra is használják. És ha a szomszéd besegít a mentésbe, utána megbüntetik vízhasználatért? Mindezen kérdések ellenére a megyei tanács augusztus 4-i ülésén, ahol elfogadta a közműves vízellátásról szóló tanácsrendeletet, az említett szakaszt kénytelen volt hivatalból belefoglalni. — Dr. Molnár István, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője: A számlázás eddig föl sem vetődött, mert a tűzoltóság a rendelkezés hatályba lépése óta is oltott már tüzet, de pénzt nem kértek tőlük. Persze most, hogy a megyei tanács is elfogadta, lehetséges, hogy jelentkeznek a „károsultak”. A Tűzoltóság nem fizet, s mi lesz a vége? Megkapjuk a számlát. Hogy honnan fogjuk a forintokat előteremteni, fogalmam sincs; erre eddig nem volt precedens. Gondolatnak is rossz; ég a tűz, de nem robognak ki szirénázva a szerkocsik, drága a víz. Vagy ha kimennek, csak félig oltják el a házat, mert elfogyott a napi engedélyezett víz-keret? Létrejött egy hibás, életidegen, jogilag is támadható rendelet, a pénzt viszont valakinek költségvetési keret nélkül ki kell fizetnie. Hacsak nem változik a jogszabály. Szántó Péter nettói □ Í-£SÍi£:-' W& • ij W>W W - ^:W -'f™: WW*® gg§gg|y qj|g íí* |:' * J M * ^ | s|* ? . S V.^ | j: :? |y 4'> | | * jv'j||| » i -o *•' Aj * IfflgBi 'x;':' "x^x: : : x x :' ''■ X '■ -;: : :: : ‘ ; ' -X'' ' :x ' ';-- ■ ' ■ -x "X':-:'^':' ..; ■•
