Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-20 / 230. szám
1976. augusztus 20., péntek Dunántúlt napló 3 Ma nyit a Pannónia Szép munkát végeztek a dolgozók Étterem, eszpresszó, 118 szoba Mór a bejáratnál a fejemhez kaptam — úristen, ma hétfő van, szerdán ünnepélyes átadás, pénteken már érkeznek az első vendégek — most viszont itt mintha minden a fe- jetetején állana: dömperek, teherautók forgolódnak az udvaron, földet hordanak, betonlapokat raknak le. Mindenki kiabál és irányít. Ássák a parkot, ahova a sasadi tsz virágait ültetik el majd (Majd? — Most, azonnal!) Kék színű kamion áll be a terasz alá. Egy szőke nő kikel magából: „Ezek is most jönnek, holott megmondtam, hogy...!” A szálló portája előtti fehérmarvány padlózaton kábelek kúsznak, fönt visít a parkettacsiszoló, villanyszerelők kapaszkodnak a. mennyezeti világítótesteken. A jövendő pincérek most farmerben, rissz- rossz gúnyákban cipekednek, székekkel, edényekkel, asszonyok sokasága fényesít, suvik- szol-takarít. Mindenütt szakmunkások, segédmunkások a földszinttől a legfelső emeletig, legalább száz—százötven ember nyüzsög, mozog és rohan. Emlékeztet a látvány az ipari vásárok nyitását megelőző két- három naDrc, amikor is a laikus azt hihetué: itt rend nem lesz sohasem. — Pedig lesz. Már holnap! Ezt Varga Csaba mondja, a Hungar-Hotels pécsi egységének igazgatója. — Holnap? — Igen. Kedden délben ugyanis ebédel adunk azoknak a dolgozóknak, körülbelül százhúsz főnek, akik elejétől kezdve, folyamatosan legtöbbet dolgoztak a Hotel Pannónián. A legelső vendégek munkások lesznek. Igazán szép gesztus c vállalattól. de a dolgozók valóban meg is érdemlik: szép munkát végeztek. Két esztendeje 1974 júniusában történt az alapkő- letétel, és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, továbbá egy sor alvállalkozó jóvoltából a négy és félemeletes szálló elkészült a Kórház téren, pontosabban a Rákóczi u. 1— 3. alatt. A terveket a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája — Link Péter mérnök irányításával — készítette. A belső tervezés Hornicsek László nevéhez rűzödik. A szállónak 118 szobája van, tizenöt háromszemélyes, a többi kétszemélyes. Minden lakrész fürdőszobával rendelkezik. Harminc szoba kisméretű hűtőszekrényt kapott és egy-egy Tünde tv-készüléket. A belső berendezést a „Jövő" Kisipari Szövetkezet szállította. Az erkélyek külső homlokzatát Zsol- nay-gyári feliér pirogránittal burkolták Fürlös György képzőművész tervei alapján. Az étterem falán látható textil-kompozíció a Szombathelyi Lakástextil Vállalat tervezőmérnökének, Pécsi Józsefnek munkája. A nyolcvan személyes különterem egyik falára Aradi lidikó iparművész textil-képe került és ő készítette a drink-bár térelválasztóját is. A hagyományos pécsi vásár színes forgatagát idéző zománc-falikép alkotója Barta Ágnes. A szálló halijában — portával szemben van a drink-bár. bárszékekkel és még húsz-huszonöt vendég elhelyezhető a kis asztalkáknál. Az étterem az I. emeleten 120 vendéget fogadhat, de van egy nyolcvan fős különterem is és egy nagyon szép kis eszpresszó. A Hotel Pannónia bekerülési költsége 102 millió forint. Ami a szobák árát illeti: két személy részére 460 forint — ez magában foglalja a két reggelit is. Ha egy vendég veszi ki a szobát, 330 forintot fizet. Az étterem, presszó, drink-bár I. osztályú. — Egy zenekarunk lesz majd az étteremben, de a presszóban és a drink-bárban magnetofon nyújt majd szolid háttérzenét. — Ki lesz a szálló vezetője? — Máté Ildikó. Vendéglátóipari főiskolát végzett, néhány évig a Mecsek cukrászdában is dolgozott. Kinevezését már tavaly megkapta, így az egész kombinát létrehozását figyelemmel kísérhette és egy sor szakmai kérdés megoldásánál közreműködött. Szép ez a szálló, bár... sokan vitatják az épület előtti — régi városfal — létjogosultságát. Annyi biztos, hogy takarja a főbejáratot, legalább is a járdáról nézve. De ha a tűzoltóság kiköltözik — ami néhány éven belül várható — akkor az épületek lebontásával a Hotel Pannónia tulajdonkeppen kiemelkedik és a szabadon maradt terület valószínűleg gépkocsiparkoló lesz, illetve park. Akkor a műemlék városfal már szinte térelválasztó szerepet kap. R. F. Minden este szól a zene Az ifjúság parkja a Balokány Színpad a tó partján Ékszeres doboz a klub Szeszmentes italok Nem is tudom, hogyan nézett ki ez a környék, mert ahol egyszer megjelennek az építők, parkosítok, tereprendezók, nyomukban megváltozik minden és az ember már képtelen maga elé idézni a „régi" látványt. Arra még emlékszem, hogy a Balokány ligeti tó felszínét pos- hadt hínár fedte. Egyszer aztán letakarították, s a partján gyerekek meq nyugdíjasok pe- cóztak állítólagos halakra. Leheteti csónakázni is néhány forintért, de ez mái1 igazán mosolyogni való ötlet volt, afféle kisvárosi nagyzolás. Aztán itt zajlottak le a hatvanas évek legelején a pécsi „vidám vásárok”, lacikonyhás sátrakkal, sörös-bodegákkal. zsebtolvajokkal. Éjszakánként itt andalogtak az öreg fák alatt a „mókás lányok", aztán volt itt körhinta is, igazi verkli kísérettel. Amott meg egy kisvendéglő, ahol tekintettel a város „legnagyobb" tavára, matrózzenekar jeleskedett csíkos trikókban, matrózsapkákban . .. Végül is mi volt itt: vurstli. Hát ennek már — hála a városi tanácsnok és a KISZ- nek — vége. Hosszú-hosszú évek múltán most a hét elején jártam ott, hogy avatás előtt megnézzem a pécsi ifjúsági parkot. Már most megjegyzem : érdemes volt és szívesen ajánlom mindenkinek: sétáljanak le a Balokány ligetbe. A kör alaprajzú klub akár egy ékszeres doboz: a tagolt tetőszerkezetet zöld, illetve sárga égetett Zsolnay cseréppel fedték be. Hasonlót csak a régi, pécsi középületek egyike másikán láthatunk. Igazán nagyszerű dolog, hogy a Pécsi Porcelángyár a fiatalok számára legyártotta ezt a hagyományos, színeiben a zöld környezethez igazodó épitőanyagoí. Azt mondja Wunderlich József, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat főmérnöke: — Tetőfedőink szinte élvezettel dolgoztak ezzel a gyönyörű anyaggal. Elmentek a Zsolnay gyárba, megnézték az egyik épület égetett cserepeit, mindent áttanulmányoztak és nekifogtak a munkának: dolgoztak még szabad szombatokon is. Az épület földszintjén egy kis büfépult áll, ahol természetesen alkoholmentes italokat árusítanak majd a fiataloknak. Falépcső vezet fel a galériára, ahol szintén asztalokat helyeznek el. Az épület előtt félkörívben lépcsőzetesen ereszkedő nézőteret építettek, ahonnét rálátni a tánctérre, illetve a pódiumra. Ahogy hallom. ORI- rendezvényekre is sor kerül a tóparti színpadon. Egyébként itt mindig lesz zene, talán mondhatnánk azt is, hogy ez az ifjúsági park veszi át majd a Rózsakért szerepét. Hiszen igaz, ami igaz: a Rózsakért környékének lakói bizony eleget „szenvedtek" nyári estéken az erősítőkkel felszerelt tánczenekarok produkciói miatt, de hát a fiatalok bírják idegekkel a fülsiketítő zenét, mit lehetett tenni? Nos, a Rózsakért — várhatóan — elcsendesül kissé és a fiatalok itt a Balokányban „saját otthonukban” végre kitombolhatják magukat. Éppen akkor volt a műszaki átadás, hogy ott jártam. Azt mondja a főmérnök: — Ilyen műszaki átadás is ritkán esik meg. A hiánypótlási jegyzőkönyvbe szinte semmi sem került bele. A brigádjaink pontos, szép munkát végeztek. Alkotmányunk ünnepén a Ba- lokány-ligeti létesítményt átveszik a fiatalok. Talán nem veszik rossznéven, emlékezetükbe ajánlom azokat, aki nagyon rövid idő alatt létrehozták ezt a szép épületet és környékét: Oltói Pétert, a Pécsi Tervező Vállalat Ifjúsági Tervező Irodájának mérnökét, aztán a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat tetőfedőit, Gondi Sándort, Misán - gyi Ferencet, aztán Szauer Károly és Heriszt Ferenc ácsokat. Bukovácz Márton festőt, Stau- bach József, Schellenberger Péter kőműveseket és mindezek brigódtársail, aztán a DÉDÁSZ villanyszerelő brigádját, akik társadalmi munkában építették ki a külső világítás hálózatát és berendezését. Rab Ferenc Csupa üveg nagyterem Milliós művelődési ház Magyarszéken Istállóból és pajtából alakították ki a művelődési házat az ötvenes években Magyarszéken. Mivel főleg filmvetítéseket tartottak ebben a teremben, beépített székeket tettek be. amelyek miatt egy-egy nagyobb rendezvényt leszámítva nem tudták más célra használni. 1963-ban megszűnt. Az 1300 lakost számláló község szükségletei egyre nagyobbak. Évek óta mindenféle pró- bchelyiség nélkül működik a Forrai István vegyeskar. Kitüntetéseket, érmeket nyertek minden bemutatkozásukkor, ismerik őket az országban, mindenütt. Irodalmi színpaduk többször bemutatkozott már a környéken és a megyehatáron túl is. Aktívan működő KlSZ-szer- vezetüknek is lelt volna rengeteg jó kezdeményezése. Ilyen előzmények és igények után kezdődött meg 1969-ben az új művelődési ház építése, melyre a Baranya megyei Tanácstól 400 000 forintos, a Művelődési Minisztériumtól 800 000 forintos támogatást kaptak, s a magyarszékiek társadalmi munkában hozzáláttok a kul- túrház építéséhez. Ennek a lelkes munkának volt köszönhető, hogy hamarosan elkészült a két klubhelyiség és o könyvtár. Volt végre olyan helyiségük, ahol megkezdhették az érdemi munkát. Az egyik helyiséget azonban át kellett adniuk az általános iskolának, mert olyan kevés a tanterem, hogy nem tudják elhelyezni a gyerekeket. S most. végre elkészült a művelődési ház. Szép, modern vonalvezetésű épület. A bejárat felőli oldalon tágas terem fogadja az érkezőt, kiállításokat rendeznek majd itt. Az előcsarnokból bejárat nyílik a nagyterembe. Egy 300 négyzetméter alapterületű, színpaddal rendelkező csupa üveg helyiség, melybe szükség esetén ötszázan is beférnek. Valószínű, hogy lesz majd ilyen alkalom, mert nemcsak Magyarszék, hanem a környező községek Mecsekpölöske, Liget lakói is ide járnak majd. Himer László 1974 óta vezeti a művelődési házat. Azt mondja, attól a perctől, ahogy átadják az új részeket is, megkezdheti munkáját a fotós szakkör, továbbra is lesz gyermek- és ifjúsági klub. Újdonság az ifjú házasok klubja, melynek programját is ő szemezi meg. És természetesen lesz alkalmas helye a vegyeskarnak és az irodalmi színpadnak is végre. Az új művelődési ház teljes költsége három és félmillió forint, a kivitelezést a termelő- szövetkezet és a sásdi tanács építő brigádjai végezték. H. M.
