Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-20 / 230. szám
Dunántúlt napló 1976. augusztus 20., péntek Ügyintézés -munkaidő után Lehetőségek, amelyekkel érdemes élni Soha sehol nem tapsoltak, ha hivatalos ügyek intézése végett néhány órára elkérezkedett a dolgozó a munkahelyéről. Persze a munkáltatónak nem sok választási lehetősége volt. el kellett engedni a dolgozót. Kit csúsztatással, kit rendkívüli szabadságra, kit csők úgy ... A szokások sajnos nagyon meggyökereztek. A dolgozó, aki a hivatalba belépve ügyféllé válik, nagyon megszokta, hogy ügyes-bajos dolgait reggel 8 és délután 4 között intézheti el. A hivatal — jelen esetben a Pécsi Városi Tanács — lépett tehát Az első Évekkel ezelőtt hozták létre Pécsett, a II. kerületi tanács- hivatalban az ügyfélszolgálati irodát, amely bizonyos mértékig mentesítette az ügyfelet a hivataljárástól, a hivatal számára pedig időt biztosított az érdemi ügyintézésre, amelynek menetét most már nem zavarták a Legváltozatosabb időpontokban érkező ügyfelek, hiszen a félfogadás rendjét is szabályozták. A II. kerületi tapasztalatok alapján hozták létre a másik két kerületben is a szolgálatot. Aztán elrendelték azt is, hogy a szabadszombati napokon minden osztályon — a kerületeknél és a városi tanácson egyaránt — lenni kell információképes ügyintézőnek. így kívántak lehetőséget adni arra. hogy a dolgozó szabad szombatján is el tudja intézni ügyeit a tanács hivatalaiban. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy a szombati ügyfélforgalom elég gyér a hivatalokban. Vajon a munkahelyeken nem tudatosodott még eléggé ez a lehetőség? Ott kellene most már lépni, hogy a szombati ügyintézés ne csak lehetőség legyen. A második A következő lépés az volt. amikor — megyei kezdeményezésre — április 1-től Pécsett is bevezették az üzemi államigazgatási szolgálatot. A jogsegélyszolgálathoz hasonló intézmény jelenleg négy helyen — a Patyolatnál, a Tejipari Vállalatnál, a Sörgyárban és a Bőrgyárban — működik oly módon, hogy hetenként egy-egy alkalommal 1—2 órás félfogadást tart a kerületi hivatal képviselője. A III. kerületben dr. Sólymos Vilmos titkársági előadó feladata volt a szolgálat ellátása. Tapasztalatairól ezt mondja: — Az üzemek belső propagandával segítik a munkát- A dolgozók tehát tudnak a szolgálatról, ami mindhárom helyen műszakváltáskor áll a rendelkezésükre. Elsősorban tájékoztatni kell, felvilágosítást adni arról, hogy mit, hol, mikor lehet elintézni, s módot adni az ügyek kezdeményezésére. Az alapcél: ne kelljen munkaidőben hivatalt járni. Az eddigiek alapján úgy vélem, hogy az is nagy segítség, ha azt megmondjuk, hogy az egyes ügyek miként intézhetők el. Azt is elmondja, hogy nem nagy az ügyfélforgalom — átlagosan háromra tehető a szolgálatnál esetenként megjelent felek száma — s az ügyeknek mintegy fele nem államigazgatási . jellegű, hanem társadalombiztosítással kapcsolatos, vagy a bíróságra tartozik. Az eddigiekben talán a házadóbevallásnál wtték legnagyobb hasznát az államigazgatási szolgálatnak az üzemek dolgozói. Ezt ott helyben beadhatták, más kerületbeliek is. akikét a III. kerület hivatalból továbbította az illetékes helyre. Hogyan vélekedik a szolgálatról és jövőjéről dr. Balassa László, a kerületi hivatal elnöke? — A három üzem másfélezernyi dolgozója — még ha a más kerületben lakókat és a vidékről bejárókat nem is számítjuk — elenyészően csekély a kerület több tízezernyi lakosához viszonyítva. Ez az egyik. A másik pedig, hogy az érdemi ügyintézést aligha lehet kivinni a hivatalból. Tehát a helyi ügyfél-kiszolgálás fejlesztésére kell a figyelmet fordítom. Az ügyeket ott kell elintézni, ahol minden rendelkezésre áll. A harmadik Ezt szolgálja a hivatal újabb lépése, az augusztus 1. óta érvényes új ügyfélfogadási rend. Ennek a leglényegesebb eleme az, hogy a kerületi hivatalok ügyfélszolgálati irodái a keddi és csütörtöki napokon nyújtott műszakban, este 6-ig állnak a felek rendelkezésére. A lehetőség kitűnő, hiszen bizonyos ügyeket azonnal el lehet intézni munkaidő után, másokat pedig kezdeményezni lehet. Az első néhány alkalom tapasztalata, hogy ennek a szolgáltatásnak még propagandára van szüksége. Az I. és III. kerületben alig egy két ügyfél jelent meg, viszont a II. kerületben augusztus második hetében a két napon 40-en jelentek meg. Nagy részük ki-bejelentkezését intézte. Az új lehetőséget érdemes a munkahelyeken is megfelelő módon népszerűsíteni. Az augusztus 1-i ügyfél-fogadás szabályozás megerősítette a szabadszombati ügyintézés jelentőségét. Az első két szombat forgalma ezt nem tükrözte még. A negyedik Tett a városi tanács még egy lépést. A dolgozók meghívására, idézésére szolgáló új nyomtatványok hangsúlyozzák: az ügyfél ezen és ezen a napon, munkahelyi elfoglaltságától függően 8—16 óra között jelenjen meg. És nem helyeznek kilátásba zord megtorlást, ha a jelzett napon nem jelenik meg a dolgozó, hiszen 8 napon belül hasonlóan tág időhatárok között eleget tehet még kötelezettségének. ugyancsak munkahelyi elfoglaltságától függően. Hársfai István Tervek az aszálykárok csökkentesére Baranya megye vízgazdálkodása Hasznosítani kell a Dunát, a Drávát és a patakokat Az idei nyár legnyugtalanítóbb vonása kétségtelenül az aszály volt. Baranya mezőgazdaságát készületlenül érte a szárazság. Épp elég bírálat érte ezért az üzemeket, hogy elhanyagolt öntözőgépparkjukkal nem tudták felvenni kellően a küzdelmet, és csak 39—40 százalékban használták ki öntöző- kapacitásukat. A lehetséges 6000 hektárból július közepéig csak 2500 hektárt öntöztek meg. A berendezett területeken a kertészetek 21 százalékát, a legelők 23, a burgonya 23, a szántóföldek 19 százalékát öntözték meg. A szálastakarmó: nyoknak 9,2, a cukorrépának csak 8,6 százalékára jutott öntözővíz. Öntöznének, ia volna víz Sok termelő üzemben a vízhiányra panaszkodtak. Vennének berendezést, még munkáskézről is gondoskodnának, de aszály idején nincs víz, amiből öntözzenek. A kis vízfolyások egyszerűen elapadnak. Ahol a halastavakból öntöztek — 83 halastó üzemel a megyében szövő kis vízfolyások s bár ezek szabad vízkészlete nem túlzotton magas — két megyében, Baranyában és Somogybán a természetes kisvízi készlet 2,5 millió köbméter percenként —, de ebből a minőségileg is megfelelő csak 0,3 millió. Mégis — úgy mondják — sok víz elfolyik ezeken is. amit meg lehetne fogni és öntözésre hasznosítani. Sok víz elmegy a Fe- kete-vizen, pedig különösen a felső szakaszon egy sor duzzasztó építésével gyorsan és olcsón fel lehetne fogni vizét öntözési célokra. A vízügyi hatóság azonban árvízvédelmi okokból tiltja a folyómederben történő víztárolást. A vizet csak mesterséges tavakban szabad tárolni, ilyenek viszont csak dombvidéken építhetők. A hatvanas évek elejének aszályos periódusában tározó építési kampány volt Baranyában. Akkor jelentős állami támogatással 40 ilyen tározó épült összesen 626 hektár területen, 10,6 millió köbméter hasznos víztérfogattal. A megye topográfiai és hidrológiai A bédai holt dunaág vizét öntözésre hasznosítják majd. 1181 hektáron, összesen 14 millió köbméter víztérfogattal, s e terület 64 százalékában a Bi- kali Állami Gazdaság végez intenzív holtenyésztést —. ott napokon belül „pipálni" kezdtek a halak, pusztulás fenyegette a halállományt, abba kellett hagyni az öntözést. Majd a VI. ötösben Van-e elég vizünk egy újabb aszály kivédésére? Egyáltalán hogy gazdálkodik Baranya a felszíni vízkészleteivel? adottságai további 30 ilyen tározó építését teszik lehetővé — de itt csak az egymillió köbméter feletti nagyobb tározókról van szó, kisebb ennél jóval több épülhetne. Ebben a 30 tározóban durván 50—60 millió köbméter felszíni vizet lehetne tárolni, vagyis a jelenleg tárolt készletnek a többszörösét. Ebben az ötéves tervben az OVH Szigetvár—Csertő térségében építtet egy 1,5 millió köbméter befogadóképességű víztározót az Almás patak órvízmentesítésére, Szigetvár védelmére. A munkákat a Sely- lyei Víztársulat végzi, s a tározóból jelentős terület válik majd öntözhetővé. A Dráva menti sík területen egyelőre a víz rendezése és levezetése okozza a fő gondot. A helyes vízgazdálkodásnak alapvető feltétele, hogy a terület vízrendezett legyen. Vajon milyen mértékben víz- rendezett Baranya megye? A Dunáról és a Dráváról nem szólva, megyénkben a kis vízfolyások és a belvízcsatornák hossza a következő: állami kezelésbe 432 kilométer tartozik — ennek 73,4 százaléka rendezett. A megyében működő három — sellyei, mohácsi és sásdi — víztársulathoz tartozó 1692 kilométer hosszú csatornarendszer 32,2 százaléka vízrendezett. Az üzemi kezelésű 4610 kilométeres csatornahálózat rendezettsége viszont csak 21 százalékos. Az ötéves terv végére az a cél, hogy az állami kezelésű vízfolyások rendezettsége elérje a 80—81, a társulatiaké a 39-40, az üzemieké pedig a 27—28 százalékot. A társulások feladatai E fejlesztésen belül fejeződik be 1980-ig a Karasica meder- rendezése, a Gyöngyösök és a Fekete-víz rendezése, megépül a csertői árvédelmi tározó, vagyis a harmadik ötéves tervben megkezdett program, melynek az volt a célja, hogy a Dráva menti mélyfekvésű területeket megvédje a dombvidékről lezúduló árvizektől. E fő feladatokhoz kapcsolódik a társulatok tevékenysége is. A társulatok legégetőbb problémája ma a már általuk rendezett területek állagának a fenntartása. A fejlesztési munkák — csatornaásás stb. — gépesítési foka igen jó, több mint 96 százalékos, földmunkát, kubikos munkát kézi erővel ma már úgyszólván nem végeznek. A fenntartás gépesítése azonban megoldatlan, s bár a három társulat harmincöt teljes csatornatisztító gépsorral rendelkezik, ezek a gépek állnak, mert nem használhatók. A réVizelvezetö csatorna tisztítás a szentlőrinci lapálybon. zsükaszálást sok helyen még ma is kézi erővel végzik, vagy saját konstrukciójú kísérleti gépekkel. A modem csatornatisztító gépek szériagyártását mielőbb meg kell oldani. A vízügyi létesítmények élettartama 10—15 év. Ha ezek fenntartása, jókarbahelyezése nem történik meg, akkor az elhasználódás gyorsabb lesz, mint az az ütem, amivel a fejlesztés, a vízrendezés előrehalad. Pedig az üzemen belüli vízrendezés a közcélú csatornák és vízfolyások rendezettségének a függvénye. Régen úgy tanították, hogy az esővíz egyharmada elpárolog, egyharmada beszivárog a talajba, egyharmada pedig elfolyik. Az egyre inkább térthódító alagcsövezéssel, a nagy betonfelületek — utak, gyárak, városok — kiépítésével ez az arány mindinkább megváltozik, egyre több víz elfolyik. Ez persze növeli az árvízveszélyt is, folyton kotorni, szélesíteni kell a főbefogadókat, hogy a rendezett területről gyorsan érkező vizeket elvigyék, de arról is gondoskodni kell, hogy ne a folyamokba, tengerekbe. Gondoljunk a jövőre Amit lehet, fogjunk meg, tá- rozzunk belőle szűkebb időkre. S bár ez sok pénzbe kerül, meg kell valósítani. A kemizálás, a gépesítettség és a korszerű fajták elterjedésének mai fokán nincs messze az idő, amikor a terméshozamok növelésének legnagyobb gátja a vízhiány lehet. Rónaszéki Ferencné Két nagy folyónk, Duna és a Dráva a megye területének szélein húzódik. Számottevő öntözés e két folyó mentén sincs, Baranya megye mezőgazdasági vízhasznosítást — öntözést — szolgáló főművel nem rendelkezik. Ilyen alaplétesitményre, amely lehetővé tenné, hogy a szárazgazdálkodás maximumát kimerítő nagyüzemek öntözéses gazdálkodásra rendezkedjenek be, majd csak a hatodik ötéves tervben számíthatunk. Két ilyen létesítmény előkészítése folyik ebben az ötéves tervben, az egyik a bédai Duna-holtág vizének hasznosítása. Ebből 3500 hektár terület öntözését valósíthatja meg Sátorhely térségében a Bólyi Állami Gazdaság. A másik a mohácsi öntözőfürt. A két nagy folyónk vize tehát ma még elfolyik anélkül, hogy térségükben — főművek híján — a folyók adta víznyerési lehetőséget öntözésre hasznosítanák. Maradnak a megyét átA bikali halastavak egyikét felújítják, megerősítik a gátrendszert és új teleltetőket építenek.
