Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-15 / 225. szám

1976. augusztus 15., vasárnap Dünaatiiit napló 3 Felsőbb dön tenek szervek Erb János felvétele Nyolc szervezet küldte el szakvéleményét, köztük a Ter­mészettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelő­ség —, mindnyájan kitartanak amellett, hogy minden védett szegletre szükség van. A balká­ni, a mediterrán karszt vidék flórájának legészakibb előfor­dulása a Szársorrulyói-hegy, ezen kívül harmadkori maradványfa­jokban is gazdag. Egyedül itt nyílik a magyar kikerics és rit­kaságnak számít a törpe szá- dorgó, a génbanknövény: bak- szarvú lepkeszeg, a törpe­mandula. Kitaibel Pál 1808-ban a tetején rozsdás gyűszűvirágra bukkant. Csak itt tanyázik két­féle bagolypille, néhány fut­rinka- és cincérfajta, az eleven­szülő Saga Pedo szöcske és a sziklák között fészkel hazánk legtöbb bajszos sármánya. Északi lejtőin hársas-bükkös er­dő nőtt, ami kuriózum a karszt- talajon. Csúcsán IV. Béla ide­jéből várromok. Nehéz dönteni A másik végében ez ugyan­csak védett művésztelep bővíté­sét akadályozná a bánya ter­jeszkedése. A nagy erejű rob­bantások a völgyben álló mű­emléktemplom állagát megron­gálták. A hegy megbontása miatt változóban a mikroklíma, ami a környékbeli növénykultú­rák fejlődését kedvezőtlenül be­folyásolja. A szársomlyói eset rendkívül érdekes és nagyon komofy is, hiszen nehéz dönteni: gazdasá­gi és természetvédelmi érdek „csap össze" a jelenlegi hely­zetben egyenlő erővel. Csuti János Fáy Endre felismerte a veszély­helyzetet A robogó gyorsvonaton izgal­mas perceket élt át Fáy Endre vasúti főtanácsos ez év április 23-án. A pécsi gyorssal a fő­városba utazott a MÁV Vasúti Tudományos Kutató Intézet dol­gozója. Az első kocsiban ült. Indulás után kiment a peronra. Megdöbbentő látvány tárult elé. Látta, hogy a kifele nyíló ajtó­ban egy fiatal férfi fekszik és lassan, fokozatosan csúszik ki a lépcsőre. Fáy Endre felismerte a ve­szélyhelyzetet. Ugyanis ha a lépcső egy szintbe kerül a pá­lyatöltéssel az eszméletlen fia­talember halálos sérülést szen­vedhet. Mecsekalja-Cserkút ál­lomás után — a számára isme­retlen férfi lábát „elkapta" majd a jegyvizsgálónő és több utas segítségével visszahúzta a ko­csiba. A következő menetrend- szerinti megálló helyen lakab Bélát, az eszméletlen fiatalem­bert — átadta a forgalmistának. Fáy Endre bátor tettével egy utas életét mentette meg. Ezért a Minisztertanács Életmentő Em­lékéremmel tüntette ki. Fáy Endre — aki Budapesten lakik — tegnap Pécsett a Me­gyei Tanács épületében vette át az elismerést dr. Hazafi József­től, a Baranya megyei Tanács vb-titkárától. Baranya éghajlati adottságai és a zöldség­termelés Tapasztalatok három tsz-ből Szemet gyönyörködtető rend­ben sorakoznak a paprika-pa­radicsom ládák. Ez a mohácsi Új Barázda Tsz mai „adagja". Itt van a megye legrégibb ker­tészete, — öt hold fóliás. — Ez már másodvetés -— ma­gyarázza a huszonkét tagú asz- szonybrigád vezetője —, míg a dér nem jön, megy a paprika, paradicsom. — Ezen a területen tizenkét év óta mindig kertészet volt. Nem „láradt el" a löld? — Állandóan forognak a ter­mények: ahol most paradicsom van, előtte saláta volt Két­százezer fej, exportra ment az egész. Július végéig megtermel­tünk hat vagon uborkát, száz­negyven mázsa paprikát, száz mázsa paradicsomot, kétszáz mázsa fejeskáposztát. — Hová szállítják a kész­árut? — A mohácsi boltokba. Bolt­jai vannak a tsz-nek, meg az ÁFÉSZ-nek is. Ha szedéskor fö­lösleg van, azt a Baranyamék kapja. Itt szépen érik a paradicsom, nem számított az aszály sem, mert egész nap öntöztek. Még négy-öt hétig zavartalan az el­látás, heti három alkalommal háromszor fordulhat a tsz kis­autója. Persze, gondok is akad­nak: harminc holdon termesz­tenek vöröshagymát, a tervezett harminc vagonból jó, ha tíz meglesz. A megye legújabb kertészete — a görcsönyi Mecsekvölgye Tszé. Építési terület: árkok, cementhalmok, épülő házak kö­zött fekszik a hét fóliasátor. Az ötezer négyzetméteren idén kez­dődött a kertészkedés. Már a másodvetés zajlik, az asszonyok elmondják, hogy a múlt héten befejezték az uborkaszedést, a fűszerpaprika helyébe most pa­radicsomot vetnek, saláta is lesz, a sátrak közé sóska kerül. Még szinte el sem készült a kertészet, már bővítik, nagyobb lesz az üvegház, jövőre szabad­földi kertészetük is lesz. A tsz központjában napi szá­mókát még nem tudnak mon­dani: június 30-ig csaknem öt­ven mázsa uborka, hetvenezer darab primőr paprika, negyven­egy mázsa paradicsom, kétezer kiiló paprika ment ki. Júliusban persze jóval nagyobb volt a szám, de még az elkövetkező hetekben is várható tíz-tizenkét mázsa minden héten. A termés nagyrésze el is ment helyi el­adásra, bár a MÉK is kapott, s az elkövetkező hetekben is várja a paprikaszállítmányokat. A megye legnagyobb kerté­szete a mozsgói. Ök az ellenté­tes véglet: szinte semmit nem termelnek maguknak. Szerző­désben vannak a Szigetvári Konzervgyárral, oda megy há­romszáz hektárról a zöldborsó, hatvanhat hektárról a paradi­csom, százhetvenhat hektáron lencse van, melyet kísérletkép­pen termesztenek, s úgy néz ki, beválik. A paradicsomtáblák elég fe­lemás képet mutatnak: beval­lom, nem mindegyiket enném meg a hol túlérett, hol túl zöld gömböcskék közül. Az illetéke­sek szerint nem vált be a sze- menkénti vetőgép, a magok nem keltek jól az agyagos ta­lajban. A hosszú szárazság is sokat ártott, mivel az öntöző- berendezés teljesítőképessége korlátozott. Ami primőr-áru volt, azt a konzervgyár átengedte a Baranyaméknek. A zöldségtermelés egészére az jellemző, hogy a MÉK az előző évekhez viszonyítva idén több szerződést kötött a me­gyében, de a májusi rendkívüli időjárás, a hosszú szárazság kárt tett a palántákban, az el­múlt hetekben ellátási gondok voltak, főleg paprikából, para­dicsomból. Késett a csúcs-idő­szak is: tavaly június közepén már paprika-dömping volt. —• A szerződött mennyiséget valószínűleg nem érjük el —- mondja Sebestyén Gyula MÉK- főelőadó. — Ha nem lesznek rendkívüli jelenségek az idő­járásban, akkor augusztus má­sodik felére várható a dömping. Az elkövetkező hetekben már nem akadozik az ellátás. Ha nem terem elég a megyében, más megyékből vásárolunk. Szeptember közepéig 15—20 vagon paradicsom, október kö­zepéig 75—80 vagon paprika kerül a piacokra. — Honnan várják a szállítá­sokat? — Legnagyobb paprikaszál­lítónk a drávaszabolcsi, kémesi, görcsönyi tsz, valamint a sikló­si, mohácsi ÁFÉSZ. Paradicso­mot a mozsgói, nagydobszai, baksai, mágocsi tsz-től, vala­mint a mohácsi ÁFÉSZ-től vá­runk. — Milyen idén, tapaszta- talataik szerint az áru minősé­ge? — A paprika általában kicsi, a fejlődésben visszamaradt. A paradicsom szintén, ráadásul a hirtelen esőzés hatására gyor­san telítődött vízzel, megrepedt. Ha mindez zöld állapotban tör­tént, akkor meg hegesedett. — Mire számítanak, dömping- időszakban, olcsóbb lesz a zöld­áru? — Jósolni nem lehet. Kiszá­míthatatlan dolgok jelentkezhet­nek, s az árukínálat is változhat egyik napról a másikra. Min­dent összevetve nem valószínű, hogy az árak jelentősen csök­kennek. Baranya éghajlati adottságai, a jó átlagcsapadék, a napos órák száma, a kedvező talaj mind lehetővé tenné a sokkal jobb zöldségtermelést. Ehhez azonban termelési kedv, bázis­gazdaságok is kellenének ... Szántó Péter Gazdasági és természet védelmi érdekek harca a Szársomlyón A szársomlyói probléma már egyéves, sőt azóta jogi üggyé terebélyesedett. Vajon a Dél­dunántúli Kőbánya Vállalté, vagy a Országos Természetvé­delmi Hivatalé lesz 16 és fél hektár a Szársomlyói-hegyen, ahol Európában is párját ritkí­tó, országos jelentőségű termé­szetvédelmi terület húzódik. Felemás helyzet alakult ki, az OTH 1964-ben elismerte, hogy a fent említett rész bányatelek, a vállalat pedig tudomásul vet­te ennek védettségét. Az OTH akkori helyszínelői meghúzták a 16 és fél hektár határát, amed­dig bányászhatnak a 60 miliő tonnányi kőkincset rejtő 350x300 méteres „hegy-darabban”. Eb­ből 15 millió tonnát kitermel­hettek, mert vállalati kezelésben volt. 1975 tavaszán kérték, hogy az egész telek kezelésükbe ke­rülhessen, de nem sikerült. Az OTH érvénytelennek tartotta az 1963-as határokat, melyeket jo­gi és műszaki járatlanság, el­hamarkodottság miatt rosszul állapítottak meg. Mindenesetre a kőbánya igényt tart a kőbá­nyatelekre. r Érdekes eset A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat kőfejtő üzeme 22 éve működik a hegyen, most 400x200 méteres sávban. Dr. Fekete Sándor igazgató így vélekedik: — Mi 1963-ban eleget tet­tünk az OTH kérésének és a dél-észak irányú bányászást abbahagytuk, most nyugatról keletnek haladunk. Nem hábor­gatjuk az északi oldalt, hogy a gerincvonalnak megfelelő kon­túr, az össz-látványkép megma­radjon. Az 1963-ban megígért területre, ha nem kapunk hasz­nálati engedélyt, akkor 8—10 évig még üzemelhet a bánya je­lenlegi helyén. De ehhez 6—7 millió forintos beruházást kell végrehajtani, vagyis a meglé­vő két szint mellé újabbat nyit­nánk. Tervezés Jelenleg 730 000 tonna követ termel a bánya egy esztendő­ben. Ez a szint tartható ked­vezőtlen döntés esetében is. Vi­szont veszélybe került a jövőre induló közel 300 millió forintos beruházás. A három évig tartó rekonstrukció tervezése program szinten van. A rekonstrukció a 45 millió tonna kőre épít har­minc év távlatában. 1980-tól egy millió 600 ezer tonna kővel számolunk évente: például a BCM-nek mészégetéshez 250— 300 000, útépítéshez és karban­tartáshoz 500 000, a Dunai Vasműnek 100 000, a hazai cu­korgyáraknak 250 000 tonnát szállítunk. Jelentősen növeljük a jugoszláv exportunkat is. Reuter Kamilliá, az OTH dél­dunántúli felügyelője: — A három kilométer hosszú hegyen 110 hektár terület vé­dett 1944 óta. A bánya 22 hek­táron dolgozik, a kisajátítandó 16,5 hektár a védett rész újabb 15 százalékát jelenti. Ez: az ál­lamé, kezelője az OTH. — Az 1963-as döntést felül­vizsgáltuk. Két alternatívát ja­vasoltunk: a mélyebb bányamű­velést, vagy a goricai mészkő­bánya bekapcsolását. Már rég veszélybe került a hegyvonulat: a tájképi látvány. SEGÍT AZ ÉRCBÁNYA VÁLLALAT Bölcsődék bővítése Ujmecsekalján Bővítik Pécsett a Hajnó­czy és a Karikás Frigyes úti bölcsődéket, s így a jelenlegi 60—60 kisgyermek elhelye­zésére alkalmas létesítmé­nyekbe újabb 20—20 apró­ságot vehetnek majd fel. Az Ércbánya Vállalat és a Városi Tanács egészség- ügyi osztálya néhány héttel ezelőtt tárgyalt először a gyermekintézmények nagyob- bításáról, s a napokban már a kész terveket hagyták jó­vá. A terveket társadalmi mun­kában készítette el az Érc­dúsító üzem építésze, Schmidt Orbán. E szerint a két böl­csődét a teraszok beépítésé­vel alakítják nagyobbá. Az építést az Ércdúsító és a Szolgáltató üzem szocialista brigádjai vállalták — ugyan­csak társadalmi munkában. A szükséges építési anya­gokra a Városi Tanács egész­ségügyi osztálya adja a pénzt. A napokban beszerzik az anyagokat, s még a rossz idő beállta előtt befejezik a külső munkákat. A bölcsődék bővítésének befejezése év végére várható. A két intézménybe zöm­mel kertvárosi gyerekeket vesznek fel. A mohácsi Új Barázda Tsz-ben a paprikákat szedik le.

Next

/
Thumbnails
Contents