Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-02 181. szám
A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett dr. Jakov Szirotko- vicsnak, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének június 17—19. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság június 28—30-án Szófiában tartott XIV. ülésszakáról. A kormány a jelentést elfogadta. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát a tárgyalásokból eredő intézkedések megtételével. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudó» másul vette az állami személyzeti munkáról szóló kormány- határozat végrehajtásáról szóló jelentést, és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalt és elfogadott több, az V. ötéves terv időszakára vonatkozó beruházási javaslatot. Jóváhagyta többek között a szénhidrogénipar, a rádió- és a televízió műsorszóró hálózat, a vasúti hálózat, a vasúti járműpark, a Kelenföldi pályaudvar, az országos közúthálózat, az M— 3-as és M—5-ös autópályákhoz kapcsolódó fővárosi főútvonalak, a lakás- és szállodaépítés, valamint a kórházak fejlesztését, illetve rekonstrukcióját szolgáló beruházásokat. A Minisztertanács a könnyűipari miniszter előterjesztésére megtárgyalta és jóváhagyta a ruházati ipar 1976—80. évekre szóló rekonstrukciós programját. A kulturális és az igazságügyminiszter javaslatára a kormány megtárgyalta a közművelődési törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az oktatási és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző szakemberek munkába lépésének szabályozósára és egyes szakmákban elhelyezkedésük tervszerűbb irányítására. A belkereskedelmi és az oktatási miniszternek, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta a gyermekélelmezés helyzetéről szóló jelentést, s határozatot hozott annak továbbfejlesztésére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége, amely részt vett az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján. A küldöttség tagjai voltak: Gyenes András, a KB titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese. A pártküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Győri Imre, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a kormánybizottságok, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Pécsi Pannónia Sörgyár üzemi étterme — Szokolai (elv. — A közétkeztetés lehetőségei elmaradnak az igényektől Tegnap egy hónapon belül harmadszor ült össze Pécs megyei város Tanácsa. Az ülés napirendjére tűzték a város 1975. évi zárszámadását, a köz- étkeztetés helyzetéről szóló jelentést és az I. kerületi tanácshivatal munkájáról szóló jelentést. A zárszámadást dr. Nagy Feierte pénzügyi osztályvezető terjesztette elő, s az elmúlt évi gazdálkodóson túl képet adott arról is, hogyan hajtotta végre Pécs a negyedik ötéves tervben meghatározott költségvetési és fejlesztési feladatait. Megállapította: jóllehet, kapacitáshiány és egyes esetekben a jó előkészítettség hiánya miatt néhány beruházás nem valósult meg, a város mégis az eddigieknél eredményesebb középtávú tervet valósított meg. Az elmúlt évet egyébként Pécs 618 millió forint költségvetési bevétel és 552 millió forint költségvetési kiadós mellett 66 millió forint maradvánnyal, illetve 762 millió forint fejlesztési alap bevétel és 662 millió forint kiadás mellett 100 millió forint maradvánnyal zárta. A szám- vizsgáló bizottságnak a zárszámadással kapcsolatos jelentését Komáromi Józsel, a bizottság elnöke ismertette, majd a vitában felszólalt Gulyás Jó- zsefné, Gergő György és Ta- másovits József. A tanácsülés a város zárszámadását elfogadta, s Czente Gyula tanácselnök javaslatára határozatban tette Határozat a fejlesztés legfontosabb feladatairól Sürgősen javítani kell a gyermekélelmezést A képen: Győri Imre, Óvári Miklós, Németh Károly és Kádár János az érkezés után. az illetékes tanácsi szervek feladatává a pénzmaradványok csökkentésére irányuló tevékenységet, s a pénzeszközök ágazaton belüli ésszerű átcsoportosítását. Ezt követően dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes előterjesztése alapján a város köz- étkeztetési helyzetéről tárgyalt a tanácsülés. A jelentés vázolta az elmúlt évek ilyenirányú fejlesztési tevékenységét és ismertette a jelen tervidőszakban várható nagyarányú fejlesztéseket, amelyek évtizedes gondokat oldanak meg. A jelentés kapcsán dr. Németh Lajos elmondta: Pécs közétkeztetési lehetőségei — a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés terén csakúgy, mint a nyílt árusítású vendéglátóipari hálózatban — elmaradnak az igényektől. Határozott intézkedésekkel kell elősegíteni a helyzet javulását. Nem szabad engedni például, hogy üzemfejlesztés történjen anélkül, hogy egyidejűleg a konyhai kapacitást ne fejlesztenék. A tanács feladata, hogy ilyen esetekben (mint az Engel János úti iparterületnél is) a vállalatok eszközeinek koordinálásával nagykapacitású konyha létesítését kezdeményezze és szorgalmazza. Ün. báziskonyhák létrehozásával kell a qyer- mek- és diákélelmezés főzési kapacitását növelni azért is, hogy minél több gyermek részesülhessen napközi-otthoni ellátásban. A közétkeztetés fejlesztését szolgáló beruházásokról szólva kijelentette az előterjesztő: e tervek megvalósulásának előfeltétele a kiviteli háttér. A napirend vitájában több tanácstag kért szót, Dr. Kisvári András megállapította: Pécs rossz közétkeztetési helyzetének hírét az idelátogatók szétviszik az országban, s ez nem kedvező a városra nézve. Kétségbevonta, hogy a Misina Étterem, s majd az új Pannónia Szálló étterme hozzájárul-e a váró* közétkeztetési qondjai- nak megoldásához. „Kevés az eddigi eredmény — mondta —, s ami lesz, az is csak az évtized végére jelent javulást". Az Engel János úti ipartelep esetére hivatkozva a rendelkezésre álló eszközök összevonásával építendő nagykapacitású konyhát látja a megoldás útjának, hiszen a vállalatok saját konyha építésére aligha vállalkozhatnak, mint ahogy nem is vállalkoztak, s ez okozza ma a gondot. Dormán Má- téné a gyermekélelmezés helyzetéről beszélt, s arra mutatott rá, hogy az üzemi Vendéglátó Vállalat által adott menük legtöbbször nem 'a gyermekeknek való, ezért nemi is fogyasztják el. „A gyermekek táplálásánál nem lehet a gazdaságosság az egyedüli szempont" - állapította meg. Aradi Jánosné arra" hívta fel a figyelmet, hogy az Engel János úti nagykonyha tervezésénél feltétlenül legyenek tekintettel arra is, hogy annak lakossági ellátást is meg kell oldania. Kárpáti Ferenc felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a tanács végrehajtó bizottsága már évekkel ezelőtt hozott határozatot a közétkeztetési helyzet javítására, de ebből vajmi kevés valósult meg. Kifejezte aggályát, miszerint a jelen tervidőszakra tervezett létesítmények is megvalósulnak-e az előirányzott határidőre. Felvetette a gondolatot: nem lehetne-e a legfontosabb közétkeztetési beruházásokat esetleg más építkezések terhére meggyorsítani. Ambrus Jenő felszólalásában arról beszélt, hogy a nagy létesítmények mellett nem szabad elzárni a kisebb lehetőségek útját, s ha valamely vállalat saját konyhát kíván létesíteni, hát létesítsen. Felszólalt a vitában dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki a munkahelyi étkeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. A vitát összefoglalva dr. Németh Lajos kijelentette: a tervezett közétkeztetési beruházások fedezete stabil, a velük kapcsolatos legfőbb gondot a kiviteli kapacitás jelenti. A tanácsülés végezetül határozatot hozott a város közétkeztetése fejlesztésének legfontosabb feladatairól. Harmadik napirendi pontként az I. kerületi tanácshivatal munkájáról tárgyaltak dr. Sárvári János hivatali elnök előterjesztése alapján. A vitában felszólalt Dormán Máténé tanácstag és dr. Antal Ferenc ügyész. H. I. A berlini útmutatás Két napon át nagy figyelemmel tekintett a világ Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői tanácskoztak. Ahogy a tanácskozás minden mozzanatát a tévéképer- nyőrcfT figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapvetőbb vonása világunk realitásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte: „maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmipolitikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közös céljaink eléréséért folyó harc terén.” Vagyis a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fejlődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedékek élnek már, amelyek nem ismerik a forró, sőt a hidegháborút sem. Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzetben végbement pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk ,,a feszültség és a konfrontáció politikájáról 'az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára" tért át, együtt említette a változásokat segítő folyamatok között a szocialista országok eredményeiből sugárzó tekintélyt a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osztály- harcával. Jó nélhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Helsinki neve a berlini konferencián. Az európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára törvény, és földrészünk szocialista fele azt várja a tőkés országoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politikája valamennyi nép érdekeivel, az emberiség haladásának ügyével teljes összhangban van és egyúttal megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valameny- nyi demokratikus erő harcának további kibontakoztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum megmutatta Európának és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalat- csere teljességével küzdenek Európa és az egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista építés közös törvény- szerűségei és a legkülönbözőbb feltételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és általánosítást követelnek. „Minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonósok is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak” — indokolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együtt(Folytatás az 5. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dun ncipio tun XXXIII. évfolyam, 181. szám 1976. július 2., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Iái A Pécs városi Tanács tárgyalta Ölest tort ott a Minisztertanács
