Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-02 181. szám

2 Dunántúlt napló 1976. július 2., péntek Bulgáriai üdülés A fejlődés meghaladja a világ­átlagot Tizenhat új szálloda nyílott az idén Nem gond a gyerekekkel való nyaralás Tucatnyi paravánon Bulgária ezernyi szépségét mutatják be azok a színes fotók, amelyek a Komarov kertmozi előcsarno. kában megnyílt mini kiállításon láthatók. Az Aranyhomok és a Napospart vakító napfényben szikrázó strandjai, Albena cso­dálatos szállodasorai, Rila ko­lostorának évszázados ikonjai, a Vitosa hegyi üdülői csalo­gatják a szemlélőt Bulgáriába. fiija Nesztorov, a Balkantou- rist budapesti képviseletének igazgatója a kiállítást megnyit­va röviden ismertette azokat a lehetőségeket, amelyeket a bol­gár idegenforgalom biztosít az odalátogatók számára. Mindenekelőtt a számokon kénytelen kissé' megdöbbenni az ember. Hiszen háromszáz- ezer vendéget képesek egyszer­re elhelyezni. Egyharmad ré­szüket szállodákban, százezret kempingben és a további száz­ezret a nálunk is ismert fizető vendégszolgálat keretében. Ám­de ez csak a pillanatnyi hely­zet. Hiszen Bulgáriában az ide­genforgalmi áqazat fejlődése felülmúlja a világátlagot. Csu­pán az idén tizenhat új szállo­dát adtak át, és 1980-ig két óriási, egyenként minteay öt­venezre; vendég fogadására alkalmas idegenforgalmi cent­rum építése fejeződik be. Érdemes megjegyezni néhány kedvező ajánlatot. Például az elő- és utószezoni kedvezmé­nyeket. Eszerint szeptember 16. és 31., valamint június 1. és 15. között 25 százalékos, október 1. és május 31. között pedig 40 százalékos kedvezményt bizto­sítanak a tengerparti szállodák­ban. Természetesen a télen is üzemelő szállodákban meleg- vizű uszodákat is találnak a pihenni vágyók. A tíz éven aluli gyermekek számára féláron biz­tosítják a 'szállodai elhelyezést, az autósok pedig, akik tartó­san (tíz napon túl) veszik igénybe a szállodákat, jelentős mennyiségű ingyen benzint kapnak, arról nem is beszélve, hogy az odautazó autósok ked­vezményes benzin utalványt vá­sárolhatnak g magyar idegen- forgalmi irodákban. A gyermekekkel utazó szülők gondja is kisebb Bulgáriában, mint másutt. A tengerparti szál­lodákban megoldották már a gyermekek megőrzését, foglal­koztatását. És méq valamiről ne feled­kezzünk meg. A sportrajongók az olimpia idején a bolgár tévé nonstop adásában a képernyő előtt végigkísérhetik a nyári olimpia minden eseményét. Akik pedig sem vonaton, sem autóval nem szeretnek hosszú útra indulni, az idén már bi­zonyára könnyen találnak he­lyet a heti 14, Budapest—Vár­na, illetve Burgasz között köz­lekedő repülőgépen. A mini kiállítás látogatói kö­zött sétálva nem egy megjegy­zést lehetett hallani: itt érde­mes nyaralni. Igazuk van. A török külügyminisztérium kulturális főigazgatója Pécsett Erősödnek a török—magyar kulturális kapcsolatok Tegnap Pécsre látogatott Vahap Asiroglu úr, a Török Köz­társaság Külügyminisztériumának kulturális főigazgatója. Avdéli óiákban fogadta őt Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. A baráti beszélgetésen részt vett Polgár Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője és dr. Gerö Győző, a budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatár­sa Török vendégünk a két állam között a napokban sorra ke­rülő kulturális munkaterv megtárgyalására érkezett hazánkba. Takács Gyula köszöntő sza­vaiban örömét fejezte ki, ami­ért a török külügyminisztérium kulturális főigazgatója itt-tar- tózkodása során Baranyába, abba a megyébe is ellátoga­tott, ahol a magyar—török kap­csolatok ápolására is gondot fordítanak. Bizakodását fejezte ki, hogy a közelesen megindu­ló tárgyalások megállapodásai megyénket is kedvezően érin­tik. Utalt arra a korábbi láto­gatásra, amelyet Baranya kül­döttsége tett a törökországi Kütahiq tartományban. Ennek q székhelyén található az a ház, amelyben a mi Kossuth Lajosunk emigrációja során hosszabb ideig tartózkodott az ezernyolcszázötvenes évek ele­jén, s amelyet a török állam tekintélyes költséggel fog hely­reállítani. A házban magyar közreműködéssel: tárgyi doku­mentumok, fotók és egyéb re­likviák fölhasználásával Kos- suth-emlékkiállítást rendeznek majd be. Asiroglu főigazgató úr vála­szában őszinte köszönetét fe­jezte ki a fogadtatásért. Hang­súlyozta, hogy a két nép ja­vuló kapcsolatainak is ered­ménye az, hogy ha egy ma­gyar Törökországba látogat, testvérnek tekintik, és jóllehet, a történelem viharaiban so­káig harcoltak egymással, ma nagy elismeréssel néznek a magyar nép eredményeire. A meghitt, baráti légkörű beszélgetés végén o török kül­ügyminisztérium kulturális fő­igazgatója a következő nyilat­kozatot adta a Pécsi Rádió és a Dunántúli Napló munkatár­sának: — Látogatásom célja Ma­gyarországon az, hogy egy új kulturális munkatervet tárgyal­junk meg. Ezt hétfőn kezdjük, de a hivatalos látogatással együtt dr. Rosta Endrének, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének megtisztelő meghí­vására alkalmam volt eqy he­tet Magyarországon tölteni. Meglátogathattam országuk legkülönbözőbb tájait, amelyek csodálattal töltöttek el. — A Magyarország és Tö­rökország közötti együttműkö­dés nagyon gyümölcsöző. Üjabb tárgyalásaink remélhe­tőleg az eddiginél is gazda­gabb munkatervhez vezetnek. Törökországban igen nagyra értékelik az önökkel való együttműködést. A két ország közötti régi kapcsolat eddig is gyorsan fejlődött és nemcsak a kultúra területén, hanem gazdasági és egyéb vonatko­zásban is. E kulturális együtt­működés különös lehetőségei ad arra, hogy a két ország jobban megismerje, megértse és megszeresse egymást. Egy sikeres kulturális munkaterv megteremti a kölcsönös barát­ság és megértés légkörét, s kedvezően hat ki a kapcsola­tok egyéb területeire is. — Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszön­jem azt a baráti fogadtatást, amelyben a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Takács Gyula úr részesített engem, és különösen örülök annak, hogy A világ egyik legnagyobb fa ipari komplexuma épül a Szovje unió legzordabb részén, Uszty llimszkben. A KISZ Központi Bi­zottsága ifjúsági építőbrigádot állít össze, olyan vállalkozó szellemű fiatalokból, akik két esztendőre a nemzetközi építő­csapat soraiba állnak, A hely­szín Szibéria, az Angara folyó partja. S aki itt két esztendei munkát vállal közel 7—8 ezer forintos havi fizetésért, annak feltétlenül tudni kell, hogy ezen a vidéken a fűtési szezon hosz- sza 260 nap, s a hőmérő hi- ganyszóla a nyári plusz 36 fok­ról télre mínusz ötvenkettőre is lezuhan. Tegnapi ülésén a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága többek között azokra a baranyai fia­talokra tett név szerint javasla­tot, akik szóba jöhetnek e ke­mény, ugyanakkor „kalandos­nak" látszó munkán. A jelölt húsz fős keretből július 7-én vá­lasztják majd ki azt a 15 bara­nyai kiszistát, akik a 300 fős magyar expedícióval a KGST beruházáson két évig dolgoz­hatnak. A bizottsági ülésen szó esett még az 1976—77-es év mozgal­mi feladattervének kiegészítésé­ről. Az előterjesztésben öröm­mel olvashattuk: elhatároztuk a KISZ Baranya Művészegyüttes létrehozását. A művészegyüttes személyi és anyagi feltételeinek szervezése, kutatása rövidesen megkezdődik. A program sok újdonságából egy-kettőt még érdemes kiragadni. Az idén a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga meghirdeti a Fiatal újítók az V. ötéves tervért akciót. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár július 1-én Hévízen rendezte meg a nye­reménybetétkönyvek 1976. második negyedévi, századik sorsolását. Mind­azok a június 29-ig váltott és a sor­solás napján forgalomban lévő nye­reménybetétkönyvek, amelyek sorszá­mának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a máso­dik negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégződés: 009 073 161 226 276 331 381 Nyeremény % 25 25 25 50 100 25 25 398 25 402 25 447 25 480 50 529 ' 25 566 25 641 25 673 25 753 25 773 25 820 25 835 25 874 25 897 25 906 200 961 25 984 25 990 25 most először alkalmam nyílt ellátogatni q nagymúltú és a magyar—török kapcsolatokban különös hagyományokkal ren­delkező Pécs városába. A török vendég két napig ismerkedik Pécs és Baranya művészeti és történelmi neve­zetességeivel, majd ma utazik tovább a tárgyalások színhe­lyére. Egyedülálló kísérlet a BCM-ben Havonta tisztítják a porcelán szigetelőket Az országban egyedülálló kí­sérlet folyik a Beremendi Ce­ment Művekben a Villamos Energetikái Kutatóintézet veze­tésével. Az elektromos alállo- mások, transzformátorok, kap­csolók szigetelőit lemoshatatlan finom rétegben borítja be a gyárkéményekből érkező mész- és kőpor, ami legtöbbször a vi­har, szél alkalmával zárlatot, félórás, néha órás üzemzavart is okoz. A hirtelen leálló gépek ve­szélyeztetik az embereket, sőt a termelés is lelassul. A füstszűrő­filterek felszerelése előtt 2—3 hónaponként bekövetkezett egy- egy üzemzavar áramhiány miatt. A szűrők felállítása óta csökkent a veszély. Tegnaptól új szigetelőtisztítási módszert próbálnak ki. Eszerint érdes homokszemcséket fújnak nagy nyomású, nagy sebességű leve­gővel a porcelánfelületekre, hogy a kemény porréteget le­válasszák. A porcelánszigetelő­ket havonta tisztítják így. Az el­járást a későbbiekben az or- száq összes cementművében bevezetik. A nyereményösszeget a betétköny- vet kiállító OTP fiók vagy postahiva­tal július 16-tól fizeti ki. Kitüntetett egészségügyi dolgozók Kiváló és érdemes orvosok AZ EGÉSZSÉGÜGY DOLGOZÓJA KIVÁLÓ Pauler Józsel- né: A Mecsekjá- nosi Csecsemőott­honban dolgozik, tulajdonképpen 1959 óta. Akkor végezte el mun­ka melletti tanfo­lyamon a csecse­mőgondozói isko- kapott képesítést. Egy éve nevezték ki a gondozónői kollektíva élére: ő lett a ve­zető gondozónő Mecsekjánosi- ban. Hatvan beosztott gondozó­nő dolgozik vezetése alatt. Szerény, halkszavú vezető, szin­te restelli, hogy nem szokott kiabálni. Szóvá is tették már, de ezen nem hajlandó változ­tatni. Azt vallja, hogy a jó ve­zetői módszerhez ez nem tar­tozik hozzá. Igaz, a gyerekek­kel jobban szeretett foglalkoz­ni — azokkal kevesebb volt a baj — így fogalmazott. Sok­sok évi jó munkáját tegnap e kitüntető címmel jutalmazták. AZ EGÉSZSÉGÜGY DOLGOZÓJA KIVÁLÓ Rózsa Dezsöné: Gyermekápolónő­ként kezdte, a POTE Gyermekkli­nikáján tanult, s 1954-ben végzett. Egy beteglátoga­tás után kapott kedvet ahhoz, hogy munkahe­lyet változtasson, tizenhét esz­tendeje átjött a POTE Bőrgyó­gyászati Klinikájára. Előbb az ottani gyermekosztályon dolgo­zott, majd a női osztály veze­tő nővére, 1972 óta pedig az egész intézet vezető főnővére lett. Munkakörével nagyon elé­gedett, szereti a szervezést. Azt mondta, nekik biztosítani kell a betegellátás zavartalan­ságát, pontosan és jól kell összehangolni a nővérek és ta­karítók munkáját. Huszonkét esztendős kiváló munkájáért kapta tegnap a kitüntetést a minisztériumban. KIVÁLÓ ORVOS Dr. ■ Pilaszano- vich Imre: A POTE Gyermekklinikájá­nak sebészeti osz­tályát vezeti. E kitüntető cím több mint negy­ven esztendős or­vosi és mintegy harminc éves közéleti munka után érte. Az Érdemes Orvosi címet már 1953-ban megkapta, több más kitüntetés tulajdonosa. Több mint ötven tudományos publikációja jelent meg külön­böző folyóiratokban, számos kongresszus meghívott előadó­jaként szerepelt. Legkedvesebb ereklyéi azok a levelek, levelezőlapok, ame­lyeken egykori kis páciensei, akiket az életnek megmentett, életútjuk fontosabb állomásai­ról tájékozatják. Negyven éves tevékenysége alatt több orvos­generációt nevelt. A kitünte­tést tegnap vette át az Egész­ségügyi Minisztériumban. ÉRDEMES ORVOS Dr. lemig Fri­gyes: Az orvos- egyetemet 1962- ben végezte Pé­csett. Kezdettől a Szülészeti Klini­kán dolgozott, előbb tanársegéd — 1966-ban sze- . rezte meg a szü­lész-nőgyógyász szakképesítést — majd 1974-től adjunktus. Tudományos munkásságot fő­képpen az andrológia terüle­tén végez, eddig a tudomá­nyos családtervezés, a nem kívánatos terhesség megelőzé­sét célzó vizsgálatok, kísérletek sokaságába társult be. Gyakorlatilag 1959 óta, te­hát már medikus kora óta vé­gez szakszervezeti munkát. Rendkívül sok funkciója volt és van, s munkája mellett ezeket is lelkiismeretesen ellátja. Tagja a SZOT-nak, az ifjúsági bizottságnak, az Országos Eti­kai Koordinációs Bizottságnak, a klinika pártcsoportvezetője. Kitüntetését a szakszervezet or- szágoj-'elnöksége javasolta. ÉRDEMES ORVOS Dr. Kőpataki Mária: Kerpel Fronius Ödön professzor tanít­ványa volt a POTE Gyermek- klinikáján, az egyetemet 1959- ben végezte. A négy év klinikai gyakorlat után a Városi Ren­delőintézetben dolgozott, a gyermekszakrendelésen, 1966- tól pedig — ekkor körzetesítet- ték a gyermekorvosi hálózatot — kiment körzeti gyermekor­vosnak. Szemlélete, módszere sok változást hozott a gyermekor- voslósba. Felfigyelt, hogy a csecsemők megbetegedéseit alapos környezettanulmányok­kal, nagyobb figyelemmel meg lehet előzni. Erről előadásokat is tartott a Baranyai Orvosna­pokon. Tíz éves statisztikájáról tudományos publikációt írt. Je­lenleg a III. kerületi körzetek egyikét vezeti. ÉRDEMES ORVOS Dr. Új János: Az orvosi diplomát 1937-ben szerezte meg Pécsett. 1952. ben lett fog-szak- * orvos, addig kü- — lönböző kórházak­ban, vidéken, ál­talános orvosként dolgozott.. A fogá­szati klinikára 1950-ben került, azóta foglalkozik az általános fogászattal, különösen a kon­zerváló fogászattal. A fő fel­adat itt mindig a betegellá­tás volt, a szűvasodás s egyéb fogbetegségek gyógyítása, 1969-ben védte meg kandidá­tusi disszertációját, ennek is gyógyítás volt a témája: mi­képpen lehet megtartani a megbetegedett fogbélt? A tudományos kutatás terü­lete az új klinika nagyobb lehe- hetőségeivel bővült, és egy más, fontos területtel gazda­godott: a fogszakorvosok kép­zésével. Jelenleg a Fogászati Klinika docense. ÉRDEMES ORVOS Dr. Orbán Ist­ván. 1962-ben ka­pott diplomát a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen. Három év múlva lett bőrgyógyász szakorvos, 1970 óta a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályán dolgo­zik. Előbb megyei egészség- ügyi személyzeti vezetőként, majd az újonnan alakult Szer­vezési-Módszertani Osztály ve­zetőjeként. 1973-ban szerzett képesítést egészségügyi szerve­zés és vezetéselméletből. A vezetése alatt működő osztály feladata, hogy előké­szítse a megyei egészségügyi osztály számára a döntések tudományos megalapozottsá­gát. Több oldalú társadalmi tevékenysége közül kiemelke­dő, hogy 10 éve aktív munkás­őr, jelenleg is a munkásőrség megyei vezető orvosa. ÉRDEMES GYÓGYSZERÉSZ Késői István: A gyógyszerészi pá­lyára 1937-ben lé­pett, diplomát 1942-ben szerzett Szegeden. Leg­kedvesebb pro­fesszoraira szere­tettel emlékezik: Dirner Zoltánra. Miklósra, Dávid La­josra. A pályát Baján kezdte, innen Hódmezővásárhelyre, majd Dunaszekcsőre került. Itt kapta azt a kitüntetést, amely­re a legbüszkébb: az 1956-os árvízkor Munka Érdeméremmel tüntették ki. Hitvallása, hogy a gyógysze­rész foglalkozzon a beteggel, s ne engedje el gyógyszer nél­kül. Az orvosokkal jó kapcso­lata van, ha szükséges, konzul­tálnak is, a segítés érdekében. Jelenleg a Schulek Elemér gyógyszertár vezetője, ez Pécs második legnagyobb patikája. Jancsó Megalakult a KISZ Baranya Művészegyüttes Tizenöt fiatal utazik megyénkből Uszty-llimszkbe

Next

/
Thumbnails
Contents