Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-10 189. szám

1976. július 10., szombat Dünantult napló 3 KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Berlinben pénteken aláírták a KGST 30. ülésszaka tanácskozásá­nak jegyzőkönyvét. Lázár György miniszterelnök aláírja az ok­mányt. P énteken délelőtt Berlin­ben megtartotta befeje­ző plenáris ülését a KGST XXX., jubileumi üléssza­ka. A Hotel Stadt Berlin dísz­termében lezajlott záróülésen a tagállamok küldöttségvezetői aláírták a tanácskozás jegyző­könyvét, amely az elhangzott beszámolókat, előterjesztéseket, valamint a velük kapcsolatban hozott határozatokat foglalja magában. Jóváhagyták a ta­nácskozásról kiadandó közle­ményt is. Nyolc KGST-tagállam kéoviselői zárt ülésen aláírták egy új közös kutató intézmény, a Rendszerelemzési és Irányí- tástudományi Nemzetközi In­tézet létrehozásáról kötött egyezményt. Az ülés zárszavát Horst Sin­dermann, az NDK miniszterel­nöke mondta el, majd a kö­vetkező KGST-ülésszak ven­déglátó országa, a Lengyel NéDköztársaság miniszterel­nöke, Piotr Jaroszewicz köszö­netét mondott az NDK illeté­keseinek a mostani jubileumi ülésszak megrendezéséért. Pénteken délután Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a KGST-tanácsülés színhelyéül szolaóló nagyszállóban nem­zetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatást a háromnapos ta­nácskozás munkájáról és a KGST tevékenységének idősze­rű kérdéseiről. 1976. július 7—9. között Ber­linben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában meg­tartották a Kölcsönös Gazda- sáai Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttsé­gei, amelyeket Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsának el­nöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradal­mi kormányának miniszterel­nök-helyettese, Zsambin Bat- mönh. a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámo­lóját a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tag- államok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­désének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST országok jelentős sikereket ér­tek el a szocializmus és a kom­munizmus építésében. Sikere­sen teljesítették az ötéves nép- gazdasági terveket, gyors ütem­ben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés ha­tékonysága, szüntelenül emel­kedik a dolgozók életszínvo­nala. A KGST-tagállamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 száza­lékkal, ugyanakkor a fejlett tő­kés országokban 14 százalék­kal, Közös Piachoz tarto­zó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. Ä KGST- tagállamok bruttó ipari terme­lése 1975-re 1970-hez viszo­nyítva — mintegy másfélszere­sére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 szá­zalékát a munkatermelékeny­ség növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a me­zőgazdasági termelés anyagi­műszaki bázisa. A KGST-tag- országok többségében —. a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971—1975. között 141 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvéri országok lakosságának egy fő­re jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunis­ta és munkáspártok által ve­zetett munkásosztály, paraszt­ság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. Meg­győzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai — gondos­kodva a gazdasági élet terv­szerű, tudományosan megala­Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának mi­niszterelnöke, Alekszej Koszi­gin, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége minisz­tertanácsának elnöke, Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kor­mánya között létrejött megál­lapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsé­ge, amelyet Doroszav Csulafi- cu. a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) alelnöke veze­tett. Megfigyelőként részt vett Lo­pez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energia­ügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök- helyettese. az állami tervbizott­ság elnöke, Li Dzang Szu, a Koreai Nódí Demokratikus Köz­társaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Uhamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nem. zetközi szervezetének képvise­lői. Az ülésszak ülésein Horst Sindermann, az NDK minisz­tertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője elnökölt. pozott irányításáról — sikere­sen töltik be a társadalom nö­vekvő politikai erejének szere­pét a szocializmus és a kom­munizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyíté­sével és fejlesztésével, a dol­gozók életszínvonalának növe­lésével valamennyi KGST-tag­állam fontos nemzeti és inter­nacionalista kötelességét telje­síti, igazolja a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a fö­lényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az újtípusú nem­zetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a szocializ­mus pozícióinak megerősítésé­hez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, követ­kezetes internacionalista po­litikája, a béke megerősíté­séért és a nemzetközi feszült­ség enyhítésért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események mene­tére. Valamennyi szocialista nem­zet felvirágzásával, a szocia­lista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak köl­csönös kapcsolataik, mind több a közös elem a politikájukban, gazdasági és társadalmi éle­tükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyen­lítődése. A KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjai lezaj­lott kongresszusaikon összegez­ték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasá­gi fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvona­lát, amely az együttműködés további mélyítését és tökélete­sítését, valamint a KGST-tag­államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végre­hajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesz­tésében, a KGST-tagállamok egységének és összeforrottságá- nak megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttmű­ködés további elmélyítésére, tö­kéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére irányuló komplex prog­ram. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenysé­gét, amelyet a komplex prog­ram megvalósítása és a ta­nács XXV.—XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal össze­függő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében vé­geztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tag­államok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971-1975. kö­zötti években végeztek, lehe­tővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesz­tését, valamint a KGST-tagál­lamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében tör­ténő teljesítését. A komplex program megvaló­sításának évei alatt a KGST- tagállamok együttesen új, fon­tos intézkedések megvalósítá­sához kezdtek hozzá. Az érde­kelt országok közös erőfeszíté­sével nagy létesítmények épí­tését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együtt­működési megállapodást kö­töttek, amelyek felölelik a nép­gazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyik a terme­lés szakosítás és kooperáció terén. Új nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöt­tek létre. Sikeresen befejező­dött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integ­rációs intézkedések első, 1976— 1980-ra szóló egyeztetett tervé­nek elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971 — 1975. között csaknem megkét­szereződött és 1975-ben már A szocializmus természeté­nek és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése, a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet és módot ad az ipar és a me­zőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyor­sított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy sokoldalú együttműködés fej­lesztése a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvona­lának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folya­mat a szocializmus és a kom­munizmus építésében való elő­rehaladásuk során. több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970. közötti 8.2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biz­tosítva a nemzetgazdaság terv­szerű fejlődését, az anyagi, és munkaerőforrásoknak a társa­dalmi-gazdasági feladatok meg­oldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forrada­lom vívmányainak a termelőte­vékenység valamennyi szférá­jában történő széleskörű beve­zetését, a termelőerőknek or­szágon belüli ésszerű elhelye­zését — az új társadalom épí­tésének általános törvényszerű­ségeire támaszkodva, sokolda­lúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társada­lom továbbfejlesztésének szük­ségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindin­kább bizonyítja, hogy állan­dóan mélyíteni kell a szocia­lista országok együttműködé­sét. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyoz­ták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok és az imperialis­ta gazdasági kapcsolatok kö­zött. Ez utóbbioknak elkerülhe­tetlen velejárójuk a konkuren­cia, az ellenségeskedés, a ke­vésbé fejlett országok kizsák­mányolása, nemzeti erőforrá­saik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelé­si viszonyok fölénye, az egyez­tetett tervek alapján megvaló­suló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazda­ságban lévő növekvő ellent­mondások és elmélyülő válság- jelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST tagál­lamok világgazdasági pozí­cióinak megerősödéséhez ve­zet, növeli a Kölcsönös Gazda­sági Segítséq Tanácsának nem­zetközi tekintélyét. Az ülésszak véleménye sze­rint megértek a feltételek ar­ra, hogy még teljesebben ki­használják a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbe­vágóan fontos gazdasági prob­lémájának közös megoldását. E céloknak felelnek meg a ter­melés főbb ágazataiban 10— 15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoz­nak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégí­tésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosí­tásra és kooperációra a gép­gyártás fejlesztésében, az alap­vető élelmiszerekben és köz­szükségleti iparcikkekben mu­tatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kap­csolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST- tagországokban élő lakosság jóléte további emelésével szo­ros összhangban lévő progra­moknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommuniz­mus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazda­sági erejének megerősítését, növelniöik kell a KGST-tagálla­mok együttműködésének gaz­dasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött sze­repét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban elő­irányozza, hogy a KGST-tagál­lamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan el­lássák a főbb energiahordozók­kal, fekete és színesfémekkel, vegyinyersanyagokkal és villa­mosenergiával. Ezt úgy valósít­ják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az ener­gia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtő­anyagfajta további lelőhelyei­nek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejleszté­sének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST- tagálíamok népgazdaságának technikai felszerelésével és re­konstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, va­lamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermé­kek és alkatrészek gyártás- szakosításának és kooperáció­jának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a ter­mékek műszaki paraméterei­nek szabványosításával és egy­ségesítésével kapcsolatos mun­ka fokozásához szab irányt. Ennek figyelembe vételével va­lamennyi országban gondos­kodni fognak a gépipar sok­oldalú, magas műszaki színvo­nalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-tagálla­mok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cik-' A KGST-tagállamok kor­mányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, vala­mint a Kubai Köztársaság fej­lődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az orszá­gokban lévő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kor­mányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés továb­bi elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztése a jövőben is a szocia­lista internacionalizmus elvei­nek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tisztelet­ben tartása, az országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás, a teljes egyenjogúsáq és az elvtársi segítségnyújtás el­vei alapján valósul meg. A hosszútávú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a prog­kekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megterem­tését. A program együttmű­ködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának fokozása cél­jából (gépesítés, ikemizálás, talajjavítás, vetőmag-termesz­tés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidol­gozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának nö­velését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesz­tésben és az állattenyésztés­ben. Kidolgozzák a hiánycikkek­nek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és mód­szereit. Ezen kívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja termé­szeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elé­gítse ki szükségleteit gabona­félékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkék iránti szükségleteinek kielégí­tésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bá­zisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megja­vítására épül majd. A KGST-tagállamok közleke­dési kapcsolatainak fejleszté­sét elősegítő együttműködési program, amely az összes szál­lítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik ide­jében való és fennakadás nél­küli kielégítését kívánja meg­oldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai köz­lekedési rendszerrel összehan­golt, ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásá­ról szóló határozat a KGST- tagállamoknak azt az eltökélt­ségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szo­cialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kin­cseiket, anyagi és munkaerő- forrásaikat, a komplex prog­ramban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E prog­ramok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervsze­rű fejlesztésének megerősítésé­ben, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fö­lényét. Az ülésszak, hangsú­lyozva a hasszútávú főprogra­mok jelentőségét, megállapí­totta: ezek egész sor olyan in­tézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakor­lati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elő­segíti a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvona­la közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. romokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettsé­geket a felek számára. Az ülésszak véleménye sze­rint a hosszútávú célprogra­mok kidolgozása és megvalósí­tása szükségessé teszi — a tu­dományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesz­tésén kívül — a KGST-tagálla­mok tudományos-műszaki együttműködésének további bő­vítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezé­sében végzett imunkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülés­szaka elé beszámolót a hosz- szútávú együttműködési cél­programok tervezeteinek kidol­gozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és ikísérje figyelemmel a hosszútávú együttműködési (Folytatás az 5. oldalon) Dinamikus fejlődés a tagországokban Együttműködési programok Hosszú távú célprogramok

Next

/
Thumbnails
Contents