Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-08 187. szám

1976. július 8., csütörtök Dunántúlt napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Kádár János fogadta a Belga Kommunista Párt küldöttségét KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ lüzar Grew: Szüntelenül növelni kell az együttműködés színvonalát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán fogadta a hazánkban tar­tózkodó Louis Van Geyt-et, a Belga Kommunista Párt elnö­két és Marcel Couteau-t, a párt országos titkárát. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélés so­rán véleménycserét folytattak a két párt tevékenységének ta­♦ NYUGAT-BERLIN: A Nyu- gat-Berlinben évenként meg­rendezésre kerülő filmfesztivá­lon a nemzetközi zsűri a leg­jobb játékfilm díját a „Buffalo Bill és az indiánok” című ame­rikai filmnek ítélte oda. A film rendezője Robert Altman. A fesztiválon magyar siker is született: Lugossy László „Azo­nosítás” című filmjével elnyer­te a legjobb elsőfilmes díját. + PRAG A: Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a dél-morvaországi Uherski Brod- ban, a nagy cseh tiídós és pe­dagógus, Jan Amos Comenius (Komensky) szülőföldjének köz­pontjában, a Comenius em­léknapokat. A hét végéig tar­tó ünnepségsorozaton jelen van Daniel Retureau, a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (FISÉ) főtitkára is. ♦ PHILADELPHIA: A Bri­tannia yacht fedélzetén II. Er­zsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg hétnapos egye­sült államokbeli látogatásra Philadelphiába érkezett. A ki­rályi párt Milton Shapp, Penn­sylvania kormányzója és más előkelőségek üdvözölték. pasztalatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két test­vérpárt közötti együttműködés­ről. A találkozón részt vett Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. + DACCA: Banglades észak­keleti részében, Sylhetben mintegy 260 négyzetkilométer­nyi területet öntött el az árvíz. Több mint 13 ezer embert ideiglenes táborba telepítettek át. Az ország többi részétől el­szigetelődött vidékekre helikop­terről dobtak le élelmet a la­kosság számára. + HONGKONG: Hongkong­ban a minden évben megren­dezésre kerülő szépségverse­nyen kiosztották a világ leg­szebb fényképarcú nőjének és a legszebb nemzeti viseletnek kijáró díjakat. A fényképező­gépek lencséi ezúttal miss Angliát, azaz Pauline Davies őzszemű manchesteri fotomo- deílt részesítették előnyben. ♦ MADRID: Adolfo Suarez, Spanyolország új miniszterel­nöke kedd esti tízperces tele­víziós beszédében ígéretet tett arra, hogy a Franco tábornok halála után kezdeményezett „reformokat" tovább folytatják, s a folyamatot „a korunk által megkövetelt realizmussal" meg­gyorsítják. (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak részvevői­nek, a házigazda NDK kormá­nyának és a küldöttségeknek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözle­tét. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy az ülésszak mun­kája eredményes lesz, a ta­nácskozás tovább erősíti a KGST-országok gazdasági együttműködését, és újabb területeken viszi előre a szocia­lista gazdasági integráció ügyét. Kiemelte, hogy az ülés­szak határozattervezete reáli­san irányozza elő azokat az időszerű feladatokat, amelyek­nek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági integrá­ció további kibontakozását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös érdekeket. Be­szédét így folytatta: — A KGST 30. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, ami­kor országainkban sikeresen befejeződött az 1971—1975. évi népgazdasági tervekben ki­tűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyalták és meghatároz­ták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági ter­vek fő irányvonalát. Helyes üt — Eredményeink —, ame­lyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítése — világosan bi­zonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésé­nek fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbíz­ható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordiná­lását. A népgazdasági tervek koordinálása, a sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyezte­tett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biz­tosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket méginkább a termelés hatékonyságának nö­velésére, a tudományos-műsza­ki haladás meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fon­tos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — megál­lapodások, amelyeket az érde­kelt tagállamok — köztük ha­zánk is — a Szovjetunióval kö­töttek a nyersanyag- és ener­giaforrások feltárásának gyor­sítására, a közös érdekeket szol­gáló termelőkapacitások bőví­tésére. Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gaz­dasági együttműködésünk el­mélyítésének, a szocialista gaz­dasági integráció kibontakozta­tásának alapja és legfőbb biz­tosítéka a népgazdasági terve­zésben megvalósuló együttmű­ködés, ezért szüntelenül növel­nünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tették a gaz­daságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseinek számba­vételét; a hosszútávú prognó­zisok készítését; a sokoldalú integrációs intézkedések egyez­tetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes ipar­ágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgaz­daság irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicseré­lését; megkezdtük a hosszú­távú célprogramok együttes ki­dolgozását. Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben voló teljesí­tése fontosságáról, majd így folytatta: — Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végre­hajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formá­ban meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. — Az 1980. utáni feladatok­ra való felkészülésben kulcs- fontossága van a hosszútávú célprogramok elhatározott ütemben való kidolgozásának. A magunk részéről ebben lát­juk az egyik legfontosabb biz­tosítékát annak, hogy a fejlő­dést megalapozó fő termékek­ben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szük­ségleteink kielégítését. Célratörő együtt­működést — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások ki­alakítását, amelyek kölcsönö­sen figyelembe veszik mind az exportőr, mind pedig az im­portőr országok érdekeit. A nyersanyagforrások bővítése érdekében továbbra is szorgal­mazzuk, hogy tegyük összehan- goltabbá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttműködésünket. Ügy vé­lem, e téren a KGST szerveitől is több kezdeményezést kell igényelnünk. — Ez alkalommal is szeret­nék hangot adni annak a vé­leményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk meg­különböztetett figyelmet érde­mel a mezőgazdasági és élel­miszeripari célprogram kidol­gozása. Úgy gondoljuk, közös­ségünk országainak megvannak az adottságai és képességei ahhoz, hogy kedvező feltétele­ket teremtsünk a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely biztosíthatja a KGST tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználá­sához azonban meg kell gyor­sítanunk a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér ki­építését. A tudományos kuta­tás, a korszerű gépek, beren­dezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédősze­rek tömeges előállítása, továb­bá a feldolgozás, a csomago­lás és a szállítás gazdaságos színvonalra emelése hatalmas méretű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és fel­adat. amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudomá­nyos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget bizto­sító gazdasági ösztönzőrend­szer kialakítását. fi gépipar szerepe A Minisztertanács elnöke ez­után szólt arról, hogy orszá­gaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indo­koltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irá­nyuljon. Lázár György így folytatta felszólalását: — A szocialista gazdasági integráció kibontakozása tör­vényszerűen együtt jár orszá­gaink közlekedési kapcsolatai­nak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy a KGST tör­ténetében először — hosszú­távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fej­lesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk meg­alapozni. Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST tagállamok közlekedésé­ben, különösen a nemzetközi szállításokon a termelés folya­matosságát és a tervszerűség érvényre juttatását zavaró ne­hézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzések­ből ismerjük, hogy az egymás közötti áruszállítások volumene 1976-1980. között legkevesebb 25-26 százalékkal, 1990-ig pe­dig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás iránti igény is. — Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megol­dása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire. A tervezési együtt­működés állandó tökéletesíté­se mellett tovább kell fejleszte­nünk a KGST valutáris-pénz- ügyi rendszerét is. Ezen a té­ren sem nélkülözhetjük a ta­pasztalatok rendszeres elemzé­sét, azt, hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre növekvő követelményekhez, és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást, valamint a kellő rugalmasságot. Válto­zatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfe­lelően további erőfeszítéseket tegyünk a transzferábilis rubel szerepének növelésére, A ma­gunk elé tűzött célok azt is megkövetelik, hogy tovább fej­lesszük együttműködésünk szer­vezetét, a KGST-t. Az új. bo­nyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket, gyorsítani szükséges az ügyintézést, és javítani kell a döntési rend­szert. Beszéde befejező részében Lázár György az európai hely­zetet értékelve hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes meg­valósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, um rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hoz­zájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tar­tott tanácskozása. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott do­kumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti. A közösség ügyéért — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kor­mányát tevékenységében min­denkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában va­gyunk, hogy munkánkkal nem­csak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kor­mányunk, egész népünk nevé­ben biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellem­ben munkálkodunk országaink egységének és együttműködé­sének erősítésén, a mostani ta­nácskozásunkon közös egyet­értésben kitűzött feladatok ma­radéktalan megvalósításán. A tanácskozás ma folytatja munkáját. i II ■ II,—»fl« J±£Z ' 1.' Z'-----------­3 . Az ül MOSKVICff A szocialista országok újság­írói részére a szovjet újságírók szövetsége olyan látogatási programot állított össze, mely lehetőséget adott arra, hogy némi képet kapjanak azokról az erőfeszítésekről, melyek kü­lönösen az SZKP XXV. kong­resszusa után bontakoztak ki: korszerűbben, hatékonyabban termelni, növelni a munka ter­melékenységét, szervezettségét. Első utunk a Lenin Komszo- mol nevét viselő moszkvai autó­gyárba vezetett. Termékei jól ismertek hazánkban is, itt gyártják a Moszkvics személy- gépkocsikat. Mielőtt elindultunk volna a gyár szerelőcsarnokába, egy tanácsteremben a pártbizottság titkára, Zsitkov elvtárs tájékoz­tatott bennünket. Mint ilyenkor szokás, először rövid áttekintést hallottunk a gyár történetéről. Ez évben 46. évét érte el a gyár. Először tehergépkocsikat gyár­tottak, majd a harmincas évek­ben kerültek ki az első személy- gépkocsik. Az igazi fejlődésük a második világháború befeje­zése után kezdődött meg, 1947- től kezdték gyártani a Moszk­vics személygépkocsik különbö­ző típusait. 1968-ban vette fel a gyár a Lenin Komszomol nevet. — A személygépkocsik iránti minőségi követelmények világ­szerte, igy nálunk is állandóan növekednek — hangsúlyozta Zsitkov elvtárs. — Ez indokolja, hogy a fejlesztésre törekedjünk, korszerűbb, az új követelmé­nyeknek megfelelő típusokkal jelentkezzünk a piacon. Az SZKP XXV. kongresszusa tiszte­letére gyárunk tervező kollek­tívája egy új típusú személy­gépkocsi gyártásának terveit dolgozta ki. Természetesen egy régi típusról átállni egy újra nem könnyű feladat. Hiszen gyárunkban 25 ezer munkás feladatait kell meghatározni, átszervezni. Ezért úgy döntöt­tünk, hogy az új típusra való teljes átállást a jelenlegi öt­éves terv befejezéséig hajtjuk végre. Addig átmeneti típust gyártunk, mely már sokban kü­lönbözik a régitől, attól szebb, korszerűbb, sokban közelíti a tervezett újat. Ebből az átme­neti típusból jelenleg évente 178 ezret gyártunk, jövőre el­érjük a 200 ezret. A nálunk gyártott személygépkocsik 60 százalékát exportáljuk. A tájékoztató után nemigen volt kérdés, mindenki inkább a gyártási folyamatra, az új személygépkocsira volt kíván­csi, melyből néhányat már lát­tunk futni Moszkva utcáin. A szerelőcsarnok a gyár második szintjén helyezkedik el. Ezt az­zal magyarázták, hogy az épü­let alatti talaj süllyedt, ezért helyezték magasabbra a gépe­ket, a berendezéseket. Hatal­mas, 224 ezer négyzetméter csarnok fogadott bennünket, melyben megállás nélkül ha­ladt egy láncszerű, 35 kilomé­ter hosszú futószalag. A szalag elején a présgépek álltak, me­lyeken a karosszéria különböző elemei készültek, indultak út­jukra. Ahogyan haladtunk a szalag mentén, úgy bontako­zott ki előttünk a készülő gép­kocsi. Az embernek a látottak alapján a híres francia karika- turista „Ember teremtése” cí­mű sorozata jutott eszébe. Aho­gyan ott tréfásan látható, amint egymáshoz kerülnek a „megtervezett ember” csont­jai, majd arra a hús, a szőrzet — ugyanígy kerültek itt egy­másra, illetve egymás mellé a karosszéria egyes elemei, gyors ponthegesztéssel rögzítve és alig hagytunk el néhány mun­kahelyet, — amelyek mellett egyébként igen kevés munkás dolgozik —, már a szalagon összeszerelt karosszériákat lát­tuk, melyek a festő és a szá­rító fülkék felé haladtak. Ezek­ből azután a különböző színű karosszériák kerültek ki, melyek­be beszerelték a motorokat, az üléseket, a szerelvényfalakat, a világítótesteket, felkerülnek a kerekek és a szalag végéről már a kész autó gurult le. Miben különbözik ez az át­meneti típus a régitől? Szebb a karosszéria vonalvezetése, elsősorban hátul modernebb formájú a régitől. ízlésesebbek a világítótestek, az első fény­szórók elé sártörlőket szereltek. Szebb a kocsi belső kiképzése is, kényelmes, állítható, besze­relt fejtámasztóval rendelkező ülései vannak. Jobb a szellőz­tetése, mely egy hátsó légkon­dicionáló berendezéssel bővült. Továbbfejlesztették a fékek megbízhatóságát is, gondos­kodtak arról, hogy az eltávozó gázok kevésbé szennyezzék a levegőt. Az átmeneti típus két­féle szériából áll: az úgyneve­zett 21—40-es 75 lóerős és 1500 köbcentiméteres motorja van, míg a 21—38-as 50 lóerős és 1300 köbcentiméteres mo­torral rendelkezik. Egy üzemkész új kocsit az utcán tekintettünk meg. Biztat­tak, próbáljuk ki. Német újság­író kollégánk beült, rutinosan tett vele egy kört, majd elisme­rően nyilatkozott. A gépkocsi csomagtartójá­nak felső részén már új felirat olvasható: MOSKVICH 1500. Mitzki Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents