Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-08 187. szám

6 Dunántúlt napló 1976. július 8., csütörtök Válaszok a rejtvény- történetre Igen nagy érdeklődéssel ol­vastam munkatársaimmal együtt a június 17-i számban közölt „A rejtvények történetéből" cí­mű cikkünket. Meg is fejtettük a rejtvényeket két kivétellel. Az 5. számú rejtvényben két sora megfejtésben közölt, „A szem" fogalommal, ellentétes. „És a legnagyobb óceán is, Neki egy kis, rövidke út." A fenti idézet alapján a helyes megfejtés, a képzelet lenne. Az 1. számú rejtvényben a megoldást munkatársaimnak azzal segítettem, hogy két sor­ral kiegészítettem a sírfelira­tot: .. Ezután még négy évig gyászolta a szegény atya S esze megbomolván, a szerencsétlen apa Még négy évet várt az enyhet hozó szóra. Old meg a rejtvényt s mondd mennyi a kora." Véleményem szerint Metrodo- rosz is így írhatta, mert szám- tanilag csak így oldható meg a feladvány. Szathmáry Elemér gépészmérnök Ugyanezzel a rejtvénnyel kapcsolatban Pitz Andrásnak a véleménye: — Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy az ilyen jel­legű cikkek akkor teljesérté- kűek, ha a „logikus gondolko­zásra" késztető rejtvény közölt megoldása helyes! Az 1-es rejt­vény megoldása ugyanis ha­mis, az életkor nem 84 év, ha- 1 nem 65“ év! A helyes ered­mény az alábbi egyismeretle- nes egyenletből egyszerűen szá­molható: 6+íi+r+5)X2+4=x ahol „X” a keresett életkor. Ugyanis, ha a gyermek az ap­ja életkorának felét élte, akkor ebben az időpontban az apa életkora a gyermeke születése­kor megért korának kétszerese, ha ehhez hozzáadjuk a 4 éves gyászidőt, megkapjuk az élet­kort. » MŰEMLÉK — VASBÓL” Mint régi pécsi, visszaemlék- szem arra az időre, amikor egy alacsony, hajlotthátú kis bácsi hosszú rúddal a vállán megje­lent az utcánk sarkán (ma Aradi vértanúk útja), és meg­gyújtotta a gázlámpát, majd reggel ezzel a rúddal eloltotta. A fenti emlék jutott az eszembe, amikor a „Műemlék — vasból" című cikket olvas­tam. A cikk hatására vettem vállamra a fényképezőgépet és elindultam gázlámpakarokat keresni. A székesegyházhoz ve­zető alagút keleti oldalán, a János u. 13. sz. házon, a Kos­suth Lajos utcában, az István téren, a György u. 10. sz. há­zon találtam, melyekről képe­ket készítettem. A felsorolt gáz- lámpatartók használható álla­potban vannak és ezért csat­lakozom a cikk írójához, hogy mentsük meg. A most kibonta­kozó várfalakat és annak kör­nyékét hangulatossá tenné az ilyen lámpakarokra felszerelt villany-világítás. A felső test elkészítését akár társadalmi úton, az „Egy napot Pécsért" mozgalomban, a vállalatok szo­cialista brigádjai is elvállal­nák. A Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat egyik ismeretlen brigádja, 20 lámpakart szerelt le a helytörténeti múzeum ré­szére. Hiányosságnak tartom, hogy ennek a brigádnak és tagjainak a neve nem került a sajtó hasábjaira, pedig meg­érdemelnék. Ez serkentené a többi brigád ilyenszerű fel­ajánlását, amely sok szép ered­ményt hozna városunknak. Örömmel, s egyben szomo­rúan olvastam a „Műemlék — modellek „birodalmában" című cikket is. örömmel azért, hogy vannak még pécsiek, akikről nem is tudjuk, hogy a városuk szeretetéért mennyi szabad időt áldoznak fel díjtalanul, hogy munkájukkal a múltat vissza tudják idézni. Szomorú­an azért, hogy az öregek las­san kihalnak és magukkal vi­szik a város történetének egy részét. Sajnos, nincs egy he­lyiség, ahol összejöhetnének, hetenként vagy havonként tud­nának találkozni a fiatalokkal. Ennek a klubnak „Pécsi Bará­tok Köre" lehetne a neve. És ehhez a helytörténeti múzeum­tól is kaphatnának támogatást. A helytörténeti múzeum kérdé­sét jó lenne, ha az illetékesek, a — többi múzeumhoz hason­lóan — minél előbb megolda­nák, Ha a múzeum meglenne, nem' kellene Fetter Antalnak széttárni a karját, mondván: „az egyezkedésig rrem jutot­tunk el . .." „Határozott tetteket a porszemek ellen!” Minket, bányászokat úgy tá­jékoztatnak, hogy biztonság­ben dolgozhatunk, mert egész­ségünk védelme biztosított, hisz korszerű rendelőink vannak és lelkiismeretes orvosaink végzik vizsgálatainkat. Nem akarok idézni a Napló június 20-i cik­kéből, egy bizonyos, annak el­lenére, hogy „a mecseki szén­medence a szilikózus meleg­ágya". ennek a foglalkozási betegségnek a vizsgálata és kártalanítása igen gazdátlanul iolyik. Ennek a vizsgálatnak — több bányász társammal együtt — április 14-én a Tüdőszanató­riumban, majd a lapban lát­ható légzésfunkció-vizsgálat, a Szigeti úton lévő Dózsa épü­letben folyt le. (Az utóbbi vizs­gálat olyan, hogy három mű­szakra való energiát kivesz az emberből.) Június 10-én dél­előtt a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben voltam felül­vizsgálaton. Három személy volt jelen. A főorvosnő felszólí­tott, hogy mondjam el röviden a panaszaimat. Ezek sorolása közben fel sem nézett, csak annyit diktált a gépirónőnek, hogy kártalanítás nem lesz. Ez­után elkezdte a felülvizsgála­tom, mivel én is beadtam a kárigényemet szilikózisra. Meg­hallgatta a szív- és tüdőhan­gokat, a két lábamat hajto­gatta, a térdem veregette, számba világított, a derekamat hajtogatta felső testemnél fog­va. Mivel derekam igen érzé­keny, — hisz elég sokat dol­goztam alacsony munkahelyen, ahol csak görnyedve lehetett fejteni — elkiáltottam magam a fájdalomtól. A válasz igen meglepően és világosan hang­zott: tornásszon többet, fel­öltözhet, elmehet. (Azt már nem kérdezte meg, hogy mitől fáj a derekam I) Lehet, hogy az én vagy a mi kartonciinkat is ki­emelik a nyilvántartásból és ta­lonba teszik?! Nagy Sándor Frankel Leó u. 14. Szerkesztői üzenetek N. M. Mohács: A tsz-tagsága is beszámít a nyugdíj idejébe, ha — a tagokra vonatkozó rendelkezés szerint, — az idén betölti a 64. évét és utána kéri nyugdíjazását. T. János Komló: A levelében le­írtak szerint rokkantsági nyugdíja előreláthatólag a jövedelmének 68 százaléka lesz. K. Árpád Pécs: A munkakönyvét legkésőbb a munkaviszony megszű­nésekor kell kiadni a vállalatnak. Ha pedig a munka végzése alól ko­rábban felmentik, akkor az utolsó munkában töltött napon. Kovács Péter Szigetvár: A haszná­latbavételi engedélyt ciz építtetőnek az építési munka befejezésétől szá­mított 15 napon belül kell írásban kérni az elsőfokú építésügyi ható­ságtól. Nagy I. Pécs: Nem szűnik meg a lakásbérleti jogviszonya, ha két hó­napi szabadságvesztésre ítélték. Pórul járt potyautasok Sokszor bosszankodunk, ha a sok tolongó utas között meg­pillantjuk az ellenőrt, aki a jegyek, bérletek felmutatására szólít fel bennünket. A becsü­letes bérlet- és jegytulajdono­sok el sem tudják képzelni, hogy vannak olyan utasok, akik nyugodtan utazgatnak jegy nélkül. Igaz, drága a bün­tetés, éppen egy hónapi bérlet árával megegyezik. így utazott két fiatalember, akik a 39-es járaton elbliccel­ték a jegyváltást, gondolván, az ellenőr úgysem jön vasár­nap. Pedig volt pénzük, mert a büntetést és o két jegy árát helyben fizették. Idézem a megjegyzésüket: „Hülyeség volt". Hát nem aranyosak? Az érdekesség kedvéért még meg kell írnom, hogy a tör­téntek után megváltozott az utasok véleménye és most már nem az ellenőrre, hanem a két mosolygó fiatalemberre néztek mérgesen, megvetően. Forrai István Szemét a kirakatban A Rákóczi út 48. számú ház melletti járdán elhaladva, a külsejében elrettentő, bontásra ítélt ház kirakatát tele szemét­tel, hulladékkal, több mint két éve láttam először, s ma is­mét, Gondolom, a ház ma már senkié, a csákányos bontók is csak azért nem tüntették el eddig, mert egy fodrászüzlet árválkodik még az egyik végé­ben, de városérdekből valamit sürgősen tenni kellene. A vá­ros egyetlen főútvonalán na­ponta sok ezer jármű, igen sok gyalogos, külföldiek is mennek el az éppenséggel nem épüle­ELEINK NYOMÁBAN apiunk egy levelet, Új- mecsekaljáról írták, a Pollack Mihály utcából. Na­pokig nézegettem a szép, akkurátuson megírt sorokat, úgy éreztem, hogy a levél­írónak feltétlenül igaza van, két perc múlva pedig úgy éreztem, hogy egyáltalán nincs igaza. És most is így vagyok vele. Szó nélkül azon­ban semmiképpen sem ha­gyom. Az egész levelet nem idé­zem, de innen-onnan néhány sorát feltétlenül. „Szeretem a gyerekeket"' írja levelezőnk, „és nem vagyok mániákus gye­reküldöző. A kicsik aranyosak, nincs velük semmi probléma, eljátszanak ezen a kis játszó­téren, ami a ház előtt v.an. Nem nagy az egész, három kis homokozó és három döcö­gőhinta van rajta. Körös-körül szépen parkosítva, frissen fű­maggal beszórva, díszcserjék­kel beültetve. És itt jön, amiért kénytelen vagyok Írni önöknek. Rengeteg pénzt fordítanak év­ről évre arra, hogy környeze­tünk szép legyen. De, sajnos feleslegesen, ha nem teszünk ellene valamit sürgősen. A 13, 14, 15 éves kamaszoknak ked­velt szórakozásai közé tartozik a fiatal díszcserjék közötti lut- ballozás, biciklizés, ugrálás és általában ott érzik magukat jól, ahol valamit tönkre lehet tenni." Szándékos-e a parkrongálás? Soha nem burjánzott ben­nem túl az optimizmus, ezzel azonban nem tudok egyetérte­ni. Egyszerűen nem hiszem, el, hogy egy tizenéves kamasznak a rombolás legyen az egyetlen szórakozása! Zord szülőm an­nak idején azzal riogatott, hogy pálinkás kenyeret ad ennem, hogy kicsike maradjak. Levél­írónk vajon belekalkulálja-e mindebbe, hogy a kicsi gyere­kek megnőnek, a kamaszok if- jakká serdülnek, oz ifjak fel­nőtté, később időssé válnak? A levélíró szándéka kétség­telenül jó, és maradéktalanul egyet is értek. Való igaz, hogy a szép környezet kellemes éle­tet, nyugodtabb otthonlétet eredményez. De - hányszor tettük már szóvá! — gondol­nak-e a kamaszokra, akiknek, uram bocsá, futballozniok, ug- rálniok, biciklizniük kell, mert ez hozzá tartozik egészséges fejlődésükhöz? Épülnek-e fut- ballpályák, biciklipályák - ahol nem fenyegeti szertelenségüket a közúti halál — és ugrándozó helyek? Vagy nap mint nap menjenek lel a Remeterétre? Aztán még egy gondom van. Kaptam én már fényképet, amelyen az István téri bokrok, járdaszegélyek vannak tönkre­zúzva, széttúrva. Azt a közmű­építők csinálták. Szólt vajon ér­te valaki? Egyszer velem esett meg, hogy egy sódert szállító ZIL-esre rászóltam, hogy okvet­len a rózsák között szükséges-e hátratolatnia, miért nem tud vigyázni? A velem született ud­variasság tiltja, hogy idézzem, milyen választ kaptam a gép­kocsivezetőtől. Rá kellett jönnöm, hogy a felnőttek sem vigyáznak efajta értékeinkre. Építkezünk — és, hogy az építkezés feltételeit megteremtsük, kivágjuk a fá­kat, ráhajtunk a rózsákra, szét­tárjuk a füvet. Aztán drága pénzen parkosítunk, kitesszük a tiltó táblákat és szidjuk a ka­maszokat, ha ráugrálnak a fű­re. A minta adott, ám a ka­maszok előtt — hogyan köve­teljük meg tőlük, hogy vigyáz­zanak a díszcserjékre, ha a felnőttek másképpen játsza­nak? Ne gondolják, hogy mániá­kus díszcserje- és fűgyűlölő vagyok. Magam is kedvelem a szép környezetet, és mérgelő­dök, ha oktalan pusztítását látom. De a levélben említett zsörtölődésen — és hadd ne le­gyek rosszindulatú feltételező — jószándékú zsörtölődésen túl észre kéne venni valamit. Azt, hogy gyerekeinket olyan rend­szabályok, tiltó táblák és kor­látok veszik körül, amelyekben már' veszélyeztetve van a fej­lődésük. Nyilvánvaló, hogy a tiltásokra, örökös nemszaba­dokra reagálnak, s ne csodál­kozzunk, hogy időnként ők is ingerültek. Nekik nem szabad? Mert, ha lenne a kamaszok­nak helyük, ha nem kénysze­rülnének a díszcserjék közé, aligha kellene rájuk szólni, hogy vigyázzanak. Vagy, ha mégis, hát elegendő volna egy­szer. Szent meggyőződésem, hoqy a gyerek nem . születik rombolásra, rossznak. Hanem olyan lesz, amilyenné a többi ember teszi. Rendes szülők gye­rekeiről tesz a levél említést, rendes szülőnek pedig bizto­san csak akkor rendes a qye- reke, ha nyugodtan ücsörög egy pádon és szótfogad. Jobb, ha egy kicsit elnézőbbek va­gyunk, ne keserítsük meg ti­zenéves életüket jobban, mint kellene. Kompromisszumot köt­ni - ebben az esetben nem lehet. Kampis Péter tes lánványú ház mellett, nem beszélve annak tűzveszélyessé­géről, mert a törött kirakaton keresztül könnyen felgyújthat­ják azt. A lebontás után az üres terület ideiglenesen talán parkolóhelyül is szolgálhatna. Sz. L. Szereltessenek fel pernyeleválasztót A Pécsi Közúti Építő Vállalat kezelésében lévő Kénes úti asz­faltkeverő-telepen nagy meny- nyiségű füst és por keletkezik, ami ellepi házainkat, kertjein­ket. Nem tudjuk emiatt laká­sainkat szellőztetni, kiszáradnak a gyümölcsfák, károsítja vete- ményeinket, s egész évi mun­kánk kárbavész. Kérjük az illetékeseket, tele­pítsék alkalmasabb helyre az üzemet vagy szereltessenek fel pernyeleválasztó berendezést. November 7. utca lakói: Óbert János + 53 aláírás Jogi tanácsadó K. I., T. R., H. I. és még mások is kérdezik, hogy az iskolai tanulmányok idejét a gyermekgondozási segélyre jogosító időbe be lehet-e számítani és mikor? Igen! A beszámításra lehetőség van. A 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1 § (3.) bekezdése értel­mében gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskoja nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezé­sét követően 90 napon belül mun­kaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozik és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ez esetben nem kell meglenni o szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül ..a 12 hónapi munkavi­szonynak. Ugyanis az iskolai tanul­mányokat jogszerző időnek ismeri el a jogszabály. Feltétel azonban az, hogy a ta­nulmányok után a 90 napon belüli munkába állás megtörténjék. Ennek hiányában már nincs lehetőség az időkedvezményre. A gyermekgondozási segélyre vo­natkozó jogszabályi rendelkezésnek az a célja, hogy az a dolgozó nő is részesülhessen a segélyben, aki az általános iskola, középiskola, felsőfokú tanintézet nappali tagoza­tán végzett tanulmányait befejezte és munkába áll. A tanulmányok befejezése alatt azt kell érteni, hoqy a dolgozó nő az általános iskola Vili. osztályát el­végezte, középiskolai viszonylatban az utolsó tanulmányi évet elvégez­te vagy érettségi bizonyítványt szer­zett, felsőfokú tanintézetek esetében is az utolsó tanulmányi évet elvé­gezte vagy oklevelet szerzett és ezt követően 9 0 napon belül munká­ba állt. A középiskolai, felsőfokú taninté­zeti tanulmányoknál nem szükséges az érettségi, illetve a diploma meg­szerzése, elég az utolsó év elvégzé­se. A most ismertetett kedvezményes idő beszámítása nem alkalmazható azokra a dolgozó nőkre, akik iskolai tanulmányaikat nem fejezték be. félbeszakították, például: kimaradt az általános iskola Vili. osztályá­ból félévben vagy a gimnáziumból a III. év után, vagy az ipari ta­nulóidőt megszakította a II. év után, vaqy III. év közben stb. Az a dolgozó nő, aki például le­érettségizett és főiskolára ment, de a második év után kimaradt, nem jogosult a tanulmányi idő beszámí­tására annak ellenére, hogy érett­ségit szerzett. Takács l-né gyermeke gon­dozása miatt fizetésnélküli szabadságot szeretne igény­be venni. Kérdése: jár-e erre az időre is szabadság? A 6/1967. (X. 8.) MŰM sz. rende­let 13. § (4.) bekezdése értelmében a dolgozót a munkaviszony szüne­teltetésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadsáq: a) keresőképtelenséget okozó be­tegség időtartamára, b) a szülési szabadság tartamá­ra. c) a tíz éven aluli gyermek gon­dozása vagy ápolása miatt munká­ban nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre iár-e táppénz, illetőleg qyermekgondozási segély. d) a harminc napot meg nem haladó fizetésinél kuli szabadság tar­tamára, e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre jogszabály át­lagkereset fizetését írja elő. Amint a részletes felsorolásból megállapítható, legfeljebb egy évre jár szabadság! B. Z. augusztusban tölti be 16. életévét. Kérdése: az idei évre mennyi pótszabad­ságra jogosult? Az Mt. V. 50. § (1.) bekezdése értelmében 12 munkanap pótszabad­ság jár a fiatalkorú részére még abban az évben is, amikor a tizen­hatodik életévét betölti. Olvasónkat az idén még megilleti a 12 nap pótsza­badság, ha egész évben fennáll a munkaviszonya. Megnyílt! Megnyílt! Megnyílt! Siklóson, A FELSZABADULÁS U. 17. SZ. ALATT AZ Olcsó áruk boltja! DIVATÁRUK, KÖTÖTTÁRUK, ( t«4 KM MÉTERÁRUK, KONFEKCIÓARUK! KÉNYELMES VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG! UDVARIAS KISZOLGÁLÁS I lllf i M'íTTl rí- f r:TT< : ; W 1 ; íYss PTPf Hi 1 Ili 5 ‘í -X; •w< » v f*\ ? ás í { : X': * <?» ’• j > • . i : > J • < s : $ : í ^

Next

/
Thumbnails
Contents