Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-07 186. szám

2 Dunántúli napló 1976. július 7., szerda Új állásfoglalás Tartási, életjáradéki es öröklési rr szerzo­dések A tanácsi ügyintézés egysze­rűsítését célozza a Tanácsi Hi­vatal új elvi állásfoglalása, amely most jelent meg a Ta­nácsok közlönyében, s a tar­tási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásával és ellenőrzésével kapcsolatos ha­tósági feladatokról szól. Az állásfoglalás egyértel­műen meghatározza, hogy mi­lyen körülmények és feltételek alapján minősül a szerződés tartási, életjáradéki és öröklé­si szerződésnek. Kimondja: a tartási szerződésben az eltartó vállalja azt, hogy a másik fe­let saját háztartásában tartja el meafelelően. Az életjáradéki szerződésben az eltartó azt vállalja, hoqy a másik félnek rendszeres időszakonként meg­határozott pénzösszeget vagy termékmennyiséget szolgáltat. Tehát a tartási és az életjára­déki szerződés között a különb­ség, hogy az utóbbi esetben az eltartó nem köteles a másik féllel a saját háztartásában együtt élni, továbbá, hogy az életjáradéki szerződés nem ad jogot a lakásbérleti jogviszony folytatására, még együttélés esetén sem. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a másik felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A különbség az öröklési szerződés és a tartási (életjá­radéki) szerződés között az, hogy az örökhagyó a tartás el­lenértékét nem a szerződés megkötésekor (előre) ruházza át az eltartóra, hanem az el­tartó (szerződéses örökös) az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó halálakor szerzi meg, éspedig öröklés jogcímén. Az állásfoglalás részletesen foglalkozik a szerződések alaki előírásaival, a szerződések jó­váhagyásának tartalmi és alaki követelményeivel, továbbá a szerződések teljesítésének el­lenőrzésével. Az új állásfogla­lás megjelenésével egyidejűleg a tartási, életjáradéki és örök­lési szerződésekről korábban ki­adott egyes rendelkezések ha­tályukat vesztik. Kévé« a köztéri műalkotás Pécsi szobrok Szükség lenne körültekintő felmérésre Somogyi József alkotása a Bar- bakán tövében: Janus Panno­nius. Vajon a Siklósi városrész most készülő tervei kapcsán gondoltak-e képzőművészeti al­kotások - szobrok és más tér­plasztikák - elhelyezésére. Ha szobrokról kerül szó Pécsett, mindannyiszor elhangzik az is — vádként, orvosolhatatlan gondként —, hogy az új lakó­területeken nincs hely szobrok­nak. Valóban, ha körülnézünk Pécs új városrészeiben, feltűnik, hogy hiányoznak azok a jól megkomponált terek, teresedé­sek, amelyek szobor után kiál­tanak. Pécsett mintegy 100-110 köz­téri szobor, dombormű és más térplasztika található. A szám azért bizonytalan, mert a Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályán régi adósságként most készülő kataszter még koránt­sem teljes. Körültekintő, igé­nyes felmérés adhatna csak hi­teles választ a kérdésre, ami aligha lehet közömbös, hiszen e szobrokat és , .rnyezetüket gondozni kell és egyebek kö­zött ez sem megoldott dolog. Gondot jelent például, hogy a helyi tanácsrendelet ellenére sincs kialakult rendje a köztéri műalkotások elhelyezésének, így aztán esetenként egy-egy szo­bor nem a számára legmegfe­lelőbb helyre kerül. Probléma, hogy egy-két kivételtől elte­kintve a kortárs művészet leg­nevesebb alkotói nem szerepel­nek Pécsett a város kulturális jelentőségével összhangban. A pécsiek számára pedig különö­sen sérelmes lehet, hogy a helyben élő művészek csak el­vétve jutnak megbízáshoz. A legfontosabb teendő: gya­rapítani a színvonalas köztéri műalkotások számát. Városké­pet gazdagító, újabb szobrok­ra volna Pécsnek is szüksége. Az előttünk álló öt esztendő­ben azonban erre kevés a le­hetőség. Megváltozott a műalkotások létesítésének finanszírozási rendszere, nagyobb részt kell vállalni a költségekből a helyi szerveknek. A pécsi Városi Ta­nács azonban az új ötéves terv kidolgozásánál ezt nem vette figyelembe, s a pillanatnyi hely­zet szerint új alkotások akkor létesíthetők, ha azok valami­lyen módon beilleszthetők egy- egy beruházás költségvetésébe. E nem kis nehézség ellenére is készült vázlatterv arra, hogy a következő években a város mely részén indokolt és célsze­rű szobrot, térplasztikát elhe­lyezni, s még arra is gondol­tak, hogy helyi művészek is kapjanak meqbízóst egy-egy alkotásra. Szobrot kap Pécsett Ady Endre — Melocco Miklós munkájaként —, Kodály Zoltán — Varqa Imre alkotása lesz —, valószínűleq a Tettyén helyezik el Victor Vasarely Pécs számá­ra tervezett színes térplasztiká­ját, s szó van arról, hogy szob­rot állítsanak Csontváry Koszt­ka Tivadarnak is. A magunk részéről mindeh­hez még annyit, hogy a DN ha­sábjain néhány éve felvetet­tük: nem lehetne-e a megújú- ló Balokány-ligetet különleges szoborparkká formálni? Még nem késő! Mint ahogy azt sem lenne késő eldönteni, hoqy az alakuló vársétány nem lehet­ne olyan szoborsétány, ahol Pécs régebbi és közeli múltja jeles egyéniségeinek mellszob­rát el lehetne helyezni. A pécsi emlékművek és köz­téri szobrok helyzetéről tárgyalt minap a pécsi Városi Pártbi­zottság agitációs és propagan­da bizottsága. Ajánlotta, hogy a városi művelődésügyi osztály a Janus Pannonius Múzeummal közösen gondoskodjon a pécsi szobrokat ismertető katalógus kiadásáról. Állást foglalt ab­ban is, hogy a művészeti szö­vetségek vezetőit, a tervezőket és más illetékes szakembereket összehívják megtárgyalni Pécs köztéri műalkotásainak jövőjét. H. I. Az OVH felhívása az ivóvíz és a mezőgazdasági öntőzökapacitás kihasználására Az Országos Vízügyi Hivatal felhívással fordul az ország la­kosságához, az ipari és mező- gazdasági üzemekhez, a társa­dalom szervezett erőihez, hogy fogjanak össze az aszályveszély csökkentése, elhárítása érdeké­ben. — Európa számos országá­ban — hangzik a felhívás — je­lentős károkat okoz a rendkí­vüli szárazság. Hazánkban sem volt már hetek óta számottevő csapadék. Folyóink vízhozama is jóval kevesebb a szokottnál, és a szükségesnél. A megnöve­kedett vízigény kielégítéséért minden vímű megfeszített erő­vel dolgozik. A pécsiek kedvelt szökőkutas szobrának bronz galambjai az István tér sarkánál. Negyvenkét éy a katedrán Kövesi Béla tanár Csütörtökön megjelent az utolsó iskolci évzárón: arcán, mozdulatain most sem látszott semmi szokatlan. Szemben állt tanítványaival az iskolai torna­teremben, s azok nem tudhat­ták, hogy a tanár úr gondo­latai elkalandoznak, hogy le­peregnek előtte évnyitók, év­zárók, képesítő vizsgák, ban­kettek és érettségi találkozók. Negyvenkét esztendő arcokba, mozdulatokba merevedett em­lékei. Kövesi Béta igazgatóhelyet­tes talán az egyetlen pedagó­gus volt a Kereskedelmi Szak- középiskola tantestületében, akinek nem adtak gúny- vagy becenevet diákjai. Ami egyfajta elismerésnek és tekintélytiszte­letnek számít. A nebulók egy­szerűen csak bélabácsizták ... . Most, hogy egymással szem­ben ülünk az igazgatói irodá­ban, döbbenek rá: mennyire nem ismertük. Furcsa a sors. Másfél évtizede ő kérdezett, hívott a tóelánoz statisztikából, s most nekem kell, illik kérdez­ni ... Tulajdonképpen hat eszten­dővel ezelőtt nyugdíjba mehe­tett volna. De a minisztériumi előadó kérésére maradt, egé­szen a mostani évzáróig. — Kifelé áll a szekerem rúd- ja. Augusztus elsejétől megvá­lók az iskolától. Nem fárad­tam el ebben a munkában, holott az utóbbi időben elég sokat vállaltam magamra. Negyvenkét esztendőt töltött a tanári katedrán, s ebből negyvenegyet a Kereskedelmi Több mint ötezer óvodai hely van Pécsett és mintegy 6000 óvodást kellene elhe­lyezni. A Városi Pártbizottság fontos határozatot hozott az óvodai ellátottság teljesítésé­re — ötéves távlatban. En­nek 'első üteme (1976) a leg­sürgetőbb igényeket hivatott teljesíteni: három új óvoda fölépítésével — különös te­kintettel a kertvárosi helyzet (mintegy 400 új óvodai kére­lem) megoldására — s há­rom másik óvoda bővítésével. Az épülő óvodákat a hely­színen fölkerestük; a bővíté­sekről Csorba Tivadar, a Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoz­tatott bennünket: — Óvodai bővítésekre szá­míthatunk. Szabolcsfalun 30, a Kóczián Sándor utcában 50, a Karikás Frigyes utcai óvodában és a Kilián utcai óvodában 30—30 új óvodai férőhelyre számíthatunk ez év végéig. A tömeges gondokon Óvodai helyzetkép Csúszik a kertvárosi építkezés persze a felépülő új óvodák segíthetnek. Három építkezés közül kettő úgy tűnik, meg­valósul szeptemberig, az új 150 személyes kertvárosi óvo­da viszont sajnos várhatóan sokat fog csúszni. Ez az egyetlen, amelyik nem tel­jesül idejében a pártbizott­sági határozat ez évi üteme­zésének megvalósításában. — Közel 400 kérelem érke­zett az új Kertváros-lakótele­pi (Viktória úti) óvodához, ahol mindössze 18 hely van. Hogyan segít ezen a Városi Tanács művelődésügyi osztá­lya? — Kétszáztíz gyereket föl­vettünk a most épülő új óvo­dába. (A szülők itt vállalták, hogy várnak, amíg fölépül.) A Viktória útiban a rendkívüli helyzetre való tekintettel (a megengedett 120 százalék helyett) 136 százalékosra nö­veltük a befogadó létszám arányát. A többieknél pedig, ahol az új fölépültéig sem nélkülözhetik a szülők az óvodai elhelyezést, fölaján­lottuk: egy általuk kért óvo­dába elhelyezzük a kisgyere­keket. Ilyen módon a 400-ból kb. húsz azoknak a száma, akiket nem tudtunk elhelyez­ni. Mindez általában meg­nyugtató, a Kertvárosban, legalábbis, pillanatnyilag, jóllehet az említett húsz szü­lőnek aligha vigasz az álta­lános helyzet ideiglenes meg­oldása. Mindez persze nem lenne, ha eredeti elképzelé­sek szerint a legfontosabb intézmény, a kertvárosi új 150 személyes óvoda augusz­tus végéig fölépült volna. Itt viszont a kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalatnak mór az építkezés el­ső szakaszában alapvető problémái támadtak. (Folytatjuk) W. E. Szakközépiskolában. A pálya­kezdésre eképp emlékezik. — Ezerkilencszázharminc- négyben kerültem Pécsre, az akkori Felsőkereskedelmi Isko­lába. Nagy meglepetésemre földrajzot kellett tanítanom, holott abból nem volt képesí­tésem. így a könyvvitelt, a köz- gazdaságtant, a jogi ismere­tet, a kereskedelmi levelezési és a gyorsírást egy időre félre kellett tennem: hiába szerez­tem diplomát belőlük a Köz- gazdasági Egyetemen. Évtizedekkel később, 1965- ben mindez megismétlődött. A Közgazdasági Technikum Ke­reskedelmi Szakközépiskolává lett, s a kedvenc tárgyakból csa'k a statisztika maradt meg Kövesi Bélának. Zsörtölődött is amiatt, hogy Pécsett megszűnik a közgazdasági középkáderek képzése, hogy az oly sokolda­lúan képző intézmény egyik napról a másikra páifordulót csinál felsőbb utasításra, s a jövőben kereskedelmi eladókat képez. — Azok voltak a legszebb éveim, mikor a tanítványaim sorra nyerték az országos tan­tárgyi versenyeket, — kemény- táblás füzeteket vesz elő s azokat böngészi — könyvvitel­ből és statisztikából 1958 és 1970 között/ Egykori diákjaim közül sokan vezető beosztás­ban dolgoznak a pécsi, bara­nyai vállalatoknál. Kövesi Bélának nem csupán a Rét utcai iskola adott fel­adatokat. Az államosítás idő­szakában Siklóson, Mohácson és Villányban tanította a hall­gatókat a kettős könyvelésre, az index- és a nyereségszá­mításra a különböző tanfolya­mokon. — Azt hiszem, továbbra sem pihenhetek. De erre tulajdon­képpen nincs is szüksége egy egészséges embernek. Nagy gondot jelent a szaktanár-után­pótlás, az alacsony kezdőfize­tés miatt kevés a képzett pe­dagógus. Úgy gondolom,^ hogy a felnőttoktatásnál még szük- séq lesz rám. Búcsúzik. Az első emeleten tizenhat öregdiák várja. Az egyik negyvenöt évvel ezelőtt végzett osztály meghívásának tesz eleget. S. Gy. A nehézségek ellenére még jórészt zökkenőmentes a víz­szolgáltatás. További tartós csa­padékhiány esetén azonban számolnunk kell az aszály ká­ros és veszélyes hatásával, amelynek kialakulását felké­szülten kell fogadnunk: a tá­roló-kapacitások ió kihasználá­sával kell vizet tartalékolnunk. A még meglévő, de egyre csök­kenő természetes vízkészleteink­ből a vízügyi szolgálat ezt a tárolást csak akkor oldhatja meg, ha minden vízfogyasztó a legnagyobb gondossággal ügyel a víz takarékos felhasz­nálására. Felhívással és kéréssel for­dulunk tehát az orszáq minden lakójához, hogy munkahelyén, otthonában, munkaidőben és pihenése során ésszerűen, ta­karékosan bánjon nélkülözhe­tetlen természeti kincsünkkel — a vízzel! Minden csöpögő csap, minden hibás csőkötés, a hosz- szú percekre nyitva felejtett csapok, a megqondolatlan, pa­zarló vízhasználat következmé­nyeként vízkincsünk megy ve­szendőbe, pótolhatatlanul kár­ba vész a csatornákban. Felhívjuk a szocialista ipar- vállalatokat és szövetkezeteket, hoqy tegyenek gyors, hathatós intézkedéseket a víztakarékos­ságra, a vízpazarlás megaka­dályozására. a gondatlanság miatt elfolyó vizek megfogásá­ra. Lehetőségeikhez mérten kö­vessenek el mindent, hogy az üzemekből elfolyó használt, szennyezett vizek minél kevés­bé károsítsák a meglevő, szű­kös vízkészletek minőségét. Vizs­gálják felül a szennyvíztisztító berendezéseket és gondoskod­janak arról, hoqy minél jobb hatásfokkal működjenek. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, az állami gazdasá­gokat és a termelőszövetkeze­teket: az öntözhető területeken 'kövessenek el mindent, hoqy a szárazság kevesebb kárt tehes­sen a termésben. Használják ki mind teljesebben az öntözőka­pacitásokat, de szakszerűen, ésszerű takarékosságqal a köz­érdek szem előtt tartásával ér­iék el, hoqy a rendelkezésre álló öntöző víz ió hatásfokkal és maradék nélkül értékesüljön a földeken. Csökkentsék a csa­tornákon és berendezéseken el­folyó vízveszteségeket, töreked­jenek arra, hogy az öntözés csurgalék vizeit is a területü­kön tartsák. Kérünk minden szervezett társadalmi erőt, a pártszerve­zeteket, a szakszervezeteket, a KISZ-t, hogy segítsék, ellen­őrizzék ezt az időszerű munkát. Legyenek cselekvő részesei en­nek a népgazdasági és társa­dalmi fontossáqú feladatnak. A vízgazdálkodás szervei, a vízüqyi szolqálat dolgozói min­dent elkövetnek a vízszolgálta­tás zavartalanságáért, hoqy la­kosságunk ne szenvedjen víz­hiányt népgazdaságunkat ne károsítsa, a termelést ne hát­ráltassa az aszály. Bízunk ab­ban. hoav felhívásunk megér­tésre talál és közös erővel, kö­zös cselekvéssel dolqozó né­pünk elhárítja egy fenyeqető természeti csapás veszélyét, eredményesen csökkenti a szá­razság okozta károkat. KISZ-felhívás A KISZ Központi Bizottsága székházában a KISZ KB mező- gazdasági és falusi osztálya és a Tisza II. KISZ Védnökség Or­szágos Operatív Bizottság El­nöksége rendkívüli megbeszé­lést tartott. Megállapította: a június közepétől uralkodó me­leg, száraz idő hatására a ta­laj párolgása és a növények párologtatása megnövekedett. A júniusban lehullott csapadék mennyisége elégtelen. Ezért felhívják a KISZ-szervezéteket, hogy csatlakozzanak a Rákóczi- falva—Szajol Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezet öntözési versenyfelhívásához. A szocia­lista munkaverseny keretében társadalmi munkaakciókban kövessenek el mindent, hogy az öntözésre leginkább rászo­ruló területeken az öntözési berendezéseket folyamatosan és maximálisan használják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents