Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-07 186. szám

1976. július 7., szerda Dunántúlt napló 3 Nyírségi" gondok — Egyházasharasztiban A térképen található... Zselici dolgozatok E gyhózasharaszti kör­zeti központ, körzeti iskolával. Az igazgatási körzetbe Old, Siklósnagy- falu. Alsószentmárton és Kistapnlca tagközségek tartoznak. Több mint há­romezer lakos; a munka- vállalók nagyobb része másutt dolgozik. (BCM, állami gazdaság, s egyéb vállalatok, üzemek). Hely­ben az aktív tsz-dolgozók száma mindössze 110, a többi járadékos. Följegyzés az egyházasha- laszti iskola súlyos problémái­ról. Jelen vannak: Karlaki Gyu­la igazgató, Orgyán Sándorné tanácselnök és Budai Vilmos vb-titkár. Az iskola alaphelyzete: két községben folyik oktatás az öt közül, a körzeti központban és Alsószentmártonban, ahol 80 személyes napközi is működik 12 éve. Azóta 300 százalékos lett a túlzsúfoltság: módszere­sen fölkutatták az összes ve­szélyeztetett cigánygyereket, mondván, ha akárhogyan is, de inkább itt érintsék őket na­ponta a normális élet a kultu- ráltsáq bizonyos hatásai. Gya- korlatilaq 240 cigánygyerek ét­keztetéséről és napközi foglal­koztatásáról gondoskodik egy kiszolgáló konyha és egy ebéd­lőhelyiség. A 240 tanuló közül a felsőlagozat és a IV. osztá­lyosok bejárnak Egyházasha- rasztiba, 116-an. Délután ne­gyed háromkor mennek vissza ebédelni, majd ott, a „napkö­ziben" foglalkoztatják őket, ahogyan bírják . . . Kb. nyolc­vanat — 30 (!) ülőhelyen... A Gárdonyi-anekdota jut eszünkbe, egy századvégi so­mogyi kis faluban, katekizmus órán a gyerekek válaszolnak a „Mi végre vagyunk a földön?" kérdésre: „Mert nem lérünk el o padbanl..." Ezen a helyzeten józan belá­tással segíteni kell. Azaz kel­lene, ha volna miből... Ha viszont nem segítünk ratja, to­vább mélyül a zsúfoltság és a cigányéletforma és életvitel kö­vetkezményeiből adódó válsá­gos helyzet. Vagyis az otthoni zsúfoltság és a szubkultúra té­nyezői hatnak tovább mind erősebben a gyerekekre, s en­nek a legutóbbi jelzések alap­ján is beláthatatlanok a követ­kezményei. Egészségügyi fölté­telekben is megmérhetetlen a jelenlegi állapotok romboló hatása. Csak következtetni le­het abból sok mindenre, hogy a megyei KÖJÁL megállapítá­sai szerint (250 tanuló repre­zentatív vizsgálata alapján) a tanulók 85 százaléka bélfér­ges. Négy megvizsgált osztály­ban a tanulók 60 százaléka tetves volt. A KÖJÁL negyedévi vegyszerkészletét két osztályban egy alkalommal „elkenték" . . . Az iskolának húsz fölmentett tanulója közül tízet élettársi kapcsolata miatt kellett kivonni a közösségből. (14 éven alu­liak!) A többi iskolaéretlen, gyógypedagógiai alany. Az I— Vili. osztályos kisegítő iskola tanulói — 80-an! — debilisek kisebb-nagyobb mértékben. Ti­zennégy év alatti életkorban szült gyerekek mind ... Az iskolában 16 nevelő ké­pesítés nélküli a 28-ból. Közü­lük átlag hatan évente változ­nak. Ez a szám várhatóan csak növekedni fog. Az igazgató szerint két al­ternatív megoldás kínálkozik. Az egyik: Alsószentmártonban csökkenteni és korszerűsíteni a napközi-ellátottságot, vagyis meg kell oldani mindenekelőtt az étkeztetés qandjait. A nap­közit Egyházasharasztiban, az egyik régi épületben kellene elhelyezni a szükséges átalakí­tások, korszerűsítések után. Ez­zel Alsószentmártonban csök­kenne a zsúfoltság. Egyidejű­leg a körzetesítés miatt négy új tanterem fölépítése is szük­ségessé vált Egyházasharaszti­ban, az iskola udvarán, önálló épülettömbben. Ennek a tervei készen vannak, s mintegy 1,5— 2 milliós költséget igényelné­nek a tavalyi árszinten, az al- sószentmártoni átalakítással együtt. Mindehhez a községi tanács rendelkezik mintegy 300 ezer Hogyan segíthetnénk az iskola problémáin? forinttal. (Kétszázezret a tsz ajánlott fel; százezer társadal­mi munka lenne.) Az idei év­ben a háromszázezer mellé tudnának teljesíteni újabb száz­ezer Ft társadalmi munka ér­téket. A környező vállalatok — végiaiárták őket — nem tud­nak gíteni. ígéret szerint a Megyei Tanács 400 000 forintot juttatna számukra a költség­megtakarításból, ez évben. összességében hiányzik kb. egymillió forintjuk az építkezé­sekre. Ez persze fügq az épí­tőipari árak változásától, eset­leges további módosulásától. Az igazgató szerint a másik alternatív megoldás oz lehet­ne, hogy ha Alsószentmárton 240 cigány tankötelesét ,,be- körzetesítenék" Siklósra. Ez utóbbi persze képtelenség. Sik­lós általános iskolai túlzsúfolt­sága és elemi tárgyi föltéte­lekben jelentkező gondjai köz­ismertek. A legújabb fejlemény: Old és Siklósnagyfalu tagközsége­ket iskolai oktatásra szeptem­bertől bekörzetesítik az egyéb­ként is agyonzsúfolt egyházas- haraszti körzeti iskolába. (Az ok: nincs elég szakképzett ne­velő a területen . . .) Gyakor- latilaq ez azt jelenti, hogy ki­lenc oktatásra használatos he­lyiségben a jövőben tizenegy tanulócsoportot fognak oktatni. Vagyis gyakorlatilag minden elképzelhető iskolai helyiség­ben, a műhelyteremben, a munkapadok mellett is — ahol a veszélyforrásokat nem képe­sek kiküszöbölni! — tanítani fognak. Gyakorlatilag megszű­nik a könyvtár, az olvasószoba, mert ott is tanítani fognak. A váltakozó tan , lehetőségéta közlekedési ok^* kizárják. Úgy gondolom, különösebb kom­mentár nem szükséges a tény­szerű adatok kietlen valóságá­hoz. A helyzet csak romlani fog. S nehéz kételkedni ab­ban, vajon mi vonzotta ide az egyik nyugat-németországi tv- állomás forgatócsoportját. 1976 első felében a helyi vezetők és szemtanú cigánygyerekek be­számolása szerint 4—5 alka­lommal is forgattak . . . (Ebből mindössze egy hivatalos, beje­lentett látogatásukról tudnak Egyházasharasztiban.) Hosszú évek óta a mintegy 1500 lélekszámú (bőségesen gyarapodó) cigánylakosság át- nevelésén, emberi életformára való ösztönzésén fáradoznak a közséq vezetői. Csökkenő ere­jükkel és fogyatkozó hitükkel is az eredményességben; küsz­ködve a mindennapok valósá­gával, Magyarország legesleg­szélén, a Dráva mellett. Helyzetüket és az ottani állapotokat megismerve kinek ne jutna eszébe Végh Antal­nak egy nyírségi falu szocioló­giai drámáját feltáró s orszá­gos vihart kavaró riportja; s a nyomában született „A térké­pen nem található" c. színpa­di dráma, Darvas József életé­nek utolsó műve. A különbség csupán annyi, hogy a baranyai „Penészlek" községben a helyi vezetők nem eltitkolják, hanem a valóságos helyzet föltárásá­tól várják mindenekelőtt a megoldás — reméljük, nem ki­vihetetlen — alternatíváit. Riportunkkal csaknem egy- időben ülésezett a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Költségmegtakarítás­ból a legrászorultabb község­nek különböző összegeket jut­tatott, iskolai céltámogatás­ként. Egyházashareszti 400 ezer fo­rint támogatásban részesült. Ebből megoldhatják a napközi tarthatatlan helyzetét, ami így is nagy segítség, több a sem­minél, de csupán egyetlen in­jekció .. . Az alaphelyzet megoldása még a jövő feladata. Itt és másutt is ebben a megyében, ahol düledező, toldozott-foldo­zott iskolában képesített és ké­pesítés nélküli pedagógusok százai nevelik szocialista gon­dolkodásra, kulturáltabb életre a jövő nemzedékeit. összefogás, segítség nélkül, csupán a maguk erejéből ezek a községek egyre kevésbé ké­pesek előteremteni a kötelező általános iskolai oktatás alap­vető föltételeit. Wallinger Endre Jellegzetes zselici táj Böszénfa mellett. TSitetriiat nyelvű kultúrközpont A nagy­világ-egy boltban Milyen könyvet lehet forintért hozatni külföldről ? Könyvesbolt a Jókai téren. Alig ötször nyolc méteren - a nagyvilág. Német, francia, olasz, orosz, angol nyelvű, ja­pán, finn, újgörög ... és a sor tizenhatnál ér véget. Eny- nyi nyelven, de még több or­szágban írták a könyveket és a kottákat. Tizenöt éve árulnak itt idegennyelvű irodalmat, va­lamint zeneművet. Ebben a szakpárosításban egyedülálló a bolt az egész országban és másfél évtizede a világirodalom és a zeneműkiadás elég szép keresztmetszetét mutatja fel. Kincsük a könyvkiadók jegy­zéke. Ebből ónállóan rendel­hetnek, bárhonnét a nagyvilág­ból. Legtávolabbi üzleti kapcso­latuk egy japán cég, onnét kapják most az angol nyelvű cselgóncsszakkönyveket is. Ed­dig hármat adtak el belőle. Három angolul is beszélő csel- gáncsos jár tehát a pécsi ut­cán. Nem külföldiek - és a lá­nyok miatt — beléjük kötni ve­szélyes . .. Közhely, hogy minden köny­vesbolt kicsit kultúrközpont is. Ez a bolt azonban tizenhat nyelvű kultúrcentrum. Erről a legutolsó sztori júniusban szü­letett: bejött egy ötvenes úr, németül beszélt, sikkesen fel­kapaszkodott a létrán és a fel­ső polcokon böngészett. Két perc, bejött egy másik úr, az is ötvenes, az is németül be­szélt, az is felmászott volna a létrán, de a létra foglalt volt. Udvarias megjegyzések néme­tül, majd: — ön honnét jött? — Salzburgból. — Igen? Én is. És miután ötven évet leéltek az Alpok tövében, most meg­ismerkedtek egymással Pécsett a Jókai téren. Kétféle ember jár be hozzá­juk. Kíváncsi kultúrember, — hazai és külföldi -, aki hosz- szasan böngészik. Mert a kul­túrember mindig kíváncsi, hi­szen egyebek között éppen a kíváncsiság szabadsága tehet valakit kultúremberré. A másik féle is kultúrember és kiváncsi, de nem böngészik a polcon, hanem elfacsarodik o szíve, mert nem tud idegen nyelvet. — Mit szeretnek legjobban ebben a boltban? — Ha valaki külföldön jár — mondja dr. Mednyánszky Sán­dorné boltvezető - meglát egy könyvet, de nincs rá valutája, akkor felírhatja a szerző ne­vét, a könyv címét és kiadóját, idehaza pedig ezt a papírt be­adja nekünk. Mi megrendel­jük és forintért megkapja. Ugyanez vonatkozik a kották­ra is. Kivételes kultúrpolitikai érté­kű ez az intézkedés, a mai valutaviszonyok közepette. De nem rendelnek meg erkölcsileg kifogásolható, azonkívül poli­tikailag ellenségesnek minősülő könyvet, és egyáltalán nem, nyugati magyar nyelvű könyv­kiadók kiadásait. A Jókai téri könyvesbolt csu­pa szín, csupa sztori, öröm amikor németül tudó eszéki horvát orvosok egyetlen levél­re átrobognak a határon és gyorsan megveszik a frissen ér­kezett NDK-beli szakkönyvet. Velük meg az ottani zenetaná­rokkal állandó levelezésben állnak. És a gyerekek! Kis ko­rukban tanulják a szolfézst, idejárnak megvenni a füzetet, az egyszerű papa mikrokozme- tikának ejti Bartók Mikrokoz­moszát, de jönnek, tanulnak és nem egy közülük ismert előadóművész korában is visz- szajár ide kottát venni. Hiszen tizenöt éve áll az üzlet. . . Az­tán a pécsi könyvesboltban benne van Pécs kultúrája is; nem egy itteni tudós idegen­nyelvű szakkönyve. Nemrég tet­ték ki a kirakatba - az Aka­démiai Kiadó jelentette meg - Lissák Kálmán angol nyelvű kötetét, Hormones and brain function címmel. Most persze nyár van, a ve­vők kicsit kicserélődnek, a ha­zaiak helyett kissé több a kül­földi. Most kicsit másképp, de benne van a boltban a nagyvi­lág. Földessy Dénes Előkészületben a III. kötet Tanulmányok a tájegység történetéről, gazdaságokról Megyénk szigetvári járásá­nak csodálatos tájáról, Zselic- ről készül el rövidesen egy ki­advány, amely a zselici tanács­kozások ülésszakának anyagát tartalmazza, dr. Vargha Károly, a Megyei Honismereti Bizott­ság elnökének szerkesztésében. E tájegység hallatán hajlott hátú dombok, szelíd völgyek, az Almás patak csorgadozása jut eszünkbe, s ha már a sűrű erdőt is fölidézzük, akkor a be­tyárvilág sem maradhat el. A romantikán, a múltba vesző történelmi históriákon túlme­nően 13 szerző tudományos igényű dolgozata kutatja a Zselicség hegy- és vízrajzát, növényzetét, gazdaságát és az itt élő népcsoportokat. Zselic jelenleg Baranyához tartozó részét 1950-ben csatol­ták a megyéhez, amely a szi­getvári járás része lett. 1971- ben Baranya és Somogy megye létrehozott egy zselici munka- bizottságot, e tájegység tudo­mányos feltárása érdekében. Ugyanekkor a Somogy megyei Szennán tartották meg az első zselici tanácskozást is, majd 1973-ban ezt követtea második, melyet már Baranya egyedül rendezett. Még a munkabizott­ság megalakulásakor elhatá­rozták, hogy valamennyi ta­nácskozás anyagát kötet for­májában is kiadják. Az első kötet azonban még a mai na­pig várat magára, ugyanak­kor a második már megjelent, és a harmadik is rövidesen az olvasó kezébe kerül. A kiadvány harmadik része a történeti feltáráson túl jelen­tős helyet ad a táj gazdasági hasznosításáról szóló anyagok­nak is. Dr. Lovász György, a természeti környezet és az opti­mális gazdálkodás összefüggé­seiről ír, míg dr. Lehmann An­tal a zselici erdő értékeiről számol be. Dr. Erdősi Ferenc a tájegység építőanyagiparának fejlődését kutatja. A felszíni vizekről és ezek gazdasági hasznosíthatóságáról írt dr. Kapronczay Józsel, az Almás patak történetét pedig dr. Ha­rag Ferenc dolgozta fel. A XVIII. század jobbágysá­gának küzdelmeit mutatja be Lengyeltóti János, Somogy és Baranya egy nagy uradalmá­ban. Az anyag külön érdekes­sége, hogy a szerző sokolda­lúan vizsgálja a nemzetisé­giek és a magyarok harcát az elnyomók ellen. A Jeszenszky család bükkösdi gazdálkodá­sáról ír dr. Szita László. Dr. Mérey Klára a zselici falvak életét és elnyomorodását vá zolta, míg dr. Bezerédy Győző a feudalizmus kori pecséteket kutatta, s ezzel értékes adato­kat szolgáltat a falvak életének tanulmányozásához. A török hódoltság utáni időktől napjainkig ismerhetjük meg az Almás patak vízimal­mainak történetét Horváth J. Gyula írásából. Egy kaposvári tanár 145 évvel ezelőtti levelét adja közre Molnár Imre, amely­ből boldogasszonyfai kirándu­lásának kapcsán ismerhetjük meg a tájat. Benkö Péter a ba­ranyai Zselic parasztságának politikai orientációját kutatja, az I. világháború végéig. Végezetül dr. Vargha Károly összefoglalja a tanácskozás legfőbb tanulságait, majd a kiadvány új kezdeményezése­ként mellékletként megjelenik a Zselici Oklevéltár. A zselici dolgozatok harmadik kötete gazdag szemléltető anyagot is tartalmaz. F. J. LERAKATUNK 1976. JÚLIUS 15-től JÚLIUS 30-IG vagyonmegállapító leltárt tart MINTATERMUNK a leltár ideje alatt is vásárlóink rendelkezésére áll !■■■» Mf « DUNÁNTÚLI CIPŰKERESKEDELMI VALLALAT PÉCSI LERAKATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents