Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-04 183. szám

1976. július 4., vasárnap Dunántúlt napló 3 Lehet-e jobban gazdálkodni az érdekképviseleti műszakokkal? A munkaidő-kiesések A szocialista társa­dalmi rend lénye­géből fakadóan a sokrétű gondoskodás egyik részét képezi az a jog, hogy az állampolgárok a fizetett szabadságukon túl törvé­nyesen igénybevehetnek olyan munkaidőkedvezmé­nyeket, ami alatt gyakorol­hatják állampolgári jogai­kat, intézhetik ügyeiket Ki­terjed ez a lehetőség a gyermeknevelésre, a to­vábbtanulás feltételeinek megteremtésére, az egész­ségügyi vizsgálatok biztosí­tására, a munkajogból származó felmondási időre, a sportolás fejlesztésére és a különböző társadalmi szervezetek működési felté­teleinek megteremtésére is. A különböző címeken fel­merülő munkaidő kedvez­ményeket szokás törvényes távolléti vagy érdekképvise­leti műszakoknak nevezni. A munkaerőhiány, a munka­idővel való okosabb gazdálko­dós indokolta, hogy a Megyei Pártbizottsáq 1976. január 8-i ülésén elfogadott „Cselekvési programban1’ — többek között — megfogalmazódott az érdek- képviseleti műszakok csökken­tésének szükségessége: „A ter­melőegységeknél a rendezvé­nyeket, az értekezleteket csak munkaidő után tartsák. A tár­sadalmi szervezetek és állami intézmények úgy alakítsák az ügyfélfogadást, hogy ezúton is csökkenjen a termelésből ki­esett munkaidő.” Figyelembe véve a határozat ezen pontját, a közelmúltban 67 ipari válla­latnál és szövetkezetnél tájéko­zódtunk az érdekképviseleti mű­szakok helyzetéről: — elemeztük a távollétek számszaki alakulását, — vizsgáltuk azt is, hogy a gazdasági egységeknél megfi­gyelték-e a távollétek helyzetét és tettek-e intézkedéseket a csökkentésre. A számszaki helyzet bemuta­tása előtt meg kell említeni azt a tanulságot — ami egyben a vizsgálat pontos összegzésének korlátját is jelentette —, hogy a megkérdezett vállalatok és szövetkezetek többsége az el­múlt években nem vizsgálta a törvényes távollétek alakulását, mert nem is gyűjtött ilyen ada­tokat. Ezért a kapott számokat, eredményeket fenntartással fo­gadhattuk el. Ami bizonyos: a tényleges adatok a kapottnál lényegesen nagyobbak. Rész­ben azért, mert egyes esetek­ben nem is jegyzik a távollé- teket, másrészt pedig a kigyűj­tések tapasztalataink szerint nem teljeskörűek. A távol létek okai Ha csak a megkérdezett vál­lalatok, szövetkezetek által jel­zett törvényes időkieséseket vesszük figyelembe, az is az 1975-ös évben 1 149 800 órát tett ki, azaz (évi 300 munka­nappal, 8 órás napi munkaidő­vel számolva) 479 fő egész évi munkájának meghiúsulását je­lentette. Mindezek után az elő­zőekben leírtakat is beleszámít­va (nem jegyzett műszakok, nem teljeskörű az adatszolgál­tatás) és a megye egész gaz­daságára vetítve ezt az arányt, akkor már többezerre becsül­hető az a számított létszám, akiknek a munkája különböző címen — jogszabály adta lehe­tőségből, vállalati és külső szer­vek intézkedéseiből — kiesik a termelésből. Az igazolt távollétek okai és arányai 1975-ben a vizsgált egységeknél a következő: csökkentéséért Továbbtanulók részére biztosított távoliét Dolgozó szülő részére szabadnap Vállalati felmondás miatti munkakiesés Egészségügyi vizsgálatok, orvosi kezelés, véradás Társadalmi szeivek kikérései (párt, KISZ, szakszervezet, NEB, munkásőrség, MHSZ, stb.) Fegyveres testületi idézés Sportolók kikérése Birósági, tanácsi idézés Tanácstagi feladatok ellátása Közeli hozzátartozó halálesete 25 Vo 15% 14% 11% 18% 6% 5% 3% 2% 1% A felsorolásból jól kitűnik társadalmunk humanitása, mert az igazolt távollétek több mint fele különböző párt és állami határozatok pozitív következmé­nye. (Továbbtanulás, nőpolitika, családvédelem, felmondási idő.) E területeken a csökkentés le­hetősége nem áll fenn, de né­hány megjegyzés mégis ide kí­vánkozik. Tisztelet és megbecsülés jár annak, aki munkája mellett vállalja esti vagy levelező ta­gozaton a továbbtanulást. Éljen a biztosított tanulmányi és vizs­gaszabadság lehetőségével, de tisztességtelenül ne éljen visz- sza. Példaként egyik nagyválla lati igazgató tapasztalatait: hoz­nám fel, aki vizsgaelnök volt az egyik szakközépiskolában. „Pirult az arcom azért, mert dolgozóink tudása — a sza­badság, a vállalati konzultáció és előkészítés ellenére is — ép­pen hogy elégséges volt.” Az egyik gyengén szereplő hall­gató a megkérdezés után azzal indokolta továbbtanulását, hogy egy külföldi vezető leá­nyát akarja feleségül venni. A vállalatok nagy sérelme amúgy is az a rendelkezés, hogy a kö­zépiskolába akkor is kötelesek elengedni bárkit, ha az a vál­lalati tevékenységtől merőben másirányú szakmára képezi magát. Lehetne javítani, változtatni a gyermekintézmények nyitva­tartási idején is. Sok szülő azért marad távol vagy kér törtnapi időkedvezményt, mert ezen intézmények korábban megkövetelik a gyermek elvite­lét, mint ahogy a dolgozó munkaideje lejár. Változó adatok csökkenthető lenne az egész­ségügyi vizsgálatok miatti iga­zolt távollétek száma is. Cselekvési program A cselekvési programban meghatározott tennivalók követ­kezetes és maradéktalan végre, hajtása jelentősen csökkentheti a társadalmi, állami szervek ki­kéréseit is. Nem arról van szó, hogy álljon meq a párt, tömeg­szervezeti és állami munka, de arról igenis gondolkodhatnak mindenhol, hogy növelni lehet ezen szervezetekben a munka­idő után végzett társadalmi te­vékenységet. Jobban kell bízni a dolgozók öntudatában, akti­vitásukban. Nem lehet termé­szetesen azt kívánni senkitől, hogy késő estékbe nyúló érte­kezleteken, rendezvényeken old­ják meg minden szinten a szük­séges tájékoztatást és megbe­széléseket. De az elvárható, hogy összehannoltabb legyen a vállalaton belül és kívül is a mozgalmi tevékenység. Értekez­letet, megbeszélést ritkábban és rövidebb időtartamra kell szervezni. Az így szervezett érte­kezletek még jobban elérhetik céljukat a mostaniaknál. Vannak azonban ettől me­rően eltérő példák is a kikéré­sekkel. A választások idején a bizottsági tagok 10 perces eskütételére egész napot vesz­nek igénybe. A kisközségi ta­nácsüléseket a délelőtti órák­ban tartják. Méq az is megtör­tént, hogy délelőtti órákban szülői munkaközösségi ülést tar­tottak és erre is kikérték a dol­gozókat vagy bányászokat ren­deltek ki lakóhelyükön mezei pocok irtásra. Egészségügyi vizsgálatok cí­mén az összes távollétek 8,6 százaléka, több mint 25 000 óra lett felhasználva ez év első ne­gyedében, 1975 első negyed­évéhez képest, ez 10,7 százalé­kos emelkedést jelent. Az egészségügyi ellátás javulása, a rendelési idők hosszabbodá­sa, az üzemorvosi hálózat bő­vülése folytán logikailaq csök­kennie kellene az e címen ki­eső munkaidőnek. Az adatok változó és igen eltérő szóródá­sa azonban azt mutatja, hogy e téren is van javítani való. Például: a Mohácsi Farostle­mezgyárban 25 százalékkal csökkent az első negyedévben az egészségügyi okokból bekö­vetkezett távoliét és aránya az összesből 0,9 százalék. A Kesz­tyűgyárban 96 százalékkal nőtt, bár q részarány elfogadható, jelenleg 1,5 százalék. A 12. sz. Volánnál szintén csökkent, 15,4 százalékkal és a részarány is 0,5 százalék, ugyanakkor a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál 6 százalékkal nőtt, az arány pedig 8,9 százalék, és a Mezőgép Vállalatnál 3,5 százalékos növekedés után a távollétek 24,9 százalékát teszi ki. Példaként említett vállala­toknál szinte mindenütt van üzemorvosi ellátás, így az el­térő változások, arányok érthe­tetlenek, éppen ezért szükséges felhívni a tanácsi szakigazgatás figyelmét arra, hogy nézzék meg a szakorvosi rendelés idő­beosztását, az üzemorvosi háló­zat működését, a szűrővizsgála­tok rendjét és a véradások szervezését. Véleményem sze­rint megfelelő intézkedésekkel Lehetne sorolni a hivatalok és szolgáltató szervek ügyfél­fogadási rendjében fellelhető hibákat is. Szombaton úgyszól­ván nem lehet ügyeket intézni, mert ha van is ügyelet, érdemi elintézést nem mindiq nyer az ügyfél. Gondot okoz az is, ha egy vállalattól a többnapos távoliét előtt eqy nappql előbb történik csak a kikérés. Így a helyette­sítés alig oldható meg. Szinte megoldhatatlan a termelés fo­lyamatossága egy-egy kisválla­latnál, ha egyszerre öt-hat dol­gozót kérnek ki. Különböző idé­zések esetén célszerű volna két időpontot (délelőtt és délutáni órákban) úgy megjelölni, hogy a többműszakban dolgozók munkaidő kiesés nélkül tehes­senek eleget állampolgári kö­telességüknek. A megyei párt-végrehajtó bi­zottság a vizsgálat összegezése alapján megállapíthatta, hogy a vállalatoknál, szövetkezetek­nél az elmúlt időben tovább emelkedtek a törvényesnek mondható érdekképviseleti mű­szakok számai, Ez a növekedés túlzott, sok olyan kikérés törté­nik, amelyeket részben átgon­doltabb szervezéssel, részben pedig kisebb (törtnapi) munka­idő kieséssel meg lehet oldani. Állásfoglalásában megjelölte a különböző szintű állami, társa­dalmi szervekben a vállalatok­nál, szövetkezeteknél dolgozó párttagok és vezetők feladatait. Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője. Megy hónappal a nyitás előtt A szakiparosok a nyílászárókat szerelik az eladótérben Látogatás r a Konzum Áruházban Most már vég­leges a név: Kon­zum Áruház, van ehhez megfele­lően végleges embléma is, ami­vel sűrűn talál­kozhatunk majd. És van végleges nyitási határ­idő is: november 6-án, három nap híján éppen három esz­tendővel az alapkő-letétel után megnyitja kapuit a vásárlókö­zönség előtt a pécsi Konzum Áruház. Kapuk . . . Hát ez az, amivel pillanatnyilag gondok vannak. Ti. az áruház főbejárata a ma még szabadon álló, a Bem utca felé néző oldalon lesz. Ide épül a MÉSZÖV és a PTV közös irodaháza, földszint­jén a 2000 adagos gyorsbiszt­róval, s az eredeti terv szerint a bisztró előtti árkádsor vezet a főbejárathoz. Az építkezés miatt ez a bejárat aligha lesz használható eredeti formájá­ban. Most arról van szó, ho­gyan lehetne átfordítani köz­vetlenül a Rákóczi útra, per­sze ideiglenesen. Vidéken a legnagyobb Kilencezer négyzetméteren az ország legnagyobb vidéki áruháza épül a Kossuth téren. Az eredeti befejezési határidő 1976. június 30-ra szólt, s az áruház évek óta funkcionáló vezetősége is az augusztus 20-i nyitásban bizakodott. Az évek­kel ezelőtt beiskolázott tanuló­kat is szeptember elejétől már foglalkoztatni kell. Az elképze­lés módosult. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a BÉV ezt o ha­táridőt nem tudja tartani. Ezért illetékes megyei fórumon olyan határozat született, ami utasí­totta a BÉV-et a december 1-i befejezésre. A többletidő mindössze öt hónap, s ez lát­szatra nem is rossz, hiszen — így vélekedhet a laikus — ép­pen a karácsonyi kereskedelmi csúcsforgalomra meg is nyit­hatna az áruház. Ez azonban üzleti katasztrófát jelentene. Az áruházat ugyanis egy rövid kéthetes kampány miatt kelle­ne feltölteni olyan árukészlet­tel, aminek zöme utána elad- hatatlanul várna leértékelésre, kiárusításra. A decemberi át­adás tehát — logikusan — 1977 tavaszi nyitást jelentett volna. Szakaszos átadás Egy kis kalkuláció bebizo­nyíthatja, hogy a néhány hó­napos késedelem is kellemet­len következményekkel járhat. Az 1977-es teljes forgalom meghaladja majd — becslés szerint — a félmilliárd forin­tot, s az 1980-ra tervezett ár­bevétel 620 millió forint lesz. A várható hatalmas forgalom ellenére is veszteséggel számol az első években a Konzum Áruház vezetősége, hiszen visz- sza kell fizetni a hiteleket, töb­bek között a szövetkezeteknek is, amelyek saját tőkéjükkel se­gítették a Konzum Áruház Szö­vetkezeti Közös Vállalat létre­jöttét, indulását. Az épület maga 120 millió forintba ke­rül, a nagyrészt már megren­delt és szállításra váró áru­készlet pedig további 60 mil­lióba. Érthető, ho mielőbb nyereségesek kívánnak lenni. S ehhez az indulás néhány hó­napos időnyeresége is sokat segít. Ezt is és más szempontokat közösen tanulmányoztak a BÉV vezetőivel, s ennek eredménye lett az az ígéret, miszerint no­vember 6-ra meg lehet nyitni az áruházat. Az épület szaka­szos átadása rendkívüli erőfe­szítést kíván a vállalattól, de csak így vállalhatta az előírt határidő előtti időpontot. A szakaszos átadás azt jelenti, hogy júliusban a második, augusztusban az első emeletet, szeptember végéig pedig a földszintet adják át műszaki­lag, s közben ilyen ütemezés­ben folyik majd az áruház be­rendezése és áruval való fel­töltése. Magyarán: az épület földszintjén még javában dol­goznak, amikor a második emeleten akár árusítani is lehet­ne. Egyedül a földalatti par­koló teljesértékű használatba adása marad későbbre. A má­sodik emeleten lesz egyébként mindaz az áruféleség, amit ve­gyes iparcikk gyűjtőfogalom alatt ismerünk. Az első emelet a ruházati cikkeké. A földszin­ten hipermarket-jellegű — kétezer négyzetméternél na­gyobb alapterületű — élelmi­szert és más napicikkeket áru­sító részleg lesz. Ide a Kossuth térről is bejuthatnak majd a vásárlók. Fehér pirogránit Az átadási ütemezés tartha­tónak bizonyul, hiszen a má­sodik emelet már most szinte teljesen kész, s a fehér piro­gránit burkolat alapján képet alkothatunk magunknak, milyen is lesz az épület. Hamarosan megkezdik a homlokzatok bur­kolását is ugyanezzel az anyaggal, ami alatt eltűnik a mostani „betonerőd". A be­A belső terek burkolását vég­zik az építők rendezéshez tartozik a mozgó­lépcső szerelése. Három kar már megérkezett, a negyedik is úton van, s Pécsett tartózkodik a szovjet Masinoexport cég szakembere is, aki a szerelést irányítja és o próbaüzemnél is jelen lesz. A Konzum 500 dolgozót fog­lalkoztat majd. Egy részük sa­ját nevelés, más részük viszont — elkerülhetetlenül — más kereskedelmi vállalatoktól jön át. A Konzum és a partnervól- lalatok vezetői már tárgyaltak arról, hogyan lehet az új áru­ház létszámszükségletét úgy biztosítani, hogy o többi válla­latok munkaerő-gazdálkodását ne hozza nehéz helyzetbe. Most megvan az egyetértés. Remélhetőleg nem lesznek problémák akkor sem, amikor — szeptembertől — a már je­lentkezett dolgozók tényleges felvételére kerül sor. Végezetül az illusztrációban is bemutatott — Szász János tervezte — emblémáról. Az egyszerű — fehér alapon na­rancssárga — K-betű minde­nütt megtalálható lesz. Cso­magolóanyagokon és reklám­anyagokon csakúgy, mint a Őolgozók munkaruháján és ter­mészetesen az áruház mindhá­rom homlokzatán is lilában. Hársfai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents