Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-31 210. szám
2 Dunántúlt napló 1976. július 31., szombat Allatkiilönlegességek Pécsett A különleges állatokat kedvelőket igazi „csemegével" várja a Mecseki Állóikért. Háromféle új állat érkezett tegnap reggel. Az eredetileg Japánban őshonos, barna alapon sárgás, ezüstös nyestkutyábál két párat kapott Svájcból az állatkert. A nyestkutya ma már viszonylag elterjedt. Szabadban tenyészhelősége miatt meghonosodott a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Finnországban, Svédország északkeleti részén. Megtalálható Kínától Koreáig. Hazai á'latkertjeinkben nem ismert, Magyarországon először Pécsett látható nyestkutya. A Mecseki Állatkert fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából a zürichi állatikért boa óriáskígyót és óriásgyíkot ajándékozott a pécsieknek. Minthogy az óriáskígyó az elmúlt évben született, utaztatására csak most nyílt lehetőség. Sem óriáskígyó, sem óriásgyík nem volt eddig Pécsett. Ideiglenes helyük a növényházban lesz, s ha őszre elkészül a terrárium, akkor véglegesen oda telepítik mindkét állatot. :i|ÍÍÍ|Í^ Csökken országosan a szabálysértési eljárások száma, kevesebb a feljelentés, kevesebb az „ügy". Talán ez azt jelenti, hogy változnak és javulnak az emberek, talán azt, hogy kevésbé futkosunk feljelentgetni. Valahol a kettő között lehet az igazság, s egy pillanatig sem könyvelhetjük el a tényt társadalmi méretű változásnak, javulásnak. Baranyában például 1974-ben 4441 eljárást jegyeztek fel, 1975-ben pedig csak 3665-öt. Ismeretes az is, hogy a szabálysértési ügyek nyomán kiszabható pénzbírságok tételeit megemelték háromezerről ötezerre, ötezerről tízezerre. Ennek az emelésnek pedig oka volt: nem akarnak tartósan szűnni a bűntett szintjét még ugyan el nem érő „csínytevések”. Kontárkodunk, megdrágítjuk az árut, fuvarozunk jogtalanul, különféle manipulációkkal megkárosítjuk a vásárlókat, rontjuk a minőséget, nem tiszteljük a társadalmi tulajdont. A szabálysértések egy része elfelejtődik, más része viszont oly méreteket ölt, hogy kénytelenek vagyunk fokozottabban figyelni rájuk. Néhány példát érdemes felsorolni. Az utóbbi időben nőtt a parkrongálások száma: egyre többen fizetnek büntetést emiatt. De nem a füvön való sé- tálás, virágszakítás miatt, haSportkombinát épül Komlón Erdőktől övezett csaknem négy hold területen épít társadalmi munkában tömegsportkombinátot a komlói Carbon Vállalat. A vállalat valameny- nyi dolgozója, de különösen a Bútorüzem és a tmk munkásai veszik ki részüket a közös munkából. A kombinát belépése sokféle sportolási lehetőséget biztosít majd a carbonosok- / nők. Épül futball-, kézilabda-, tekepálya és fedett asztalitenisz csarnok. Különböző játszószobák, gyerekeknek sok játékkal felszerelt játszótér és az MHSZ támogatásával létesülő lőtér teszi teljessé a kombinátot. A munkák jól haladnak és a dolgozók remélik, hogy a tervezett határidőre, augusztus 20-ra elkészülnek. Huszonötezer tonna édesség Szerencsről. Az elmúlt év végén fejezték be a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukcióját. Új épületeket emeltek. Összesen tízezer négyzetméterrel növelték a gyár üzemrészeinek területét és új gépsorokat állítottak be. Ezzel jelentősen bővítették a gyár kapacitását. Az idén huszonötezer tonna édességet gyártanak. A pécsi büntetések átlaga 890 forint Háromszáz forint az éjszakai dalolás nem mert autósok lettek, s másutt nem találnak parkirozóhe- lyet. S ez a tilos — ugyanakkor gyeptaposó — parkírozás elszaporodott. Évről évre emelkedik a bolti lopások száma. Az önkiszolgáló üzletekben immáron virtussá vált a „turkálás", s mi több, az áruk eltulajdoní- lói többségükben így védekeznek a szabálysértési eljárás során: ez nem lopás, lopni csak más zsebéből lehet. A statisztika furcsa képet mutat: az idén Pécsett januárban 39 szarkát füleltek le, februárban 93-an Iqp- tak üzletben, márciusban 81- en, áprilisban 41-en, májusban 42-en, júniusban 33-an. Ez a félév sokkal erősebb, mint a tavalyi. (És sokat mondanak így a számok: a téli hónapokban jobban lehet a kézügyességet kihasználni, hiszen a nagykabát alá több dolog befér. Nyáron viszont könnyebbén öltözik az ember.) A boltokból nem lét- fontosságú élelmiszereket emelünk el: első helyen a tömény szesz áll, a másodikon a kávé, a harmadikon a cigaretta, a negyediken pedig a kozmetikai szerek. Utánuk hosszú az űr — és jönnek a hivatásos pulóver, melltartó és egyéb ruházati cikk begyűjtők, akik közismert figurák, a rendőrségi akták gyakori szereplői. A szabálysértési eljárás során az ügyek intézőit többféle szempont vezérli: figyelemmel kell lenniük az elkövetésre, az elkövető személyére. Vannak krónikus szarkák és vannak megtévedtek. Vannak kiskeresetű, nyugdíjból-segélyből élők. többgyermekesek és jómódú, „köztiszteletben álló” szabály- sértők is. Természetesen minden esetben másképpen fog a büntetést kirovó ceruzája. A pécsi büntetések átlaga 890 forint — ez a megyénkben a legmagasabb —, Szigetváron pedig 548 forint, ami a túlontúl nagy humanitást feltételezi. Néhány példa: kontár autójavítót ötezer forintra, árdrágítót kétezer forintra, alkalmi fuvarozót 2500 forintra, csaló italmérőt, borvi- zezőt 6000 forintra, tévesen számlázó pincért 2000 forintra, fagylalthigítót 3000 forintra büntettek többek között. Egy hölgy esete: leértékelt ruhaneműket vásárolt, s a piacon mint külföldi holmit sózta el. Hatezer forint büntetést fizetett. A kutyatulajdonosok átlaga 600 forint, az éjszakai dalolóké, csendháborítóké 300 forint. A köztisztasági szabálysértés — vizelés közterületen — kétszáz-hatszáz forintba kerül, s a legtöbbet fizető pécsi, egy büfés, aki hosz- szú időn keresztül vétett matematikai hibákat a szendvicskészítésnél — s ezért rövidesen 9000 forintot kell a szabálysértési kasszába tennie . . . A szabálysértési eljárásról alkotott félévi vélemény: még Légyirtás villanyárammal Az állattenyésztők joggal tartanak a legyektől: súlyos fertőző betegségeket hurcolnak be az istállókba. Ráadásul az állatók körül igen kedvezőek számukra a szaporodás körülményei, ezért a védekezés nagy körültekintést igényel. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei készüléket szerkesztettek, amelyet időközben az Állatkert zsiráfházában, az Állatorvostudományi Egyetem szülészeti klinikáján, valamint az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság tehenészeti telepén sikerrel próbáltak ki. A készülék: villamos légyölő berendezés, amelynek segítségével minimálisra csökkenthető az állatok körül a legyek és rovarok száma. A berendezés két főegységből áll: egy nagyfeszültségű villamosrácsból és az ultraviolet fénycsőből, A berendezés 220 voltos hálózati árammal működik, ezt transzformálják fel 4500 voltra, amit rávezetnek a készülék rácsaira. Az ultraviolet lámpákat a nagyfeszültségű rács minden oldalról körülfogja. A rövidhullámú fényt kibocsátó lámpatestekhez a legyek és a rovarok csak a rácselemek között juthatnak közel. A rács között elrepülve azonban a keletkező kisülési szikra elpusztítja őket. A lámpák leginkább az esti és az éjszakai órákban működnek hatékonyan, amikor a láthatatlan rövidhullámú sugárzás mellett még a látható fény is a készülék hatókörébe csalogatja a rovarokat. Zárt helyiségben — amint a kísérletek bebizonyították - az ultraviolet lámpák a légteret bizonyos fokig sterilizálják is. A tapasztalatok szerint a készüléket az állattartó-telepeken jó hatással használhatják. Az ablakokat azonban szúnyoghálóval kell fedni és gondoskodni kell az istálló rendszeres tisztításáról is. Ilyen körülmények között — amelyeket egyébként az állathigiéniai előírások is megkövetelnek — biztosítani lehet a légymentes istállót. De egyéb üzemekben, élelmiszeripari létesítményekben és húsfeldolgozókban is áttérhetnek a villamos légy- ölök használatára. Jászonyi Ferenc mindig túl enyhén bírságolnak a tanács illetékesei. Nehéz megszokni az ügyintézőnek is, hogy nem ötezer, hanem tízezer forintot kell alapul vennie adott esetben. De rövidesen belejönnek. K. F. ilÉrfltflWlíflltójíÉ sMÜ Mi Az öntözéshez készítik elő a csővezetéket a „kertészeti szakmunkások". Csuti János felvétele Éjjel-nappal dolgozott a fiatal öntözőbrigád Jelenleg csak a finom kristályszemcsékkel teli ártéri port kavarja fel a szél, ennyi emlékeztet a hajdani aszályos időjárásra Drávasztárán. A 21 hektárnyi paprikatáblában, a Két tó köze-dűlőben repedés a talajban, még hajszálvékonyka sincs. A puha talaj mint a szikkadó gyurma. Ugyanis június 19-től a pár napja megjött nagy zivatarig, szinte éjjelnappal dolgoztak a megyében elsőnek megalakult ifjúsági ön, tözőbrigád tagjai. Svéda Pál, a Dráva Gyöngye Termelőszövetkezet főkertésze mutatja a néhol tenyérnél is nagyobb paprikafejeket: — Négyzetméterenként 9—10 tő található. A hektáronkénti 200 mázsás tervünket elértük, sőt, . . . meghaladjuk. Talpra- álltak a növények: levéltrágyázva 21 mázsa karbamidot szórtunk ki, a vízzel kevertük. A négy hét alatt a hét fiú négyszer öntözött. Ezalatt egy négyzetméterre 320 milliméter „csapadék" hullott. A 700 hektár kukoricának és a 115 hektár cukorrépának nem ártotta hőség, mert mély fekvésű dűlőkben vannak. Hasonló meleg 1965-ben volt itt, de csak három hétig. A hét fiatalember KISZ-tag: középiskolás vagy szakmunkás- tanuló; Tihanyi József Győrben gimnazista, Gergics Mihály a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán elsőéves, Tihanvi Tibor most állt ki a nyolcadikból, Kamarás László mezőgazdasági szakközépiskolás Mohácson, Dudás János Pécsett pincértanuló, Greksa János növénytermesztő gépész. Vezetőjük Halász Tibor szerelő, a termelőszövetkezet KlSZ-titká- ra. — Hallottuk a KISZ Baranya megyei Bizottságának az öntözésre buzdító felhívását. Legalább 40 fiú és lány állt sorban, hogy bejusson az öntözőcsapatba. A téeszes szülők gyerekei kerültek be és azok, akik részt vettek korábban öntözésben. A kimaradottak néha otthagyták a fürdést, a pe- cázást és a föld szélében tén- feregve néztek minket. Jólesett, de az is, ahogy bekukkantottak saját tervezésű kunyhónkba. A több mázsás farönköt, az ebédlő-asztalunkat alaposan megcsodálták. Majdnem két hétig éjjel is kinn őrködtünk és felváltva ellenőriztük a csöveket, a szórókat. A paprikasorok vezettek, így nem tévedtünk el. A várva-várt eső után megkönnyebbülten beszélnek arról, hogy hajnali fél háromkor keltek és gyakran éjjel egykor- kettőkor feküdtek le. Napi 12 —14 órás hajrá és méq a 15 hektáros háztáji legelőt is locsolták. Az egyik gép éjjelnappal nyomta a vizet, a másik szivattyúzta a Dráváról, mert a közeli Vájási-tó majdnem kiszáradt. De a Dráva is csak középen folydogált. Negyvenezer köbmétert emeltek ki. A hideg Dráva-víz a naptól 25—30 fokosra „hevült" a tóban. így nem ártottak a növényeknek. Legalább 400—500 méteres csőrendszert emeltek a vállukra, amikor új részre vonultak. Néha aggasztotta őket, ha a túlnyomástól a csövek kígyóként emelkedtek a magasba. Az apró szivárványokat re- zegtető szórófejek „harmat zu- hatagában” fürödtek és nagy tábortűznél melegedtek meg, mikor visszatértek egy szál fürdőnadrágban az éjszakai vezeték-ellenőrzésről. A gyerekek várnak, nem mentek el, hisz a vakációból még futja. Bár az optimista meteorológiai előrejelzés szerint a nagy-melegnek várhatóan vége. Csuti J. Grafikák es festmények M ohácsról Kőibe Mihály kiállítása „Grafikák és festmények Mohácsról" címmel Kolbe Mihály festőművész kiállítása nyílt meg tegnap este Mohácson, a Kossuth Filmszínházban. A művész ötven évvel ezelőtt érkezett először a Duna parti városba és azóta ott is él. Az eltelt fél évszázad alatt művészetének meghatározója lett a dimbes-dombos- táj, a sok nemzetiségű város, a történelmi környezet. Mar- tyn Ferenc mondta róla egyszer: Kolbe húz egy vízszintest, majd méq egyet, azután néhány függőlegest, s mi elhisz- szük neki, hogy ez a Duna a fűzfákkal, o halászokkal és a hálókkal. A mohácsi csata 450. évfordulójának tiszteletére nyílott kiállításán az utóbbi évek alkotásainak legjavát mutatja be huszonöt festményen és tizenhárom grafikán, Pilaszano- vich Irén művészettörténész rendezésében. Az elmúlt néhány évben a művész tudatosan készült erre a kiállításra. Sorra megfestette és lerajzolta mindazt, amit a városból és a környező tájból a legszebbnek és legmaradandóbbnak tart. Vászonra és rajzlapra került a II. Lajos emlékmű, a Törökidomb, a csatatér, a város műemlékei és a gazdag néphagyomány is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezekből az alkotásokból válogatta össze annak az albumnak az anyagát is, amely a Képzőművészeti Kiadó gondozásában a napokban kerül majd az érdeklődőkhöz. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vett Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Hajós Ferenc, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára, Fischer János, Mohács város Tanácsának elnöke, Kispál Károly, az MSZMP Mohács járási Bizottságának osztályvezetője, Téglás Alajos, az MSZMP Mohács városi Bizottságának osztályvezetője, Csepreghy Ferenc, a HNF Mohács városi Bizottságának elnöke. A kiállítást Gábor Péter, a Mohácsi Városi Tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg, ezt követően Pilaszanovich Irén művészet- történész ismertette Kolbe Mihály életútját. A kiállítást! október 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. F. J.
