Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-31 210. szám
1976. július 31., szombat Dünäntült napló 3 NEB+vizsgálat a magánerős lakásépítkezésről Az elmúlt két évben 3174 magánerős lakás épült Baranyában az OTP támogatásával. Tekintélyes szám ez, amely azonban lényegesen nagyobb lehetne, ha a különböző okok miatt meghiúsult kezdeményezések is valóra váltak volna. Az okok eredetét, illetve a magánerős lakásépítés feltételeit — telek, közmű, építési és tervezői kapacitás, építőanyag — a közelmúltban vizsgálta a Baranya menyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Csúsznak a határidők Az 1974-75-ös években a lakóházak 49,5 százaléka OTP társasház, öröklakás formájában, 37,8 százaléka családi házként, 9,8 százaléka lakásépítő szövetkezeti lakásként, 2,9 százaléka pedig magánerős társasházként valósult meg. Az OTP lakások zöme Pécsett épült. A kisebb településeken - főként a közművek hiánya miatt — szinte kizárólag családi házakat alakítottak ki. Feltűnően alacsony a lakásépítő szövetkezeti lakások száma - 311 -, s közülük 200-at egyetlen szervezet, az Ércbányász Munkásszövetkezet épített, A lakásépítő szövetkezetek megbízásait főként az építőipari szövetkezeteknek kellene elfogadniuk. A ma már korszerű technológiák alkalmazásával dolgozó szövetkezeteknek azonban nincs elegendő építési kapacitásuk. A szerkezet- építéssel nem is lenne baj, annál nagyobb problémát jelent a szak- és szerelőipari kapacitás hiánya. Az ilyen jellegű munkák elvégzése nélkül viszont nem lehet átadni az épületeket, csúsznak a határidők, illetve nem tudják teljesíteni vállalásaikat. Kitűnő példa erre a Pécsi Építőipari Szövetkezet, ahol a szerkezet fejlesztésével egyidőben nem gondoskodtak a szak- és szerelőipari munkák továbbfejlesztéséről. Az is igaz, hogy mindemellett gátolta tevékenységüket a pénzügyi fedezet, a közművek és az építési anyagok hiánya. A mohácsiaknál is hiányoztak a közművesített területek. A szigetvári szövetkezet a város kommunális létesítményeit építi, a siklósiakat pedig a területek kisajátításának késedelme, a közművek hiánya is gátolta munkájukban . . . Az sem mindegy számukra, hogy az árbevételükre eső nyereség közületek esetében lényegesen nagyobb, mint a magánerős építésnél. A sok alvállalkozó miatt lassú a kivitelezési tervek és a költségKevés az építési kapacitás Ajánlott tervek családi házakhoz vetés elbírálása is. Előfordul, hogy hónapokig, néha évet meghaladó ideig tartózkodnak a megbízás elfogadásától, majd felmondják a lekötött kapacitásszerződést, tehát mindent elölről kell kezdeni. Hosz- szú idő telik el a költségvetés elkészülte és a kivitelezés kezdése között, s így az eredetileg elfogadott költségirányzatot növelik az áremelkedések is. Korszerű családi házakat A tanácstalanság, tájékozatlanság a családi házakat építőkre is jellemző. Nemritkán a véletlen határozza meg áttelepülésük, építkezésük helyét, mivel a tanácsok meglehetősen passzív módon tájékoztatják az információkat kérőket. Nincs megfelelő propagandája a korszerű családi- hóz-típusoknak — sorház, láncház, csoportház —, holott így lehetne ésszerűbben gazdálkodni a telekkel, s így lehetne olcsóbban utat s közműveket építeni. A családi házak építésével kapcsolatosan azonban azt is meg kell említeni, hogy az egyenetlen építőanyagellátás mellett nem kis gond maga az építkezés sem. Fokozottabb érdekeltséget A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a NEB vizsgálat készítői számos javaslatot dolgoztak ki. Többek között ajánlják, hogy az építő szövetkezetek mellett a tanácsi építőipari szervezetek érdekeltségét is fokozni kell a magánerőből történő kivitelezések vállalásáért. Szigorúbb korlátokat kell szabni az átadási határidők elhúzódásának megakadályozásáért, s ha ez nem eléq eredményes, felelősségre kell vonni a kivitelezőt. A szak- és szerelőipari kapacitás fejlesztését beiskolázásokkal átképzésekkel, pályaorientáció val kell támogatni. A telek hiány feloldása érdekében cél szerű lenne, ha a Pécs városi Tanács egy pontos felmérés keretében számba venné a beépítetlen, de beépítésre alkalmas telkeket, s a jövőben úgy szabályozná forgalmukat, hogy a jelenlegi telekforgalom elmozduljon a holtpontról. Török Éva Befejezték az aratást Minden eddiginél nagyobb terméseredménnyel befejezték az aratást a mohácsi járásban. Hektáronként 52 mázsa termett. A babarciak még ezt is túlszárnyalták: 68,34 mázsát adott egy hektárjuk. Valamennyi termelőszövetkezet tárolási-, és összesen 800 vagon búzára, pótszerződést kötött a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalattal. A járási tanács és a termelőszövetkezetek felajánlották, hogy kombájnokkal segítik a megye azon szövetkezeteit, ahol még nem fejezték be az aratást. A szombat helyett a péntek! Legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény # Jelentősen csökkent az összbűncselekmények száma • A szigetvári járás és a város közrendjéről, közbiztonságáról A Szigetvár város és a járás lakói nyugodt körülmények között végezhetik mindennapi munkájukat, a terület közrendje, közbiztonsóqa megfelelőnek, jónak mondható — ezt állapiMini rezervátum Nyíregyházán Újabb látványossággal gazdagodik a nyíregyháza—sóstói ifjúsági és kultúrpark. A nyírségi megyeszékhely kedvelt kirándulóközpontjának közelében vállalatok, üzemek és a Felső- Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság összefogásával, nagyrészt társadalmi munkával, három hektáros vadaskertet alakítanak ki. A megyében honos vadon élő állatok, köztük őzek, szarvasok, fácánok, apróragadozók találnak majd benne otthonra. A „mini rezervátumot” még ez év őszén megnyitják. A vidéki városok között Pécsett van a legtöbb személy- gépkocsi. Évente félmillió vendég látogat városunkba turisztikai céllal, s ennél több azoknak a száma, akik Baranyából, vagy környező megyékből járművel jönnek Pécsre dolgozni, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézni. A város utcái szűkek, kanyargósak, egyre nehezebben birkóznak a naponta növekvő forgalommal. Az öröklött adottságokon nehéz lenne egyik napról a másikra túllépni, okos, átgondolt forgalomszervezéssel azonban jónéhány ponton enyhíteni lehetne Pécs közlekedési gondjait. Kezdjük a kilátást gátló akadályokkal. Sikerült összhangot találni a környezetvédelem és a közlekedés biztonsága között a Szigeti úton. Bármennyire is fájt, ki kellett vágni például a Gyümölcs utca és a Szigeti út kereszteződésében néhány fát a főútvonalon, mert veszélyesen akadályozták a kilátást. De a gondolatot — és a fűrészt — elfelejtették továbbítani. Mert a Kürt utcából-is nehéz a Szigeti útra kihajtani a fák, és a sövény miatt. Jó nagy holt tér áll itt a járművezető előtt, s hogy mégis kilásson, nem tehet egyebet, mint a fél kocsit kiengedni a Szigeti útra . . . Ugyanez a helyzet az Acsá- dy utca és a Hajnóczy utca kereszteződésében. Az Acsády utcából jövet jobbra — a benzinkút felé — a hatalmasra nőtt bokrok miatt nem lehet tekinteni. Erről már évekkel ezelőtt is írtunk, de nem történt semmi. Táblák. A téma — sajnos — már visszaköszön. íme a legfrissebb példa. A Kalinin úton Viaözék eeeteshordói __ A Postapalota melletti pincébe invitálták meg tegnap délelőtt a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának munkatársai#. Az omla- dék eltakarítása után ugyanis hatalmas méretű hordók ormótlan teste tűnt fel q boltíves mennyezet alatt. A múzeum munkatársainak pincevizitje máris többé-kevés- bé tisztázta a mintegy 7,5 méter hosszú, 2—2,5 méter átmérőjű betonhordók és az eddig ismeretlen rendeltetésű pince eredetét. Bezerédy Győző, a helytörténeti osztály vezetője elmondta, hogy tősgyökeres pécsiek emlékezete szerint ecetet táHelytörténeti érdekességek a beomlott pincében roltak a hordókban. A pince fölötti telken Viasz Béla fűszeráru nagykereskedő lakott cégvezetőjével, Viasz Imrével. A hordók eredetileg valószínűleg boroshordók voltak. Jelenleg — körülbelül derékig — iszapos hordalékban állanak. A helytörténész szerint a hordóknak, annak ellenére, hogy nem egyedülálló fölfedezések — hiszem több hasonlóról tudunk a belvárosban — helytörténeti kuriózumértékük van. Minden bizonnyal a múlt század végéig használták őket bortárolásra. Akkor ugyanis a 90-es évek pusztító filoxéra- járványa szinte az egész ne- messzőlő-állományt kipusztította. Ami pedig a fűszeráru nagykereskedő személyazonosságát illeti, kiléte egyértelműen tisztázott, nevét ugyanis még a húszas évek végén készült címtárak említik. B. K. Közlekedési gondok Pécsett Az adottságok öröklöttek, de sokat segíthet a forgalomszervezés csöveket fektettek, majd a munkák elkészültével ottfelejtették az úton folyó munkát jelző táblákat a Szőlő utca és a Tettye között. Aztán folytatták a munkát a Szőlő utca és a Pálosok között, de -— természetesen — táblák nélkül. Na persze, ha egyszer ottmaradtak az előző munka helyszínén . . . S hogy ez nem az első és egyetlen — s az a gyanúm, nem is az utolsó — eset, arra minden közlekedő tudna példát hozni. Ugyancsak tábla-téma a Déryné utcából. Egy időben sűrűn szedte a pénzt a traffipax a 30 kilométeres sebességkorlátozás miatt. Mindenki gyorsabban haladt, mert bár látta a táblát, értelmetlennek találta. A tábla ma is ott van a Déryné utca elején, a traffipaxot viszont régen láttam errefelé. Talán az is értelmetlennek találja . . .? Más, de még ez is tábla. Újmecsekalján, a Mecsek Áruház és a Biztosító épülete mellett van egy üzletsor, amögött egy kis tér. A tér közepén járdasziget, amelyet nem jobbról — ahogy logikus lenne a jobb- ratartási kötelezettség szerint is —, hanem balról kell megkerülni. így aztán a járdasziget előtt egymást keresztezik — teljesen feleslegesen az autók. Sokan vannak, akik nem is figyelik a táblát, hanem röqvest jobbról kerülik a szigetet. Ahogy a józan ész diktálja . . . Lámpák. A Rózsa Ferenc utca és a Szalai András utca kereszteződésében hetenként háromszor elromlik és sárgán villog a forgalomirányító berendezés. Oka: méq tavaly decemberben nekitolatott egy autó az automatikának — ami egyébként 6 (!) méterre van az úttest szegélyétől — s tönkretette a berendezést. Utak. Ezt aztán mindenki a saját bőrén érzi, mert némely pécsi utcában úgy bukdácsol az autó. mint kis csónak a hullámzó Balatonon. Talán elkerülte az illetékesek figyelmét — hoay csak egy példát hozzak — a Kodály Zoltán utca. Évek óta rossz és eqyre rosszabb a burkolata. Egyszer egy autós ismerősöm így fakadt ki: nem igaz. hogy ezt nem lehetne rendbehozni. Lehet, hogy neki van igaza? Végül — mert valóban csak egy-két pontot villantunk fel a pécsi közlekedésből — a Bem utca—Rákóczi út kereszteződésében figyelembe kéne venni az új forqalomszervezési rendelet — 2/1976. — előírásait. Eszerint: „az útkereszteződéshez érkező és egyenes irányban továbbhaladni kívánó járművek Az útburkolati jelek jól láthatók a Magyarürögi úti torkolatnál. Acsády utcából a Hajnóczy utcába körülményes a kihajtás a magasra nőtt bokrok miatt. A Rókus utcából a terjedelmes jármüveknek nehéz kihajtani a Szigeti útra. részére szolgáló, útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok száma az útkereszteződésben és közvetlen az útkereszteződés utáni útszakaszon nem csökkenhet”. Tehát az, hogy Budapest felől jövet, a Bem utcát elhagyva, a Rákóczi úton egybefonódnak a sávok —- szabálytalan. Panics György tóttá meg alapvetően mind a városi párt vb, mind a járási párt vb a közelmúltban, amikor a terület közrendje, közbiztonsága szerepelt napirenden. A Szigetvári Járási-Városi Rendőrkapitányságon vezetett statisztika azt bizonyítja, hogy az összbűncselekmények száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Néhány évvel ezelőtt számos, az utca rendjét zavaró, sértő bűncselekmény nyugtalanította a város lakosságát, közülük is emlékezetes még az úgynevezett „Vár-galeri" botrányos, garázda viselkedése. A rendőrség gyorsan és hatékonyan intézkedett, megszüntette ennek a bűnöző csoportnak a tevékenységét és a tettesek bíróság elé kerültek. Azóta nincs galeri, nincs csoportos bűnelkövetés. A rendőrség egyik fő feladata itt is: az utca rendjének, nyugalmának őrzése, a rendbontók elleni gyors intézkedés. Különösen „a garázdaság" bűntette az, amelyik általában megzavarhatja egy-egy város vagy község lakóinak nyugalmát. Szigetváron és a járásban — ha nem is nagy számban —, de mégis történik verekedés, rendbontás. A statisztikai adatok szerint a garázdaság, verekedés, testi sértés bűntettének legtöbbjét az italboltokban és közvetlen környékén követték el, mégpedig az esti órákban, 17 és 20 óra között. A tettesek közel nyolcvan százaléka ittas volt! A bűn- cselekményeket mutató adatok és körülmények elemzése során figyelemre méltó megállapításra jutottak: míg korábban a szombat volt a „veszélyes nap", az utóbbi időben a péntek a „zűrös” nap. Jónéhányan — másnap szabad szombat lévén — pénteken délután, este emelgetik a kelleténél gyakrabban a poharat és az ital hatására kezdődik a verekedés . . . Az adatok és körülmények elemzése segíti a megelőző tevékenységet —■ a rendőrség nagyobb figyelmet fordít az ellenőrzésre a „veszélyes időpontokban". A bűncselekmények közül legtöbbet a társadalmi tulajdon és személyi tulajdon sérelmére követnek el. Tény az is, hogy ezek legtöbbje mind a társadalmi tulajdont, mind a személyi tulajdont illetően nem nagy kárértékű. De mégis érdemes megszívlelni a tapasztalatok alapján mondott jótanácsot: ne adjunk alkalmat a tolvajnak! Mind a közös munkahelyen, mind otthonunkban jobban ügyeljünk értékeinkre. A biztonságos közlekedés is az utca rendjéhez tartozik. Jelentős Szigetvár átmenő forgalma is, de például 1971-hez képest megháromszorozódott a személyi tulajdonban lévő gépkocsik száma. A közlekedésbiztonsági adatok elemzése után a megállapítás: a közúti balesetek számát nem sikerült jelentősen csökkenteni! Az „ittas vezetés" most is sokszor szerepel a balesetet előidéző okok között. A rendőrség a mind gyakoribb ellenőrzéssel akarja megelőzni a baleseteket. Csak egy adat ennek illusztrálására: míg 1975-ben 31 büntető eljárást indítottak ittas gépjármű- vezetés miatt — ez év első félévében hasonló ok miatt már ugyancsak 31 eljárás indult! Az alapvetően jónak, megfelelőnek értékelt közrend, közbiztonság további szilárdítása, a megelőzés hatékonyságának növelése továbbra is a legfontosabb célként szerepel. Garay Ferenc Táblák, lámsák. fák. burkolatok