Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-31 210. szám

1976. július 31., szombat Dünäntült napló 3 NEB+vizsgálat a magánerős lakásépítkezésről Az elmúlt két évben 3174 magánerős lakás épült Bara­nyában az OTP támogatásá­val. Tekintélyes szám ez, amely azonban lényegesen nagyobb lehetne, ha a különböző okok miatt meghiúsult kezdeménye­zések is valóra váltak volna. Az okok eredetét, illetve a magánerős lakásépítés felté­teleit — telek, közmű, építési és tervezői kapacitás, építő­anyag — a közelmúltban vizs­gálta a Baranya menyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Csúsznak a határidők Az 1974-75-ös években a lakóházak 49,5 százaléka OTP társasház, öröklakás formájá­ban, 37,8 százaléka családi házként, 9,8 százaléka lakás­építő szövetkezeti lakásként, 2,9 százaléka pedig magán­erős társasházként valósult meg. Az OTP lakások zöme Pécsett épült. A kisebb tele­püléseken - főként a közmű­vek hiánya miatt — szinte ki­zárólag családi házakat ala­kítottak ki. Feltűnően alacsony a lakásépítő szövetkezeti laká­sok száma - 311 -, s közülük 200-at egyetlen szervezet, az Ércbányász Munkásszövetkezet épített, A lakásépítő szövetkezetek megbízásait főként az építő­ipari szövetkezeteknek kellene elfogadniuk. A ma már korsze­rű technológiák alkalmazásá­val dolgozó szövetkezeteknek azonban nincs elegendő építé­si kapacitásuk. A szerkezet- építéssel nem is lenne baj, an­nál nagyobb problémát jelent a szak- és szerelőipari kapa­citás hiánya. Az ilyen jellegű munkák elvégzése nélkül vi­szont nem lehet átadni az épületeket, csúsznak a határ­idők, illetve nem tudják tel­jesíteni vállalásaikat. Kitűnő példa erre a Pécsi Építőipari Szövetkezet, ahol a szerkezet fejlesztésével egyidőben nem gondoskodtak a szak- és sze­relőipari munkák továbbfejlesz­téséről. Az is igaz, hogy mind­emellett gátolta tevékenységü­ket a pénzügyi fedezet, a köz­művek és az építési anyagok hiánya. A mohácsiaknál is hiányoztak a közművesített te­rületek. A szigetvári szövetke­zet a város kommunális léte­sítményeit építi, a siklósiakat pedig a területek kisajátításá­nak késedelme, a közművek hiánya is gátolta munkájuk­ban . . . Az sem mindegy számukra, hogy az árbevételükre eső nyereség közületek esetében lényegesen nagyobb, mint a magánerős építésnél. A sok alvállalkozó miatt lassú a ki­vitelezési tervek és a költség­Kevés az építési kapacitás Ajánlott tervek családi házakhoz vetés elbírálása is. Előfordul, hogy hónapokig, néha évet meghaladó ideig tartózkodnak a megbízás elfogadásától, majd felmondják a lekötött ka­pacitásszerződést, tehát min­dent elölről kell kezdeni. Hosz- szú idő telik el a költségve­tés elkészülte és a kivitelezés kezdése között, s így az ere­detileg elfogadott költségirány­zatot növelik az áremelkedé­sek is. Korszerű családi házakat A tanácstalanság, tájéko­zatlanság a családi házakat építőkre is jellemző. Nemrit­kán a véletlen határozza meg áttelepülésük, építkezésük he­lyét, mivel a tanácsok megle­hetősen passzív módon tájé­koztatják az információkat ké­rőket. Nincs megfelelő propa­gandája a korszerű családi- hóz-típusoknak — sorház, lánc­ház, csoportház —, holott így lehetne ésszerűbben gazdál­kodni a telekkel, s így lehetne olcsóbban utat s közműveket építeni. A családi házak épí­tésével kapcsolatosan azonban azt is meg kell említeni, hogy az egyenetlen építőanyag­ellátás mellett nem kis gond maga az építkezés sem. Fokozottabb érdekeltséget A jelenlegi helyzet megvál­toztatása érdekében a NEB vizsgálat készítői számos javas­latot dolgoztak ki. Többek kö­zött ajánlják, hogy az építő szövetkezetek mellett a taná­csi építőipari szervezetek érde­keltségét is fokozni kell a ma­gánerőből történő kivitelezések vállalásáért. Szigorúbb korlá­tokat kell szabni az átadási határidők elhúzódásának meg­akadályozásáért, s ha ez nem eléq eredményes, felelősségre kell vonni a kivitelezőt. A szak- és szerelőipari kapacitás fejlesztését beiskolázásokkal átképzésekkel, pályaorientáció val kell támogatni. A telek hiány feloldása érdekében cél szerű lenne, ha a Pécs városi Tanács egy pontos felmérés keretében számba venné a beépítetlen, de beépítésre al­kalmas telkeket, s a jövőben úgy szabályozná forgalmukat, hogy a jelenlegi telekforgalom elmozduljon a holtpontról. Török Éva Befejezték az aratást Minden eddiginél nagyobb terméseredménnyel befejezték az aratást a mohácsi járás­ban. Hektáronként 52 mázsa ter­mett. A babarciak még ezt is túlszárnyalták: 68,34 mázsát adott egy hektárjuk. Vala­mennyi termelőszövetkezet tá­rolási-, és összesen 800 vagon búzára, pótszerződést kötött a Gabonafelvásárló és Malom­ipari Vállalattal. A járási ta­nács és a termelőszövetkeze­tek felajánlották, hogy kom­bájnokkal segítik a megye azon szövetkezeteit, ahol még nem fejezték be az aratást. A szombat helyett a péntek! Legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény # Jelentősen csökkent az összbűncselekmények száma • A szigetvári járás és a város közrendjéről, közbiztonságáról A Szigetvár város és a járás lakói nyugodt körülmények kö­zött végezhetik mindennapi munkájukat, a terület közrend­je, közbiztonsóqa megfelelőnek, jónak mondható — ezt állapi­Mini rezervátum Nyíregyházán Újabb látványossággal gaz­dagodik a nyíregyháza—sóstói ifjúsági és kultúrpark. A nyírsé­gi megyeszékhely kedvelt kirán­dulóközpontjának közelében vállalatok, üzemek és a Felső- Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság összefogásával, nagy­részt társadalmi munkával, há­rom hektáros vadaskertet ala­kítanak ki. A megyében honos vadon élő állatok, köztük őzek, szarvasok, fácánok, apróraga­dozók találnak majd benne ott­honra. A „mini rezervátumot” még ez év őszén megnyitják. A vidéki városok között Pé­csett van a legtöbb személy- gépkocsi. Évente félmillió ven­dég látogat városunkba turisz­tikai céllal, s ennél több azok­nak a száma, akik Baranyából, vagy környező megyékből jár­művel jönnek Pécsre dolgozni, vagy ügyes-bajos dolgaikat in­tézni. A város utcái szűkek, ka­nyargósak, egyre nehezebben birkóznak a naponta növekvő forgalommal. Az öröklött adott­ságokon nehéz lenne egyik nap­ról a másikra túllépni, okos, át­gondolt forgalomszervezéssel azonban jónéhány ponton eny­híteni lehetne Pécs közlekedési gondjait. Kezdjük a kilátást gátló aka­dályokkal. Sikerült összhangot találni a környezetvédelem és a közlekedés biztonsága között a Szigeti úton. Bármennyire is fájt, ki kellett vágni például a Gyümölcs utca és a Szigeti út kereszteződésében néhány fát a főútvonalon, mert veszélyesen akadályozták a kilátást. De a gondolatot — és a fűrészt — elfelejtették továbbítani. Mert a Kürt utcából-is nehéz a Szigeti útra kihajtani a fák, és a sö­vény miatt. Jó nagy holt tér áll itt a járművezető előtt, s hogy mégis kilásson, nem tehet egye­bet, mint a fél kocsit kiengedni a Szigeti útra . . . Ugyanez a helyzet az Acsá- dy utca és a Hajnóczy utca ke­reszteződésében. Az Acsády ut­cából jövet jobbra — a ben­zinkút felé — a hatalmasra nőtt bokrok miatt nem lehet tekin­teni. Erről már évekkel ezelőtt is írtunk, de nem történt semmi. Táblák. A téma — sajnos — már visszaköszön. íme a leg­frissebb példa. A Kalinin úton Viaözék eeeteshordói __ A Postapalota melletti pin­cébe invitálták meg tegnap délelőtt a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályá­nak munkatársai#. Az omla- dék eltakarítása után ugyanis hatalmas méretű hordók or­mótlan teste tűnt fel q bolt­íves mennyezet alatt. A múzeum munkatársainak pincevizitje máris többé-kevés- bé tisztázta a mintegy 7,5 méter hosszú, 2—2,5 méter át­mérőjű betonhordók és az ed­dig ismeretlen rendeltetésű pince eredetét. Bezerédy Győző, a helytör­téneti osztály vezetője elmond­ta, hogy tősgyökeres pécsiek emlékezete szerint ecetet tá­Helytörténeti érdekességek a beomlott pincében roltak a hordókban. A pince fölötti telken Viasz Béla fűszer­áru nagykereskedő lakott cég­vezetőjével, Viasz Imrével. A hordók eredetileg valószínűleg boroshordók voltak. Jelenleg — körülbelül derékig — isza­pos hordalékban állanak. A helytörténész szerint a hordóknak, annak ellenére, hogy nem egyedülálló fölfede­zések — hiszem több hason­lóról tudunk a belvárosban — helytörténeti kuriózumértékük van. Minden bizonnyal a múlt század végéig használták őket bortárolásra. Akkor ugyanis a 90-es évek pusztító filoxéra- járványa szinte az egész ne- messzőlő-állományt kipusztí­totta. Ami pedig a fűszeráru nagykereskedő személyazonos­ságát illeti, kiléte egyértel­műen tisztázott, nevét ugyanis még a húszas évek végén ké­szült címtárak említik. B. K. Közlekedési gondok Pécsett Az adottságok öröklöttek, de sokat segíthet a forgalomszervezés csöveket fektettek, majd a mun­kák elkészültével ottfelejtették az úton folyó munkát jelző táb­lákat a Szőlő utca és a Tettye között. Aztán folytatták a mun­kát a Szőlő utca és a Pálosok között, de -— természetesen — táblák nélkül. Na persze, ha egyszer ottmaradtak az előző munka helyszínén . . . S hogy ez nem az első és egyetlen — s az a gyanúm, nem is az utolsó — eset, arra minden közlekedő tudna példát hozni. Ugyancsak tábla-téma a Dé­ryné utcából. Egy időben sűrűn szedte a pénzt a traffipax a 30 kilométeres sebességkorlátozás miatt. Mindenki gyorsabban haladt, mert bár látta a táblát, értelmetlennek találta. A tábla ma is ott van a Déryné utca elején, a traffipaxot viszont ré­gen láttam errefelé. Talán az is értelmetlennek találja . . .? Más, de még ez is tábla. Újmecsekalján, a Mecsek Áru­ház és a Biztosító épülete mel­lett van egy üzletsor, amögött egy kis tér. A tér közepén jár­dasziget, amelyet nem jobbról — ahogy logikus lenne a jobb- ratartási kötelezettség szerint is —, hanem balról kell meg­kerülni. így aztán a járdasziget előtt egymást keresztezik — tel­jesen feleslegesen az autók. Sokan vannak, akik nem is fi­gyelik a táblát, hanem röqvest jobbról kerülik a szigetet. Ahogy a józan ész diktálja . . . Lámpák. A Rózsa Ferenc ut­ca és a Szalai András utca ke­reszteződésében hetenként há­romszor elromlik és sárgán vil­log a forgalomirányító beren­dezés. Oka: méq tavaly de­cemberben nekitolatott egy au­tó az automatikának — ami egyébként 6 (!) méterre van az úttest szegélyétől — s tönkre­tette a berendezést. Utak. Ezt aztán mindenki a saját bőrén érzi, mert némely pécsi utcában úgy bukdácsol az autó. mint kis csónak a hul­lámzó Balatonon. Talán elke­rülte az illetékesek figyelmét — hoay csak egy példát hozzak — a Kodály Zoltán utca. Évek óta rossz és eqyre rosszabb a bur­kolata. Egyszer egy autós is­merősöm így fakadt ki: nem igaz. hogy ezt nem lehetne rendbehozni. Lehet, hogy neki van igaza? Végül — mert valóban csak egy-két pontot villantunk fel a pécsi közlekedésből — a Bem utca—Rákóczi út kereszteződé­sében figyelembe kéne venni az új forqalomszervezési ren­delet — 2/1976. — előírásait. Eszerint: „az útkereszteződéshez érkező és egyenes irányban to­vábbhaladni kívánó járművek Az útburkolati jelek jól látha­tók a Magyarürögi úti torko­latnál. Acsády utcából a Hajnóczy utcába körülményes a kihaj­tás a magasra nőtt bokrok miatt. A Rókus utcából a terjedel­mes jármüveknek nehéz kihaj­tani a Szigeti útra. részére szolgáló, útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok szá­ma az útkereszteződésben és közvetlen az útkereszteződés utáni útszakaszon nem csök­kenhet”. Tehát az, hogy Buda­pest felől jövet, a Bem utcát elhagyva, a Rákóczi úton egy­befonódnak a sávok —- szabály­talan. Panics György tóttá meg alapvetően mind a városi párt vb, mind a járási párt vb a közelmúltban, amikor a terület közrendje, közbizton­sága szerepelt napirenden. A Szigetvári Járási-Városi Rendőrkapitányságon vezetett statisztika azt bizonyítja, hogy az összbűncselekmények száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Néhány évvel ezelőtt számos, az utca rendjét zavaró, sértő bűncselekmény nyugtala­nította a város lakosságát, kö­zülük is emlékezetes még az úgynevezett „Vár-galeri" botrá­nyos, garázda viselkedése. A rendőrség gyorsan és hatéko­nyan intézkedett, megszüntette ennek a bűnöző csoportnak a tevékenységét és a tettesek bí­róság elé kerültek. Azóta nincs galeri, nincs csoportos bűnelkö­vetés. A rendőrség egyik fő felada­ta itt is: az utca rendjének, nyu­galmának őrzése, a rendbontók elleni gyors intézkedés. Külö­nösen „a garázdaság" bűntette az, amelyik általában megza­varhatja egy-egy város vagy község lakóinak nyugalmát. Szi­getváron és a járásban — ha nem is nagy számban —, de mégis történik verekedés, rend­bontás. A statisztikai adatok szerint a garázdaság, verekedés, testi sértés bűntettének legtöbbjét az italboltokban és közvetlen kör­nyékén követték el, mégpedig az esti órákban, 17 és 20 óra között. A tettesek közel nyolc­van százaléka ittas volt! A bűn- cselekményeket mutató adatok és körülmények elemzése során figyelemre méltó megállapítás­ra jutottak: míg korábban a szombat volt a „veszélyes nap", az utóbbi időben a péntek a „zűrös” nap. Jónéhányan — másnap szabad szombat lévén — pénteken délután, este emelgetik a kelleténél gyakrab­ban a poharat és az ital ha­tására kezdődik a verekedés . . . Az adatok és körülmények elemzése segíti a megelőző te­vékenységet —■ a rendőrség na­gyobb figyelmet fordít az ellen­őrzésre a „veszélyes időpontok­ban". A bűncselekmények közül leg­többet a társadalmi tulajdon és személyi tulajdon sérelmére követnek el. Tény az is, hogy ezek legtöbbje mind a társa­dalmi tulajdont, mind a szemé­lyi tulajdont illetően nem nagy kárértékű. De mégis érde­mes megszívlelni a tapasztala­tok alapján mondott jótanácsot: ne adjunk alkalmat a tolvaj­nak! Mind a közös munkahe­lyen, mind otthonunkban job­ban ügyeljünk értékeinkre. A biztonságos közlekedés is az utca rendjéhez tartozik. Je­lentős Szigetvár átmenő forgal­ma is, de például 1971-hez ké­pest megháromszorozódott a személyi tulajdonban lévő gép­kocsik száma. A közlekedésbiz­tonsági adatok elemzése után a megállapítás: a közúti bal­esetek számát nem sikerült je­lentősen csökkenteni! Az „ittas vezetés" most is sokszor szere­pel a balesetet előidéző okok között. A rendőrség a mind gya­koribb ellenőrzéssel akarja megelőzni a baleseteket. Csak egy adat ennek illusztrálására: míg 1975-ben 31 büntető eljá­rást indítottak ittas gépjármű- vezetés miatt — ez év első fél­évében hasonló ok miatt már ugyancsak 31 eljárás indult! Az alapvetően jónak, megfe­lelőnek értékelt közrend, közbiz­tonság további szilárdítása, a megelőzés hatékonyságának nö­velése továbbra is a legfonto­sabb célként szerepel. Garay Ferenc Táblák, lámsák. fák. burkolatok

Next

/
Thumbnails
Contents