Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-27 206. szám

Duncmtült napló 1976. július 27., kedd Pimaszság Néha felmegy a pumpa! Nem kell hozzá 500 forin­tot elveszíteni, nem kétórás családi perpatvar, csupán egy köznapi pillanat, meg­toldva esetleg néhány pi­masz megjegyzéssel. Budai vám, vasárnap dél­előtt kilenc óra. Beállók a sorba az ABC-áruház előtt nehéztestű néni jön mind­járt mögém, őszhajú és fá­radt. Majd utána másik né­ni, ugyanolyan forma, utá­na meg egy apró kis em­ber. Rövidujjú ing, zöld alapon fehér kockákkal, sörtés bajusz és ellenszen­ves arc. Elébe tolakszik a két néninek, én elém nem mer. Az egyik ősz nénike rászól, de nem gorombán, csak kedvesen feddve:- Ne tessék mór elém to­lakodni, annyira fáj a lá- bom itt állni! Semmi. — Hát jó, álljon elém, majd csak összeesek! — így a néni. A kis hörcsögember meg sem moccan. Lassan beérünk az ajtón, hátrafordulok és előre hí­vom a nénit, magam elé is. Abban a pillanatban a hörcsögember felkapja a másik ajtón kifele induló asszonyka kezéből, az ép­pen megürült bevásárló­kosarat és mindegyikünket megelőzve elébünk siet — közben nagyot lök a nénin. De még arra is azért van ideje, hogy hátraszóljon: — Mit jár a szája foly­ton! Vén disznó! Hát ennyi az egész, de felment a pumpa. F. D. A*. j KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Balatonfüreden, a 151. Anna- bálon megválasztották a szép­ségkirálynőt: a győztes Újváry Éva budapesti, 17 éves diák­lány lett. M emrég egyeztették a vízügyi ágazat ötödik ötéves tervét az Országos Vízügyi Hivatal, az illetékes megyei taná­csok és vízügyi igazgató­ságok vezetői, szakembe­rei. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság egyik legérdekesebb -'programja ebben az ötösben a Drá­va menti árvízvédelmi vo­nal megerősítése. Mind technikailag, mind szerve­zetileg. Jelenti-e azt, hogy jelen pillanatban a Drá­va fő védelmi vonala gyenge? Sajnos igen. Az 1972-es és az 1975-ös árvizeken csak nagy erőfeszí­tések árán tudtunk úrrá len­ni — mint azt Brachna Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság helyettes vezetője em­lítette. S hozzátette: Emiatt ál­lunk igen komoly feladatok előtt. A Dráva menti 90 kilo­méteres védőszakasz Révfalu és Felsőszentmárton között hiányos, s ezen a közel 17 kilométeres részen vízügyi be­ruházásban — 26 millió forin­tos költséggel — ki kell épí­teni a gátszakaszt. Az igazgatóság saját kivite­lezésében végzi majd el a munkát, amely során 146 ezer köbméter földet kell megmoz­gatniuk. Az építkezés jövőre kezdődik, a beruházási prog­ramot az OVH-tól rövidesen megkapják. Ez a gátszakasz 17 községet, — kilencezer embert — 165 milliós állóeszközértéket, 2700 hektáros területet véd meg. Tehát nagy szükséq van rá, A gát közbülső részén, a Korcsina-csatornón műtárgyat is építenek. Ha elkészül, el­mondhatjuk: a Dráva védővo­További erősítés a Dráva védővonalán ■ Felszámolják a gyenge pontokat ■ Jövőre kezdődik az építkezés nalón minden gyenge pontot felszámoltunk, minden lyukat és rést betömtünk. E beruházás mellett az igaz­gatóság a Dráva mentén 6 úgynevezett őrjárást alakít ki, hat őrházat épít. Ezekben az őrházakban kapnak lakást és otthont a gátak őrei, akik ál­landó telefon-összeköttetésben lesznek a központtal, s napon­ta tudnak tájékoztatást adni a gátak állapotáról,/va víz szint­jének változásáról. A hat őr­házból kettő egyúttal védelmi központ lesz: raktárral és pi­henőhelyekkel. A drávaszabol- csi védelmi központot az idén átadják, a drávasztárai pedig jövőre készül el. A másik négy őrház közül a gyűrűspusztai már elkészült, a majlátpusztai, vejti és felsőszentmártoni őr­házakat pedig 1980-ig építik fel. Mondhatjuk: a gátszakasz megerősítésével és az őrjárá­sok kialakításával hathatósabb védekezést érünk el. Ez azonban nem minden. Rö. videsen egy hosszantartó vizs­gálatot végeznek a vízügyi igazgatóság szakemberei: a gát teljes egészéről felmérést készítenek, s e felmérés nyo­mán fognak egy nagyobbmé- retű qátrekonstrukciót előkészí­teni. Jelen pillanatban a gá­tak 20 centivel magasabbak az eddiq mért legnagyobb drávai vízállásnál. A cél: ezt a húsz centit legalább 0,6—1 méterre kiegészíteni a teljes gátszaka­szon. Ezzel mindennemű ár­vízveszély a múlté lesz. (Közbevetőleg: a dunai gát 1 méter 30 centivel magasabb, mint az eddigi legnagyobb vízszint.) E nagyrekonstrukcióra azonban a VI—VII. ötéves terv­ben kerül sor. K. F. Rendet kéne teremteni Van elég, mégis hiánycikk a nyersbőr Rendszertelenül érkezik a nyersanyag Bizony nagy kár, hogy egy bőrt sem tudunk lenyúzni disz­nóinkról, ha már kettőt nem tudunk lenyúzni. Mindez pedig annak a múlt heti összeállítá­sunknak a margójára kívánko­zik, amely néhány pécsi válla­lat, köztük a Pécsi Bőrgyár el­ső félévi gazdálkodási eredmé­nyeire és gondjaira, ezen be­lül is a nyersbőr-nyomorúságra tekintett vissza. A sertés nyersbőr-ellátás te­rén ínséges esztendő az idei a Pécsi Bőrgyárnak, ami nyers­Élénk idegenforgalom A hétvégi időjárás „átren­dezte” a turistaforgalom ké­pét: amíg a korábbi napok­ban többnyire a strandok, a Balaton vize és a folyópar­tok jelentették a fő idegen- forgalmi vonzerőt, addig most megoszlott az érdeklődés a fürdés és a különféle kulturá­lis programok között. Szeren­csére a szervezők mindenütt gazdag választékot kínálnak a hazai és a külföldi vendégek­nek; jónéhány rendezvénysoro­zat éppen vasárnap kezdődött A Dunántúlon az esős, sze­les idő nyomán főként az ál­landó tárlatok, múzeumok bo­nyolítottak le élénk forgalmat. A fertődi Eszterházy-kastélyban magyar vendégek mellett oszt­rák turisták is megfordultak, ezernél többen tekintették meg a nagycenki Széchenyi múzeu­mot és a pannonhalmi várat. A Balaton környékén nem­csak a tornyosuló felhők, de a viharveszélyt jelző rakéták is elbátortalanították a fürdőzés­től a mintegy négyszázezer üdülővendéget, e helyett so­kan a kirándulást választották. A Beloiannisz és a többi nagy­hajó zsúfolásig megtelt, a ki­sebb hajók az erős szél miatt ki sem merészkedtek a nyílt vízre. A nyaralótelepek kultúr- programjai közül a legtöbb vendéget Tihanyban a mú­zeum-kerti hangverseny von­zotta. Dráma és opera a szegedi színpadon A hosszú, száraz nyarat föl­itató eső megérkezett a szegedi Dóm térre is, fenyegetve a sza­badtéri játékok hétvégi bemu­tatóit. Miközben az újszegedi Biológiai Kutatóközpontban 360-an hallgatják a pedagó­giai nyári egyeterrv előadásait, pénteken 329 magyar és ju­goszláviai cég Marx téri pavi­lonjaiban megnyílt a Centená­A szelepmechanizmus hibái A szelepek átégése a két- három évtizeddel ezelőtti mo­toroknál nem tartozott a rit­ka jelenségek közé. Ma már csak túlzott és tartós terhe­lésnél Irövetkezik be, vagy a hézag nélkül üzeméltetett sze­lepeknél. A jelenség általában felis­merhető a szabályozhatatlan üresjáratról, a motor teljesít­ményének csökkenéséről. A hiba behatárolására egyszerű és megbízható módszer a kompressziómérés. Az egyes hengerek közötti nyomáskü­lönbség normális esetben nem lehet több plusz—mínusz 0,5 kp/cm2-nél. A beégett szelepek javítását nem tanácsos halogatni. Kis mérvű beégés esetén ugyanis a szelep helyrehozható csiszo­lással. Később már csak a sze­lep cseréjével lehetséges a hi­ba megszüntetése. Maga a szelepcsiszolás vi­szonylag egyszerű művelet. Megfelelő gyakorlattal házi­lag is elvégezhető. Ennek ér­dekében mindenekelőtt le kell szerelni a hengerfejet és a szelepeket ki kell építeni. Az olajjal kevert csiszolóport a szeleptányér tömítő felületére kenve, a szelepet a szelep­ülésre szorítva ide-oda kell forgatni, mintegy negyed for­dulattal. Néhány mozdulat után a szelepet kissé meg kell emelni, hogy a csiszolómassza ismét a felületek1 közé kerül­jön. Helyes zárás esetén a vonalak egyenletes, vékony csíkban kenődnek szét a csi­szolt felületen. Ha valahol folytonossági hiány mutatkozik1, a csiszolást tovább kell foly­tatni. Hasonló módon kell az ülést is ellenőrizni. A szelepmechanizmus egyik nagy igénybevételű eleme a szeleprugó. A szelepek pi­cénként 2—3 ezerszer is nyit­hatnak és zárhatnak. A zá­rást a szeleprugóknak kell el­végezniük, mégpedig igen nagy, 2—300 m/sec2 gyorsu­lást biztosítva. Bizonyos üzem­idő után a rugók elfáradnak, nem képesek a szelepeket idő­ben bezárni. A szelepek ilyen­kor „lebegnek”, ami jellegze­tes kereplő hanggal jár. A motor teljesítménye természe­tesen csökken és a szelepru­gókat ki kell cserélni. Ez a hengerfej kiszerelése nélkül is elvégezhető. A szelepeket a művelet idejére a gyertyanyí­láson át bevezetett szerszám­mal biztosítani kell a becsú­szás ellen. Kenés szempontjából mosto­ha körülmények között dolgo­zik a szelepszár. Minthogy a szelepvezeték „puhább" anyag­ból készül, ez gyorsabban ko­pik, mégpediq az alsó és fel­ső végénél. A szelep a terhe­lés hatására a kopott veze­tékben „bólogat”, ami o túl nagy szelephézagra emlékez­tető hangot ad. A kopott ve­zetéket ki kell cserélni. A he­lyes működés végett a szelep- sZárnak néhány század mm-es játékkal kell illeszkedni1, ezért a szelepvezeték furatát besaj­tolás után az adott típusra vonatkozó méretre fel kell dörzsárazni, Sajátos zajt okoz a szelep­emelő csésze kopása is. A motor üresjáratában figyelhe­tő meg. „Klafogó” hangja a motor fordulatszámána'k fele ütemében hallatszik. A motor nagyjavítása előtt általában nem érdemes foglalkozni vele, a hangon kívül nem okoz za­vart. Hosszabb üzemidő után a vezérműtengely bütykei is el­kopnak. A terhelt oldalon, te­hát az emelésnél, igen je­lentős gyorsulások lépnek fel, amelyek egyes konstrukcióknál elérik a 800—1000 m/sec2-et is. A kopott bütykök természe­tesen nem vezérlik pontosan a szelepeket, ami a motor tel­jesítményét rontja. A kopás növekedésével éles, csattogó hang is jelentkezik, ami a ve­zérműtengely cseréjére figyel­meztet. Búsbarna László riumi Ipari Vásár, vasárnap pe­dig 158 képzőművész 297 al­kotásával a nyári tárlat — a szabadtéri játékokon Madách drámája, Az ember tragédiája és Verdi Nabuccója várta kö­zönségét. A 30-as évek bemutatóit ide­számítva, a tizennegyedik nyár­évadban tűzik műsorra itt a tragédiát, mely így a játékok legsikeresebb darabja. Hont Ferenc, Banffy Miklós után a felújított szabadtérin Major Ta­más és Vámos László rendezé­sében ment, ezúttal pedig Szi- netár Miklós, a népszerű tele­víziós változat rendezője állí­totta a dómszínpadra. Újsze­rűén, szakítva a hagyományok­kal, fiatal főszereplőkkel: He­gedűs Gézával (Ádám), Bánsá­gi Ildikóval (Éva) és Lukács Sándorral (Lucifer). A rendező így nyilatkozott: — Általában a filozofikus mondatokat szokták rövidíteni, a játszhatóság javára, a ml előadásunkban éppen a mű fi­lozófiájának kell érvényesülnie. Világossá szeretnénk tenni, hogy azokról a 18—25 éves fiatalok­ról van szó, akik kilépve a csa­ládi otthon, az iskola körülbás­tyázott mikrokörnyezetéből, szembetalálják magukat a tár­sadalom, a mozgó világ esemé­nyeivel, s a kételyeket és csüg- gedést támasztó luciferi erők­kel szembeszegülve a küzde­lem szépségét hirdetik, tehát optimisták. Míg a tragédia a szegedi szabadtéri leggyakrabban ját­szott darabja, Verdi operája, a Nabucco először kerül itt szín­re, Oberfrank Géza dirigálásá­val, Békés András rendezésé­ben. Nikolényi István anyag érkezik, az is rendszer­telenül. Magyarországon a ser­tésállomány amúgy is jócskán megcsappant, de nem itt van a disznó eltemetve. Hanem ott, hogy a nagy modernizáláson átesett vágóhidak, mint például a szegedi vagy a miskolci, egy­re kevésbé hajlandók a serté­sek lenyúzására, legfeljebb csak minden második sertés bőrét küldik a bőrgyárakba. Annak ellenére, hogy a bőrgyárak idő­közben igencsak megemelték a felvásárlási árat. Ugyanakkor külföldön is egyre nehezebb- nyersanyagot beszerezni. Többre van szükség A Pécsi Bőrgyár így erősen szükséget szenved, ha tetszik ezúttal nem a nyersbőr, hanem a gyár került pácba, s ez egy­ben rossz előjel is, hiszen a pé­csiek új puhabőrgyártó gyár­részleget építenek, több nyers­bőrre lesz tehát szükségük, amiből még több, kemény va­lutát hozó nemes bőrárut készí­tenének és vinnének a tőkés külpiacokra. De vajon miféle nyersanyag többletekből? A sertésbőrből készült ruházati ve­lúrokra egyszersmind igényt tart a Pécsi Kesztyűgyár is, annál inkább, mivel ők is fejlesztésre gondolnak, új bőrruházati gyá­rat szeretnének építeni. De nyil­ván számít a pécsi nemes cipő­bőrökre a Szigetvári Cipőgyár is, miután a közelmúltban nyél­beütött amerikai termelési koo­peráció eredményeként felfut­tatja termelését. Mondanunk sem kell, mindkét gyár a tőkés külpiacokra, Szigetvár az USA- ba kívánja szállítani termékeit. Valóban gazdaságtalan ? Siránkozunk, hogy a termé­szet hazánkat nemigen áldotta meg kincsekkel. Vajon a nyers­bőr nem az? És méqsem kap­kodunk két kézzel utána. A vá­góhidak arra hivatkoznak, hogy a nyúzás gazdaságtalan, s ez az indok önmagában nagyon is elfogadhatónak látszik. Külön­ben is, az egész ország a gaz­daságtalan termelés visszaszo­rításának óhajától visszhangzik, ők csak a kötelességüket teszik, amikor nem vesződnek a bőrök lenyúzásával. Csakhogy vigyáz­zunk az ilyen leállásokkal, a partnerekre is tekintettel kell lenni, nem teremthetünk más­honnan nem pótolható hiányo­kat. Arról nem is beszélve, hogy a nyersanyagok esetén egyál­talán nem biztos, hoqy ami ott gazdaságtalan, az itt tovább­feldolgozva nem lehet nagyon is gazdaságos és jövedelmező exportcikk, ami most, tekintettel kiegyensúlyozatlan külkereske­delmi mérlegünkre, igencsak fontos szempont. Ellentétes ér­dekek ütköznek tehát itt össze, ahol az illetékes minisztériu­moknak kellene rendet terem­teniük, elsőbbséget adva a bőr­gyárak szükségleteinek, rászo­rítva a vágóhidakat, hogy nyúz­zák le az állatokról a bőrt. Miklósvári Zoltán Diákok képzőművészeti tábora A szakmunkás tanulók har­madik országos képzőművészeti tábora hétfőn fejeződött be Hódmezővásárhelyen. 120 fia­tal — tanárok irányításával — grafikai, festő- és kerámia szak­csoportban ismerkedett a he­lyi képző- és népművészeti ha­gyományokkal. Előadásokat hallgattak, népművészeket, fes­tőművészeket kerestek fel. A fiatalok legjobb munkáiból hétfőn délután kiállítás nyílt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents