Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-27 206. szám

1976. július 27., kedd Dunantmi napló 3 Bizonyított a pécsi panel 1. Lopótök, kabaktök MÉG BOROSKÉSZLET IS KÉSZÜLT BELŐLE Gazdaságpolitikai jegyzet Minden eshetőséget meg kell vizsgálni fl nagy­paneles építés hazai bölcsőié 1976. július 15. — Jegyez­zük meg ezt a dátumot, A magyar építészet történetében egy korszakot lezáró nap ez. E napon délután tették a helyére Siklóson az első pa­nelcsalád utolsó elemét. Pé­csett valamivel korábban — május közepén — következett be a jelentés fordulat. Itt a Lvov-Kertváros 11/8. ütemében a 46. számot viselő D—10 tí­pusú középmagas tévé-ház volt az utolsó. Tizenöt nagyszerű esztendő­re emlékezzünk. 1960. október 2-án írta a DN: „Épül a pécsi házgyár." A cikkből megtudtuk, hogy a solakhegy tövében olyan gyár épül, ami nagy faíelemeket állít ölő, s ezekből a megszo­kottól merőben eltérő módon fognak házakat építeni. 1961- ben indul a termelés — ígér­ték, s évente 410 lakáshoz ele­gendő elemet állítanak majd elő. Pontosan egy évvel ké­sőbb — 1961. szeptember 30- ám — ezt írta a DN: „Készen áll már a nyugati városrész­ben az első nagypanelből épült lakóház.” A lakások 202 ezer forintba kerültek. Az „el­ső ház” egyike annak a ket­tőnek, amely ma is ott áll a rendelőintézettel szemközt, a Dr. Veress Endre úton, elkü­lönülve az utánuk épültektől. Ezeket még az ÁÉTV tervezte, de akkor már dolgoztak a PTV-nél az első panelcsalád típustervein, s ugrásra készen állt az új technológia. ígéret szerint az új lakások: az ÁÉTV által tervezetteknél 40 ezer fo­rinttal lesznek olcsóbbak. S 1965. október 22-én már az ezredik elkészült panellakást ünnepelve szólaltatta meg a DN a tervezőt, a technológust, az építőt. A nagypaneles építési mód, lehet, Pécs nélkül is meghó­dította volna az országot, de Pécsé a vitathatatlan érdem, amiért elsőként letelte a vok- sot az új mellett, s meghono­sította azt hazánkban. Személy szerint pedig Juhász Ferencé az érdem. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mű­szaki osztályvezetője 1974-ben ment nyugdíjba, 1975 február­jában hunyt el. Őt idézzük az 1965-ben megjelent inter­júból: „Hazánkban első szá­mú gond a lakáshiány, ugyan­akkor egyre súlyosabb az épí­tőipari munkaerő hiánya is. Olyan eljárásra volt tehát szükség, mely kevés emberrel, gyorsabbá teszi az építkezést. Nyugaton már hosszabb ide­je népszerű a nagypanelos el­járás. Én közvetlen tapaszta­latokat Csehszlovákiában sze­reztem és 1957-ben kezdtem meg a laboratóriumi kísérle­teket. .. 1958 februárjában megépült az első panelüzem, s még az év nyarán befejez­A pécsi panelépítkezés kezdete: áll már az első épület a Bolgár-kertben. tünk két családi házat. Ezek az ország első nagypanelből készült házai..." A kísérle­tek elsősorban a megfelelő hő- és hangszigetelő anyag megtalálására irányultak. A célnak a keramzit — az ége­tett duzzadó kőagyag — felelt meg legjobban. A pécsi pane­lok mindvégig ennek az anyagnak a felhasználásával készültek, amikor az utóbb ápült házgyárak már sokkal korszerűbb anyagokat alkal­maztak. Juhász Ferenc sokéves mun­kája elidegeníthetetlen része az új technológiának, ami nél­kül ma már elképzelhetetlen hazánkban a tömeges lakás­építés. Kezdetben tapasztal­hatta az újjal szembeni szo­kásos ellenkezést, de őt ez nem tartóztathatta fel, A kí- séletek lebonyolítása és a si­keres bevezetés körüli érdeme­it utóbb a minisztérium is el­ismerte, munkásságáért kitün­tetésekben részesült. A legfon­tosabb: megérhette, hogy a nagypanelos építési mód az egész országban uralkodó technológiája lett a lakásépí­tésnek. Az új építési mód beveze­tése nem volt diadalmenet. Különböző helyekről jövő kü­lönböző fajsúlyú ellenállást kellett leküzdeni. A pécsi pa­nel azonban bizonyított és bi­zonyít azóta is. összességében magán viseli ugyan a módszer gyengéit és erényeit, mégis fölényesen állja helyét az összehasonlításban. Más, ház­gyári épületekkel szembeállít­va vitathatatlanul kiviláglik a különbség a pécsi panel elő­nyére. A panelüzemi viszonyla­gos rugalmassága — ami a házgyárakból természetesen hiányzik — tette, hogy válto­zatos városképet hozott az új módszer (ha magunk nem is vagyunk mindig elégedettek vele). Olyan homlokzati bur­kolóanyagokat tudtak alkal­mazni, amikkel a házgyárak nem is próbálkozhatnak. Óriá­sit fejlődött a technológia is másfél évtized alatt, s ez jól nyomonkövethető az épülete­ken is. Kezdetben pl. még körbeállványozták az épülete­ket, a szerelés befejezése után, festés végett. Ma már festve kerülnek ki az elemek a gyárból. Kezdet­ben — évekig I — rengeteg pa­nasz volt a beázásra, a tö­mítések elégtelenségére. Ez is gyermekbetegség volt, amit 'kitartó kísérletezéssel lehetett löküzdeni. Az eleinte épített ötszintesek megjelenése után alig öt esztendővel megépül­tek az első - lábra állított! - tízemeletesek is, amelyek át­formálták Pécs várossziluettjét. A másfél évtized apró válto­zásainak összessége tette, hogy az új panelcsalád eleme­it már szinte házgyári színvo­nalon állítják elő. Hársfai István A trópusi eredetű lopótök és kabaktök hosszú évszázadok alatt a magyar nép kedvelt kerti növénye lett. Szinte vala­mennyi falusi ház udvarában ott nyújtózkodott és különös for­mája számos ötletet adott a felhasználására. Legtöbb he­lyen a szőlőtermelő gazdák kel­léke volt, mint borszívó, azután, hogy az üveg és a műanyag ki­szorította, csaknem kihalt. Az utóbbi években azonban ismét termeszteni kezdték, a hétvégi házak egzotikus díszévé vált, és bekerült a modern lakásokba is. Siklóson a várfalnak támasz­kodó keretesház udvarában va­lóságos erdő díszük belőle. Oberitter Antal már hosszú évek óta foglalkozik ezekkel a tökfajtákkal. S ha igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a „jó­szágot", akkor ezek a tökök mesebeli nagyságúra nőnek. — Kevesen tudják, hogy mennyi gond van ezzel a nö­vénnyel — mondja Oberitter Antal. — Könnyen, tönkremegy, befoltosodik, különböző kárte­vők támadják meg, termesztése sok munkát igényel. Ebben az esztendőben száz darabra szá­mítok, tavaly több volt, de most a minőség a lényeg. Három­négy éve pedig a beérett tö­kökből is igyekszem valami for­mát kihozni. Az idén már az indán, érés közben is alakít­gatom a termést. Megcsava­rom, kettévágom, meghasítom, drótot tekerek rá, egyszóval ter­mészetellenes növésre kénysze­rítem. Csodálatos formák szü­letnek így. Ennek a pézsma illatú, szív­levelű növénynek a termése szinte kínálja önmagát. Az em­ber úgy érzi, valamire fel kell használni. Őshazájában, a tró­pusokon a négerek kosarakat, palackokat készítettek belőle, nálunk kanalat, tojástartót, bor­szívót és még ki tudja mi min­dent. Egyes fajtái ehetők is. E tökféléknek egy különleges változata az alföldi kabaktök, nem fut fel, mint rokonai, ha­nem a földön terjeng szét. — Ez a fajta lassan népsze­rűbb lesz, mint a lopótök. Az­előtt a halászok is termesztet­ték, mert hálóikat ez jelezte a vizén. Én egyébként mindket­tőből készítek tárgyakat. Azt tartom szem előtt, hogy csak olyanra szabad formálnom, ami lényegesen nem üt el eredeti alakjától, s a természetben egyébként hasonlítana a lopó- vagy a kabaktökre. Egyszerű, éles késsel hasítom a hónapo­kig szárított termést és alakítom kedvem szerint. Tapasztalatom, hogy azok sikerednek a leg­szebbre, melyek hűen őrzik az eredeti forma valamilyen vál­tozatát, vagy éppen az indán torzult alakjukban maradnak meg. F. J. Sebestyén Béla bánya­mérnök és Mester József vil­lamosmérnök nemrégiben ér­dekes előadást tartott az Országos Bányászati és Ko­hászati Egyesület pécsi cso­portjában a szénbányászat fizikai folyamatairól, kissé egyszerűsítve a gázkitörés je­lenségeiről, a felismerés és védekezés módszereiről. A szerzők előadásuk első mon­datában talán maguk is érezve tanulmányuk újszerű­ségét, azt hangsúlyozták, hogy semmit sem állítanak, csak a bányabeli fizikai fo­lyamatok törvényszerűségeit kísérlik meg csoportosítani, a fizika, a matematika mód­szereit felhasználva modelle­két létrehozni. Nem lehet tudni, hogy a sokéves tapasztalatok birto­kában, azok figyelembevéte­lével felállított elmélet meny­nyire képes az idők kritiká­ját kiállni, s a gyakorlatban milyen eredményesen lehet alkalmazni, azt viszont állít­hatom, hogy a törvényszerű­ségeket felismerve mód nyí­lik azok befolyásolására, a bányaveszélyek elleni véde­kezésre. S azt is állítom, hogy szükséges a tudomány minden eszközét erre fel­használni, a mecseki szén­medence minden szellemi kapacitását ennek szolgála­tába kell állítani. Sebestyén Béla és Mester József úgy érzem még sok „miérttel", „hogyannal" küszködik. Az előadást követő vitában az is kiderült, hogy sok kérdés­ben fejetetejére állították a bányászati tevékenységekkel kapcsolatos eddigi elképze­léseket, a szakemberek két­ségeit emiatt sem sikerült nyomtalanul eltüntetni. Mi is tanulmányuk tar­talma? Két alrendszert állí­tanak fel, amelyek közül egyik a geológiai rendszer, a másik az atmoszférikus rendszer, amelyeket a bányá­szati tevékenység kapcsol össze. A cél, hogy az ösz- szekapcsolás békés legyen, ha az ember beavatkozása során ez sikerül, akkor bé­kés is maradjon. Ez azon­ban csak a legritkább eset­ben valósulhat meg, hiszen egy homogén rendszer (az atmoszférikus) és egy inho­mogén rendszer peremén, ta­lálkozásakor a .legkülönféi- lébb fizikai folyamatok zaj­lanak le, gondoljunk csak a mechanika, termodinamika, nyomás, s a föld gravitáció­jának hatására. A két rend­szer közös peremén bármi is történik azonban, az ener­giák, térfogatok, tömegek ál­landók, illetve a mérlegke­rettörvény szerint átalakul­nak egymásba. Az eddigi el­képzelések szerint például a gázkitöréses jelenségekben a kőzetmechanika paramé­terei játszották a főszerepet, Sebestyén Béla és Mester József viszont a termodina­mikában keresik ezt. Mint mondják a levegő, a ho­mokkő, a v|z. a metán hő­vezető képessége nagyon változó a márlegkerettörvény- be (amelyet mondjuk István- akna V. szintjén a második keleti keresztvágaton is pon­tosan fel kell ismerni), behe­lyettesített egyetlen Celsius fok hőmérséklet változás is százszoros-ezerszeres ener­gia változást eredményezhet. Példának a Szechenyi-akna IX. szintjén a zsompban le­zajlott gázkitörést említette, amelyekre akkor nem tudtak magyarázatot találni. Az tör­tént ugyanis, hogy a gázki­törést megelőző napokban az előírásoknak megfelelően provokációs robbantással akarták az esetleges gázki­törést kikényszeríteni. Ez nem következett be. Néhány na­pig szüneteltek a munkák, erre az időre leállították a ventillátorokat, a vágatban hőmérséklet kiegyenlítődés jött létre, hőmérsékletileg homogenizálódott a bánya­térség. A munkálatok meg­kezdésekor o vágaton befe­le haladva sorba kapcsolták be a ventillátorokat, amelyek hatására hideg levegő áram­lott a vágatba. A hőmérsék­let változás csak néhány fo­kos volt, de inhomogénné vált a vágat, a széntelepben összegyűlt energiák iszonya­tos erővel törtek a szabad bányatérség felé, négy em­ber halálát okozva, több mázsás rakodógépet pedig a meredek vágaton 30—40 mé­terre felfele hajítva. A cél tehát, hogy az in- homogénitást kell eltüntetni a geológiai és az atmoszfé­rikus rendszer összekapcso­lásakor? Ha igen, hogyan? A két mérnök előadásában persze a már említett más tényezők tagadhatatlan ha­tása is jelentős szerepet ka­pott. Ebben a jegyzetben a matematikai összefüggések­ről sem beszéltem, csupán vázlatosan nyílt mád arra, hogy a több órás előadást és azt követő vitát, amely a szakemberek között bizo­nyára még mindig tart, be­mutassam. Célom a tudományos jel­legű szakmai előadás ismer­tetésével más semmiképpen sem lehet, mint hogy továb­bi ösztönzést adjak a gon­dolkodó mérnököknek, vitára ingereljem a kétkedőket. Lehetséges, hogy Sebes­tyén Béla és Mester József meghökkentő gondolataik el­esnek ebben a vitában, az azonban kétségtelen, hogy a mecseki szénbányászkodás egyik legégetőbb gondját, a gázkitörés veszélyét végle­gesen, megnyugtatóan csak valamennyi, akár csak a legparányibb eshetőség meg­vizsgálásával oldhatják meg. A két - mérnök sokszáz órát gondolkodott ezen, minden­képpen elismerés illeti őket. Lombosi Jenő Felajánljuk megvételre a vállalatunk tulajdonát képező, iparvágányon belső mozgatást végző Diesel-mozdonyt Felvilágosítás: 11-143 telefonon. SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI V., KAPOSVÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents