Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-12 161. szám

2 Duncmtuli napló 1976. június 12., szombat Befejeződött az Allergológiai Társaság vándorgyűlése Tegnap befejeződött a Ma­gyar Allergológiai Társaság VI. vándorgyűlése, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem elméleti épületében. A vándorgyűlés fő témái az allergiás vesebelegsé- gek voltak. Ezen kívül az al- lergológia és a klinikai immu­nológia időszerű kérdéseiről is tárgyaltak. A mintegy száz szakember között három külföl­di vendég is helyet foglalt: dr. Hegyi Jenő professzor, a Pozsonyi Egyetem bőrgyógyá­szati klinikájának igazgatója, a Csehszlovák Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke, dr. Vladimír Szpicák, a Cseh Allergológiai Társaság vezetőségi tagja és dr. W. Schneider, az NDK Klinikai és Kísérleti Immunológiai Társaság titkára. A vándorgyűlésnek nagy je­lentősége van. A tapasztalatok szerint ugyanis általában min­den tizedik ember allergiás. Magyarországon tehát egymillió embert érdekel, hogy mi hang­zott el a tegnap befejeződött vándorgyűlésen. Az allergiás betegségek ugyanis annyira el­terjedtek, hogy nincsen a test­nek olyan szerve, amelynek ne volna ilyen betegsége. Számos klinikai ágat érint, ezt jelzi, hogy ezen a kongresszuson belgyógyászok, gyermekgyógyá­szok, bőrgyógyászok, szemészek, tüdőgyógyászok és az elméleti tudományágak képviselői is részt vettek. — Mi az oka az allergiás be­tegségek elterjedésének? - kér­deztük dr. Hámori Artur pro­fesszort, a Magyar Allergológiai Társaság elnökét. — Az elterjedés oka igen mélyen rejlik: az élő szervezet­ben. Minden élő szervezet arra törekszik, hogy bármi áron megtartsa változatlan kémiai összetételét. Ha a testbe vala­mi idegen anyag hatol be, ab­ban a pillanatban egy elhárító rendszer lép benne működés­be, úgynevezett védekező vagy immun-rendszer. Ellenanyago­kat termel, az ellenanyagok pedig a behatolt idegen anyag­gal találkoznak, hogy elpusz­títsák. Eközben a felszabaduló mellékanyagok mérgezik a tes­tet. — Előadásai, gondolatai alapján röviden a vándorgyű­lés mit jelentett a betegek szá­mára? — Fő témáink az allergiás ve­sebetegségek voltak. Szinte köz­tudott, hogy e tekintetben a végállapotok kezelése került előtérbe. Művese állomások vannak, megvalósul Magyaror­szágon a veseátültetés. De az ideális cél elérésétől még min­dig nagyon messze vagyunk. Az ideális cél ugyanis az len­ne, hogy minden végállapot­ban lévő vesebeteg aktív keze­lésben részesüljön. Például mű­vesét is kaphasson. Erre azon­ban a leggazdagabb országok sem képesek. Ezért szerintem arra kell törekedni, hogy az akut vesebetegségeket meg­gyógyítsuk, ha pedig ez nem sikerül, — ez a lehetőség pe­dig előfordul - akkor a kró­nikus állapotok előrehaladását valamiképpen fékeznünk kell. Ennek a célnak az érdekében hangzottak el az előadások és a referátumok. F. D. Szekszárdi körverseny A 15. országos borversenyre az ország minden tájáról be­nevezett csaknem 800 bor kö­zül 148 arany, 189 ezüst, 185 bronz érmet érdemelt ki, csak­nem 200 kapott oklevelet. A termelői borok kategóriájában messze kiemelkedtek a tokaji borok (négy-öt puttonyos aszúk), kitűnően vizsgáztak a minőségi száraz vörösborok, köztük az új fajták: a Kuruc- vér, a Kármin és a Magyar­frankos. Sok jó akadt a fehér­borok között is. Néma tanúk vallomása Jelentős hadtörténeti adatok a mohácsi K. Zoffmann Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum antropológu­sa vizsgálatokat végez az egyik tömegsírnál. Szerb textíliák Kiállítás a JPM Néprajzi Osztályán a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum legújabb szerzeményeiből (Rákóczi út IS.jún. l2.—aug. I.) csatatéri ásatásoknál Lassan ismét föld borítja a mohácsi csatasíkon kiásott tö­megsírok csontvázait, befeje­ződik a feltárás és mind töb­bet árulnak el a néma tanúk a 450 évvel ezelőtt történt ese­ményekről. Immár másfél évtizede, hogy Papp László megkezdte a csa­tatéri ásatásokat és előkerült az első két tömegsír, amelyek a magyar vitézek csontjait őrizték. Az elmúlt év késő őszén ismét megtaláltak egy újabb tömegsírt, alig 6—7 mé­terre a korábbiaktól. Az idén tavasszal a jó idő beálltával Maráz Borbála, a Janus Pan­nonius Múzeum régészeti osz­tályának vezetője kezdte meg a feltárási munkálatokat. Né­hány nap múltán azonban újabb sírra akadt. A tavaly megtalált sírgödör megközelí­tően öt méter hosszú, há.rom és fél méter széles volt, az utóbbi pedig négy és fél mé­ter hosszú, két méter széles. Mindkét sírról elmondható, hogy szabályos téglalap ala­kúra ásott mélyedés. Nem so­káig váratott magára ezt kö­vetően az ötödik tömegsír sem, amely méreteit tekintve a leg­nagyobb: majdnem 12 méter hosszú és három-négy mé­ter széles. A csontokat alig 50—60 centiméter vastag föld­réteg fedte. Minden valószínűség szerint Perényi Nándor özvegye, Ka­nizsai Dorottya jobbágyai a csatát követő harmadik vagy negyedik napon temethették ide a halottakat. A most megtalált tömegsírok is Papp László elképzelését látszanak bizonyítani, aki azt feltételezte, hogy a magyar se­reg szekértábora állhatott ezen a helyen. Ezekbe a sírokba pedig valószínűleg a szekér­Izgalom, arcpír, önfeledt ve­télkedés, boldogság volt bő­ven az elmúlt öt napban a bari ifjúsági táborban! ötven­négy úttörő vett részt az út­törő munkásőrök táborában, és az idén már nem csak sik­lósiak, hanem tizenhatan a szigetvári járásból is. A tábort a siklósi munkásőrség szervez­te, a gyerekek nagyszerűen érezték magukat, a foglalko­zásokat komolyan vették, jó teljesítményeket is nyújtottak. Nádori Ferenc, a tábor pa­rancsnoka elmondta, hogy él­vezetes és igen változatos programot állítottak össze a részvevők számára. Volt horgászverseny — resz­kethettek a keszegek a Duná­ban ez idő alatt — azon kí­vül kirándultak Pécsre, meg­látogatták a megyei munkás- őrparancsnakságot, ahol meg­tábor védelmében elesett hő­söket temethették. Tekintettel arra, hogy az el- földelés több nappal a csata utón történt, az erős fosztoga­tás miatt tárgyi lelet alig akadt. A jelenlegi feltárás egyetlen fegyverleletét Auth József honvéd találta meg, nem messze az ásatás színhe­lyétől. Egyébként csak pitykék, kapcsok, gombok, vas övcsa­tok, veretek és késnyél-borítá- sok kerültek a felszínre. A feltárással egyidőben hely­színen van K. Zoffmann Zsu­zsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum antropológusa is. Csontvázak alapján megálla­pította, hogy az elesettek élet­kora húsz és ötven év között volt, de akadt köztük 18 éves is, és az elesettek többsége robusztus alkatú volt. A nem-meghatározás szerint valamennyien férfiak voltak. Amint az ontropológusnő el­mondta, a nem-meghatározás az izomtapadási nyomok erős­sége, valamint a medence- csontok stb. alapján történik. Az életkor-megállapítás alap­jául 20 év alatt a hosszúcson­tok végeinek elcsontosodása szolgál, 20 év felett pedig a koponya-varratok és a vázcson­tok bizonyos életkorbeli elvál­tozásai nyújtanak támpontot. Az ide temetett csontvázak borzalmas sérülésekről tanús­kodnak. Sok a vágás a kopo­nyán, s legtöbbje igen nagy­erejű csapástól származik, nem egyszer átszelik a csontot. Megállapítható továbbá, hogy sok a koponyanélküli váz és a váz nélküli koponya. A mostani feltárások első­sorban hadtörténeti szempont­ból voltak jelentősek, mert számos adatot szolgáltatnak a csata pontos helyének meg­állapítására. Az eddigi régé­szeti adatok támogatják a csa­tatér helyének eddigi megha­tározását. Füzes János mutatták a gyerekeknek a leg­modernebb felszereléseket, fegyvereket, műszereket. Ott, a helyszínen viszont a gyerekek is megmutatták a rádiózó tu­dományukat, hiszen kaptak rá­diós kiképzést is. .. Vidám­park, Állatkert, Sikonda is sze­repelt a kirándulás program­jában. Jó eredményeket ho­zott és sok-sok izgalmat a jár­őrverseny. Tegnap, táborbontáskor Gu­lyás József, a Munkásőrség siklósi járás parancsnoka bú­csúzott a nyolc leszerelőtői — ők most végezték el a nyolca­dikat — s átadta a kiemelke­dő teljesítményekért járó ok­levélét, a táborparancsnok pe­dig a könyvjutalmakat. Szép tábor volt, köszönet érte a KISZ Mohácsi járási Bizottsá­gának, hogy ingyen adtak ott­hont ötvennégy úttörő-munkás- őrnek. Múzeumunk fellendült köz- művelődési tevékenysége nem tűri az űrt: amikor kiderült, hogy a VI. palóc napok kiállí­tásai miatt a balassagyarmati múzeum nem tudja teljesíteni korábbi vállalását, mely szerint Baranyában rendez kiállítást, azonnal megkerestük a pótlás lehetőségét — ne álljon üresen földszinti nagytermünk! Sarosácz György, a KDM igazgatója, akinek a vállát a délszláv bázismúzeum gondjai is nyomják, nem nyugodott be­le abba a (lám, tévesnek bizo­nyult) véleménybe, hogy Bara­nya szerb lakossága kihalóban van, tőlük már polgárosultsá- guk, illetve az egyre gyorsuló ütemű szocialista átalakulás miatt nem is lehet számottevő néprajzi anyagot gyűjteni. Sarosácz György is a teme­tőkkel kezdte az értékek menté­sét: sok száz fényképfelvételen örökítette meg szerb temetőink XVIII—XIX. századi sírköveit, s lélekbe markoló írásban hívta fel a figyelmet ezekre a pusz­tuló értékekre. (Reméljük, hogy előbb-utóbb megoldódik a szerb temetőkből kimentett sír­kövek lapidáriumának régen vajúdó kérdése is!) Kiderült azonban, hogy fi­gyelmesebb szemlélődéssel, in­tenzív kutatómunkával ma is gyűjthető a szerbek néprajzi anyaga: a készülő délszláv néprajzi kiállítás (augusztus végén nyílik majd Mohácson, a „Kossuth" mozi emeleti ga­lériájában) érdekében 75—76- ban felderítő gyűjtései után je­lentős „élő" anyagot sikerült vásárolnia — Mohács, Lippó, Magyarbóly ma is meglévő szerb családjainál számottevő értékek találhatók. Kiállításunk ezen legújabb gyűjtések textilanyagát mutat­ja be: teljes viseletek, hallat­lan értékű (egyházi, sőt bizán­ci hatásokat mutató) fémszál­lal hímzett fejkendők, rogájok sora, csodás színvilágú gyapjú- szőttesek garmadája gazdagít­ja ma már a KDM keretében működő Magyarországi Dél­szláv Múzeumot (7700 Mohács, Szerb u. 2.), s e kitűnő új gyűj­Drávaszabolcson a napok­ban a Zsinkó étteremben egy férfi az iránt érdeklődött, nem is titkolva különösebben: ho­gyan őrzik a' határt, milyenek az „átjutási" lehetőségek. Az igazoltatás során 38 ausztrál, 40 USA dollárt, 50 NSZK már­kát és 1500 jugoszláv dinárt találtak nála. Nagy Imre Siófok, Rákóczi u. 43. sz. alatti lakos 1972-ben turista útlevéllel Jugoszláviába utazott, onnan Olaszországba szökött, ahol egy évig külön­böző lágerekben élt. 1973-ban teményt mindjárt meg is te­kinthetik a látogatók ... Kiállításunk tipikus új szerzem ményi kiállítása nem értelmezi az anyagot, nem didaktikus célokkal készült — egyszerűen gyönyörködtetni akar, szeretné megosztani a muzeológusok örömét a látogatókkal . .. Szeretettel várunk mindenkit e kiállításon, s majd a mohá­csi állandó délszláv kiállításon is, ahol már e gyönyörű anyag­nak is csupán a krémje kerül bemutatásra I Mándoki László múzeumi osztályvezető Ausztráliába került. 1975 no­vemberében ismét visszatért Magyarországra. A tiltott ha­tárátlépés miatt kiszabott más­féléves szabadságvesztés bün­tetését ekkor nem kellett letöl­tenie, mivel az 1975./7-es tvr. értelmében végrehajtási kegye­lemben részesült. Elhelyezke­dett, de a munkahelyi és tár­sadalmi légkörbe nem tudott beilleszkedni. 1976. június 5- én Harkányba utazott. Más­nap reggel a szántóföldön ke­resztül átment Drávaszabolcsra azzal a céllal, hogy éjjel a Drávát átúszva ismét Jugoszlá­viába és onnét Olaszországba megy. A pécsi Járásbíróság Nagy Imrét tegnap tiltott határátlé­pés bűntettének kísérlete és deviza gazdálkodást sértő bűn- cselekmény miatt 1 év négy hónapi szabadságvesztésre ítélte. Korábbi büntetéséért összbüntetésként 2 év öthónapi szigorított börtönben végrehaj­tandó szabadságvesztést ka­pott. Az ítélet jogerős. Velencei nyár, 76 Pénteken megkezdődött a Velencei-tó környékének ha­gyományos nyári rendezvény- sorozata, a „Velencei nyár, '76" programja. Az ünnepélyes megnyitásra Kápolnásnyéken került sor, ahol a Fejér me­gyei képzőművészek tárlatát nyitották meg. Ezt követően a megyei népi együttes mutat­kozott be a tókörnyék nyara­lóinak. A velencei nyár idei programjában több mint ötven rendezvény szerepel. Uttörö munkasörök Számháború, járőrverseny és jutalmak Autósok, figyelem! A NYÁRI AUTÓS TÚRÁK ELŐTT AJÁNLATOS A MEGKOPOTT GUMIKAT KICSERÉLNI. AZ AGROKER VÁLLALAT AJÁNLJA AZ ALÁBBIAKAT: Trabantra 145x13 Jugó Radial 968,— Ft Zsigulira 165x13 Barum Radial 971.— Ft Zsigulira 165x13 Lengyel Radiál 971.— Ft Polski FIAT-ra 175x13 Barum Radiál 1050,— Ft Wartburgra 600x13 NDK tömlő nélk. 647,— Ft Moszkvicsra 640x13 SZU tömlővel 736,— Ft VW-re 590x15 Taurus 587,— Ft Skodára 155x14 Barum Radiál 823,— Ft Új Volgára 185x14 Barum Radiál 1180,— Ft 185x14 Szovjet 785,— Ft VASAROLHATÓK : AGROKER PÉCS, MEGYERI ÚT 64. Alkatrészosztály. ítélet tiltott határátlépésért Két év és öt hónapi szigorított börtön A tanácsok együttes összefogása Járási költségvetési üzem Közismert, hogy a nagy épí­tőipari vállalatok nem szíve­sen vállalnak néhány tízezer forintos munkákat. Ezért a járá­sokban gondot okoz a viszony­lag kisebb nagyságú építkezé­sekhez, javításokhoz, korszerű­sítésekhez kivitelezőt találni. Így volt a szigetvári járásban is. Megszületett a megoldás. A kétújfalusi községi tanács költségvetési üzeme a járás községi tanácsainak közös fenntartása alá került. A szigetvári járás valameny- nyi tanácsi beruházására a költségvetési üzem kap meg­bízást. Megtervezett, a taná­csokkal egyeztetett munkaterv alapján dolgozhatnak. A szi­lárd alapok megteremtését se­gíti, hogy a községi tanácsok lemondtak az üzem két évi nyereségéről. Ebből az összeg­ből részben gépeket vásárol­nak. Részben az új telep tel­jes- kiépítésére költik, amely Szigetvártól 12 kilométernyire lévő Váradon épül. A tervek szerint július 30-ig készül el az új telephely. A Szigetvári Járás Községi Tanácsai Költségvetési üzeme 1976*ra csaknem 11 millió fo­rint értékben vállalt munkát. Többek között Kétújfalun bőví­tik az óvodát. Nagydobszán húsboltot, Nagypeterden be­tonjárdát, Mozsgón ikerlakást, Somogyhatvanban boltot, So- mogyapátiban fodrászüzletet építenek. Szentdénesen fel­újítják a tanácsépületet.

Next

/
Thumbnails
Contents