Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-12 161. szám
1976. június 12., szombat Dünantűii napló 3 IKagyszabäsü Häzftäji alceíö Olcsóbban is lehet Költözik a leendő rendelőintézet Szentes és Nádudvar mellett a mágocsi Béke Tsz az ország egyik legnagyobb pulykatartó nagyüzeme. A szövetkezet a baromfiipar ösztönzésére két évvel ezelőtt változtatott profilt, s tért át a tyúktartásról a pulyka nevelésre, hizlalásra. Több mint 10 millió forintos beruházássá! korszerűsítették a pulykaférőhelyeket, s tavaly már 90 vagon pulykát állítottak elő a közösben. Beléptek a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalatba, s vállalták a most épülő új gyár pulyka vonalának teljes ellátását. A feldolgozót csak jövőre adják át, de ha működne, Má- gocs már ebben az évben is el tudná látni vágópulykával, hisz az elmúlt évhez képest a szövetkezet közel megduplázza pulyka kibocsátását. Ezt úgy tudják elérni, hogy tagjaikat is bevonják a pulyka tartásba. Az idén több mint 400 ezer darab naDOs oulykát nevel fel a szövetkezet — s ebből 104 ezer darabot helyeznek ki háztájiba. Mágocson és a hozzátartozó hat faluban eddig 36 család vállalkozott nagyon szigorú feltételek mellett a pulykatartásra, a nagyüzemtől átvett legkorszerűbb technológia alapján. A taqok komoly anyagi áldozatokat hoztak — természetesen a biztos piac és a visszatérülés reményében — hogy háztáji férőhelyeiket modernizálják és a legújabb angol hibridpulyka, a BUT — ejtsd: bijuti — igényeinek megfelelő feltételeket teremtsenek. Egy-egy család 40—45 ezer forintot is invesztált a pulykába, s ezzel a mágocsiak hosszabb távon is elkötelezték magukat. A szövetkezei s szakemberei a háztájiban is szoros rotációt dolqoztak ki, s a tagok vállalták,' hogy az előre meghatározott napokon fogadják az előnevelt növendékeket és szállítják a kész vágópulykát. A legkisebb mennyiség 350 dar rab pulyka, a legtöbb 1300 darab, amit egy-egy család egy rotációban felhizlal. Az aláírt együttműködési szerződések szerint a tsz nem napospulykát — mivel az igen kényes — a közösben is 300-as boxokban műanyák alatt nevelik —, hanem 4 hetes előnevelt állatokat helyez ki tagjainak, átlag 50 dekás súlyban 45 forintos árban. A tagok a növendékpulykát megveszik, majd 3 héten át hizlalják, s darabonként durván 4 kilogramm súlyt „raknak rá” a tsz-től vásárolt speciális indító, nevelő és express pulykatápokkal. Igaz, hogy a táp ára január 1-gyel 530 forintról 600 forintra emelkedett — ami drágítja a pulykatartást —, de a szövetkezet tavaly 1 kilogramm pulyka előállításához csak 2 kiló 70 deka tápot használt fel, s ezt, ha szakszerűen végzik a tartást, a tagok háztájiban is elérhetik. Feltéve, ha jó a GFV táp és a kihelyezett növendékállomány minősége. A 8 hét elteltével a tsz visszavásárolja a kövér pulykát tagjaitól átlag 4—4,5 kilós súlyban, kilónként 34,30 forintos átlagáron. Ez az ár a pulyka jelenlegi termelői ára, ami a tavalyi 33 forintról emelkedett fel. A közös gazdaság tehát egyetlen fillért sem keres a háztáji pulykaakción, ezzel szemben folyamatos keresetkiegészítési lehetőséget biztosit a tagságnak, mobilizálja a közösben munkát már nem végző családtagokat, főként a nyugdíjasokat, akik ily módon export árualapot termelnek a népgazdaságnak. Méghozzá nem is keveset. Az idén a szövetkezet o tavalyi 90 vagonnal szemben már 160 vagon pulykát értékesít exportra, s ebből 45 vagonnal a háztájiból, s ezt is a nagyüzeméhez hasonló egyöntetű minőségben. jé értékesítést lehetőségek A Béke Tsz példája mutatja, hogy a nagyüzem nemcsak szervezni, de irányítani, szakosítani is képes a háztáji árutermelést s ezzel kiegészíteni a nagyüzem tevékenységét. A bizalom kölcsönös is, mert nemcsak a szövetkezet bízik meg tagjai szakértelmében és termelési fegyelmében, de a tagság is tudja, hogy a közös gazdaság korrektül végzi a folyamatos alapanyag és a takarmány ellátást, s megteremti a legfontosabbat, a háztáji gazdaságok értékesítési biztonságát. A piacon a tsz van jeleit, mint a feldolgozóipar egyik legnagyobb partnere, s az nem fordulhat elő, hogy a kész vágópulyka bennszorul a háztáji udvarokban, hogy az ipar, vagy a kereskedelem nem veszi át. És ez igen nagy eredmény, mert a háztáji kisgazdaságok termelői kedvét a legnagyobb mértékben mindig az értékesítési lehetőségek szabályozzák. Rónaszéki Ferencivé Tizenötmillióval többe kerülne A technológián is meg lehet takarítani Százezer növendék- pulykát helyez ki tagjainak a mágocsi Béke Tsz A tápot is a tsz adja Az idén 45 vagon pulykát exportál a tagság Még hozzá sem fogtak építéséhez, de már költözik az I. kerületi rendelőintézet. És — talán így a jó. Létesítését már korábban eldöntötték, szükség is van rá, hiszen a Fekete Gyémánt téri rendelőintézetről — nem személyi és szakmai ellátottsága, hanem helye és tárgyi feltételeinek vonatkozásában — jobb nem is beszélni. Arról nem is szólva, hogy itt épülne meg az egész város számára az oly régen áhított hidroterápiás utókezelő, amely a táppénzes betegek gyógyuG yakran szóvá tesszük, milyen lassú a beruházások átfutási ideje, s ritkábban vesszük észre, ha valami gyorsan elkészül. A nagy földmunkát igénylő vízrendezés soha nem tartozott a gyorsan befejezhető munkák közé, főleg, amikor még kubikosok végezték. Ma — ahogy a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat gépesített brigádjai ezt végzik — az egyik leggyorsabban kivitelezhető beruházás. Ezer hektár belvizes terület lecsapolásá- hoz kevesebb idő szükséges, mint egy istálló alapozásához. Három hét alatt lerakják az alapcsövet Öt hónap alatt 22 milliót építettek be Szentlőrincen, az Úttörő Termelőszövetkezetben a Sellyéi Víztársulat gépi brigádja nem egész 3 hét alatt 61 ezer folyóméter — 61 kilométer — hosszú alagcsövet fektetett le. A brigád áprilisban vonult fel a szövetkezet legvizesebb területén — ahol a belvíz tavaly több mint 200 hektár kukoricát pusztított ki — és május 31-én már műszaki átadás volt. E rövid idő alatt a sellyeiek 2,1 millió forint értékű beruházást végeztek el Szentlőrincen, amiből 650 hektár terület — rétet és szántóföldet — vízrendezését végezték el a legkorszerűbb alagcsövezéses eljárással. Az alagcsövezés előnye, hogy nem kell felszíni árkokkal felszabdalni a földet. Az alagcső fölött a nagyüzem olyan 100— 200 hektáros táblákat tud kialakítani, amelyeken a modern nagyteljesítményű géprendszerek gazdaságosan üzemeltethetők. A gyors munka másik igen nagy előnye, hogy a vízrendezett terület egyetlen évre sem esik iki a termelésből, az alagcsövezett földet a szövetkezet már be is vetette siló- kukoricával. • A társulat éves tervében 40 millió forint értékű üzemen belüli vízrendezési munka szerepel, s ebből az év első öt hónapjában 22 millió forint értékű munkát már elvégeztek. A magyarteleki tsz-ben 46 kilométer hosszú alagcső rendszert fektettek le és a földmunkával együtt 2,5 milliós vízrendezést végeztek a tavasz folyamán. A vízrendezés ebben a szövetkezetben a harmadik lépcsőnél tart és 95 százalékos készültségre áll, a műszaki átadást június 20-ra tűzték ki. Nagy gépi-erő koncentrálással indult meg a munka Rózsafán, a Kossuth Tsz-ben, ahol egy 1500 hektáros terület vízrendezését végzik el 6 milliós beruházással az első ütemben. Majd a jiagypeterdi tsz következik, illetve a szigetvári Zrínyi Tsz, ahol a vízrendezés harmadik befejező szakaszát kezdik meg. Aratás után, ha a gabonafélék lekerülnek, a szentdénesi termelőszövetkezet vízrendezési, alagcsövezési munkáihoz vonulnak fel a társulat gépei. Közben útépítést is végeznek a kővágószöllősi termelő- szövetkezetben. Június 15-én újabb műszaki átadást rendez a társulat. A Bikali Állami Gazdaság sumo- nyi halbölcsődéjét ekkor adják át, ami az ország első ilyen objektuma. A 4,5 milliós beruházás öt hónap alatt készült el — beleértve a téli hónapokat is, amikor a fagy miatt nem lehetett dolgozni. Ez idő alatt 50 műtárgyat építettek itt fel, nem beszélve arról a hatalmas földmunkáról, ami az ivadéknevelő tavak kialakításához kellett. Baranya mezőgazdasági üzemei elégedettek a Sellyéi Társulat munkájával, amely nemcsak dinamikus, gyors, de minőségileg is elsőrangú. A Szent- lőrinc és Szigetvár közötti vizes területek lecsapolása, komplex meliorációja kiemelt programként szerepel a megye ötödik ötéves tervében. A munka elvégzése a Sellyéi Víztársulat feladata lesz, s ez biztosíték arra, hogy határidőre el is készül majd. — Rné — Az Egyesült Izzó és Villamossági RT Pécsi Sopiana Gépgyára dolgozóinak 52 százaléka fiatal. Többségük forgácsoló szakmunkás, akik a lámpagyári gépsorokhoz készítik a megfelelő alkatrészeket. A képen a Móra Ferenc utcai fiatal gyáregységének impozáns gépcsarnoka. lásának rövidítéséhez sokban hozzájárulna. Ide költözhetne a jelenleg — és már évek óta — barakkban lakó városi ideggondozó, létrehozhatnák az első kerületiek tüdőgondozóját, ami nincs, egyszóval egy olyan egészségügyi intézményt adhatnának Pécs munkás kerületének, amilyen a belvárosnak és Üjmecsekaljának már régen megvan. Kijelölték a területet is, a Fürst Sándor utca északi oldalán, a gyárvárosi iskolával szembeni oldalon. Elkészítették a beruházási programot is. Itt, ugye, távfűtés nincs, az intézmény fűtéséhez olajtüzelésű kazánházat terveztek, ami mai árszinten ötmillió forint. Elvégezték a talajmechanikai vizsgálatokat is — az eredmény így utólag egy kissé lehangoló volt, hiszen kimondták a szakemberek, hogy erre a helyre legfeljebb kétemeletes épület emelhető. Ezért hót nagyobb területen, pavilon-rendszerű megoldást találtak, ez mintegy hatmillió forintos alapozási többletköltséggel járna ... A szükséges közműlétesítési és mélyépítési költségek meghaladnák a nyolcmillió forintot. A végösszeg — hangsúlyozom, mai árszinten — ötvennégymillió és négyszázezer forintra rúg. Van: harmincmillió. Nyilvánvaló, hogy ezen gondolkodni kell, s a szakigazgatási szervek eqyüttes gondolkodásának végül is lett eredménye. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága döntött, új helyet kerestek és találtak a megépítendő rendelőintézetnek. E döntés- ben mérlegelték, hogy a gazdaságpolitikai szempontokkal szemben előnyben kell részesíteni az intézmény létesítésének társadalompolitikai fontosságát — magyarul, hoqy a rendelő- intézet megépítéséről nem szabad lemondani. A különbség azonban — csaknem harminc- millió forint — oly riasztó, hogy ezen mindenképpen faragni kell, ahol lehet, és úgy, hogy végül is ne az ellátás szintjén érezzék meg azok, akiknek épül az új rendelőintézet. A véqrehajtó bizottság elé hat változatot terjesztettek. Az úi döntés szerint a rendelőintézet megépítése a Budai városrész rekonstrukciójához kapcsolódnék, s ott épülne meg, ahol körülbelül jelenleg a szerelvénybolt udvara van, a Zsol- nay utca és Irányi Dániel tér közötti részen, a Jeqesmedve cukrászda mögötti tömbbelsőben. A közművesítés és a távfűtés itt megépül, ez tehát többletköltséget nem jelent. A hidroterápiás részleq melegvízigényét is távvezetékről elégíthetik ki. Jól megközelíthető, az egész városból — már említettem, hoqy két városi intézményt is ide telepítenek, az utókezelőt és az ideqqondozót. Olcsóbban is lehet tehát építkezni. Az új hellyel megtakarították a nyolcmilliós közműépítési többletet, a többszintes épülettel a hatmilliós alapozási többletet, s a távfűtéssel az ötmilliós kazánházat. S most azon gondolkodnak, hogyan lehetne méq tovább faragni a bekerülés költségeit. Mert lehet, mégpediq a technológia megváltoztatásával. Az IMS rendszer költségesebb, a hagyományos építési módszer olcsóbb. Jelenleg jó irányban haladnak a tárgyalások a Mecseki Szénbányák építési üzemével, amely készségesnek mutatkozik a kivitelezésre — egyetlen gondjuk, hogy elkötelezték magukat a Honvéd Kórház új pavilonjának építésére... A vállalat azonban, mint eddig is oly sokszor bebizonyította, biztosan talál megoldást, hogy ne késlekedjen az új rendelőintézet megépítése. Ponto- sítok: ne késlekedjen tovább. Hiszen már tíz évvel ezelőtt is késő lett volna átadni. Kampis Péter
