Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-09 158. szám

1976. június 9., szerda Dünantmt napló 3 Alkalmazni és oktatni a legmodernebb gyógyító eljárásokat A POTE ötéves terve A Pécsi Orvostudományi Egyetem ötéves fejlesztési ter­ve — abból a tényből kiindul­va, hogy társadalmunknak megnőtt az igénye az egész­ségüggyel szemben, igényli a legújabb és legmodernebb gyógyító eljárások minél gyor­sabb és eredményesebb al­kalmazását is — megállapít­ja: „Különösen vonatkozik ez az egyetemre, amely jellegéből eredően a magasszintű beteg- ellátás mellett a legmodernebb diagnosztikai és kezelési eljá­rásokat oktatni és terjeszteni hivatott, mind .a hallgatóknak, mind a továbbképzésre érkező orvosoknak.” Amiben a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem tudományos és klinikai munkája mindenekelőtt el kell hogy érje a legmaga­sabb színvonalat, az a három főprofil, amelyet az Egészség- ügyi Minisztérium az elmúlt évben jelölt ki. Neonatológiai centrum A főprofilok országos elosz­tását részben a tapasztalható szükségletek, részben a klini­kák hagyományos, magas szin­ten művelt tevékenysége hatá­rozta meg. így lett például a gastroenterológia, vagyis a gyomor- és bélbetegségek gyógyításának, kutatásának „profilgazdája" a POTE I. szá­mú Belklinikája, de ebbe a munkába bekapcsolódik ter­mészetszerűleg egy sor más klinika és intézet is. Az endokrinológia a másik ilyen kiemelt terület. A tervek szerint külön bizottság hatá­rozza meg a szerteágazó fel­adatokat és fogja össze a kü­lönböző szakemberek tevé­kenységét. A neonatológia, a harmadik kiemelt téma szorosan össze­függ azzal a döntéssel, hogy a POTE területi centruma is lett a koraszülöttek és káro­sodott újszülöttek ellátását, gyógyítását szolgáló szakág­nak. A Gyermekklinika és a Szülészeti Klinika feladatain túl a sikerhez itt feltétlenül szükséges a többi területi egészségügyi szerv együttmű­ködése. S tekintettel arra, hogy ezt a fontos és bonyolult prob­lémát csak a megfelelő terhes­gondozással s a veszélyezte­tett terhesek állandó, intézeti ellenőrzésével lehet megolda­ni, a Szülészeti Klinika elha­tározott felújítása és bővítése mellett módot kell majd talál­ni egy olyan terhespathológiai osztály létrehozására is, a/hol a különösebb beavatkozást nem, állandó orvosi felügye­letet viszont igénylő terhese­ket el lehet helyezni. Az ötéves terv ideje alatt meg akarják kezdeni az új, 500 ágyas klinikai tömb terve­Előkészületben az új, 500 ágyas klinikai tömb zését, sőt, a beruházás előké­szítését. Az új klinikai tömb majd sok gondot megold, de addig is és attól függetlenül is szükség van a II. klinikai blokk felújítására, tekintettel a gyó­gyító munka súlyos nehézsé­geire, amelyeket az épület ál­lapota okoz. Szív- és tüdősebészet Az egyetem ötéves tervében nagyon nagy súlyt kapnak azok a hiányok, amelyeknek pótlása már régi igény. Ilyen az a jogos törekvés is, hogy a nagymultú egyetemen helyben elláthatók legyenek azok a betegek, akik korszerű és kiterjedt mellkas-sebészeti beavatkozásokat igényelnek. Ennek megfelelően külön terv készült korszerű szívsebészet és tüdősebészet létrehozására Pé­csett. Sürgető szükséglet az on­kológia fejlesztése is, mivel a daganatos betegségek korai diagnózisa és kezelése a meg­lévőknél jóval több beteg­ágyat igényelne. Az eddiginél intenzívebben és összefogottabban fejlesztik ebben az ötéves tervben a ge­netikai kutatásokat és vizsgá­latokat. Néhány más, több in­tézetben is végzett munkát központosítani kívánnak, így például központi immunoló­giai, központi izotóp diagnosz­tikai laboratóriumot hoznak létre, s méginkább koncentrál­ják a klinikák rutin-laborató­riumi munkáját a központi kli­nikai kémiai laboratóriumra. Gazdaságos együttműködés Már az utóbbi példák is jel­zik, hogy az egyetem arra tö­rekszik, hogy további ésszerű koncentrálásokkal, szervezési intézkedésekkel javítsa a klini­kai munka hatékonyságát, s ezáltal színvonalát is. Néhány kérdésben ennél szélesebb körben lenne szükség a gaz­daságos összevonásokra. Hogy csak egyet említsünk: az idős, magatehetetlen betegek gond­ja, akiket teljes gyógyulásukig ott kell tartani, sokszor olyan klinikai ágyakon, amelyekre amúgyis hetekig várnak a ke­zelésre szorulók. Egy összevont osztály, ahol a megfelelő or­vosi ellátást biztosítani lehet­ne, már évek óta megoldatlan probléma. Végül egy kevéssé előtér­ben lévő kérdés, amelyre a nagyközönség ritkán gondol: igen nagy gondot és munkát jelent a klinikákon a mosás. Az erre a célra kapott összeg­ből még a jövő évben meg­valósítják a központi mosodát, amely az egész Orvostudomá­nyi Egyetem mellett kiszolgál­hatja a területi egészségügyi intézményeket is. Az együttmű­ködés e tekintetben is a gaz­daságosság eszköze lehet. A komlói Május 1. Művelődési Ház épülete. A Művelődésügyi Közlöny legfrissebb számában megje­lent az oktatási miniszter uta­sítása a 11 napos tanítási cik­lus részleges bevezetéséről az alsófokú oktatási intézmény­ben. A gyerekek, a szülők, a pedagógusok legszélesebb ré­tegeit érintő kérdésben szüle­tett intézkedés. Az oktatásügy illetékesei a több évre kiterje­dő kísérletek tapasztalatainak körültekintő elemzése után hoz­ták meg döntésüket. A Peda­gógusok Szakszervezetével egyetértésben megalkotott uta­sítás értelmében szeptember 1-től 11 napos ciklusban tanít­hatnak a tanácsi óvodákban. az általános iskolák normál tantervű és a kisegítő iskolák önálló alsótagozatos osztályai­ban, az általános és a kisegítő- iskolák alsótagozatos napközi otthonaiban, valamint a nem­zetiségi nyelvet tantárgyként oktató általános iskolák alsó­tagozatos osztályaiban és nap­közi otthonaiban. Az általános iskolák szakosí­tott tantervű alsótagozatos osz­tályaiban és az összevont ta­nulócsoportokkal működő álta­lános és kisegítő iskolák alsó­tagozatos tanulócsoportjaiban a 11 napos ciklus bevezetésé­hez a fővárosi, illetve a megyei művelődésügyi osztály külön engedélye szükséges. A nevelésközpontú Közös fenntartás iskolákért Beszélgetés Kovács Józseffel, az MSZMP Pécsi Középfokú Oktatási Intézmények Bizottsága titkárával Pécsett ez év január elsejé­vel kezdte meg munkáját — a Városi Pártbizottság közvetlen irányítása alá tartozó közbeeső pártszervként — az MSZMP Pécsi Középfokú Oktatási In­tézmények Bizottsága. Feladata a város 17 középfokú oktatási intézményének politikai irányí­tása. Létrejöttének szükséges­ségéről, az eddig végzett mun­káról és a feladatokról beszél­gettünk Kovács Józseffel, a pártbizottság titkárával. — Élőbb kapcsolat az intéz­ményekkel, pártszervezetekkel, a határozatok jobb végrehaj­tása pártbizottságunk legfonto­sabb feladatai közé tartozik — mondja Kovács József elvtárs. — Küldöttértekezletünk 29 fős pártbizottságot, 7 tagú végre­hajtó bizottságot és 3 munkabi­zottságot választott. A testüle­tek munkamódszerében nem az elemezgetés a cél, hanem elsősorban az oktatáspolitikát megvalósító, politikai összefüg­géseket adaptáló operatív munkát kell végezni úgy, hogy az alapszervezetek önállóságát is erősítsük. A mi munkánk ugyanis csak akkor lesz ered­ményes, ha a hozzánk tartozó oktatási intézmények pártszer­vezetei színvonalasan dolgoz­nak. Ez hatással van az itt dol­gozó közel 1200 pedagógusra is. Úgy gondolom, hogy ezzel hozzájárulunk a nevelésközpon­tú iskola megvalósításához. — A feladat világos meg­határozása után hogyan lát­tak munkához? Pécsett a kö­zépfokú intézményekben 15 000 diák tanul — végső soron az ő oktatásukkal, nevelésükkel összefüggő tevékenységről van szó. — Csak a politikailag, szak­mailag képzett pedagógus ké- pes az oktatási, nevelési fel­adatok eredményes megoldá­sára. Ideológiai, politikai kép­zésben párttagjaink jelentős része vesz részt. Ez egyik elő­feltétele annak, hogy helyesen értelmezzük a felsőbb pártszer­vek határozatai alapján a sa­játos feladatokat. A helyi ha­tározatok pedig segítsék ezek megoldását. Pártbizottságunk az említettek figyelembe véte­lével dolgozta ki munkaprog­ramját. Az elmúlt időszakban foglalkoztunk például az Egy üzem—egy iskola mozgalom helyzetével, az iskolai nevelő­munka javítására hozott városi pártbizottsági határozat végre­hajtásával, összegeztük a be­számoló taggyűlések és a párt­tagokkal folytatott beszélgeté­sek tapasztalatait. — Lényegbe vágó téma va­lamennyi, Közülük három kü­lönösen érdekel. Nevezetesen az Egy üzem—egy iskola moz­galom helyzete, a nevelőmun­ka további javítása és az el­beszélgetéseken elhangzott vé­lemények, javaslatok. — Egy kivételével valameny- nyi középfokú intézménynek van patronáló üzeme. A fel­adatokat szerződések rögzítik, — valóraváltásuk mind az is­kolának, mind az üzemnek hasznos. A sok közül megemlí­tem a szakmunkásképző inté­zeteket, amelyek szoros kapcso­latban állnak az üzemekkel, — az intézetek is jelentős felada­tot vállalnak és teljesítenek például az üzerrvi munkáskép­zésben. Közös érdekről van szó, jól jár az iskola és az üzem is. Segítik az üzemek az iskolai oktatás tárgyi feltételeinek ja­vítását, — kölcsönös az előny az üzemi és az iskolai KISZ szervezetek együttműködésében is. Lényeges ennek a mozga­lomnak további erősítése. — Az oktatáspolitikai hatá­rozat, majd a XI. kongresszus is hangsúlyozta a nevelésköz­pontú iskola megvalósítását. Az iskola mindennapi főfel­adata ugyanis az emberformá­lás .nevelés. A pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a közösség iránt érzett felelős­ségre, közéletiségre nevelje ta­nítványát Azokkal a kérdések­kel kell foglalkozni az iskolá­ban, amelyek a társadalmat is foglalkoztatják. Ilyen például a képesség szerinti, fegyelme­zett munkai Feladat tehát a munkára nevelés, melyet jól szolgálhat az említett Egy üzem—egy iskola mozgalom is. Természetesen csak akkor, ha jól megszervezik az üzemi gya­korlatot, vagy a diákok nyári foglalkoztatását. — A párttagokkal történt el­beszélgetéseken többen meg­fogalmazták a naprakészebb, még frissebb információ igé­nyét. Már eddig is több fóru­mot használtunk fel erre. Tö­rekvésünk, hogy rendszeressé tegyük a pedagógusok jobb tájékoztatását. Szóltak a KISZ hatékonyabb pártirányításáról, az ideológiai, politikai tovább­képzésről, javasolták a szoro­sabb kapcsolat teremtését a kommunista szülőkkel. Szó esett a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének gond­jairól. Az a tapasztalatunk, hogy a kommunista nevelők becsületesen teljesítik párt- megbízatásaikat. A tagság hasznosnak tartja a dialógust, igényli, hogy többször és rend­szeresen legyen alkalom a be­szélgetésre. — Az elhangzottak is szá­mos tennivalóra hivják fel a figyelmet? — Igen. Értékeljük ezeket, figyelembe vesszük feladataink végrehajtásánál. A közeljövő ben pártbizottságunk napirend jén szerepel például a világ­nézetünk alapjai tantárgy ok­tatási tapasztalatai és a szak tárgyak keretében folyó világ­nézeti nevelés, foglalkozunk a középfokú oktatási intézmények beiskolázásával is. — Meggyőződésem, hogy a pártbizottság létrejötte, mun­kája, hatékonyan segíti az ok­tatáspolitikai határozat valóra- váltását. Ebben döntő ténye­ző a pedagógus, aki érzéke­nyen reagál a nevelési és az iskolát érintő kérdésekre. Mun­kája nem könnyű, hiszen nap mint nap oda kell állnia a ta­nítvány elé és képviselnie kell személyében a felnőtt társada­lom tekintélyét — mondta be­fejezésül Kovács József elvtárs. Garay Ferenc A művelődési intézmények közös fenntartásáról hoztak ha­tározatot az MSZMP Mecseki Szénbányák és Komló város Bizottságainak végrehajtó bi­zottságai. Az elmúlt huszonöt év alatt Komló városban a művelődési intézmények, filmszínházak, könyvtárak, művelődési házak, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és a Mecseki Szén­bányák fenntartásával és egy­ben irányításával működtek egészen napjainkig. A nevezett intézmények területi, illetve vá­rosi feladatokat is elláttak. A város fejlődésére — abban az időszakban amikor Komló fej­lődésére a szénbányászat fej­lesztése volt a meghatározó — mindez kedvezően hatott. A Végrehajtó Bizottság állás- foglalása a komlói művelődési intézmények közös fenntartásba vételével kapcsolatban nem azt jelenti, hogy az eddigi fenn­tartók és irányítók munkáját kívánnák bírálni. Márcsak azért sem, mert a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete és a Me­cseki Szénbányák vagy a jog­elődje, a Komlói Szénbányá­szati Tröszt minden elismerést megérdemlőén végezték fel­adatukat, hogy több mint két évtizeden keresztül vállalták az egész város közművelődésének fenntartását, A megváltozott körülmények között azonban csak új for­mákkal, szervezettel és mód­szerekkel lehet már eredménye­sen végrehajtani az MSZMP KB 1974. közművelődési fejlesz­téséről szóló határozatát, vala­mint a XI, pártkongresszusnak e területén kijelölt feladatait. Az új helyzet azt követeli, hogy a szocializmus építésének so- ronlévő tennivalóit sokoldalúan kiművelt emberfőkkel hajtsák végre. A változást indokolja még, hogy az V. ötéves terv­ben az anyagi erőket a város­ban is koncentrálni kell. A közművelődési munka ha­tékonyabbá tétele érdekében azt javasolták, a város kérése alapján a Május 1. Művelődési Ház, a Zrínyi Művelődési Ház és a Körzeti Könyvtár egysé­gekből álló Művelődési Házak Igazgatósága tulajdonjogilag kerüljön a Városi Tanács keze­lésébe, fenntartásukról a Kom­lói városi Tanács és a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bi­zottsága gondoskodjék. Az év végére újjáalakuló Művelődési Házak Igazgatósága alá tartozik majd a Május 1. Művelődési Ház, a Zrínyi Mű­velődési Ház, a Városi Könyv­tár, a kialakítandó helytörténe­ti múzeum és a területi klu­bok. Ezen művelődési egységek feladata lesz a jövőben a vá­ros közművelődési igényeinek kielégítése, beleértve a Mecse­ki Szénbányák komlói üzemei­nek ellátását is. F. J. Tizenegy napos tanítási ciklus

Next

/
Thumbnails
Contents