Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-08 157. szám

2 Dunántúli napló 1976. június 8, kedd INTERKER-börze Az első napon 13-14 milliós forgalom Hétfőn az építők szakszerve­zetének székhazában megkez­dődött a vállalatoknál felesle­gessé vált készletek hasznosí­tására szervezett negyedik két­hetes INTERKER-börze. Az in­duláskor, az első héten, 48 ipa­ri vállalat és szövetkezet kínál különféle náluk elfekvő olyan anyagokat, amelyekre másutt szükség lehet. Ezt igazolta is a börze kez­dete, amelyen többszáz válla­lati anyagbeszerző fordult meg, s legtöbbje eredménnyel járt. Az akció első napján ugyan nem voltak olyan kiemelkedő, nagyértékű vásárlások, mint legutóbb, az eredmény azon­ban kedvező. Az apróbb és a 200 000—300 000 forintos téte­lekből a gyorsmérleg szerint az első nap 13—14 millió'forintos forgalmat bonyolítottak le. A börze „sztárjai" ezúttal a kü­lönböző kötőelemek voltak. Sok csapágy, kohászati alap­anyag fogyott, s változatlanul kelendő árunak bizonyultak az elektromos kábelek. Baranya Kecskeméten Bemutató-sorozat kezdődik ma este 19 órakor Kecskemé­ten, a megyei művelődési köz­pontban. A Baranya megyei Tanács, a Pécs városi Tanács és a Bács-Kiskun megyei mű­velődési központ rendezésében ezúttal Baranya és Pécs mu­tatkozik be Bács-Kiskun me­gyében. A rendezvénysorozatot Bernics Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi oszályának vezetője nyitja meg, majd a Pécsi Balett ad műsort. 11-én Pécsi képek címmel Varga Gyu­la diabemutatóiát, 12-én a Baranya táncegyüttes műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. 13-án a Bóbita bábegyüttes Cini Samu kalandjai című mű­sorát, 15-én pedig az Ixilon rajzfilmstúdió díjnyertes filmjeit mutatják be. 16-án kerül sor a Jelenkor szerkesztőségi estjére, 17-én pedig a Pécsi Amatőr Színpad az Árad a gazság cí­mű Audiberti-darabot adja elő. A bemutatkozáshoz kiállítások csatlakoznak. Ezeken a kecske­méti közönség a Modern Kép­tár grafikai tárlatával., a Me­cseki Fotoklub kiállításával, Bizse Jánosné, Zs. Kovács Diá­na szőnyegeivel, és Baranya népművészetével ismerkedhet meg. Javult a kistermelők ellátása Az AGROTRÖSZT-nél össze­sítést készítettek a kistermelők tavaszi ellátásának alakulásá­ról; az elmúlt év azonos idő­szakához képest megnőtt az ér­deklődés a különböző ipari ter­mékek iránt. A keresletet az AGROKER-vállalatok, valamint további 18 kereskedelmi szerve­zet döntő többségben kielégí­tette. Feltűnően megnőtt az igény a vegyi anyagok iránt, a készítmények jó részét a gyü­mölcsös kertekben és a zöld­ségültetvényeken használták fel. Az év első négy hónapjában több mint 20 ezer tonna 50 ki­logrammos csomagolású és 7000 tonna kis csomagolású műtrágyát vásároltak a kister­melők, akik további 122 ezer liternyi levéltrágyával igyekez­tek növelni a hozamokat. A ta­valyinál jobb volt az ellátás a kis csomagolású növényvédő­szerekből is. A kisgépekből az igényeket csak részben tudták kielégíteni, a háti permetezőgépekből csaknem 20 ezret adtak el és mintegy 13 ezer új kézi perme­tező szolgálja a kisüzemi ter­melést. Hiány volt azonban po­rozógépekből, miután a gyár­tást megszüntették, a kereske­delem ezért a továbbiakban igyekszik más forrásokból be­szerezni a fontos felszerelése­ket. /. Országos Húsipari Higiéniai Konferencia Egy első\ egy második díj A tisztaság a technológia szerves részé Betartásához együttes erőfeszítés szükséges A higiénia nemcsak takarí­tásból áll, a technológia szer­ves része kell hogy legyen. Visszatérő refrénként többször is elhangzott ez tegnap a Pé­csett rendezett I. országos hús­ipari konferencián. A résztvevők ugyanezt ma­guk is megfogalmazhatták: a Baranya megyei Állatforgaimi és Húsipari Vállalat pécsi üze­mében tett látogatás során. Pedig nem könnyű a tisztasá­gi követelményeket betartani ott, ahol évek óta kőművesek, ácsok, hentesek dolgoznak együtt. A rekonstrukcióval pár­huzamosan ugyanis, ha nem is zavartalanul, de folyik a ter­melés. Fehér Sándor, a Bara­nya megyei ÁHV főmérnöke előadásában is utalt arra, hogy a technológiai vonal tu­lajdonképpen a szállítással kezdődik és a kereskedelem hűtőpoltjain ér véget, mind­azoknak, akik közben a hússal, állatokkal dolgoznak, közös a felelősségük, dolguk. Az elmúlt időben sokat ja­vult a szállított állatok tiszta­sága, bár bőven van még ten­nivaló itt is. A pécsi re­konstrukció lehetővé tette, hogy a kirakás a vállalat te­lephelyén belül történjék, az állatszállásokról tisztára fürde­tett állatok kerülnek a vágó­ba. A kivéreztetés ugyan még nem a legjobb, az állatok fel­függesztett állapotban nehe­zebben véreznek el, mint fek­tetve, a körülményekhez ké­pest azonban a felvonóról tisz­tán kerülnek a technológiai vonal következő állomásaira, ahol minden művelet után új­ból és újból lemossák a húst. Az országos konferencia résztvevőivel beszélgetve el­ismeréssel állapították meg, hogy a pécsiek sokat tesznek az 1972-ben született 6-os szá­mú MÉM és Eü. közös rende­letről, amelyet a hústermékek higiéniai követelményével kap­csolatban hoztak, ugyanakkor elhangzottak olyan vélemények is, melyek szerint a baranyai vállalat feldolgozójának re­konstrukciójának tervezésekor súlyos hibákat követtek el a tervezők, ami most fokozott erőfeszítéseket követel. Ugyanezzel a gondolattal találkoztunk Fehér Sándor fő­mérnök, Csondor István, a vál­lalat vezető higiénikusa elő­adásában is: mint elmondot­ták, a higiéniai követelmé­nyek az üzemszervezésben, a nyersanyagok biztosítá­sában, a technológiai beren­dezések karbatartásában, a korszerű csomagolásban, táro­lásban, a tisztogató művele­tekben, a dolgozók képzésé­ben, a vezetők szemléletében az új létesítmények tervezése­kor és építésekor egyformán kellene hogy jelentkezzenek. Az I. országos húsipari kon­ferencia, melyet a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület mikrobiológiai szak­osztálya, s a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat közösen szervezett, s amelyen részt vettek a MÉM, oz Állatforgaimi és Húsipari Tröszt, valamint az ország szá­mos állatforgalmi és húsipari vállalatának vezető munkatár­sai, higiénikusai a hústermé­kek tisztasági, minőségi köve­telményeivel kapcsolatban szá­mos problémát vitatott meg, amelyek megoldásához, a fo­gyasztók érdekeinek védelmé­hez az értekezlet a megoldá­sokat kutatta. Uj felüljáró A Velencei-tó partján, Kápol- násnyéknél, hétfőn elkészült a 70-es főközlekedési út és a Budapest—Nagykanizsa vasút­vonal fölött átvezető közúti fe­lüljáró. A 100 méter hosszú hí­don 8 méter széles közút, a két oldalán pedig gyalogjáró vezet át. Az új közúti felüljáró a Ve- lencei-tó közlekedését teszi gyorsabbá és biztonságosabbá, megszünteti a forgalmas vas­útvonal és a közút szintbeli ke­reszteződését. és két különdíj Pécsi kórussikerek Toursban Számol a gumicső, vezérel a hurok Dobos László és Tillai Aurél vezényletével. A vegyeskarok rendkívül erős mezőnyében a pécsi együttes egy amerikai kórus mögött a második díjat kapta meg. Ezeken felül a pé­csi kórusnak ítélte a zsűri a Kortárs Művek legjobb meg- szólaltatójának kiírt különdíjat. Tán a legszebb elismerést jelen­tette, hogy a színházat megtöl­tő hallgatóság szavazatai alap­ján a közönségdíjat is Pécs nyerte el. így a Nevelők Háza Kamarakórusa 10. külföldi út­járól négy díjjal tér vissza. A toursi nemzetközi verseny és egy ausztriai koncert után a kórus szombaton hajnalban érkezik Pécsre. Erős idegzet, kiegyensúlyo­zott lelki élet, valamint némi hideg élelem, — Erre lett vol­na szüksége vasárnap azoknak, akik a vásárba kocsikáztak, s mondjuk a Rákóczi útról bal­ra, nagy ívben szerettek vol­na a felüljáró felé bekanya­rodni. A sor túlért a 48-as té­ren is, aztán középre állt egy rendőr, és tíz perc alatt meg­oldotta a kocsisorok gondjait. Legalábbis egy időre és ott. Hosszú ideje tűnődöm, hogy mi lehet a Szigeti úton, ke­resztben az a gumicső, amin át kell hajtanom? Először azt hittem, vizet szállítanak benne valahová. Később kiderült, hogy forgalomszámláló berendezés­hez kapcsolódik, rendkívül szel­lemes, nekem sohasem jutott volna az eszembe ilyesmi. Egy finom membrán van a végén, a rezgéseket továbbadja a számolóegységnek, minden ten­gely meg van számolva. A szá­mok tovább utaznak a Közle­kedéstudományi Kutató Intézet­be, ahol az ország másik hu­szonkilenc gumicsövének ada­taival együtt dolgozza fel a komputer. A végeredmény köz­útjaink átlagos napi forgalmát jelenti. Pécsett Kemenes Lász­ló, a KPM Közúti Igazgató­ságának technikusa foglalkozik ezzel a munkával, s tőle sok minden mást is megtudtam a pécsi forgalomról. Az ember közreműködését még hosszú ideig nem iktathatják ki a for­galom irányításából — mint azt a vasárnapi példa is szemlé­letesen mutatja. Ilyen alkal­makkor, mint vásár, meccs, ok­vetlen szükség van a közleke­dési rendőrök segítő kezére, sajnos, erejükön felül ők sem tudnak teljesíteni, ott vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A technika láthatat­lanul, de jelen van és fejlő­dik. Ki gondolná, hogy a Rá­kóczi úton, a DÉDÁSZ székhá­za előtt az úttest burkolatá­ba rezonáns húrok vannak be­építve, s ezek vezérlik a kór­ház-téri forgalomirányító lám­pát? Hírt kaptunk egy érdekes, új műszerről is, amelyből még ebben az évben kettőt is kap Pécs. Ugyanilyen gumitömlőről van szó, amellyel sebességet fognak mérni. E műszert a Hír­adástechnikai Kutatóintézöt munkatársai készítették, s fél­reértés ne essék: nem büntet­ni fognak vele, hanem a városi forgalom biztonságosabbá, gyorsabbá tétele érdekében szereznek vele információkat. S hadd fejezzem be egy ja­vaslattal: visszatérve a vasár­napi forgalmi dugóra, jobb lenne, ha a Szalai András ut­cai forgalomirányító lámpát ilyenkor kikapcsolnák, s ha másképpen nem megy, olykor rendőri segítséggel irányítanák el a kocsikat. A Rákóczi úton már kevésbé javasolt a lámpa kikapcsolása, hiszen a szem­bejövő forgalom is elég nagy, amit a balra fordulni szándéko­zónak meg kell várni a sza­bályok szerint. Ott jó, ha időn­ként egy-egy kvantumot áten­ged a zöld lámpa. Ezek olyan javaslatok, amelyek csak eny­híthetnek a gondokon. Megol­dani azt hiszem, nem lehet. Ahhoz kétszer annyi forgalmi sávra, közlekedési rendőrre és lámpára volna szükség, még az olyan viszonylag kis város­ban is, mint Pécs. Kampis (Tudósítónk telefonjelentése) Minden várakozást felül­múló pécsi sikerről adhatok hírt a franciaországi Toursból. Az V. nemzetközi kórusverseny befejezéséül a szúfolásig meg­telt színházban tegnap a késő éjszakába nyúló rendkívül forró hangulatú koncerten léptek fel a döntőbe jutott kórusok, és versenyeztek a végső helyezé­sekért. Éjfél is elmúlt már, ami­kor hosszas tanácskozás után a zsűri kihirdette döntését, mely szerint hét ország 15 kó­rusa közül az egyneműkarok kategóriájában az első díjat a Pécsi Nevelők Háza kamara­kórusának női kara nyerte Grafikák és szobrok Valkó László: Emlékműterv. Nagyszámú érdeklődő jelen­létében nyílott meg vasárnap délelőtt Valkó László grafikus- művész és Farkas László szob­rászművész közös kiállítása a Valkó László és Farkas László kiállítása városi tanács Déryné utcai ki­állítótermében. Gelencsér Gé­za, a Művészeti Szakközépis­kola igazgatója mondott meg­nyitó beszédet. A két fiatal alkotó neve nem ismeretlen a pécsi tárlatlóto- gató előtt. Valkó László mun­káit 1974-ben láthattuk a Pé­csi Grafiíkai Műhely bemutató­ján és ugyanebben az évben rendezett önálló kiállításán, a József Attila Művelődési Ház­ban. 1975-ben szintén önálló tárlata volt a PTV pinceklubjá­ban. Valkó László 1970-ben ka­pott festőművész diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Pé­csett él és dolgozik. A Művé­szeti Szakközépiskola művész­tanára. A festőnek induló mű­vész Pécsett hamarosan a sok­szorosító grafika vonzáskörébe került. Ebben a műfajváltásban jelentős szerepet játszott az időközben megvalósult Pécsi Grafikai Műhely, amely felsze­reltségével, légkörével és az új kifejezési formák sokrétű lehe­tőségével hatott a művészre. A kiállításon látható mintegy két teremnyi színes grafikai lapja már a pécsi alkotóévek termé­sét dokumentálja. Ez idő alatt — kísérletezései során — talált rá arra a technológiára, ami nemcsak egyéni, de leginkább alkalmas alkotói elképzelései­nek megvalósítására. Az ún. applikált klisét a montázs­kollázs és a metszetek sokszo­rosító eljárásainak egyesítésé­ből alkotta meg. Ezzel a mód­szerrel párosítani tudta a fes­tészet dekorativitását a grafika tárgyilagos előadásmódjával. Farkas László nevével 1972- ben találkozhattunk Pécsett, a Janus Pannonius pályázat mun­káiból rendezett kiállításon. Ugyanebben az évben diplo­mázott a Képzőművészeti Főis­kolán Mikus Sándor tanítvá­nyaként. Jelenleg a Művészeti Szakközépiskola művésztanára. A kiállításon kedvenc műfajá­ból, kisplasztikáiból ad válo­gatást. A kisplasztika a szellem játékszere — vallja. Kisléptékű domborművei, körplasztikái egy- egy alkotói gondolatot vetnek föl, gondolatsort indítanak el. „A szobor ne legyen szép, se­gítsen gondolkodni, derítsen jókedvre vagy dühítsen fel.” Far­kas Lászlónak ezek a gondola­tai akár útmutatóul is szolgál­hatnak a tárlatlátogatónak. A plasztikai sűrítés és lényegre- találás egyik legszebb példája a Nagy hal című irodalmi ihle­tésű alumínium plasztikája. A szobor nem egyszerű illusztrá­ciója Hemingway Nobel-díjas kisregényének. Az óriáshal csontvázából formált figura szélnek feszülő vitorla-teste sommázva idézi meg az írói gondolat lényegét. Szívesen ötvözi egybe a művész a külön­féle szobrászi anyagokat. El Greco fából formált nyújtott alakján az aszketikus fej, a jellegzetes gallér, a madonnás Farkas László: Emlékmüterv szépségű kezek és a ruhadísz — kiemelés és jellemzés céljá­ból — ólomból készültek. A Bognármester sirató ólomfigu­ráját oltárként 'keretezi a hár­mas tagolású, fából épített ar­chitektúra. Valkó László és Farkas László közös kiállítását június 30-ig tekinthetik meg az érdek­lődők. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents