Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-25 174. szám
2 Dunántúli napló 1976. június 25., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az I. oldalról) részének életkörülményei javultak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többletvásárlóerőt jelentett. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt kellően megalapozva, sőt 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint amennyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek. holott a termelés a már említett okok miatt elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. Hogy a reálbérek éss a reáljövedelmek tervszerűen és a teljesítményekkel arányosan alakuljanak. év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második félévben már mérsékeltebben növekedett. A iövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hoqv n húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíiak, a gyermek- gondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított iúlius havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az élet- színvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk. A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek, terveinknek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadások több mint felét nyugdíjakra A nemzeti jövedelem belföldi felhasználósának másik tényezője: a felhalmozás is ayor- sabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 milliárd forintnyi beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenység 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 milliárd forintot fizettek ki. A megelőző évihez képest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott, a nemzeti jövedelem növekedésének üteménél sokkal dinamikusabban. Megjegyzem: a népgazdasági terv azt irányozta elő, hogy a szocialista szektor beruházásai a nemzeti jövedelemmel azonos ütemben bővüljenek. A beruházások gyorsuló üteme csaknem 5 milliárd forinttal több költségvetési kiadást okozott. Ebben — a nagyberuházásokon kívül — a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése, a vasúti járműpark korszerűsítése, a bolthálózatnak a lakosságot és a belkereskedelem dolgozóit egyaránt fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26, az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint 1 millió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a megélhetésüket. Az állami költség- vetésnek ez 1,7 milliárd forint új kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17, a kifizetett családi pótlék 19, a gyermekgondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra jogosult az állami egészségügyi ellátás keretében. Ez szakmai és erkölcsi szempontból még inkább arra kötelezi szocialista egészségügyünk megbecsült dolgozóit és intézményeit, hogy magas színvonalon, ' mindenütt egyenlő mértékkel mérve gyógyítsanak minden beteget. Megemlítem, hogy ez a lépés az adminisztráció egyszerűsítésére is módot adott, mert egy sereg nyilvántartást és iqazolási kötelezettséget megszüntethettünk, A múlt évben az egészség- ügyi, az oktatási és a közművelődési intézményekben s a közlekedési vállalatoknál csökkentettük a munkaidőt. Ez 800 millió forintnyi társadalmi költséget jelent évenként. E könnyítés akkor válik igazán társadalmi előnnyé, ha együtt jár a munkaidő jobb kihasználásával. A társadalmi juttatásokra az előirányzottnál 1.8 milliárd forinttal költöttünk többet, mert több táppénzt kellett fizetnünk, s a gyógyszerekre fordított kiadás is nagyobb volt. A Szak- szervezetek Országos Tanácsának szervei, és az Egészségügyi Minisztérium ismételt elemzései és ellenőrzései szerint a táppénzes fegyelem még mindig nem megfelelő, sok az oktalan gyógyszerfelhasználás. A kormány határozata értelmében a jövő évtől kezdve az 1—3 napi táppénzt a vállalatok folyósítják, és szigorúbb lesz az ellenőrzés. A kórházi ápolásban részesülők pedig az eddiginél több táppénzt kapnak. Az egészségügyi intézmények ellátására 240 millió forinttal fordítottunk többet az előirányzottnál, elsősorban a kórházak é$ szociális otthonok fölszerelésére és karbantartására. Oktatási és kulturális célokra pedig 380 millió forinttal folyósítottunk többet, mindenekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a közművelődési intézmények fölszerelésére, pedagógiai tudományos kutatásra és sportcélokra. A gazdasági ágazat majdnem 800 millió forintos többletráfordításának legnagyobb része az utak és a hidak javítását és korszerűsítését szolgálta. A felsorolt többletkiadások indokolhatók. De azért a következő évek költségvetési gazdálkodásában nagyobb tervszerűséget és előrelátást kell megkövetelnünk az ágazati irányítástól és a tanácsoktól I kedvezően érintő korszerűsítése számottevő tétel volt. Az 1975. évi tervben elhatározott három nagyberuházás — a 750 kv-os távvezetéknek, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnak a fejlesztése és a Kötöttárugyár debreceni—mátészalkai gyáregységének építése — megkezdődött Szeretném kiemelni az elmúlt évi beruházási munka több kedvező vonását. Egységesebb volt a gépberuházásokkal kapcsolatos tervek készítése és jobb volt a gépberuházások aránya. A beruházásokat gyorsabban helyezték üzembe, a befejezetlen beruházások állománya pedig lassabban nőtt, a nemzeti jövedelemnek kisebb részét kötötte le, mint az előző években. Különösen figyelemreméltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa! Több olyan — hasznos, új — létesítményt helyeztek üzembe, amely hozzájárult hazai ellátásunk javulásához és az export növeléséhez is — sajnos, néhol a tervezettnél csak később vagy kisebb mértékben. Májusban megindult a szovjet—magyar földgázevzeték I. szakaszán a földgáz szállítása. üzembe helyezték az ino- tci November 7. hőerőmű gázturbinás csúcserőművét. Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti telepének toronyépülete. Emlékezetes ünnepségen átadták a gyermekeknek a zánkai úttörővárost. Megkezdődött az üzemszerű termelés — bár három hónapos késedelemmel — a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzemében. Az új péti műtrágyagyár is megkezdte a folyamatos termelést. Sajnos, ott a részegységeket késedelmesen helyezték üzembe, s ez 3—900 millió forint értékű termelési elmaradást okozott. Befejeződött a visontai Thorez külfejtéses bányaüzem beruházása, de a termelés mennyiségileq még min- diq sokkal kisebb a tervezettnél. Több hónaoos késéssel, s ezért az ígértnél mintegy 400 millió forinttal kevesebbet termelve indult meg a miskolci húskombinát. összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósítása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visz- szatérő hibák gátolják e beruházások qyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minőségűek. A kiviteli tervek késeTisztelt Országgyűlés! A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árai 1973- ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975-ben méq további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. Kivitelünk árszínvonala 1973-ban 5, 1974-ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyensúlyunkat, ha évről évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import ellentételeként. Ám a tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait. Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az elöljáróban említett cserearány- romlásban ezeknek az árváltozásoknak is szerepük volt a múlt évben, s a jövőben is számítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett mozgására. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal kedvezőbb számukra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítési és beszerzési lehetőséget nyújt, ezért is olyan fontos számunkra az alapos tervezés és a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítése a kereskedelmi árucserében. A célprogramoknál és a közös beruházásoknál egyaránt. Szocialista rendünk erejét és a tervgazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elszenvedett veszteségek az egyensúly dolgában okoztak ugyan gondokat, s kisebb zökkenők voltak a külkereskedelemben és a termelésben, de ezek nem váldelme és bizonytalan tartalma szintén gyakran hátráltatja a munkát. A beruházások túlzott lendületének fékezésére év közben intézkedéseket tettünk: új beruházásokra csak különösen indokolt esetben adtunk enge- délytj, s vissza kellett vonnunk a tervben előirányzott, de még el nem indított nem termelő beruházások pénzforrásainak egy részét. A mezőgazdasági nagyüzemek az év második felében csak egyedi mérlegelés alapján kaptak újabb állami támogatást. A vállalatoknak adandó hitelek föltételeit megszigorítottuk. Beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékonysági követelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakásépítési költség-előirányzatok megtakarításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházási célú fő- vállalkozásnak a pénzügyi feltételeit meghatározó rendelet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a vállalatoknak, amelyek egy-egy beruházás teljes megvalósítását vállalják. tak társadalmi méretűvé. Megőriztük a gazdaság dinamikus fejlődését. Eredményesek voltak azok az erőfeszítéseink, amelyek arra irányultak, hogy a gazdaságra csak fokozatosan hárítsuk át a hirtelen megnövekedett terheket. Ez azonban azt is jelenti, hogy az egyensúly problémáinak teljes megoldása még előttünk álló feladat. A múlt évben, majd 1976- bon szintén olyan — részleges — termelői ár-rendezést hajtottunk végre, amely közelítette a hazai árarányokat a világpiaci árarányokhoz. Minthogy a nemzetközi piaci árak színvonala a hazainál gyorsabban emelkedett, 1976. január 1-én felértékeltük a forintot a külföldi valutákhoz képest, s ezzel mérsékeltük a tőkés inflációnak a hazai árszínvonalat érintő hatását. Kisebb mértékben csökkentettük a transzferábilis rubel forintra való átszámításának kulcsát is, a KGST-árszínvona! változásának megfelelően. Elhatároztuk, hogy a jövőben még céltudatosabb árfolyampolitikát folytatunk a világgazdasági folyamatoknak megfelelően, és tervszerűen, rugalmasan szabályozzuk a külföldi áremelkedések és a hazai árak kapcsolatát. Közgazdasági elemzéseink azt igazolják, hogy a megváltozott külkereskedelmi feltételekből fakadó hátrányt csak úgy mérsékelhetjük, illetőleg szüntethetjük meg, ha gazdaságunk termelési és értékesítési szerkezete rugalmasan alkalmazkodik a nemzetközi kereskedelemben megváltozott értékítélethez és a nagyobb verseny szabta korszerűségi és minőségi követelményekhez. Ehhez iránymutatást adnak az ágazati minisztériumok által kidolgozott programok, amelyek a termelési és értékesítési szerkezet megváltoztatásának lehetőségeit, irányait' tartalmazzák. Ezeket a vállalatoknak a középtávú tervek összeállításánál kell hasznosítaniuk. A szerkezetváltozás előmozdítására erősítettük a szabályozókban a nyereségnek a fejlesztésre tett differenciáló hatását. Pályázatokat hirdettünk, s ezekben a hitelezés és a támogatás feltételeit úgy határoztuk meg, hogy a minden irányban gazdaságosan exportálható, korszerű termékek gyártásának bővítése előnyben részesüljön. A vállalatok e pályázati felhívásokra sokat ígérő, jó javaslatokkal válaszoltak, s közülük a legjobbakat már meg is valósították, illetve elkezdték megvalósítani. Az említett termelési, fogyasztási, beruházási és külkereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 milliárd forint bevételhez jutott. Tisztelt képviselő elvtársak! A negyedik ötéves tervidőszak utolsó évének elemzése abból a szempontból is értékes tanulságokkal szolgál, hogy a végbemenő gazdasági folyamatok milyen körülményeket teremtettek az új középtávú terv indulásához. Az V. ötéves tervidőszak nehéz gazdálkodási körülményék között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említettük — már eddig is számos intézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Szóltunk már arról: Az idei év első felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági feladatokra felkészültek a qazdasáqok. Az állatfelvásárlás méq kisebb a tavalyinál, de az állomány szaporodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilátásai biztatóak. Javuló kereskedelmi mérlegünk biztos hátteret nyújt mértéktartó hitelfelvételi és hitelnyújtási politikánkhoz. A naqyberuházások megvalósítása általában a terveknek megfelelően halad. A lakosság pénzbevétele a múlt évinél szerényebben nőtt, a keresetek tervszerűen alakulnak. Az ellátásnak most az a legfőbb gondja, hogy néhány közszükségleti cikk tekintetében - főleg a hús- és zöldség- ellátásban — helyenként átmeneti nehézségek mutatkoztak. Ezek megszüntetésére átfogó intézkedések sorozatát indítottuk el, figyelembe véve és összehangolva a termelés ösztönzésének és a fogyasztói árak jobb szabályozásának szempontjait. A tapasztalatokból okulva rendszeresen elemezzük a világgazdaság várható változásait. Az előrejelzések szerint a viláqgazdasáq kedvezőtlen hatásaival tartósan kell számolnunk. A vállalatok az ötéves időszakra már megtervezték feladataikat és teendőiket. Terveik azt tükrözik, hogy megértették a népgazdasági terv követelményeit, céljait. A tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy jobban kell hasznosítani a műszaki fejlesztés járható útjaira vonatkozó ismereteket, az árak alakulásáról és az értékesítés lehetőségeiről szerzett piaci információkat, A vállalatoknak az eddiginél reálisabban kell számításba venniük gazdaságunk adottságait és korlátáit, főleg a munkaerő bővítésében és a beruházásokban, s ki kell elégíteniük a népgazdaság igéMiközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron lévő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban igyekszünk kidolgozni. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel, s ezért a hiány 2 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költségvetési egyensúly jelzi, hogy nehézségeink és gondjaink ellenére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. nyeit a gazdaságosság javításában és az exportban. Néhány iparvállalatnál azt tapasztaljuk, hogy tartalékaik hasznosításában és kezdeményezéseikben fölöttébb óvatosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az állami irányító szervek meggondolhatják magukat, s utólag elvonhatják a növekvő nyereséget. Megnyugtatásul kijelenthetjük, hogy ilyen intézkedéseket nem tervezünk, gondoskodunk a szabályozás stabilitásáról, s felkaroljuk a jó kezdeményezéseket. A mezőgazdasági nagyüzemekben a fejlesztés munkájában több helyütt észrevehető volt, hogy mérséklődik a vállalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra, a várakozásra: a módosult szabályozás ismeretében minden üzem felmérhette, hogy adottságaira építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan növénytermesztését, állattenyésztését és feldolgozó részlegeit. Annak is meateremtjük a feltételeit, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyenlített színvonalon termelhessenek. A minisztériumok és többi központi szervek tanulmányozzák és bíráliák a vállalati terveket abból a szempontból, hogv összhangban vannak-e az ország fejlesztési törekvéseivel, a népgazdasági érdekekkel. Az irányítás az ellentmondások feloldásában általában olyan intézkedésekkel érhet el tartós eredményt, amelyek a gazdasági környezetre hatnak, s lehetővé és jól felismerhető érdekké teszik az előidéző okok megszüntetését. Ha ilyen módszerekkel erősítjük a központi irányítást, ez növelni fogja a vállalatok kezdeményezőkészségét is! Az ágazati irányítás felelősségébe az is beletartozik, hogy őrködjön az egyszerű és természetes gazdasági formák és az áttekinthető kapcsolatok fölött. s időnként kritikusan vizsgába felül saját irányítási módszereit is. Ügy gondoljuk, egyetértés van abban, hogy még mindig egyszerűbbé és használhatóbbá tehetjük az információknak egy kicsi kusza rendjét, a különféle jelentések mai gyakorlatát, a statisztikai adatszolgáltatás és a számvitel szabályait, az adóigazgatási eljárásokat, az ellenőrzéseket és a jogszabályok nyelvezetét. Ez nem egyszerűen az ügyvitel kérdése, hanem szocialista társadalmi ügyeinknek a lényegéhez tartozik, a gazdaságpolitikától és az irányítási rendszertől az emberi kapcsolatokig. Ilyen meggondolás alapján kezdtek a kormány szervei átgondolt, sokoldalú munkába, s reméljük, hogy az ez ügyben teendő minden lépésünket társadalmunk rokonszen- ve és támogatása fogja kísérni. tartozó követelmények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a munkaverseny-mozga- lom megújúlására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményező készsé,- gére, egyszóval mindannyiunk becsületes áldozatkész munkájára. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Folytatás a 3. oldalon) Élénk beruházási tevékenység Megőriztük a gazdaság dinamikus fejlődését A tervek teljesíthetők Gondoskodunk a szabályozók stabilitásáról
