Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-25 174. szám

2 Dunántúli napló 1976. június 25., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az I. oldalról) részének életkörülményei javul­tak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magá­ban foglalja a béreket, a bér­jellegű jövedelmeket, a pénz­beli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 száza­lék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazot­tak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az vé­gül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség ke­reken 2 milliárd forint többlet­vásárlóerőt jelentett. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt kellően megalapozva, sőt 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint amennyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból szárma­zó jövedelmek valamelyest nö­vekedtek. holott a termelés a már említett okok miatt elma­radt a várakozástól. Megálla­píthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valami­vel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyze­tünk megengedte volna. Hogy a reálbérek éss a reáljövedel­mek tervszerűen és a teljesít­ményekkel arányosan alakulja­nak. év közben bizonyos intéz­kedéseket tettünk, s ezek hatá­sára a vásárlóerő a második félévben már mérsékeltebben növekedett. A iövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetősé­geinket az idei bér- és árpoliti­kai elgondolásaink összeállítá­sakor gondosan figyelembe vet­tük. A népgazdasági terv de­cemberi tárgyalásán már beje­lentettük: az a szándékunk, hoqv n húsnak és a húskészít­ményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészí­tő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíiak, a gyermek- gondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndí­jak területén, mint ezt a nyug­díjasok a múlt héttől kezdve folyósított iúlius havi nyugdí­jaikból máris tapasztalhatták. A hús és húskészítmények fo­gyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézke­dések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az élet- színvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapo­zott törekvés, és megvalósulá­sáról gondoskodunk. A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi jut­tatásokból adódik. Ezek, külö­nösen a pénzbeliek, terveink­nek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a munkából szár­mazó bérek. 1975-ben 85 mil­liárd forint értékű ellátást nyúj­tottunk pénzben és természet­ben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan éven­ként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint természetbeni tár­sadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadá­sok több mint felét nyugdíjakra A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználósának másik té­nyezője: a felhalmozás is ayor- sabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szo­cialista szektorban 130 milliárd forintnyi beruházási ráfordítás­sal számolt. A beruházási te­vékenység 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 mil­liárd forintot fizettek ki. A megelőző évihez képest a be­ruházási teljesítés 14 százalék­kal fokozódott, a nemzeti jö­vedelem növekedésének üte­ménél sokkal dinamikusabban. Megjegyzem: a népgazdasági terv azt irányozta elő, hogy a szocialista szektor beruházásai a nemzeti jövedelemmel azo­nos ütemben bővüljenek. A beruházások gyorsuló üteme csaknem 5 milliárd fo­rinttal több költségvetési ki­adást okozott. Ebben — a nagyberuházásokon kívül — a fővárosi tömegközlekedés fej­lesztése, a vasúti járműpark korszerűsítése, a bolthálózat­nak a lakosságot és a belke­reskedelem dolgozóit egyaránt fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26, az át­lagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint 1 millió idős ember jö­vedelme gyarapodott a szoká­sos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a meg­élhetésüket. Az állami költség- vetésnek ez 1,7 milliárd forint új kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17, a kifizetett családi pótlék 19, a gyermekgondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra jogosult az ál­lami egészségügyi ellátás kere­tében. Ez szakmai és erkölcsi szempontból még inkább arra kötelezi szocialista egészség­ügyünk megbecsült dolgozóit és intézményeit, hogy magas szín­vonalon, ' mindenütt egyenlő mértékkel mérve gyógyítsanak minden beteget. Megemlítem, hogy ez a lépés az adminiszt­ráció egyszerűsítésére is módot adott, mert egy sereg nyilván­tartást és iqazolási kötelezettsé­get megszüntethettünk, A múlt évben az egészség- ügyi, az oktatási és a közmű­velődési intézményekben s a közlekedési vállalatoknál csök­kentettük a munkaidőt. Ez 800 millió forintnyi társadalmi költ­séget jelent évenként. E könnyí­tés akkor válik igazán társa­dalmi előnnyé, ha együtt jár a munkaidő jobb kihasználásával. A társadalmi juttatásokra az előirányzottnál 1.8 milliárd fo­rinttal költöttünk többet, mert több táppénzt kellett fizetnünk, s a gyógyszerekre fordított ki­adás is nagyobb volt. A Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak szervei, és az Egészségügyi Minisztérium ismételt elemzései és ellenőrzései szerint a táp­pénzes fegyelem még mindig nem megfelelő, sok az oktalan gyógyszerfelhasználás. A kor­mány határozata értelmében a jövő évtől kezdve az 1—3 napi táppénzt a vállalatok folyósít­ják, és szigorúbb lesz az ellen­őrzés. A kórházi ápolásban ré­szesülők pedig az eddiginél több táppénzt kapnak. Az egészségügyi intézmé­nyek ellátására 240 millió fo­rinttal fordítottunk többet az előirányzottnál, elsősorban a kórházak é$ szociális otthonok fölszerelésére és karbantartá­sára. Oktatási és kulturális cé­lokra pedig 380 millió forint­tal folyósítottunk többet, min­denekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a közművelődési intézmények fölszerelésére, pe­dagógiai tudományos kutatás­ra és sportcélokra. A gazdasá­gi ágazat majdnem 800 millió forintos többletráfordításának legnagyobb része az utak és a hidak javítását és korszerűsíté­sét szolgálta. A felsorolt több­letkiadások indokolhatók. De azért a következő évek költ­ségvetési gazdálkodásában na­gyobb tervszerűséget és előre­látást kell megkövetelnünk az ágazati irányítástól és a taná­csoktól I kedvezően érintő korszerűsítése számottevő tétel volt. Az 1975. évi tervben elhatá­rozott három nagyberuházás — a 750 kv-os távvezetéknek, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnak a fejlesztése és a Kö­töttárugyár debreceni—máté­szalkai gyáregységének építé­se — megkezdődött Szeretném kiemelni az el­múlt évi beruházási munka több kedvező vonását. Egysé­gesebb volt a gépberuházások­kal kapcsolatos tervek készíté­se és jobb volt a gépberuhá­zások aránya. A beruházáso­kat gyorsabban helyezték üzembe, a befejezetlen beru­házások állománya pedig las­sabban nőtt, a nemzeti jöve­delemnek kisebb részét kötöt­te le, mint az előző években. Különösen figyelemreméltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányza­tait. Erre évek óta nem volt példa! Több olyan — hasznos, új — létesítményt helyeztek üzembe, amely hozzájárult ha­zai ellátásunk javulásához és az export növeléséhez is — sajnos, néhol a tervezettnél csak később vagy kisebb mér­tékben. Májusban megindult a szovjet—magyar földgázevzeték I. szakaszán a földgáz szállí­tása. üzembe helyezték az ino- tci November 7. hőerőmű gáz­turbinás csúcserőművét. Elké­szült a Magyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti telepé­nek toronyépülete. Emlékeze­tes ünnepségen átadták a gyermekeknek a zánkai úttörő­várost. Megkezdődött az üzemszerű termelés — bár három hóna­pos késedelemmel — a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzemé­ben. Az új péti műtrágyagyár is megkezdte a folyamatos ter­melést. Sajnos, ott a részegy­ségeket késedelmesen helyez­ték üzembe, s ez 3—900 millió forint értékű termelési elmara­dást okozott. Befejeződött a visontai Thorez külfejtéses bá­nyaüzem beruházása, de a ter­melés mennyiségileq még min- diq sokkal kisebb a tervezett­nél. Több hónaoos késéssel, s ezért az ígértnél mintegy 400 millió forinttal kevesebbet ter­melve indult meg a miskolci húskombinát. összességében jól halad an­nak a tíz beruházásnak a meg­valósítása, amelyeket a kor­mány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erő­feszítésekre van szükség. Visz- szatérő hibák gátolják e beru­házások qyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a mun­kaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizo­nyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minő­ségűek. A kiviteli tervek kése­Tisztelt Országgyűlés! A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme va­lamelyest mérséklődött. A kül­földről behozott áruk árai 1973- ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975-ben méq továb­bi 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mérték­ben, mint a behozatalunké. Ki­vitelünk árszínvonala 1973-ban 5, 1974-ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmé­nyek között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyen­súlyunkat, ha évről évre na­gyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrá­gult import ellentételeként. Ám a tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági vissza­esés miatt csökkentette külföl­di vásárlásait. Következéskép­pen fokozódtak értékesítési ne­hézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában ér­vényesülő árakat sem. Az elöl­járóban említett cserearány- romlásban ezeknek az árválto­zásoknak is szerepük volt a múlt évben, s a jövőben is szá­mítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett moz­gására. Mindemellett a szocia­lista országok forgalmában ér­vényesülő árak színvonala sok­kal kedvezőbb számukra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereske­delmünkben milyen nagy sze­repe van a szocialista orszá­gokkal való gazdasági együtt­működésnek, mert biztos pia­cot, hosszú távra szóló és terv­szerűen bővíthető értékesítési és beszerzési lehetőséget nyújt, ezért is olyan fontos számunk­ra az alapos tervezés és a vállalt kötelezettségek kölcsö­nös teljesítése a kereskedelmi árucserében. A célprogramok­nál és a közös beruházásoknál egyaránt. Szocialista rendünk erejét és a tervgazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a külgazdasá­gi kapcsolatokban elszenvedett veszteségek az egyensúly dol­gában okoztak ugyan gondo­kat, s kisebb zökkenők voltak a külkereskedelemben és a termelésben, de ezek nem vál­delme és bizonytalan tartalma szintén gyakran hátráltatja a munkát. A beruházások túlzott len­dületének fékezésére év köz­ben intézkedéseket tettünk: új beruházásokra csak különösen indokolt esetben adtunk enge- délytj, s vissza kellett vonnunk a tervben előirányzott, de még el nem indított nem termelő beruházások pénzforrásainak egy részét. A mezőgazdasági nagyüzemek az év második fe­lében csak egyedi mérlegelés alapján kaptak újabb állami támogatást. A vállalatoknak adandó hitelek föltételeit meg­szigorítottuk. Beruházási erőforrásaink ha­tékonyabb felhasználásának se­gítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati be­ruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a haté­konysági követelményeket erő­teljesebben megkövetelő rend­szerét. A lakásépítési költsé­gek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a la­kásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat köz­vetlenül érdekeltté tettük a la­kásépítési költség-előirányzatok megtakarításában. A megtaka­rítás egy részéből ugyanis dol­gozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jele­nik meg a beruházási célú fő- vállalkozásnak a pénzügyi fel­tételeit meghatározó rendelet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azok­nak a vállalatoknak, amelyek egy-egy beruházás teljes meg­valósítását vállalják. tak társadalmi méretűvé. Meg­őriztük a gazdaság dinamikus fejlődését. Eredményesek vol­tak azok az erőfeszítéseink, amelyek arra irányultak, hogy a gazdaságra csak fokozato­san hárítsuk át a hirtelen meg­növekedett terheket. Ez azon­ban azt is jelenti, hogy az egyensúly problémáinak teljes megoldása még előttünk álló feladat. A múlt évben, majd 1976- bon szintén olyan — részle­ges — termelői ár-rendezést hajtottunk végre, amely közelí­tette a hazai árarányokat a világpiaci árarányokhoz. Minthogy a nemzetközi piaci árak színvonala a hazainál gyorsabban emelkedett, 1976. január 1-én felértékeltük a fo­rintot a külföldi valutákhoz ké­pest, s ezzel mérsékeltük a tőkés inflációnak a hazai ár­színvonalat érintő hatását. Ki­sebb mértékben csökkentettük a transzferábilis rubel forintra való átszámításának kulcsát is, a KGST-árszínvona! változásá­nak megfelelően. Elhatároz­tuk, hogy a jövőben még cél­tudatosabb árfolyampolitikát folytatunk a világgazdasági fo­lyamatoknak megfelelően, és tervszerűen, rugalmasan szabá­lyozzuk a külföldi áremelke­dések és a hazai árak kapcso­latát. Közgazdasági elemzéseink azt igazolják, hogy a megvál­tozott külkereskedelmi feltéte­lekből fakadó hátrányt csak úgy mérsékelhetjük, illetőleg szüntethetjük meg, ha gazda­ságunk termelési és értékesíté­si szerkezete rugalmasan al­kalmazkodik a nemzetközi ke­reskedelemben megváltozott ér­tékítélethez és a nagyobb ver­seny szabta korszerűségi és minőségi követelményekhez. Ehhez iránymutatást adnak az ágazati minisztériumok által ki­dolgozott programok, amelyek a termelési és értékesítési szer­kezet megváltoztatásának le­hetőségeit, irányait' tartalmaz­zák. Ezeket a vállalatoknak a középtávú tervek összeállításá­nál kell hasznosítaniuk. A szerkezetváltozás előmozdí­tására erősítettük a szabályo­zókban a nyereségnek a fejlesz­tésre tett differenciáló hatását. Pályázatokat hirdettünk, s ezek­ben a hitelezés és a támogatás feltételeit úgy határoztuk meg, hogy a minden irányban gaz­daságosan exportálható, kor­szerű termékek gyártásának bő­vítése előnyben részesüljön. A vállalatok e pályázati felhívá­sokra sokat ígérő, jó javas­latokkal válaszoltak, s közülük a legjobbakat már meg is va­lósították, illetve elkezdték megvalósítani. Az említett termelési, fogyasz­tási, beruházási és külkereske­delmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 mil­liárd forint bevételhez jutott. Tisztelt képviselő elvtársak! A negyedik ötéves tervidő­szak utolsó évének elemzése abból a szempontból is érté­kes tanulságokkal szolgál, hogy a végbemenő gazdasági folya­matok milyen körülményeket te­remtettek az új középtávú terv indulásához. Az V. ötéves tervidőszak ne­héz gazdálkodási körülményék között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említet­tük — már eddig is számos in­tézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Szól­tunk már arról: Az idei év első felének ta­pasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folya­matok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalék­kal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A me­zőgazdasági feladatokra felké­szültek a qazdasáqok. Az ál­latfelvásárlás méq kisebb a ta­valyinál, de az állomány sza­porodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilá­tásai biztatóak. Javuló keres­kedelmi mérlegünk biztos hát­teret nyújt mértéktartó hitelfel­vételi és hitelnyújtási politi­kánkhoz. A naqyberuházások megvalósítása általában a ter­veknek megfelelően halad. A lakosság pénzbevétele a múlt évinél szerényebben nőtt, a keresetek tervszerűen alakul­nak. Az ellátásnak most az a legfőbb gondja, hogy néhány közszükségleti cikk tekinteté­ben - főleg a hús- és zöldség- ellátásban — helyenként át­meneti nehézségek mutatkoz­tak. Ezek megszüntetésére át­fogó intézkedések sorozatát in­dítottuk el, figyelembe véve és összehangolva a termelés ösz­tönzésének és a fogyasztói árak jobb szabályozásának szem­pontjait. A tapasztalatokból okulva rendszeresen elemezzük a vi­lággazdaság várható változá­sait. Az előrejelzések szerint a viláqgazdasáq kedvezőtlen ha­tásaival tartósan kell számol­nunk. A vállalatok az ötéves idő­szakra már megtervezték fel­adataikat és teendőiket. Ter­veik azt tükrözik, hogy megér­tették a népgazdasági terv kö­vetelményeit, céljait. A tapasztalatok arra is rá­világítanak, hogy jobban kell hasznosítani a műszaki fejlesz­tés járható útjaira vonatkozó ismereteket, az árak alakulá­sáról és az értékesítés lehető­ségeiről szerzett piaci informá­ciókat, A vállalatoknak az ed­diginél reálisabban kell szá­mításba venniük gazdaságunk adottságait és korlátáit, főleg a munkaerő bővítésében és a beruházásokban, s ki kell elé­gíteniük a népgazdaság igé­Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s ja­vában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtá­sán, jövő évi teendőink részle­tes meghatározására is gon­dolunk. A soron lévő feladatok­ra való alapos felkészülést az­zal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szoká­sosnál korábban igyekszünk ki­dolgozni. Ez azért is lehetsé­ges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szük­ségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gaz­dasági folyamatoknak az elem­zése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutat­ta, hogy a terv és a hozzájuk Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel, s ezért a hiány 2 milliárd fo­rinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költ­ségvetési egyensúly jelzi, hogy nehézségeink és gondjaink el­lenére gazdálkodásunkban ked­vező irányú változások vannak kibontakozóban. nyeit a gazdaságosság javítá­sában és az exportban. Néhány iparvállalatnál azt tapasztaljuk, hogy tartalékaik hasznosításában és kezdemé­nyezéseikben fölöttébb óvato­sak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az állami irányító szervek meggondolhatják magukat, s utólag elvonhatják a növekvő nyereséget. Megnyugtatásul ki­jelenthetjük, hogy ilyen intéz­kedéseket nem tervezünk, gon­doskodunk a szabályozás sta­bilitásáról, s felkaroljuk a jó kezdeményezéseket. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a fejlesztés munkájá­ban több helyütt észrevehető volt, hogy mérséklődik a vál­lalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra, a vára­kozásra: a módosult szabályo­zás ismeretében minden üzem felmérhette, hogy adottságai­ra építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan növénytermesz­tését, állattenyésztését és fel­dolgozó részlegeit. Annak is meateremtjük a feltételeit, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban kiegyenlített színvona­lon termelhessenek. A minisztériumok és többi központi szervek tanulmányoz­zák és bíráliák a vállalati ter­veket abból a szempontból, hogv összhangban vannak-e az ország fejlesztési törekvései­vel, a népgazdasági érdekek­kel. Az irányítás az ellentmon­dások feloldásában általában olyan intézkedésekkel érhet el tartós eredményt, amelyek a gazdasági környezetre hatnak, s lehetővé és jól felismerhető érdekké teszik az előidéző okok megszüntetését. Ha ilyen módszerekkel erő­sítjük a központi irányítást, ez növelni fogja a vállalatok kez­deményezőkészségét is! Az ágazati irányítás felelős­ségébe az is beletartozik, hogy őrködjön az egyszerű és ter­mészetes gazdasági formák és az áttekinthető kapcsolatok fö­lött. s időnként kritikusan vizs­gába felül saját irányítási módszereit is. Ügy gondoljuk, egyetértés van abban, hogy még mindig egyszerűbbé és használhatób­bá tehetjük az információknak egy kicsi kusza rendjét, a kü­lönféle jelentések mai gyakor­latát, a statisztikai adatszolgál­tatás és a számvitel szabályait, az adóigazgatási eljárásokat, az ellenőrzéseket és a jogsza­bályok nyelvezetét. Ez nem egyszerűen az ügy­vitel kérdése, hanem szocia­lista társadalmi ügyeinknek a lényegéhez tartozik, a gazda­ságpolitikától és az irányítási rendszertől az emberi kapcso­latokig. Ilyen meggondolás alapján kezdtek a kormány szervei átgondolt, sokoldalú munkába, s reméljük, hogy az ez ügyben teendő minden lépé­sünket társadalmunk rokonszen- ve és támogatása fogja kísérni. tartozó követelmények teljesít­hetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társa­dalom előrevivő támogatására épít: a munkaverseny-mozga- lom megújúlására, a szocia­lista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink köz­életi aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményező készsé,- gére, egyszóval mindannyiunk becsületes áldozatkész munká­jára. A kormány megbízásából ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fo­gadja el. (Folytatás a 3. oldalon) Élénk beruházási tevékenység Megőriztük a gazdaság dinamikus fejlődését A tervek teljesíthetők Gondoskodunk a szabályozók stabilitásáról

Next

/
Thumbnails
Contents