Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-25 174. szám
; I Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Áczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselővé Han- kó Mihályt választották meg. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta Hankó Mihály megbízólevelét, s megállapította, hogy az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízó-' sából Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a Magyar Népköz- társaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: © A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; © Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerőgazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Nagyobb tervszerűséget és előrelátást! Beemelik a hatalmas szerelőcsarnok beton elemeit Erb János felvétele' Faluvégi Lajos expozéja Kincs felhő a vákuumtechnikai gépgyártás fölött Program szerint halad a beruházás a kertvárosi iparnegyedben Kilakoltatják a kellemetlen szomszédságot va valamivel több volt a kedvező jel az év második mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyelmeztetnek rá, hogy az addigiaknál sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük - folytatta a pénzügyminiszter. Ez kereken 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlí-v tásban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST- orszógok többsége elért. •A nemzeti jövedelem alakulásában az ipar termelése volt a meghatározó. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben - mindössze 1—2 százalékkal - nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. A termelés az anyagi ágakban lényegében változatlan létszám mellett növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását elsősorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönhetjük. A termelést segítő gépek és berendezések állománya — több év átlagában is — gyorsabb ütemben nőtt, mint a termelékenység. Ez mutatja, hogy az állóeszközök kihasználásában nincs javulás. E javulást a műszaki és technológiai újítások és az üzemszervezés sem! segí tették eléggé. Javultak az életkörülmények Az 1975. évi népgazdasági terv - amellett, hogy számításba vette az életszínvonal emelését és a legfontosabb fejlesztések megvalósítását — a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása végett azt irányozta elő, hogy a megtermelt javak hazai felhasználása lassúbbá váljon. E felhasználás mérséklődött is, de kevésbé, mint ahogy terveztük. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok legnagyobb (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. A nemzeti jövedelem 5 százalékkal nőtt Először: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövedelem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott és az életszínvonal gyorsabban emelkedett a tervezettnél, a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74-ben a külpiacon bekövetkezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló gazdasági szerkezetű országot. 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük, és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszusára való felkészülés és a kongresz- szus messzebbre mutató — gazdaságpolitikánkat meghatározó és irányítási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves tervidőszakot megelőzően — a vállalatok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás az irányító szervek pedig olykor türelmetlennek mutatkoztak. Gazdasági helyzetünk és mostani feladataink társadalmi megértése fokozatosan cselekvési szándékká kovácsolódott, új lendületet kaptak a hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések, a szocialista munkaverseny pedig az eddiginél is gazdagabb formában bontakozott ki. Ezért gazdasági eredményekről szólA csarnok csodálatos, pedig lesz ennél nagyobb is, tetejét bazilikálisan képezték ki, s ez sugalmazza a párhuzamot — az ipar temploma. A pécsi kertvárosi iparnegyedben vagyunk, az Egyesült Izzó Sopia- na Vákuumtechnikai Gépgyára beruházásán. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat gyárépítői a beruházás második ütemén dolgoznak és az Izzó műszaki ellenőrei szerint pillanatnyilag egyetlen felhő sem látszik a beruházás fölött. A beruházásról rendszeresen helyzetképet festő újságíró ezt pedig gyorsan lekopogja. A csarnokban, amelyikről szó van, szerelik majd össze a nehéz darabokból álló vákuumtechnikai gépeket, ebben segédkezik majd a csarnok tetejében csúszó-kúszó daru. Most e körül van a legnagyobb mozgás, érkeznek Győrből a födémpanelek, s az autódaru rögtön beemeli őket. Ezeknek az elemeknek a méretei egyébként tiszteletet parancsolnak, 18 méter hosz- szúak, csaknem 14 tonna súlyúak, úgyhogy egy utánfutós autó csak egyetlen panel szállítására képes, külön kijelölt útvonalon közlekedve Győr és Pécs között. Tegnap öt teherautó érkezett, s most már — legalábbis egyelőre — nem kell sokat fordulniuk, a jövő hét közepére megérkezik és beemelik az utolsó panelt is, végleg tető alá kerül a csarnok. Közben, ahol nem dolgoznak a panelszerelők, s szabad munkaterület van, készítik a hőszigetelést, elhelyezik a csapadékelvezető csöveket. Ha az építők végeztek, ősszel megérkezik a CSŐSZER, megkezdődik a technológiai szerelés. A csarnok átadását a jövő év márciusára tervezik. A csapadékelvezetőről jut eszünkbe, mégiscsak beúszik egy felhő, pontosabban három putri a gyártelep észak- nyugati oldalán, ahol illetéktelen betelepülők vertek tanyát. Nagyon kényelmetlen szomszédság ez az Izzónak, legfőképpen azért, mert éppen arra vezet a csapadékelvezető nyomvonala, a putrik akadályként állnak előtte. ígéretet kaptak a tanácstól, hogy két hónapon belül megoldást találnak, s kilakoltatják az önkényes betelepülőket. A Móra Ferenc úti oldalról ugyan nemigen látszik, de áll már a 11-es számú épület is — a szolgáltatóház, az energiaközpont. Ez lesz a gyár éltetője, átadását még az idén november végére tervezik, esetleg hamarább is. Még beljebb, ahol a gyártelepet a hőtávvezeték csillogó csöve szegélyezi, dolgoznak a CSŐSZER emberei — néhány héten belül elkészülnek a távfűtés bekötésével. A csarnokon és a szolgáltatóházon kívül jelenleg más nem épül, de azért figyelmünket már a következő objektumra vethetjük: a Móra Ferenc utcai fronton még az idén megkezdődik az irodaház és szociális rész alapozása és szerkezeteinek felállítása. Aztán sorra születnek a vákuumtechnikai gépgyártás további csarnokai. (—mi—) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 174. szám 1976. június 25., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gáspár Sándor, Fock Jenő, Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben.
