Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-24 173. szám

2 Dunántúlt napló 1976. június 24., csütörtök T artalmas, igaz, brigád­naplókat A falvakban mindenütt írják a falutörténeti krónikát, törőd­jünk mi is üzemünk életének gondos feljegyzésére. Erre hív­ta fel a figyelmet vitaindító előadásában Gelencsér Mihály kesztyűszabász, az szb üzem­történeti felelőse. Szocialista brigádnapló-veze­tők beszélték meg közös fel­adataikat, gondjaikat a kesz­tyűgyárban. Mit érdemes fel­jegyezni? Vezethetik-e többen a brigádnaplót? Mi számit tár­sadalmi munkának? A tapasz­talatcserén sorakoztak a kérdé­sek ér, a válaszok. Kiss Lajos- né, a Leöwey-brigád naplóve­zetője elmondotta, hogy pót­füzetben vezetik a brigád tag­jairól, a közösségi eredmények­ről szóló feljegyzést, majd ha­vonta egyszer a brigádvezető rögzíti a naplóban, amit fon­tosnak tart. De mit ítélünk fon­tosnak? Minél több kézen megy át, annál inkább megszűrődik, esetleg elszürkül a való élet. Például fontos egy-egy brigád­tag életútja, küzdelme, tanulá­sa. Ez is egy gond. Matkovics Kornél a B. m. Építőipari Vál­lalat szocialista brigádjainak módszereiből ismertetett néhá­nyat és elemezte azt a szemlé­letet, amely csak a szép, a jó feljegyzését tartja fontosnak. Csáki Istvánná elmondotta, hogy gondosan őrzik a betelt naplókat. Szabó Istvánná nem tartotta célszerűnek a nyomta­tott naplókat. A példaként bemutatott bri­gádnaplók kézről kézre járnak. Gondos kezek hímezték az „Egri Gyula” szocialista brigád borítóját, de tartalmas és szép külsejű ~a „Radnóti” és ,/Min­dent a vevőkért" brigád napló­ja is. A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya számít a forrásértékkel bíró és gondo­san összegyűjtött szocialista kö­zösségek feljegyzéseire. — Er­ről beszélt Bezerédy Győző, a múzeum osztályvezetője. Nagy szükség van ezek hozzáértő ve­zetésére, mert évtizedek múlva kincset jelentenek üzemtörté­nészeinknek. Amit szívvel, őszin­teséggel végzünk, azt előbb- utóbb siker koronázza — szólalt fel dr. Vargha Károly ny. főisko­lai tanár, a megyei tanács hon­ismereti szakfelügyelője. Di­csérte a Kesztűgyár vezetőinek kezdeményezését, hogy időt szakítottak e fontos tapaszta­latcserére. E munka további gazdagítására számos javasla­tot tett. Többen hozzászóltak még és adtak hasznos mód­szereket, tanácsokat, amelyek minden bizonnyal szocialista brigádnaplók tartalmi gazda­godásában hasznosulnak. Hol tart ma a hepatológia tudománya? Májbaj, sárgaság. Az ember nem is gondolná, hogy a króni­kus májgyulladás milyen rend­kívül gyakori megbetegedés. A szakemberek szerint velük kap­csolatiján népbetegségről be­szélhetünk. E sokszor igen tra­gikus kimenetelű betegség okait, kórokozóját kutatják szer­te a világon. Társaság is ala­kult — amelynek mintegy két­száz tagja van, s akik két na­pot Pécsett töltöttek, hogy ki­cseréljék véleményeiket, átad­ják egymásnak tapasztalataikat. — Hol tart ma a májkutatás, és milyen irányban puhatolóz­nak a kutatógárdák? Dr. Magyar Imre professzor, a SOTE I. számú Belklinikájá­nak igazgatója, a máj megbe­tegedéseivel foglalkozó társa­ság magyar tagja válaszolt kér­déseinkre. — Az utóbbi években igen jelentős eredmények születtek a májkutatásban, főképpen há­rom területen dolgoznak a ku­tatók: e három terület az im­munológia, a víruskutatás és a sebészet. Az ember szervezete védekezik az i_degen fehérjékkel szemben, és ellenanyagot, an­titesteket termel, amelyek az idegen fehérjét megsemmisítik. Ez röviden az immunvédekezés lényege. Az már kiderült, hogy valamilyen okból a szervezet sa­ját fehérjéivel szemben is ter­melhet ellenanyagot, ekkor be­szélünk autoimmun megbetege­désről. A májzsugor egyik faj­tájáról derítették ki a kutatók, hogy autoimmun tényezők is közrejátszanak létrejöttében. E megbetegedések, krónikus máj­bajok gyógyításának ma még egyetlen módja az immunszup- resszió, amikor a minimálisra csökkentjük a szervezet ellen­anyag termelését. Ez természe­tesen kockázatos, de az ered­mény kilátásai ezt a kockázatot megérik. — Eszerint a májgyulladást egy, a szervezetbe iütött ide­gen fehérje idézi elő ... — Igen. Egy vírus, pontosab­ban kétféle hepatitis-vírust is­merünk. Az A vírust és a né­hány esztendeje felfedezett B vírust, amelyet egy ausztráliai emberben mutattak ki, s ezért „ausztrál antigénnek” is neve­zik. A megbetegedések huszon­Beszélgetés dr. Magyar Imre professzorral, az IASL magyar tagjával öt százalékáért az A, hetven százalékáért a B vírus a fele­lős. .. Marad még az a bizo­nyos hiányzó 5%, kimutatták, hogy ezekért egy másfajta ví­rus felel, s elnevezték „non A, non B” vírusnak. Van tehát egy harmadik fajta is. Megnehezíti a kutatást, hogy ezek a vírusok kizárólag embert betegítenek meg, most találtak egy csim­pánzfajtát, amely reagál a ví­rusra, ez talán lendületet ad a további kutatásnak. Mór tud­ják, hogy a B vírusnak milyen külső burka van, milyen a ké­miai összetétele, a magja, sőt az általa létrehozott ellenanya­gok szerkezetét is ismerik, kü­lön azt, cjmely a burokra, és külön azt, amelyik a belsejére hat. Azt mondhatom, hogy majdnem minden országban jelentős kutató centrumok van­nak, nálunk is... Igen szép kutatási eredményekről számolt be például ezen a kongresszu­son a POTE I. számú belgyó­gyászati klinikája. — Es a kutatások harmadik területe, a sebészeti eljárások kutatása milyen eredményeket mutat fel? — Rendkívüli módon kifej­lesztették a vizsgáló eszközöket. Katétereket dugnak az epeutak- ba, kontrasztanyagokkal töltik fel azokat, vagy a máj ereit, izotópokat juttatnak a májba, szcintigrammokat készítenek ... És, ha a diagnosztikus eljárások jól fejlődnek, remélhető, hogy a terápia is mind sikeresebb lesz. A sebészi beavatkozások közül talán leglátványosabbak azok az érplasztikák, amelyek a májkapu körüli pangásokat szüntetik meg. A májzsugoro­dás kötőszöveti burjánzást je­lent, amely az erekre nyomást gyakorol, e pangás ezért kö­vetkezik be. Ha nem avatkoz­nának közbe, ennek következté­ben a hasüregbe állandóan ví- zenyő préselődnék, ami igen kellemetlen a betegnek. A kol- laterális keringés javításával, új összeköttetések létesítésével szüntetik meg a sebészek ezt a helyzetet. — Professzor úr, hogyan érezték magukat Pécsett a kongresszus résztvevői? — Amit az IBUSZ itt művelt, az csodával volt határos. Gyö­nyörű koncerteket hallottunk, a szervezés, elszállásolás kifogás­talan. És ez nem csak az én vé­leményem, hanem a világ min. den tájáról itt levő kollégáké is.- kp ­Péntektől vasárnapig Eszperantó kongresszus Komlón Sajtótájékoztató a D. Napló szerkesztősógóben A várossá nyilvánításának negyedszázados évfordulóját ünneplő Komló ad otthont pén­tektől kezdve a 26. Magyaror­szági EszpeKantó Kongresszus­nak. A rendezvénnyel kapcso­latos kérdésekről tartott tegnap sajtótájékoztatót Pécsett, a Du­nántúli Napló Szerkesztőségé­ben Gergely Mihály író, a Ma­gyarországi Eszperantó Szövet­ség elnökségének tagja, Rácz Sándor, Komló város Tanácsa f művelődési osztályának vezetője j és Pallós Istvánné, a kongresz- szus szervező bizottságának I elnöke. Park lesz, ha segítenek A Kertészeti és Parképítő Vál­lalat uránvárosi művezetősége társadalmi munkaakciót hirde­tett a Mecsek Áruházzal szem­ben levő tér parkosítására. A parkoló mögötti terület — 1,2 hektár — jelenleg kihasználat­lanul „hever". Az elképzelések szerint a tér hátsó végén sala­kos labdapályát, a parkoló melletti részen játszóteret ala­kítanak ki. A fennmaradó te­rületet füvesíteni kívánják és fákkal beültetnék. Padokat sze­retnének elhelyezni a majdani szökőkút környékén. Már több szocialista brigád, így a Patyolat 14 fős női bri­gádja, az uránvárosi OTP Mar­tos Flóra és a MÉV Ércdúsító Kossuth brigádjának tagjai vál­laltak társadalmi munkát. Szom­baton a művezetőség 25 dol­gozója végzett társadalmi mun­kát: elkezdték a salakos pálya kialakítását és kiültettek 15 pla­tánfát. Szeretnék, ha az újmecsek- aljai lakók közül mind többen segítenének, hogy mielőbb el­készüljön a park. Látványosság, szórakozás, izgalom Jön a Safari cirkusz Nagyszerű produkciók, 70 állat Jön a Safári cirkusz „kiáltoz­zák" a plakátok városszerte Pécsett, s valljuk be, titkon megdobog a szívünk. Ha nem is saját örömünkre, — mert fel­nőtt sikk, hogy legyintsünk a cirkuszra — nyomban jegyet váltunk és gyermekeinket el­visszük ebbe a csodálatos vi­lágba. A csehszlovák Safári cirkusz a hét első felében már Bara­nyába érkezett és Komlón kezdte meg vendégszereplését. Pécsett szombaton este mutat­koznak be a porond kitűnő művészei. Az egzotikus nevű Safári a közepes méretű utazó­cirkuszok közé tartozik, be­fogadóképessége 2360 fő. Az elmúlt 25 év alatt 44 millió né­zője volt és számos külföldi tur­nén vett részt. Két és féL órás műsora ha­gyományos cirkuszi mutatvá­nyokból tevődik össze, a szá­mos elsőrangú produkcicója megéri, hogy megtekintsük. Pa- ládés műsorkezdés a 2 Cyvis akrobata csodaautós száma, amely nyomban jókedvet vará­zsol a nézőtérre és ez a hu­mor az egész előadást végig­kíséri. A szinte valamennyi szám után fellépő bohócok, akiket később a 2 Dolejsiként látunk viszont, nem hézagki­töltő szerepet játszanak. Pro­dukcióik a cirkusz műsorának fő erőssége. A szünet előtti számok közül figyelmet érde­mel Rangl szabad zebraido- mítása, a 3 Trapezos mutatvá­nya, valamint a 4 Berosini lét- ra-atrakciója, valamint az Or­lando Trup gumiasztalmutat­ványa. A második rész még színvo­nalasabb. Érdemes odafigyel­nünk a rendkívüli állatidomí- tásra és az állatok kifogásta­lan állapotára. Málek orosz- lánidomítása vérbeli cirkuszi produkció, veszély a javából, dr. Doubek pedig csodálatos fekete telivér lovaival nyújt ki­tűnő szórakozást. Ritka látvány Navratil egzotikus vegyes ál- latidomítása: elefánt, teve, lá­ma, majom és még jónéhány állat együttese vonul a po­rondra. A cirkusszal együtt utazó hetven állat a neves csehszlovák Safári Park ne­veltje. A Safári cirkusz több mint egy hétig vendégszerepei Pé­csett. F. ]. Szovjet és magyar szemmel A piackutatás még ma is amolyan balkézzel végzett te­vékenység vállalatainknál, pe­dig, amint az egy tegnapi an­kéten kiderült, nemcsak egy ilyen, a külkereskedelemre olyannyira ráutalt orszóq lét- szükséglete ez, de tőlünk ke­letre, például a Szovjetunióban is élénken foglalkoztatja a té­ma a népgazdasági tervezőket és a vállalati vezetőket. Az an. kétot a piackutatás módszerei­ről a Szovjetunióban és Ma­gyarországon a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete és a Pécsi Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának piac- szervezési tanszéke rendezte tegnap az egyetem aulájában. Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, az SZVT elnöke mondott megnyi­tót, a téma időszerűségét s azt hangsúlyozva, hogy a szovjet gyakorlatból mi is haszonnal meríthetünk. A piackutatás szovjet módszereit B. A. Szolov- jov, a Szovjetunió össz-szövet- ségi Keresletkutató Intézetének vezérigazgató-helyettese ismer­tette. Többek között rámutatott, a piackutatás a szocialista terv- gazdálkodás közepette objektív szükségszerűség, azt a döntések meghozatalánál, a népgazda­ság irányításában, mint az egyik legfontosabb elemet, fel­használják. A Szovjetunióban a piac- és keresletszabályozós kérdéseivel hatvannál is több intézet és negyven felsőoktatási intézmény foglalkozik. Bemutatta az általa képviselt intézetet is, amely 1966-ban alakult. Az intézetben és köztársasági részlegeiben ez­ren dolgoznak, két számítóköz­pontjuk van. Több irányú tevé­kenységet fejtenek ki. Többek között megbízás alapján keres­letkutatást is végeznek az ipar- vállalatoknak, újabban már nem is győzik, olyan sok a megbízó. Módszereket dolgoznak ki és segítenek az alapfogalmak tisz­tázásában és értelmezésében, mert mint említette, az elkép­zelések szerint a szovjet keres­kedelemben négyezren foglal­koznak majd keresletkutatássa!. A piackutatás hazai gondjait ecsetelő előadásában dr. Sza­bó László, az Országos Piac­kutató Intézet igazgatója a vál­lalatok három típusára mutatott rá: amelyek nem tartják szük­ségesnek a piackutatást, a for­Igazgató elvtárs, itt van még százezer pekenyőcepödrő, de ezt már az Or< szagos Piackutató Intézet sem tudta elsózni. malitásokiq eljutok, végül azok a vállalatok, amelyek igyeksze­nek hatékony piackutatást vé­gezni. összességében nem ró­zsás a kép. Pedig: sötétben ta­pogatózva nem lehet tervezni, a piaci helyzetet felvázoló prognózisok nélkül nincs reális vállalati terv. A piackutatást ma már számos felsőoktatási intézményünkben tanítjuk, ideje, hogy a gyakorlat is lépjen. (—mz—) Bevezetőként Gergely Mihály ismertette az eszperantó nyelv világjelentőségét a nyelvi egyenlőség megteremtéséért folytatott harcban. Elmondta, hogy jelenleg a négy milliárd fő körüli emberiség csaknem 3000 nyelven beszél. Ez a tény teszi szükségessé egy úgyne­vezett híd-nyelv megteremtését, amely egyben megoldaná az oly régóta keresett világnyelv problémáját. Zámenhof mester­séges nyelve majd egy évszáza­dos fennállása óta bebizonyí­totta életképességét és alkal­masságát. Hazánkban, felismer­ve az eszperantó jelentőségét, fakultatív tantárgyként szinte valamennyi iskolafokon oktat­ják. Több helyütt tanárképzés is folyik. Elhanazott továbbá, hogy a szövetség egyik lapjá­nak címe megváltozik és a jö­vőben Világ és nyelv elneve­zéssel kerül az olvasóhoz. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy ez a folyóirat az elkövetkezen­dőkben a nyelv és az élet leg­szélesebb problémáit érinti. Pallós Istvánné a kongresz- szus szervező bizottságának el­nöke tájékoztatójában elmond­ta, hogy Baranyában ezúttal negyedik alkalommal tartanak eszperantó kongresszust. A 350 főnyi meghívott hazai vendég és az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból, Bulgáriából és Lengyelor­szágból jövő eszperantisták pénteken érkeznek Komlóra. Még ezen a napon a Május 1. Művelődési Házban alkalmi postahivatalt állítanak fel. Dél­után különböző kiállítások megnyitásával folytatódik a program. Ezt követően a kong­resszus résztvevői felavatják az Eszperantó teret és megkoszo­rúzzák Taksonyi József, a mun­kásmozgalom mártírjának szob­rát. Szombaton Komló város Ta­nácsa fogadja a külföldi és a hazai hivatalos küldötteket, majd a kongresszus ünnepi ülésére kerül sor. Ezután a szakbizottsági üléseket tartják. Hatszáz kombájn indolásra készen (Folytatás az 1. oldalról) legjobb tejtermelő tehenészete Baranya megyében van — 5328 literes átlaghozammal a Pécsi Állami Gazdaság holstein friz állománya. Némi javulás következett be a sertéstenyésztésben. A sertésállomány 54 százaléka a nagyüzemekben van, a szako­sított telepek kihasználtsága 87 százalékos. Egy-egy koca után évente 15,6 mázsa húst állítanak elő, amit 18—20 má­zsára kívánatos növelni. Az or- szán tíz legjobb telepe közül kettő baranyai, a sombereki és a mágocsi. A juhállomány sajnos tovább csökkent. Nem talált még kö­vetőre a szentlászlói tsz, ahol hatezres anyaállományt alakí­tanak ki, amelyet a tervidőszak végére tízezerre fejlesztenek. Egyértelműen kedvező csu­pán a baromfinál a helyzet. Ez a felvásárlásban is tükröződik. 1546 mázsával több baromfi­húst vásároltak fel az első négy hónapban, mint egy évvel ez­előtt. Sajnos, sertéshúsból 16 800 mázsával, tejből 13 800 hektoliterrel kevesebb került feldolgozásra, s így a két-há- rom százalékkal növekvő fo­gyasztást csak sertéshús-, vaj- és zöldségimporttal lehetett fe­dezni. A mezőgazdaság helyzetéből a megfelelő következtetéseket az illetékes szervek levonták és meghatározták a tennivalókat. Dr. Földvári János erről szóló elemzését a Dunántúli Napló vasárnapi számában közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents