Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-24 173. szám
racionálisan Nem kell azt statisztikailag hosszasan bizonygatni, hogy Magyarországon jelenleg és még hosszú ideig nem növelhető számottevően a foglalkoztatottak száma, hogy végleg lezárult az a körülbelül másfél évtizedes időszak, amikor a nemzeti jövedelem növekedésének körülbelül egyhatoda a létszámemelésből származott. Az iskolákból kikerülő fiatalok jószerével még a nyugállományba vonulókat sem pótolhatják, szabad munkaerő gyakorlatilag nincs, le kell tehát mondani mindenfajta létszámbővitésröl. Olyannyira, hogy például az iparnak — amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb létszámfelhasználó volt — meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a foglalkoztatottak egy részét átengedje a szolgáltató üzemeknek. Mindez persze aggodalomra is adhatna okot, netán bizonyos fokú kétségbeesésre is, ám ne feledjük: lenne honnan és lenne hogyan növelni a munkaerőhiány miatt kevés munkaidő alapot. Ennek lehetőségeit a legkülönbözőbb vizsgálatok, elemzések taglalják, amelyek közös mondanivalója: a meglévő munkaerőt jóval ésszerűbben lehet és kell foglalkoztatni. Maradva az ipartelepítés példájánál: 1960 és 1970 között Bács- megyében 28, Somogybán 17, Szabolcs-Szatmárban 8 budapesti székhelyű ipartelep létesült, sorrendben 10 ezer, 5400 és 3 ezer fő létszámnövekedéssel. Az ipartelepítés szempontjából általában ügyes húzás volt, hogy a megyék erőteljesen fejlesztették a tanácsi ipart, majd az így létrehozott „ipari magokat” többnyire minisztériumi vállalatoknak adták át. Az ilyen jellegű iparosítás során elsőszámú szempont volt a kézi foglalkoztatottság színvonalának emelése. Emellett jóval kevesebb figyelmet szenteltek a gombamódra szaporodó ipari üzemek térbeli elhelyezésére, a tervszerű szakosodásra. Ahol szabad munkaerő volt, oda ipart telepítettek. Pedig a termelési körzetek ésszerűbb kialakításának, a specializáció- nak kézenfekvő előnyei vannak: a gazdaságosan kihasználható kooperációs lehetőségek, a szállítási költségek csökkentése, vagy éppen megtakarítása, a szakmunkások olcsóbb és jobb kiképzése (közös tanműhelyek stb. révén), az üzemek közötti esetleges munkaerő átcropor- tosítós lehetősége. Mindebből következik az aktuális tennivaló: ezeket a kis, gyakran manufakturális körülmények között dolgozó üze- mecskéket a gazdaságosság követelményei szerint kell átszervezni. Ez Dersze nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert a gazdaságos termékszerkezet kialakítása sem csupán vállalati elhatározás kérdése, hanem megannyi egyéb feltétel függvénye, de azért is, mert a meg lévő iparszerkezet átformálása ma már lényegesen bonyolultabb. költségesebb — politikai lag is problematikusabb — feladat, mint a soronkövetkező telepítések helyes megválasztása. Mégis: hozzá kell nyúlni ezekhez a sietve és nem mindig megfontoltan telepített üzemekhez, mert ma már nemcsak a teljes, hanem a racionális, a gazdaságos foglalkoztatás a legfőbb gazdaságpolitikai és t'rmészetesen fontos társadalompolitika: cél. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragra- :usának 2. bekezdése alapján 1976. június 24-én délelőtt II órára össze• lívta az országgyűlést. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek tanácskozása Cserkúton Halszáz kombájn indulásra készen Hatvanhatezer hektárról 900 millió forint értékű gabonát kell a közeli hetekben betakarítani. A rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi, hogy 15—20 munkanap alatt az aratást befejezzük — mondotta dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetőinek értekezletén. Szalmát égetni tilos Az állami gazdaságok igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei, a felvásárló és feldolgozó vállalatok vezetői tegnap a Cserkúti Növényvédő Állomás nagytermében vitatták meg a mezőgazdaság időszerű kérdéseit. A tanácskozáson - — amelyen részt vett Czégény József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára — dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatót agrárr politikánk főbb kérdéseiről, dr. Baracs József pedig Baranya mezőgazdaságának helyzetéről számolt be. Az aratásról a mezőgazda- sági osztály vezetője elmondotta, hogy a terméskilátások most kedvezőek, de a közeli napok időjárása lényegesen befolyásolhatja még a hozamokat. Hatszáz kombájn van a tsz-ekben, naponta ötezer hektárról tudják a termést betakarítani. Szükség esetén a szárító kapacitás is győzi a munkát — húsz óra alatt az egy nap alatt betakarított mennyiséget meg lehet szárítani. Felhívta a tsz-ek figyelmét, hogy megfelelő hitelfeltételekkel még lehet kombájnokat vásárolni. Hangsúlyozta, hogy az idén a szalmaégetés szigorúan tilos. A búza vetésterülete hétezer hektárral nagyobb mint tavaly, a terület 95 százalékán elvégezték a gyomirtást, a vetések tiszták, s ami új, a búza 38 százaléka kapott lombtrágyázást. A kukorica 82 százaléka korszerű, kétvonalas hibrid, kilenc százalék kivételével korai és középkorai. A kukorica 80 százalékát rendszerek keretében termeljük. Indulásra várnak a betakarító gépek ez újpetrei termelőszövetkezetben. A cukorrépa és a szója területe az idén nőtt, a napraforgóé és a burgonyáé valamelyest csökkent. Gondok vannak a lucernával. Az igényelt vetőmagnak csak a felét lehetett beszerezni. Ezért a gazdaságok most 1300 hektáron lucernamagfo- gásra kötöttek ^jerződést. A vontatott betakarítás mellett a termés 20 százaléka elvénült, ami érthetetlen, hisz 340 hideglevegős szárító és 20 lisztüzem áll rendelkezésre. A zöldségtermő területek az ígéretek ellenére tovább csökkentek. Itt sürgős tennivalók vannak. Műtrágyafelhasználásban Baranya országosan az első fielen áll — 380 kilogramm hektáronkénti hatóanyagai. Ennek felét szórják ki talajvizsgálat alapján. Nincs megoldva a műtrágya tárolása és kezelése, s ezért egyötöde tönkremegy, ami 100 millió forintos kár évente. Időszerű tehát és égető az agrokémiai központok létesítése. Hasonlóképpen nincs megoldva az istállótrágyázás sem. JeTöbb mint kétmillió forintos költséggel bővítették, illetve felújították a VBKM Akkumulátor és Szárazelemgyár pécsi Megyeri úti szerviztelepét. A telep új kazánházat és központi fűtést, elszívó berendezést kapott, 500 négyzet- méter alapterületű raktárteret építettek, a teljes belső tatarozáson kívül új savtárolóval, fürdővel, öltözővel és pihenőszobával bővült. Az átadásra tegnap délelőtt került sor. lenleg egymillió tonna istállótrágya van a telepeken. Ez 30—40 ezer hektárra lenne elegendő. Értéke újabb 100 millió. A legjobb tehenészet A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban a mezőgazdasági osztály vezetője megállapította, hogy az állomány csökkenése az idén megállt. A tehénlétszám ugyan hatszázzal csökkent, de a selejtezés befejeződött és fejlődés várható; Erre utal az, hogy az első negyedben ezerrel több termékenyítés történt mint tavaly. Az utóbbi években 33 szakosított telep épült a megyében, betelepí tettségük 85 százalékos, vagyis 2000 tehén elhelyezésére megvan a lehetőség. A szakosított telepeken 2692 liter az átlag hozam. A fajtaváltás helyességét igazolja, hogy az ország (Folytatás a 2. oldalon) Évi 18 millió forint értékű munkával járul hozzá a Baranya megyei Építőipari Vállalat tervének teljesítéséhez a cég asztalosüzeme. Ebben a félévben 700 lakáshoz készítették el az ajtó- és ablakkereteket és a beépítendő előszoba bútorokat. Ezenkívül egyedi munkákat is vállalnak, üzleti, iskolai, óvodai és bölcsődei berendezéseket gyártanak, valamint itt készülnek a pécsi sportcsarnok asztalosmunkái és a Pannónia Szálló festett bútorai is. A képen: készülnek az új rendszerű panelház ablakkeretei. Erb János felvétele Barangolás az építkezéseken Miért csúsznak ■■■■■■■■■■■■■■aaaaaaaaaai a határidők? Ilyen lehetne az ideális beruházó és kivitelező szobra — mondják az Engel János úton, a nyomdaépület melletti kis házikóban. Jelen van Kukái Tibor építésvezető és Kovács József, a Szikra Nyomda mb. műszaki osztályvezetője, a téma pedig az épülő nyomda. Májusban kellett volna elkészülnie, de csúszik. A beruházást eredetileg százötvenmillió forintra tervezték, de csak százmillió van, ezért aztán sokmindent meg kellett változtatni. A papirrak- tárban kötészet lesz, és másutt se mindig az eredeti terv szerint munkálkodnak, innen a késés. A nyomda és a kivitelező mégis elégedett, mert „rugalmas" az ügyintézés: ha például érkezik egy gép, és kiderül, hogy az öt éve tervezett nyíláson nem fér be, elég egy telefon, hogy elkészüljön a nyílás, nincs szükség tervegyeztető konzultációkra. Május 24. óta egyébként részlegesen működik az üzemi épület, itt nyomják a Naplót. A gépteremben külföldi szerelők vezetésével dolgoznak, befejezéshez közeledik a fotóhelyiségek építése is. A szociális épületben szak- és szerelőipari munkák vannak hátra, s utána, július 30-ra elkészül az egész komplexum. Jó ugrással odébb, a felüljáró Ipari úti felhajtó ágánál is dolgoznak. Igaz, csak néhányon: vetik a füvet, folyik a rézsűrendezés. Májusra ígérték, csak június 29-én lesz a műszaki átadás, forgalomba helyezés. Utunkat a Konzum Áruház felé folytatjuk: 1974-ben az illetékesek azt ígérték, hogy idén elkészül a Kossuth tér, Széchenyi tér épületeinek föld alatti hővezeték-rendszere, a belvárosnak ezen része központi fűtést kap. Mint megtudtuk, nem készül el, idén mindössze a Konzum Áruház fűtését oldják meg, mire elkészül az új bevásárló központ. Mindössze — mondtuk, pedig ez is elég nehéz feladat volt: a kivitelezők egész alagút-rendszeren bukdácsoltak keresztül. Ha föld alatt folytatnánk utunkat, hamarosan az Asztalos János kollégium 55 méter hosszú pincéjébe jutnánk, ahol csodálatos diák-éttermet lehetett volna létesíteni. Sajnos az 1975 augusztusi ígéret nem valósul meg, nincs rá pénze a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnak. így hát maradjunk egyelőre a föld felszínén, a Kossuth téren, de továbbra is az étkezésnél. Sajnos, itt egyhamar nem ebédelhetünk. 1974-ben még úgy volt, hogy a Konzum Áruház mellett háromezer adagos konyhakapacitással önkiszolgáló és hagyományos étteremrendszer épül, az átadás határideje 1976. június 30. Mivel még csak ezután kezdik meg a cölöpözést, 1979. januárjáig kell várnunk, hogy a pincér felvegye az első rendelést. A Nádor üzemi folyosóján egy pincér száguld, hatalmas tál virslivel. Hamarosan ő is megpihen, ebédelni megy az egykori Pannónia étterembe, ahol most az üzemi étkezde van. Mellette, a bárban néhány munkás kopácsol, a faborítóst szerelik le a falról. Itt egyhamar nem szórakozhatunk, nem ebédelhetünk. Augusztus 20-án azonban megnyílik az új Pannónia Szálló százhetven vendéget fogadó étterme, utána pedig itt a régi részen is nagyobb lesz az aktivitás: a harmadik negyedévben kezdik az új hőközpont építését, majd pedig azt a munkát, melynek során teljesen új arcot kap Pécs legpatinásabb szálló-vendéglő kombinátja. Szántó Péter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 173. szám 1976. június 24., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mindenütt Ma összeül az országgyűlés
