Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-24 173. szám

racionálisan Nem kell azt statisztikailag hosszasan bizonygatni, hogy Magyarországon jelenleg és még hosszú ideig nem növel­hető számottevően a foglalkoz­tatottak száma, hogy végleg le­zárult az a körülbelül másfél év­tizedes időszak, amikor a nem­zeti jövedelem növekedésének körülbelül egyhatoda a lét­számemelésből származott. Az iskolákból kikerülő fiatalok jó­szerével még a nyugállományba vonulókat sem pótolhatják, sza­bad munkaerő gyakorlatilag nincs, le kell tehát mondani mindenfajta létszámbővitésröl. Olyannyira, hogy például az iparnak — amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb lét­számfelhasználó volt — meg kell barátkoznia azzal a gon­dolattal, hogy a foglalkoztatot­tak egy részét átengedje a szolgáltató üzemeknek. Mindez persze aggodalom­ra is adhatna okot, netán bi­zonyos fokú kétségbeesésre is, ám ne feledjük: lenne honnan és lenne hogyan növelni a munkaerőhiány miatt kevés munkaidő alapot. Ennek lehe­tőségeit a legkülönbözőbb vizsgálatok, elemzések taglal­ják, amelyek közös mondani­valója: a meglévő munkaerőt jóval ésszerűbben lehet és kell foglalkoztatni. Maradva az ipartelepítés pél­dájánál: 1960 és 1970 között Bács- megyében 28, Somogybán 17, Szabolcs-Szatmárban 8 bu­dapesti székhelyű ipartelep lé­tesült, sorrendben 10 ezer, 5400 és 3 ezer fő létszámnöve­kedéssel. Az ipartelepítés szempontjá­ból általában ügyes húzás volt, hogy a megyék erőteljesen fej­lesztették a tanácsi ipart, majd az így létrehozott „ipari mago­kat” többnyire minisztériumi vállalatoknak adták át. Az ilyen jellegű iparosítás során elsőszámú szempont volt a ké­zi foglalkoztatottság színvona­lának emelése. Emellett jóval kevesebb figyelmet szenteltek a gombamódra szaporodó ipa­ri üzemek térbeli elhelyezésére, a tervszerű szakosodásra. Ahol szabad munkaerő volt, oda ipart telepítettek. Pedig a ter­melési körzetek ésszerűbb ki­alakításának, a specializáció- nak kézenfekvő előnyei vannak: a gazdaságosan kihasználható kooperációs lehetőségek, a szállítási költségek csökkentése, vagy éppen megtakarítása, a szakmunkások olcsóbb és jobb kiképzése (közös tanműhelyek stb. révén), az üzemek közötti esetleges munkaerő átcropor- tosítós lehetősége. Mindebből következik az ak­tuális tennivaló: ezeket a kis, gyakran manufakturális körül­mények között dolgozó üze- mecskéket a gazdaságosság kö­vetelményei szerint kell átszer­vezni. Ez Dersze nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert a gazdaságos termékszerkezet kialakítása sem csupán válla­lati elhatározás kérdése, hanem megannyi egyéb feltétel függ­vénye, de azért is, mert a meg lévő iparszerkezet átformálása ma már lényegesen bonyolul­tabb. költségesebb — politikai lag is problematikusabb — feladat, mint a soronkövetkező telepítések helyes megválasz­tása. Mégis: hozzá kell nyúl­ni ezekhez a sietve és nem mindig megfontoltan telepített üzemekhez, mert ma már nem­csak a teljes, hanem a racio­nális, a gazdaságos foglalkoz­tatás a legfőbb gazdaságpoli­tikai és t'rmészetesen fontos társadalompolitika: cél. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragra- :usának 2. bekezdése alapján 1976. június 24-én délelőtt II órára össze• lívta az országgyűlést. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek tanácskozása Cserkúton Halszáz kombájn indulásra készen Hatvanhatezer hektárról 900 millió forint értékű gabonát kell a közeli hetekben betaka­rítani. A rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi, hogy 15—20 munkanap alatt az aratást befejezzük — mondot­ta dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetőinek értekezletén. Szalmát égetni tilos Az állami gazdaságok igaz­gatói, a termelőszövetkezetek elnökei, a felvásárló és feldol­gozó vállalatok vezetői tegnap a Cserkúti Növényvédő Állo­más nagytermében vitatták meg a mezőgazdaság időszerű kér­déseit. A tanácskozáson - — amelyen részt vett Czégény Jó­zsef, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára — dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese adott tájékoztatót agrárr politikánk főbb kérdéseiről, dr. Baracs József pedig Baranya mezőgazdaságának helyzetéről számolt be. Az aratásról a mezőgazda- sági osztály vezetője elmon­dotta, hogy a terméskilátások most kedvezőek, de a közeli napok időjárása lényegesen befolyásolhatja még a hoza­mokat. Hatszáz kombájn van a tsz-ekben, naponta ötezer hek­tárról tudják a termést betaka­rítani. Szükség esetén a szá­rító kapacitás is győzi a mun­kát — húsz óra alatt az egy nap alatt betakarított mennyi­séget meg lehet szárítani. Fel­hívta a tsz-ek figyelmét, hogy megfelelő hitelfeltételekkel még lehet kombájnokat vásárolni. Hangsúlyozta, hogy az idén a szalmaégetés szigorúan tilos. A búza vetésterülete hét­ezer hektárral nagyobb mint tavaly, a terület 95 százalékán elvégezték a gyomirtást, a ve­tések tiszták, s ami új, a búza 38 százaléka kapott lombtrá­gyázást. A kukorica 82 százaléka kor­szerű, kétvonalas hibrid, kilenc százalék kivételével korai és középkorai. A kukorica 80 szá­zalékát rendszerek keretében termeljük. Indulásra várnak a betakarító gépek ez újpetrei termelőszövet­kezetben. A cukorrépa és a szója te­rülete az idén nőtt, a napra­forgóé és a burgonyáé vala­melyest csökkent. Gondok vannak a lucerná­val. Az igényelt vetőmagnak csak a felét lehetett beszerez­ni. Ezért a gazdaságok most 1300 hektáron lucernamagfo- gásra kötöttek ^jerződést. A vontatott betakarítás mellett a termés 20 százaléka elvénült, ami érthetetlen, hisz 340 hi­deglevegős szárító és 20 liszt­üzem áll rendelkezésre. A zöldségtermő területek az ígéretek ellenére tovább csök­kentek. Itt sürgős tennivalók vannak. Műtrágyafelhasználásban Ba­ranya országosan az első fie­len áll — 380 kilogramm hek­táronkénti hatóanyagai. Ennek felét szórják ki talajvizsgálat alapján. Nincs megoldva a mű­trágya tárolása és kezelése, s ezért egyötöde tönkremegy, ami 100 millió forintos kár évente. Időszerű tehát és égető az ag­rokémiai központok létesítése. Hasonlóképpen nincs megold­va az istállótrágyázás sem. Je­Több mint kétmillió forintos költséggel bővítették, illetve felújították a VBKM Akkumulátor és Szá­razelemgyár pécsi Megyeri úti szerviz­telepét. A telep új kazánházat és köz­ponti fűtést, elszí­vó berendezést ka­pott, 500 négyzet- méter alapterületű raktárteret építet­tek, a teljes belső tatarozáson kívül új savtárolóval, fürdő­vel, öltözővel és pihenőszobával bő­vült. Az átadásra tegnap délelőtt ke­rült sor. lenleg egymillió tonna istálló­trágya van a telepeken. Ez 30—40 ezer hektárra lenne ele­gendő. Értéke újabb 100 mil­lió. A legjobb tehenészet A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban a mezőgazdasági osztály vezetője megállapította, hogy az állomány csökkenése az idén megállt. A tehénlét­szám ugyan hatszázzal csök­kent, de a selejtezés befejező­dött és fejlődés várható; Erre utal az, hogy az első negyed­ben ezerrel több termékenyítés történt mint tavaly. Az utóbbi években 33 szakosított telep épült a megyében, betelepí tettségük 85 százalékos, vagyis 2000 tehén elhelyezésére meg­van a lehetőség. A szakosított telepeken 2692 liter az átlag hozam. A fajtaváltás helyessé­gét igazolja, hogy az ország (Folytatás a 2. oldalon) Évi 18 millió forint értékű munkával járul hozzá a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat tervének teljesítéséhez a cég asztalosüze­me. Ebben a félévben 700 lakáshoz készítették el az ajtó- és ab­lakkereteket és a beépítendő előszoba bútorokat. Ezenkívül egye­di munkákat is vállalnak, üzleti, iskolai, óvodai és bölcsődei be­rendezéseket gyártanak, valamint itt készülnek a pécsi sportcsar­nok asztalosmunkái és a Pannónia Szálló festett bútorai is. A képen: készülnek az új rendszerű panelház ablakkeretei. Erb János felvétele Barangolás az építkezéseken Miért csúsznak ■■■■■■■■■■■■■■aaaaaaaaaai a határidők? Ilyen lehetne az ideális be­ruházó és kivitelező szobra — mondják az Engel János úton, a nyomdaépület melletti kis házikóban. Jelen van Kukái Ti­bor építésvezető és Kovács Jó­zsef, a Szikra Nyomda mb. mű­szaki osztályvezetője, a téma pe­dig az épülő nyomda. Május­ban kellett volna elkészülnie, de csúszik. A beruházást eredeti­leg százötvenmillió forintra ter­vezték, de csak százmillió van, ezért aztán sokmindent meg kellett változtatni. A papirrak- tárban kötészet lesz, és másutt se mindig az eredeti terv sze­rint munkálkodnak, innen a ké­sés. A nyomda és a kivitelező mégis elégedett, mert „rugal­mas" az ügyintézés: ha például érkezik egy gép, és kiderül, hogy az öt éve tervezett nyílá­son nem fér be, elég egy tele­fon, hogy elkészüljön a nyílás, nincs szükség tervegyeztető konzultációkra. Május 24. óta egyébként rész­legesen működik az üzemi épü­let, itt nyomják a Naplót. A gépteremben külföldi szerelők vezetésével dolgoznak, befeje­zéshez közeledik a fotóhelyisé­gek építése is. A szociális épü­letben szak- és szerelőipari munkák vannak hátra, s utá­na, július 30-ra elkészül az egész komplexum. Jó ugrással odébb, a felül­járó Ipari úti felhajtó ágánál is dolgoznak. Igaz, csak néhá­nyon: vetik a füvet, folyik a rézsűrendezés. Májusra ígérték, csak június 29-én lesz a mű­szaki átadás, forgalomba he­lyezés. Utunkat a Konzum Áruház fe­lé folytatjuk: 1974-ben az ille­tékesek azt ígérték, hogy idén elkészül a Kossuth tér, Széche­nyi tér épületeinek föld alatti hővezeték-rendszere, a belvá­rosnak ezen része központi fű­tést kap. Mint megtudtuk, nem készül el, idén mindössze a Konzum Áruház fűtését oldják meg, mire elkészül az új be­vásárló központ. Mindössze — mondtuk, pedig ez is elég ne­héz feladat volt: a kivitelezők egész alagút-rendszeren buk­dácsoltak keresztül. Ha föld alatt folytatnánk utunkat, hamarosan az Aszta­los János kollégium 55 méter hosszú pincéjébe jutnánk, ahol csodálatos diák-éttermet lehe­tett volna létesíteni. Sajnos az 1975 augusztusi ígéret nem va­lósul meg, nincs rá pénze a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalatnak. így hát maradjunk egyelőre a föld felszínén, a Kossuth té­ren, de továbbra is az étkezés­nél. Sajnos, itt egyhamar nem ebédelhetünk. 1974-ben még úgy volt, hogy a Konzum Áru­ház mellett háromezer adagos konyhakapacitással önkiszol­gáló és hagyományos étterem­rendszer épül, az átadás ha­tárideje 1976. június 30. Mivel még csak ezután kezdik meg a cölöpözést, 1979. januárjáig kell várnunk, hogy a pincér fel­vegye az első rendelést. A Nádor üzemi folyosóján egy pincér száguld, hatalmas tál virslivel. Hamarosan ő is megpihen, ebédelni megy az egykori Pannónia étterembe, ahol most az üzemi étkezde van. Mellette, a bárban néhány munkás kopácsol, a faborítóst szerelik le a falról. Itt egyha­mar nem szórakozhatunk, nem ebédelhetünk. Augusztus 20-án azonban megnyílik az új Pan­nónia Szálló százhetven vendé­get fogadó étterme, utána pe­dig itt a régi részen is na­gyobb lesz az aktivitás: a har­madik negyedévben kezdik az új hőközpont építését, majd pedig azt a munkát, melynek során teljesen új arcot kap Pécs legpatinásabb szálló-ven­déglő kombinátja. Szántó Péter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 173. szám 1976. június 24., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mindenütt Ma összeül az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents