Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-18 167. szám

2 Dunántúli napló 1976. június 18., péntek Ülést tartott Pécs város Tanácsa (Folytatás az ?. oldalról) nács felelőssége is. Az új, meg­növekedett feladatok többirá­nyú vizsgálat és önvizsgálat folyamatát indították el. — Meg kellett állapítani, hol tartunk, s kinek-kinek mit kell tennie ahhoz, hogy a felada­toknak testületileg és személy szerint is eleget tudjunk tenni. A helyzetet és a körülményeket mérlegelve jutott Wieder elv­társ arra a következtetésre, hogy felmentését kérte. Elha­tározását elvtársi magatartás­nak tartjuk és javasoljuk, hogy a tanács értsen egyet kérelmé­vel. Wieder elvtársnak jelentős szerepe volt elért eredménye­inkben, jól ismerte városunk gondjait, igyekezett helyes dön­téseket és állásfoglalásokat előkészíteni és azok végrehaj­tását biztosítani. Felmentési ké­relmével — munkáját elismerve — egyetértünk. Lukács János a pártbizottság nevében támogatta az új ta­nácselnök személyére vonatko­zó javaslatot. Változás a végrehajtó bizottságban A tanácsülés ezután szava­zott a beterjesztett javaslatok felett és Wieder Bélát felmen­tette'tanácselnöki megbízatása és végrehajtó bizottsági tag­sága alól, s egyúttal Czente Gyulát megválasztotta Pécs megyei város Tanácsa elnöké­nek és a végrehajtó bizottság tagjának. A választás után Gergely László bejelentette, hogy Amb­rus lenő tanácstag egészségi állapotára való tekintettel kér­te végrehajtó bizottsági tagsá­ga alóli felmentését. Indítvá­nyozta a kérelem elfogadását azzal, hogy a tanácsülés is­merje el Ambrus Jenő sokéves eredményes végrehajtó bizott­sági munkásságát. Egyben ja­Baráti szeretettel hívja a Kisgrafika Barátok Köre pécsi csoportja az országban és a határainkon túl élő és alkotó grafikusokat, gyűjtőket, párto­lótagokat az idén nyáron meg­rendezendő III. Országos Kis- grafikai Találkozóra Pécsre. Eddig 110-en jelezték rész­vételüket a kétnapos rendez­vényre, amely július 17-én Martyn Ferenc, Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, a KBK pécsi csoportja elnöké­nek megnyitójával veszi kezde­tét. A találkozó programfüzeté­nek előszavában a szervezők vasalta, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjául válassza meg a tanácsülés Petőházi Szilvesztert, a 102. választókerület tanácstagját, a Pécs városi Pártbizottság tit­kárát. A tanácsülés Ambrus Jenőt felmentette végrehajtó bizottsági tagságából, s a vég­rehajtó bizottság tagjává Pető­házi Szilvesztert választotta meg. Czente Gyula tanácselnök és Petőházi Szilveszter végrehajtó bizottsági tag ezután a tanács előtt letette a hivatali esküt. A program — Pécs ötéves terve Dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára kért ezután szót. — Köztudott dolog, hogy az urbanizáció a megoldásra vá­ró feladatok sokaságával jár együtt — mondotta. — Ha a magyar városok ismert napi és távlati gondjait vesszük szem­ügyre, ‘látjuk, hogy ezek a mi városunkban teljes egészében mind megtalálhatók. Nem vé­letlen, hogy o növekedés, a fejlődés nehézségei nálunk nemcsak léteznek, de nyomasz­tóan hatnak akár a lakáshely­zetre, a közműellátottságra, akár kulturális létesítményeink­re, vagy az iparosításra gondo­lunk. Ismert városunk .sokarcú- sága is. Mindezek következté­ben nem irigylésreméltó a ta­nácselnök és a tanácsi testüle­tek munkája, szerepe. — Czente elvtársat az illeté­kes párt- és állami szervek döntése, előlegezett bizalma folytán választották meg ma tanácselnöknek azzal az igény­nyel, hogy eddigi életpályájá­hoz híven fog dolgozni új he­lyén is. Feladatai nem egy ember gondjai, hanem egy nagy közösségé. De sokat te­annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy ez a har­madik találkozó is — mint az előzőek — előrelépést jelent majd a kisgrafikai barátság, az Ex Libris és az alkalmi gra­fikai gyűjtés további népsze­rűsítése, elterjesztése terén. A résztvevők, amellett, hogy számos új cserepartnerrel is­merkedhetnek meg, cseréket bonyolíthatnak le, Mándoki Lászlónak, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezető­jének előadása alapján meg­ismerkedhetnek a baranyai né­pi grafikával. hetünk akkor, ha képesek va­gyunk megnyerni munkánkhoz a közösség egyetértését, s ere­jét a célok érdekében mozgó­sítani. Mindenekelőtt ezt kér­jük Czente elvtárstól. Munká­jában támaszkodjék a testület­re, az apparátusra, alakítson ki megfelelő együttműködést a város üzemeivel, intézményei­vel és vegye igénybe azt az erőt, amit a párt képvisel. ígér­hetjük, hogy az előlegezett bizalom nevében támogatjuk feladatainak megoldásában. Végezetül köszönetét mondott Wieder Bélának négyéves ta­nácselnöki munkájáért és me­leg szavakkal méltatta Ambrus Jenőnek több cikluson át kifej­tett eredményes végrehajtó bi­zottsági munkásságát. Czente Gyula köszönte meg ezután a bizalmat és rövid be­szédében arra utalt, hogy nem kíván programbeszédet monda­ni, hiszen a program Pécs ötö­dik ötéves terve és ennek meg­valósításáért kíván együtt dol­gozni a tanács valamennyi tag­jával. A tanácsülés végezetül titkos szavazással megválasztotta Czente Gyula tanácselnököt a Baranya megyei Tanács tagjá­vá. A nehézipari miniszter Né­meth István nyugdíjba vonulása alkalmából felmentette a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat igazgatói tisztségéből és a vállalat igazgatójává Wieder Bélát nevezte ki. A beiktatási ünnepségen részt vett Schiller János, a Magyar Villamosmű­vek Tröszt vezérigazgatója, va­lamint dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára. Hársfai István Czente Gyula életrajza Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának tegnap megválasztott el­nöke 1927-ben Szegeden, munkásszü­lők gyermekeként született. Munkás­ként kezdett dolgozni: a MÁV-nál volt pályamunkás. Fiatalon — 1948- ban — került a közigazgatási appa­rátusba, s 1951-től a mohácsi járás községeiben vb-titkárként tevékenyke­dett. 1956-ban bízták meg a mohácsi járási tahácsapparátus vezetésével, s abban a funkcióban dolgozott 1973-ig, amikor megválasztották a Baranya megyei Tanács elnökhelyet­tesévé. A pártnak 1951 óta tagja, s a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai főiskoláján szerzett egyete­mi végzettséget. Tagja a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának és a megyei tanács apparátusi párt­végrehajtó bizottságának. Munkássá­gáért megkapta a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát, a Közbiz­tonsági Érem arany fokozatát, a Honvédfelmi Érdemérmet, valamint a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgo­zója címet. Kisgrafika-barátok országos találkozója Pécsett Környezetvédelem a grafikákon „Nemrégiben még arra össz­pontosítottam, hogy környeze­tünk egy igen nagy jelentőségű területét vizsgáljam: — a ter­mészet tönkretételét és szeny- nyezését az ipari társadalom­ban. Újabban nézőpontom kissé optimistább —, megkí­sérelem ezt a fejlődést az em­beri történelem egy részének tekinteni és azt saját élményei­men keresztül ábrázolni .. .” így vall önmagáról és művé­szetéről Antero Olin finn gra­fikusművész, akinek 26 színes grafikai lapból álló kiállítása tegnap délután fél 6-kor nyílt meg az Ifjúsági Ház galériá­jában. A sokszorosító grafikák a művészet saját nyelvrendsze­rén tárják fel a környezetvéde­lem sokirányú gondját. A XX. század második felének egyik legégetőbb gondját érzelmi ol­dalról hozza emberközelbe a művész. Szimbolikus motívumait (keret, boltív, felhő) más-más viszonylatokra építi, mintegy továbbgondolja, motiválja a vizuális élményt A 28 éves Antero Olin Hel­sinkiben él, a Finn Szépművé­szeti Akadémia tanára. 1968-tól rendszeresen vesz részt hazai kiállításokon. Hét önálló tárlata volt Lahtiban, Helsinkiben és Tamperében. Antero Olin pécsi kiállítása egyik láncszeme annak a kul­turális-művészeti programnak, amelyet Jugoszlávia, Lengyel- ország, Finnország és Magyar- ország képzőművész szövetsé­geinek művészei és hivatalos személyiségei közös megállapo­dás során alkottak meg. A program folyamatos és gazdag tartalmú. Gerincét az egyéni és csoportos kiállítások cseréje kéoezi. de fontos rész jut az alkotótáborokra is. Ezeken a művésztelepeken meghívásos alapon egymást cserélhetik Eszék. Opole, Lahti és Pécs képzőművészei. Antero Olin, aki a tegnapi megnyitón nem tu­dott résztvenni, a nyár fo­lyamán a Képzőművész Szövet­ség dél-dunántúli területi szer­vezetének meghívására pécsi alkotótáborban, c Pécsi Gra­fikai Műhelyben alkot. A finn grafikusművész kiállí­tását Nagy Sándorné, a Haza­fias Népfront magyar—finn baráti klubjának alelnöke nyi­totta meg. A kiállítást július 4-ig tekinthetik meg az érdek­lődők. Garzonház az ápolónőknek Szekszárdon Mit takar MIIIUMBII az „okos munkaszervezés"? Veszélyességi pótlék lesz az elme-szociális otthonokban is (Munkatársunk telefonjelen­tése). Hogyan lesz valakiből egész­ségügyi szakdolgozó, nevezete­sen kórházi ápoló? A pályára való indíttatás motívumairól elég sok szó esett tegnap dél­előtt Budapesten az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének sajtótájékoztató­ján, ahol dr. Fűzi István főtit­kár ismertette az ápolónők, egészségügyi szakdolgozók helyzetét, e hivatás perspektí­váit, az anyagi és eszközi elis­merés számos formáit. Kevés az ápoló — kívána­tos lenne hát ha vonzóvá tud­nák tenni ezt a szakmát a fia­talok számára. Ahhoz — hang­zott el a beszámolóban -, hogy vonzóbb legyen az ápolónői pálya, meg kell könnyíteni az ápolást, tervszerűvé tenni az A barlangok világa című fo­tókiállítás megnyitásával meg­kezdődött a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXL Or­szágos Vándorgyűlése, amely­nek csütörtöktől vasárnapig Pécs és Abaliget a színhelye. A kiállítást — melyen 106 művészi színvonalú amatőrfotót láthatunk a barlangok világá­ból - tegnap délután nyitották meg a Ságvári Endre Művelő­dési Ház kiállítótermében, a képeket Budapest és Miskolc után június végéig láthatják Pécsett az érdeklődők. Ezt kö­vetően barlangos filmestet tar­tottak a művelődési házban, ahol négy amatőr és egy profi filmet vetítettek barlang- és karsztkutatók. azt megkönnyítő eszközök — ágytálbetét, betegemelő készü­lék, egyszer használatos ágy­nemű - gyártását és széleskö­rű bevezetését. Ma még bi­zony meg kell kínlódni a 120 kilós magatehetetlen beteggel egy filigrán nővérnek, ma még főbenjáró bűn a szemétbe dob­ni a bepiszkított lepedőt és csak „elitebb" helyeken isme­retes az ágytálbetét fogalma, az ágytálat bizony ki kell mos­ni használat után. Nem vitás, hogy sokat tesz­nek az ápolók helyzetének ja­vításáért. örvendetesen gyara­podik a nővérotthonok száma. Száz barlangászt várnak az országos vándorgyűlésre, me­lyet másodízben rendez Bara­nya. A program ma előadó üléssel folytatódik Pécsett a Technika Házában. Szombaton délelőtt tanulmányút keretében ismerkednek meg a résztvevők a Tettye-forrással, a kőlyuki forrásbarlanggal, az orfűi Víz- fő-forrással, az Achilles-víznye- lővel, az abaligeti barlanggal és a Kispaplika-forrással. Ugyancsak szombaton Abalige- ten barlangos találkozót szer­veznek, melynek során barlang­túrákra, barlangkutató ügyes­ségi versenyre kerül sor, este pedig tábortűz zárja a nap programját. Vasárnap mecseki túrákra indulnak a vándorgyű­lés résztvevői. Még örvendetesebb volna, ha Baranya megyében is tovább gyarapodna. Az országban hat és fél ezer nővérotthoni hely van, a Baranya megyei egész­ségügynek 144. Megemlítették a szomszédos Tolna megyét, ahol garzonházat építettek az egészségügy szakdolgozóinak. Ez már valóban vonzó hatású! A szakképzés lehetősége sok­féle. Az érettségizett jelentke­zők munka mellett, kétéves tanfolyamon szereznek ápoló­női képesítést. Az általános iskola után vagy szakközépis­kolába, vagy a hároméves szakiskolába iratkozhatnak be a jelentkezők. Az általános ápolói képesítés megszerzése után tovább szakosodhatnak: műtő- vagy anaesthesiológus asszisztensek is lehetnek. A szakszervezet javasolta, hogy az egészségügyi főiskolai képzést terjesszék ki meghatározott ápolónői kategóriákra is, ami szintén perspektívát jelenthet a fiataloknak. Nemrég foglalkozott egy szo­ciálpolitikai tájértekezlet az el­mebetegek gondozásával. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy az elmés-szociális otthonok az elmekórházak krónikus osztályai — és miért ne fogadnánk el, hiszen így van — akkor miért nem jár az ott dolgozó elme­ápolóknak a 30 százalék ve­szélyességi pótlék. Ez volt az egyik kérdésem, amire dr. Fűzi István közölte, hogy ismeri azt a gondot, s ha időpontot nem is tud mondani, hogy mikor, ezt a megkülönböztetést a leg­sürgősebben megszüntetik. Megkérdeztem azt is, hogy miért gyakorlat általában, hogy a belső helyettesítésért járó bé­reket nem fizetik ki, hanem „okos munkaszervezéssel'' pó­tolják a hiányzó munkaerőket. A főtitkártól kemény választ kaptam: az újabb rendelkezé­sek szerint a helyettesítő dol­gozóval szerződést kell kötni, s részére az őt megillető bért a bérmegtakarításból ki kell fi­zetni. Ha ez nem történik meg és ha szükséges, a szakszerve­zet még a vétó jogával is kell hogy éljen. Nem szabad elő­fordulnia annak, hogy X. he­lyettesíti a táppénzen lévő Y-t, nem kap érte semmit, az év végi jutalomosztáskor viszont Z. kap jutalmat.,. Mert sok helyen még mindig ez a gya­korlat. A szakszervezet felső vezetése határozottan az utób­bi ellen van. Elgondolkodtató egyesek véleménye az „okos munkaszervezésről” — ha ugyanis a hiányzók munkáját nem szükséges pótolni, akkor azok fölöslegesek, vagy ha pó­tolni kell, fizessék is ki az érte járó pénzt. Kampis Péter Több termék a konzerv- és hűtőipartól Az ötödik ötéves terv idő­szakában az élelmiszeriparban szelektív fejlesztésre kerül sor. Ebben meghatározó szerepe lesz a tartósítóiparoknak, a kon­zerv- és a hűtöiparnak, ame­lyek a korábbinál nagyobb beruházási lehetőségekhez jut­nak. Amíq 1971—75. között a hűtőipar az élelmiszeripar ösz- szes beruházásából 2,7 száza­lékos arányban részesült, ad­dig 1976—80. között ez a részesedés eléri az 5,4 száza­lékot, ami alapot ad a terve­zett fejlesztés megvalósításá­hoz. Jelentős az egész évben fo­gyasztható zöldség- és gyü- mölcskonzervek és mirelit áruk termelésének növelése. A terv­időszakban létesülő új zala­egerszegi hűtőház, valamint a Miskolcon és Székesfehérváron tervezett üzembővítő rekonst­rukció ezt a célt is szolgálja. ALLAMI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, FIGYELEM I Pécsett, a Mecseki Szénbányák megvételre kínál olcsó áron 2 db román barakkot egyenként 47x13 m-es méretekben, lebontási és elszállítási kötelezettséggel. Érdeklődni lehet naponta 7 órától 14 óráig Nagy István vezetőkönyvelőnél. Telefon: 11-448. Forrás- és barlangtanulmányozás A kiállítás anyagából: a barlangkutatók ebédhez készülődnek Fotó: Szokolai Barlangkutatók országos vándorgyűlése Baranyában P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents