Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-18 167. szám

1976. június 18., péntek Dunantmt napló 3 mm Változások lesznek a megye fontosabb csomópontjain Egy hónapon belül — ki- sebb-nagyobb változások vár­hatók Baranya országos közút­jainak forgalmi rendjében. Több fontos csomópontban megvál­tozik az elsőbbség, másutt új, veszélyt jelző, útbaigazító és útirányjelző táblákat helyeznek el. A KPM Pécsi Közúti Igazga­tóság forgalomtechnikai cso­portja — a közlekedésrendé­szet és a megyei tanács képvi­selőivel — napolt óta járja a megye útjait. Először — Pécs kivételével — a városokat vizs­gálták felül, majd a főútvona­lakat, végül a fontosabb ösz- szekötő utak kerülnek sorra. A forgalomtechnikai bejárást ösz- szekötik az utak jelzésrendsze­rének általános felülvizsgálatá­val. A felmérés nyomán elkészí­tik az útkatasztert, amelyből mindig pontosan lehet tudni, hol, milyen jelzőtábla van, azt mikor helyezték ki. Pécs—Sásd —megyehatár A 66-os, Pécs—Sásd—Kapos­vár utal járjuk Pécstől a me­gyehatárig. A Nysa buszban Kardos Imrével, a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága forgalom- technikai osztályának' vezetőjé­vel, Kemenes László forgalom- technikussal, valamint a megyei közlekedési osztály képviselő­jével és Balotai Gergellyel, a megyei tanács építési és köz­lekedési osztályának munkatár­sával keltünk útra. — Kaptunk egy levelet a vadásztársaságtól, hogy helyez­zük ki Árpádtetőtől Sikondáig szóló hatállyal a vadveszélyt jelző táblát. Mi a véleménye­tek? — kérdi Kardos Imre. A válasz egyöntetű: nem te­szik ki. Ez a szakasz túl hosz- szú ahhoz, hogy végig 30—40 kilométeres sebességgel halad­janak a járművek, a tábla ugyanis ilyesmire kötelezné őket. Készítsen inkább a va­dásztársaság kerítést a vadvál­tóknál. — Viszont a betonkorlátokat kicseréljük acélszalagra —te­szi hozzá Kemenes László. — Egyébként ez a szerpentin új aszfaltszőnyeget kap. A mánfa i csomópontnál rossz szögben áll a kikerülési irányt jelző tábla, vissza kell fordíta­ni — állapítják meg a szak­emberek, majd kisebb vita kez­dődik azon, miként adják majd a járművezetők tudtára az el­sőbbséget a csomópontban. El­hangzik még egy — egyetér­téssel fogadott — javaslat is: az útirányt előjelző táblára, a Kaposvár alá oda kellene írni a Balatont is. Abban is meg­egyeznek, hogy ezen az úton még három csomópontban írják ki a Balaton felé vezető irányt. A Mánfa—Komló helységnév­tábla marad, de elhelyezik a zöld alapú Komló feliratú táb­lát is, mert Mánfa közigazga­tásilag Komlóhoz tartozik. Egy éles kanyarban, Kőlyuknál azt számolják a szakemberek, hogy a főúton haladó, időben észre- veheti-e a kanyarba csatlako­zó mellékútról jövő járművet. — Ha 70-nel iön — márpe­dig ennél nagyobb sebesség itt nem biztonságos — hét má­sodperce van és ez elég. A becsatlakozó út kap egy el­sőbbségadás kötelező táblát — összegzi Kardos Imre. Balotai Gergely véleménye szerint a tanácsok a 'legtöbb helyen eleget tettek annak a kötelezettségüknek, hogy sárrá­zót kell építeni a földutak csat­lakozásánál, s a tapasztalatok igazolják a megyei tanács kép­viselőjét. A Magyarszéket jelző táblá­nál valaki kitett egy 30 kilo­méteres sebességkorlátozást jel­ző táblát, nyilván azzal a szán­dékkal, hogy a csúszós útra, a Maszek jelzőtábla Magyarszéken Teljesíthetetlen kérések sárfelhordás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Előkerül a csa­varhúzó, a tábla pedig a Ny- sába. — Mi nem szabjuk meg a járművezetőnek, mennyivel me­het, ha csúszik az út. Válasz- sza meg maga a biztonságos sebességet, de az nem biztos, hogy 30 kilométer óránként — mondja Kardos Imre. A magyarszéki tsz magtárá­nál két sáros földút csatlakozik a 66-oshoz, — Az év végéig kaptak ha­táridőt, hogy kiépítsék az utat — jegyzi meg Kemenes László, majd hozzáteszi — azért fi­gyelmeztetjük a tsz-t. A magyarszéki vasúti átjáró­ban csaknem elütünk egy pá­lyamunkást. Szabályos táblák és szabályos elkorlátozás nél­kül dolgozik. A kockaköveket szedi a sínek közül. — Tudja, hogy ezekkel a táblákkal nem dolgozhat? — Kérem, csak ezeket ad­ták. — Hol a főnöke? — Nem tudom. — Hogy hívják? — Valami Sárii, vagy Sár­fai .. . nem is tudom. — Ne bántsák az öreget — szól közbe a bakter — jó, ha egy négyzetmétert megcsinál naponta. Nincs munkaerő ... Azért csak megtudjuk a fő­nök nevét, aki kap egy 'levelet a KPM-től. Egyébként ebben a csomó­pontban 1980-ig elektromos forgalomirányító berendezést szerelnek fel, most pedig azt mérlegelik a szakemberek, mi legyen addig. Hamarosan vál­tozás várható. Sásdig azon mérgelődünk, hogy a telefonoszlopok szinte kivétel nélkül belógnak az út­pályába. Valakinek — bizo­nyára a postának — az árkon túlra kellene helyeznie. Sásdon ismét tanácskozás a csomópont leendő forgalmi rendjéről, mert itt is megvál­tozik az elsőbbség a Dombó­vár felé vezető út javára. Elmegyünk a 66-oson a me­gyehatárig. Gödre felett egy autóbuszmegálló áthelyezéséről születik döntés, majd Dombó­vár felé vesszük az irányt, a megye egyik legrosszabb útján. — Jövőre új burkolatot kap — mondja Kardos Imre. Sásdon, a sorompónál ismét a MÁV-val akad probléma. A vasúti átjárót előjelző táblára négyzet alakú (!) fából ké­szült, 5 (!) kilométeres sebes­ségkorlátozó táblát drótozott valaki. — Jó lesz a közlekedési ki­állításra — jegyzi meq vala­melyikünk és máris a Nysában vannak a táblák. Pécs—Harkány —Drávaszabolcs Visszatérünk Pécsre, majd irány Harkány—Drávaszabolcs. Különösebb probléma errefelé nincs — kivéve a turonyi ket­tős kanyart, ahol változások várhatók. Harkányban burkola­tot kap az átkelési szakasz, ha elkészül a görcsöny—harkányi út, s ugyancsak új forgalmi rendet alakítanak ki a dráva­szabolcs—siklós—pécsi csomó­pontban. Visszafelé betérünk a szalán- tai tsz-be. Kérték a KPM-et: engedélyezze a lassú járművek közlekedését a pécs—harkányi úton és az állatok kihajtását reggel 7 óra körül. Állítják* hogy csökkent a tejhozam, mi­óta nem szabad kihajtani a teheneket... A szakemberek hajthatatlanok: szó sem lehet róla, Igen nagy reggel az út forgalmi terhelése, s még na­gyobb lesz, ha megszűnik a pécs—harkányi vasút. Keressen a tsz más megoldást. A forgalomtechnikai bejárás tovább folytatódik. A lényege­sebb változásokról lapunkban beszámolunk. Pánics György Sásd központjában, a kapos­vári útvonalon közlekedő jár? müvek elsőbbséget élveznek. Amatőr lesz a kivitelező Munkáslakásokat épít önállóan a Vízmű ? Az akadályt el kell hárítani Nevető arcú emberek kukkan­tanak ki a csatornanyílásokból, mások teherautóról tekintenek ránk, a lényeg, hogy mind vi­dámak. Fényképeken láttam őket a Pécsi Vízmű KlSZ-fali- újságján, a felvételek fölé azt írták nyomtatott betűkkel: Éj­szakai műszak. Aki dolgozott már éjszaka — ha esetleg nem is sáros aknában, nyirkos víz­vezetékcsövek között — tudja milyen nehéz ilyenkor moso­lyogni. A vízmű dolgozóinak ez a vidámsága mindenesetre arra enged következtetni, hogy mun­kájukon kívül azt az ügyet is megoldják, ami évek óta egy­helyben topog. A MÉSZÖV (lakásépítési ak­cióba kezedett Pécsett, a Nap 100 OTP-lakás, 80—100 családi ház Növekszik Boly vonzása Egységes közigazgatási és gazdasági terület Meg­szüntetik a vízellátási gondokat Boly nemcsak a mintegy 3300 lakosának és a csatolt község, Töttös több mint 800 lakójának, hanem a környé­kén lévő Borjád, Pócsa, Nagy- budmér és Kisbudmér lakos­ságának is „gondját viselte”. Központi fekvése, kereskedelmi hálózata, művelődési, egész­ségügyi intézményei nagy vonzerőt képviselnek. Bizonyít­ja ezt többek között a község újtelepén felépült több mint 100 családi ház és a 60 OTP lakás. A tanács évente átlag­ban húsz házhelyet értékesít, a környékről sok fiatal itt ta­lál otthonra. Tervbe vették és megvaló­sulás útján halad Borjád, Pó­csa, Nagybudmér és Kisbud­mér Bolyhoz csatolása. A terv reális, — hasznosságát külön aláhúzza, hogy mind közigaz- gatásilaq, mind gazdaságilag ez a körzet egységes egészet képez. Boly vezetői arra töreksze­nek, hogy megfeleljen a hely­ség a megye településfejlesz­tési koncepciója követelményei­nek, jól töltse be kiemelt al­sófokú központ szerepkörét. Az ötödik ötéves tervben el­sősorban a további lakásépít­kezés a feladat. Az újtelepi részen ebben az időszakban 100 OTP és mintegy 80—100 családi ház épül. Az öt év alatt több mint 50 millió fo­rinttal gazdálkodó tanács je­lentős összeget fordít a köz­ség vízellátási gondjainak megszüntetésére. Számos kí­sérleti fúrás után Monyoródon leltek forrásrat innen hozzák a vizet, — előreláthatóan ebben az évben a vezeték beér Boly­ba. Az ötven személyes bölcső­de — köze! félmillió forintos költséggel korszerűsítették — kielégíti a helyi igényeket, ha­sonlóan az óvoda is. Nem min­den község mondhatja el ma­gáról, hogy nincs bölcsőde- és óvoda gondja. Társközségük­ben, Töttösön is — a tavaly felépített 30 személyes óvodá- va'l — megoldották ezt a gon­dot. Borjádon most építik az óvodát, előreláthatóan ebben az évben elkészül. Megteremtették Bolyban a kabinetrendszerű oktatás felté­teleit. Lényege: az úgyneve­zett tantermek helyett előadó­termekben folyik az általános iskolások tanítása. Fizika-, ké­Bólyi községrészlet mia előadóterem, nyelvi labor, audiovizuális terem áll az ok­tatás szolgálatában, a szüksé­ges eszközökkel felszerelve. A feladat: még 3—4 előadóte­rem létrehozása és akkor min­den tantárgyat a megfelelő előadótermében taníthatják. A kereskedelmi, a lakossá­gi szolgáltatást fejlesztve az újtelepi részen ABC áruházat épít az ÁFÉSZ. Ehhez szolgál­tató-ház is csatlakozik. Énekkar, ifjúsági fúvószene­kar, irodalmi színpad és a mű­velődési ház szakkörei gazdag művelődési, szórakozási lehe­tőséget nyújtanak idősnek, fia­talnak egyaránt. Egészséges lokálpatriotizmus jellemzi a községet. Ezt pél­dázza: az elmúlt évben több mint 5 millió forint gyűlt ösz- sze társadalmi felajánlásból. A felszabadulási emlékmű felépí­téséhez a lakosság mintegy 300 000 forinttal járult hozzá. Lakossági hozzájárulással kor­szerűsítették az iskolát, a víz­hálózat-bővítés, — tavaly vé­gezték — teljes egészében la­kossági hozzájárulással való­sult meg. Szorgalmas emberek lakta, gazdaq község Boly. Jói gaz­dálkodó és jól fizető mező- gazdasági üzemei és ipari kis­üzemei mind jobban helyben nyújtanak megfelelő munkale­hetőséget, csökken az „ingá­zók" száma. Parkosított utcái, 20 holdas védetté nyilvánított parkja, sportpályákkal és sétá­nyokkal csak növeli a telepü­lés hangulatát, a lakóhelyi kel­lemes közérzetet. Garay Ferenc utcában. Már elég régen. Száznegyvenkilenc lakás építé­sét tervezték, köztük munkás- lakásokat is, társult a Vízmű, a MÁV, a Gázmű és mások. De­cemberben volt egy éve, hogy összehívták az alakuló köz­gyűlést, elkértek a hozzájáru­lást, személyenként huszonnégy­ezer forintot, meg a vállalati támogatást. A Vízmű tíz mun­káslakást tervezett, így ők is hozzájárultak, összesen négy- százezer forinttal. A „szövetke- zetesdi" — legalábbis a befi­zetett összegeket tekintve — jól indult, aztán megrekedt. A MÉSZÖV közölte, hogy a negye­dik ötéves tervben nincs pénze a tanácsnak közművesítésre. Aztán kiderült, hogy kivitelező sincs, nem vállalta a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a pécsváradi TÖVÁLL, a Tanácsi Maqas és Mélyépítő, a Tatarozó Vállalat; lassanként egyszerűbb lenne azokat fölso­rolni, akiknél nem érdeklődtek az építkezés ügyében. Indok: nincs építési kapacitás, de mondják azt is — persze nem hivatalosan — hogy ki szeret domboldalon építeni?! A MÉ­SZÖV számos fórumhoz fordult támogatásért — eredménytele­nül. A végső megrekedésben a Vízmű egészen új gondolatra jutott: az épületcsoportból egy- kettőt kiragadnak s generál­kivitelezővé léptetik elő magu­kat Részben saiát erejükből, részben olyan vállalatok segít­ségével, melyekkel jó kapcsolat­ban vannak, elvégzik a munkát. Június elején szocialista bri­gádértekezleten mondották el a javaslatot, a brigádvezetők nem adtak azonnal választ, előbb megtanácskozzák a bri­gádok tagjaival. A dolgozók eddigi hozzáállását tekintve c válasz minden bizonnyal „igen” lesz. A generálkivitelezői pozíció elsősorban azt jelenti, hoqy a megfelelő engedélyeket, felté­teleket a vállalatnak kell bizto­sítania. Elvégzik a megfelelő szerelési munkákat is, és bár magasépítésre nincsenek föl­készülve, vannak kőműveseik, akik ebbe is beletanulnak. Az elhatározás kissé elkese­redésből született, s nem is mindig számolt a realitásokkal. Itt van például a fűtés: erede­tileg egyéni gázfűtést terveztek, végül központi fűtésre szólt c döntés.. Viszont ha a két ház előbb elkészül, nem kész még a központi kazán A Vízműnél elmondták, tudják: ha egyedül maradnak, nehéz lesz a helyze­tük, de remélik, hogy a példa „ragadós". Ha a többi érde­kelt vállalat — MÁV, Gázmű — is beszáll a dologba, elkészül­het az egész tömb, egymást is segíthetik és végre lebontható a lassan már a leendő épüle­teknél is magasabb kérvény-, terv- és irathalom. Szántó Péter MEGYESZER­bemutató Bukarestben Bukarestben rendezett önálló kiállítást az elmúlt napokban a MEGYESZER. Bemutatták a kapu- és a konferenciatelefont, a programkapcsolót, az elektro­nikus automata lépcsőházi kap­csolót és a rendőrségi segély­hívót. A kaputelefon aratott nagy sikert. A látogatók első­sorban- a lakásból történő ka­punyitást tartották rendkívül előnyösnek.

Next

/
Thumbnails
Contents