Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-17 166. szám

Dunántúlt napló 1976. június 17., csütörtök | Megoldódik egy ©ok éve© gond; Negyvenmilliós beruházás a szennyvíztelepen Bűz van. Orrfacsaró • és hányingert keltő bűz, napok, hónapok, évek óta. Áthatol a zárt ablakokon a kertvárosi, az újmecsekaljai lakók nagy bosz- szúságára, s aki először jár Pécsett, az is sejtheti, hogy a városi szennyvíztelep az oko­zója a hol erősebben, hol gyengébben érkező bűzfelhők­nek. Lapunkban már többször foglalkoztunk az időnként je­lentkező ,,illatárral”, ám hosz- szú ideig nem történt különö­sebb intézkedés annak meg­szüntetésére. Az ok tulajdonképpen egy­szerű: a pécsi szennyvíztelep iszaprothasztói képtelenek fel­dolgozni a városi csatornahá­lózatból érkező összes szeny- nyet, így jobb híján a telep­ről egyszerűen a kerítésen túl­ra engedik az emberi ürülé­ket. A szennyvíztelep tőszom­szédságában több tízezer köb­méter iszap gyűlt eddig ösz- sze, amely kiváló táptailaja a különböző fertőzéseknek. Érthetetlen, hogy a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat annak idején mind­össze háromezer köbméter iszap átvételéről biztosította a pécsi Vízmüvet, holott ők is tisztában voltak azzal, hogy mekkora gondot is jelent a bűzlő iszap egészségügyi szempontokból. A talajerősök tulajdonképpen éves viszony­latban tíz nap alatt összegyű­lő iszap elszállítását vállalták. Később ezt a szerződést is fel­bontották. Sajnálatos, hogy közel há­rom esztendőnek kellett eltel­nie ahhoz, hogy végre szem­mel látható eredményről is beszámolhatunk. Elkészült az a vezetékrendszer, amelyen át a Pécsi Hőerőmű már elha­gyott zagytavára nyomatják majd az iszapot, amit aztán a helyszínen megszabadítanak a felesleges víztől a beépítendő centrifugák — a víztelenítőket a dán cég már le is szállí­totta — segítségével. A szennyvíztelepen a napok- ■ ban megkezdték a rendszerhez tartozó szivattyúház alapozá­sát, s hamarosan felvonulnak a DÉLVIÉP-esek a vezeték má­sik végéhez is, ahol a négy centrifugát magába foglaló gépházat és a különböző mű­tárgyakat építik be. Az UNI- BER-től kapott tájékoztatás szerint a jövő esztendő elején megkezdődhet a szivattyúk és centrifugák szerelése, és jövő ilyenkor már a valamikori zagykazettákba nyomatják az iszapot. A becslések szerint naponta 1000—1200 köbméter anyagot juttatnak ki a Hőerő­műhöz. A beruházás várható­an 40—42 millió forintba ke­rül, s az ígéretek szerint át­adását követően végre meg­szűnnek a bűzfelhők a város felett. Az elmondottakhoz egy meg­jegyzés kívánkozik. Jó lenne, ha a kivitelező és beruházó át­érezve több tízezer ember régi jogos óhaját, meggyorsítaná az építést, s nem a szerződésben vállalt határidőt tartaná szem előtt. S. Gy. A szennyvíztelep kiskapacitású iszaprothasztói „Nincsenek fegyelmezési gondjaim” Gyermekszínjátszás Csikós-kalapos Kukorica Jan­csi, kéreglovacska, gyökérem­berke és faágtündér. . . A gyer­meki fantázia ehhez már játsz­va teremti meg öntörvényű, ön­álló világát. A szikra csiholója azonban a pedagógus. Azért is ülnek itt most a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermé­ben az ország minden részéből érkezett színjátszó-szakkör ve­zető pedagógusok, hogy mód­szereket tanuljanak a játékhoz és átadják egymásnak tapasz­talataikat. Tizenöt éve foglalkozik gyer­mekszínjátszással dr. Berki Nán- dorné, a budapesti Bakáts téri általános iskola tanára. A dia­vetítés szünetében kerestem meg. Mondták, hogy két gyer­meke van, év vége lévén a pi­henésre szánt időből mégis ki­szakított annyit, hogy részt ve­hessen a tanfolyamon. — A nehezen nevelhető, ma­napság „hátrányos helyzetűnek” mondott gyermekek gondolkoz­Az új tantervvel ismerkednek a rajztanárok Alkotótelep, amelyen ezúttal nem az alkotásokon van a hangsúly. így llehetne röviden jellemezni a Baranya megyei Tanács Pedagógus Továbbkép­zési Intézetének Bakócán teg­nap délelőtt megnyílt 10 na­pos — rajztanárok számára megrendezett — továbbképzési alkotótelepének a lényegét. A továbbképzés, amelyet Lukács József, a Baranya megyei Ta­nács általános iskolai tanul­mányi felügyelője nyitott meg, az 1978-ban bevezetendő új általános iskolai rajztantervek megkívánta módszerekkel, a tantervek bevezetéséhez nélkü­lözhetetlen ismeretekkel vértezi fel a résztvevőket. A kezdeményezés abban a tekintetben is eredetinek szá­mít, hogy a rajztanárok szak­emberek irányításával az ipar­és képzőművészet különböző ágazatairól egységes képet al­kothatnak maguknak, egyszerre ismerkedve meg különféle tech­nikákkal. Mindez azért fontos, mert az új tantervek előírásai szerint az óráknak mintegy a harminc százalékában maga a pedagógus dönti el, mivel fog­lalkozzanak. A továbbképzési alkotótele­pen a — Rétfalvi Sándor szob­rászművész és Koltay Magdol­na, valamint Horváth Erzsébet szakfelügyelők vezetésével te­vékenykedő — rajztanárok elő-' adásokat is hallgatnak — töb­bek között — Baranya népraj­záról, az irodalom és az illuszt­ráció kapcsolatáról, a gyermek­dalokról és a népdalokról. A kezdeményezést a követke­ző években a Pedagógus To­vábbképzési Intézet állandó to­vábbképzési formává fejleszti. Érdemes e kerteszkedni? Zöldségtermelés, ellátás, árak Megjött a baranyaiak zöldségtermelési kedve Vagy harminc asszony és leány közvetlenül a Dráva par­ton szedi a káposztát. A meg­telt ládákat lovaskocsik szállít­ják az út mellé, a depóba. A nádfedeles kunyhó - az „iro­da” — mellett ládahegyek, ká­posztával, uborkával, karfiol­lal. Megérkeztek a MÉK-esek, megkezdődik a rakodás a drá- vaszabolcsi Dózsa Termelőszö­vetkezet kertészetében.- Mennyit szedtek ma?- Száztíz mázsát visznek, de többet is adhatnánk, ha lenne elég göngyölegünk. Megint jött kocsi, láda nélkül, így nincs mibe szedni, - mondja Tornán Dezső, a kertészet vezetője.- Mekkora a kertészet?- Harminckét kataszteri hold. öt holdon káposztát, öt hol­don uborkát, kettőn karfiolt termesztünk.- Van elég ember, aki szed­je?- Nem mondhatnám, hogy nincs, de a létszám változó. Nagy gond ez a kertészet, pe­dig a gazdaság egészéhez $xaba ly tálcán mozi-jegyzet Első este a Komarov kertmoziban örvendező, kellemesen meg­lepett nézők forgatták a fejü­ket tegnapelőtt este Újmecsek- alján, a Komarov Gimnázium udvarán berendezett kertmozi — hétszáz személyesre terve­zett —, de csaknem nyolcszáz embertől zsúfolt nézőterén. Minthacsak Balatonlellén vagy Siófokon volnánk ... Ki gon­dolta volna — olvastam le a nézőtéren ülők arcáról —, hogy az, amit a „vándorló kertmo- ziról" kószáló hírek alapján rögtönzésnek hittünk, ilyen sta­bil létesítmény benyomását keltve, teljes mértékben kielé­gíti majd a kertmozival kapcso­latos várakozásainkat... Sokszor megírtuk, hogy mind­ez igen-igen hiányzott Újme- csekalján, kerestük a hiány lehetséges magyarázatait, fe­szegettük a megoldás módját, mikéntjét. Ezért sem rejthetjük véka alá most elégedettsé­günket afölött, hogy a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat megörvendeztette azt az Újme- csekalján és annak környékén lakó több mint 20 ezer embert, akiknek bizony aligha volt szó­rakozás estelente buszra várva, jegyért sorbanállva betornász­nia magát a belvárosba egy- egy előadásra. S azért is szólni kell a nagy­szerű kezdeményezésről, mert több vonatkozásban követendő, jó példának lehet tékinteni. A moziüzemi vállalat töme­ges igényt méltányolt, amikor a kertmozi kialakítását elhatá­rozta, s a Komarov gimnázium vezetőségének sem az volt az egyetlen gondja: mit fognak művelni majd az udvarával. El­lenkezőleg, önzetlenül átenged­te átmenetileg erre a célra. Az elhatározást, a megállapodást pedig dicséretesen határozott, konkrét tettek követték, ame­lyek mivel sokaknak szereztek örömöt, s nyújtanak remélhető­leg kellemes nyóresti szórako­zási lehetőséget, elismerésre méltók, és ahogyan Csorba Ti­vadar, a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályvezetője mon­dotta megnyitó beszédében, kö­szönet illeti meg a szép létesít­ményért az illetékeseket — el­sősorban is a filmszerető urán­városi közönség nevében. B. K. mérten kicsi a területe, mégis van időszak, hogy itt dolgozik a kétkezi munkások fele. A munkaerő pedig nagyon drága, a haszon meg változó. Tavaly például beütött az árvíz, a Dráva alatt úszott a termés. Tíz éve vagyok itt, de minden év végén arról beszélünk, hogy jövőre megszüntetjük a kerté­szetet. Eddig megmaradt, de most tényleg komoly az elha­tározás. Most is mi van: igaz, drágább a zöldségféle, mint tavaly, a karfiol viszont ol­csóbb, jószerint nem is érde­mes kiszedni.- Mennyi fóliájuk van?- Egy hektár?- Miért nem ezt fejlesztik?- Itt évek óta nem fejlesz­tettek, sok lenne egyszerre a kiadás. Egymillió forinttal ma már semmit sem lehet kezdeni, több pedig nem jutna.- Pedig másutt nagy üzlet a fólia.- Persze, vagy nagyon nagy­ban, vagy kicsiben, a háztáji­ban, ahol az ember a saját munkaerejét nem számítja. Közben alaposan megpakol­ták a pótkocsis ZIL-t. Négyszáz láda káposztával útnak indul Pécsre. A nyári szezonban naponta 50-60 teherautó szállít zöld­séget, gyümölcsöt az éhes naqyvárosnak. A BARANYA- MÉK 52 boltját látják el áru­val, a konyhákkal, éttermekkel együtt 150 egységet. Újabban egyre többet hoznak baranyai gazdaságokból, pedig néhány éve sokat jártak más megyék­be. Ma 43 baranyai gazda­sággal, szakcsoporttal van üz­leti kapcsolatban a BARANYA- MÉK- Megjött volna a baranyai­ak zöldségtermesztési kedve?- Ügy látszik. A fóliás ter­mékek 80 százalékát a megye adta az első öt hónapban — mondja Becker József, a BA- RANYAMÉK főosztályvezetője. - Lényegesen többet termesz­tettek karalábéból, fejeská­posztából, karfiolból, korai kel­káposztából, paprikából, zöld­hagymából, mint tavaly. A pa­radicsommal és az újburgonyá­val már gondok voltak és salá­tából sem tudjuk kielégíteni az igényeket.- Viszont országosan 23,5 százalékkal magasabbak a zöldségárak, mint az elmúlt év­ben. — Ennek több oka van. Az ár összefügg a mennyiséggel is, különösen a primőr cikkek­nél. Nem az a baj, ha drága a primőr, hanem az, ha nincs. Márpedig kevés volt, mert a téli tárolású cikkek hamar el­fogytak. De a primőr így sem üzlet mindenkinek; magas a beruházási és fenntartási költ­sége, s ha nem érik időben, sokat veszít a termelő. Két meaoldás kínálkozik: több árut a háztájiból, a nagyüzemekben pedig olyan termelési rendsze­rekben termeszteni a zöldséget, mint a kukoricát.' Ez a jövő útja. Az árakról még annyit, hogy ebben az évben központilag szabályozzák — függetlenül a helyi piaci viszonyoktól — 14 féle cikknek az árát. Ez viszont nem jelent minden esetben csökkenést. .. Pánics György tattak el annak idején. Ho­gyan lehetne kontaktust te­remteni velük? Hogyan lehetne megnyerni őket? A válasz ké­zenfekvő volt: játékkal. Ugyan­is imádtak játszani, s így már nem volt nehéz szót értenünk. A tanításban sem szerettem volna lemaradni, és ahogyan múltak az évek, szerettem vol­na megújulni, ennek megfele­lően tanítványaimmal újszerű kapcsolatokat, tantárgyaim, a magyar és a történelem taní­tásához pedig új módszereket akartam kialakítani. Majd — kevésnek érezve az östtönös megoldásokat — elkezdtem ta­nulmányozni a szakirodalmat. Mindebben persze az a kérdés is ott feszült, hogyan lehetne az úttörő-foglalkozásokat élettelivé tenni? Jövőre ismét újítani sze­retnék, ezért is jöttem el ide Pécsre — tanulni. Otthon én vezetem az iskolai színjátszó csoportot, s így szinte az egész iskolával személyes kapcsolat­ban állok. Nyugodtan mondha­tom, nekem nincsenek fegyel­mezési gondjaim. Gabnai Ilona, a Népművelési Intézet előadója és Újvári Je- nőné, a Városi Tanács művelő­désügyi osztályának főelőadója — mint a továbbképzés házi­gazdái — röviden elmondták, hogy az, amit itt a pedagógu­sok megtanulnak, csak része annak a seregnyi tudnivalónak, ismeretnek, ami a jó szakkör­vezetőt jellemzi. Sajnos kevés a gyermekdarab, ezért a peda­gógusnak amellett, hogy ala­posan ismernie kell a gyermek- lélektant, dramaturgiai alapis­mereteket is el kell sajátítania. Hasonlóan fontos a beszéd- technika, a mozgástechnika, a néptánc, a népi játékok, az éneklés és nem utolsó sorban a zajkeltés technikájának isme­rete. Amit a résztvevők a tan­folyamon megtanulnak, egya­ránt jól felhasználható a nap­közis foglalkozásokon és szinte valamennyi tantárgy konkrét ok­tatása során is. Már önmagá­ban nagy eredmény volna, ha az óvodai tevékenység túlnyo­mó részét képező játékból va­lamivel többet vihetnének ma­gukkal a gyermekek az isko­lába, mint eddig. A lényeg ugyanis az egész gyermekszín­játszásban a játék, s ezzel ter­mészetesen együtt jár az, hogy ne a gyermekeknek csinál­junk színházat, hanem a gyer­mekekkel. A színes témakörök ízlelge­tése közben a diavetítés lassan végetér, a pedagógusok föl- áIInak, táncolnak, lazító moz­gásokat gyakorolnak, s az új­ságíró sem ússza meg kérdés nélkül: elengedné-e gyermekét egy olyan szakkörbe, amit a most itt felkészülő pedagógu­sok egyike vezet? — Feltétlenül. Bebesi K. Betonacél készleteinkből felajánlunk megvételre: 20 mm 0, 22 mm 0, 25 mm 0, 28 mm 0, 32 mm 0, 40 mm 0 nyílbordás, B—60—40 minőségű, 20 q feletti tételeket. Megrendelhető : SOMOGY MEGYEI TANÁCSI MAGAS­és mélyépítő vállalat, KAPOSVÁR, TELEFON: 11-050. TELEX: 13-247. Ügyintéző: Keizer József.

Next

/
Thumbnails
Contents