Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-17 166. szám
Dunántúlt napló 1976. június 17., csütörtök | Megoldódik egy ©ok éve© gond; Negyvenmilliós beruházás a szennyvíztelepen Bűz van. Orrfacsaró • és hányingert keltő bűz, napok, hónapok, évek óta. Áthatol a zárt ablakokon a kertvárosi, az újmecsekaljai lakók nagy bosz- szúságára, s aki először jár Pécsett, az is sejtheti, hogy a városi szennyvíztelep az okozója a hol erősebben, hol gyengébben érkező bűzfelhőknek. Lapunkban már többször foglalkoztunk az időnként jelentkező ,,illatárral”, ám hosz- szú ideig nem történt különösebb intézkedés annak megszüntetésére. Az ok tulajdonképpen egyszerű: a pécsi szennyvíztelep iszaprothasztói képtelenek feldolgozni a városi csatornahálózatból érkező összes szeny- nyet, így jobb híján a telepről egyszerűen a kerítésen túlra engedik az emberi ürüléket. A szennyvíztelep tőszomszédságában több tízezer köbméter iszap gyűlt eddig ösz- sze, amely kiváló táptailaja a különböző fertőzéseknek. Érthetetlen, hogy a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat annak idején mindössze háromezer köbméter iszap átvételéről biztosította a pécsi Vízmüvet, holott ők is tisztában voltak azzal, hogy mekkora gondot is jelent a bűzlő iszap egészségügyi szempontokból. A talajerősök tulajdonképpen éves viszonylatban tíz nap alatt összegyűlő iszap elszállítását vállalták. Később ezt a szerződést is felbontották. Sajnálatos, hogy közel három esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre szemmel látható eredményről is beszámolhatunk. Elkészült az a vezetékrendszer, amelyen át a Pécsi Hőerőmű már elhagyott zagytavára nyomatják majd az iszapot, amit aztán a helyszínen megszabadítanak a felesleges víztől a beépítendő centrifugák — a víztelenítőket a dán cég már le is szállította — segítségével. A szennyvíztelepen a napok- ■ ban megkezdték a rendszerhez tartozó szivattyúház alapozását, s hamarosan felvonulnak a DÉLVIÉP-esek a vezeték másik végéhez is, ahol a négy centrifugát magába foglaló gépházat és a különböző műtárgyakat építik be. Az UNI- BER-től kapott tájékoztatás szerint a jövő esztendő elején megkezdődhet a szivattyúk és centrifugák szerelése, és jövő ilyenkor már a valamikori zagykazettákba nyomatják az iszapot. A becslések szerint naponta 1000—1200 köbméter anyagot juttatnak ki a Hőerőműhöz. A beruházás várhatóan 40—42 millió forintba kerül, s az ígéretek szerint átadását követően végre megszűnnek a bűzfelhők a város felett. Az elmondottakhoz egy megjegyzés kívánkozik. Jó lenne, ha a kivitelező és beruházó átérezve több tízezer ember régi jogos óhaját, meggyorsítaná az építést, s nem a szerződésben vállalt határidőt tartaná szem előtt. S. Gy. A szennyvíztelep kiskapacitású iszaprothasztói „Nincsenek fegyelmezési gondjaim” Gyermekszínjátszás Csikós-kalapos Kukorica Jancsi, kéreglovacska, gyökéremberke és faágtündér. . . A gyermeki fantázia ehhez már játszva teremti meg öntörvényű, önálló világát. A szikra csiholója azonban a pedagógus. Azért is ülnek itt most a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében az ország minden részéből érkezett színjátszó-szakkör vezető pedagógusok, hogy módszereket tanuljanak a játékhoz és átadják egymásnak tapasztalataikat. Tizenöt éve foglalkozik gyermekszínjátszással dr. Berki Nán- dorné, a budapesti Bakáts téri általános iskola tanára. A diavetítés szünetében kerestem meg. Mondták, hogy két gyermeke van, év vége lévén a pihenésre szánt időből mégis kiszakított annyit, hogy részt vehessen a tanfolyamon. — A nehezen nevelhető, manapság „hátrányos helyzetűnek” mondott gyermekek gondolkozAz új tantervvel ismerkednek a rajztanárok Alkotótelep, amelyen ezúttal nem az alkotásokon van a hangsúly. így llehetne röviden jellemezni a Baranya megyei Tanács Pedagógus Továbbképzési Intézetének Bakócán tegnap délelőtt megnyílt 10 napos — rajztanárok számára megrendezett — továbbképzési alkotótelepének a lényegét. A továbbképzés, amelyet Lukács József, a Baranya megyei Tanács általános iskolai tanulmányi felügyelője nyitott meg, az 1978-ban bevezetendő új általános iskolai rajztantervek megkívánta módszerekkel, a tantervek bevezetéséhez nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezi fel a résztvevőket. A kezdeményezés abban a tekintetben is eredetinek számít, hogy a rajztanárok szakemberek irányításával az iparés képzőművészet különböző ágazatairól egységes képet alkothatnak maguknak, egyszerre ismerkedve meg különféle technikákkal. Mindez azért fontos, mert az új tantervek előírásai szerint az óráknak mintegy a harminc százalékában maga a pedagógus dönti el, mivel foglalkozzanak. A továbbképzési alkotótelepen a — Rétfalvi Sándor szobrászművész és Koltay Magdolna, valamint Horváth Erzsébet szakfelügyelők vezetésével tevékenykedő — rajztanárok elő-' adásokat is hallgatnak — többek között — Baranya néprajzáról, az irodalom és az illusztráció kapcsolatáról, a gyermekdalokról és a népdalokról. A kezdeményezést a következő években a Pedagógus Továbbképzési Intézet állandó továbbképzési formává fejleszti. Érdemes e kerteszkedni? Zöldségtermelés, ellátás, árak Megjött a baranyaiak zöldségtermelési kedve Vagy harminc asszony és leány közvetlenül a Dráva parton szedi a káposztát. A megtelt ládákat lovaskocsik szállítják az út mellé, a depóba. A nádfedeles kunyhó - az „iroda” — mellett ládahegyek, káposztával, uborkával, karfiollal. Megérkeztek a MÉK-esek, megkezdődik a rakodás a drá- vaszabolcsi Dózsa Termelőszövetkezet kertészetében.- Mennyit szedtek ma?- Száztíz mázsát visznek, de többet is adhatnánk, ha lenne elég göngyölegünk. Megint jött kocsi, láda nélkül, így nincs mibe szedni, - mondja Tornán Dezső, a kertészet vezetője.- Mekkora a kertészet?- Harminckét kataszteri hold. öt holdon káposztát, öt holdon uborkát, kettőn karfiolt termesztünk.- Van elég ember, aki szedje?- Nem mondhatnám, hogy nincs, de a létszám változó. Nagy gond ez a kertészet, pedig a gazdaság egészéhez $xaba ly tálcán mozi-jegyzet Első este a Komarov kertmoziban örvendező, kellemesen meglepett nézők forgatták a fejüket tegnapelőtt este Újmecsek- alján, a Komarov Gimnázium udvarán berendezett kertmozi — hétszáz személyesre tervezett —, de csaknem nyolcszáz embertől zsúfolt nézőterén. Minthacsak Balatonlellén vagy Siófokon volnánk ... Ki gondolta volna — olvastam le a nézőtéren ülők arcáról —, hogy az, amit a „vándorló kertmo- ziról" kószáló hírek alapján rögtönzésnek hittünk, ilyen stabil létesítmény benyomását keltve, teljes mértékben kielégíti majd a kertmozival kapcsolatos várakozásainkat... Sokszor megírtuk, hogy mindez igen-igen hiányzott Újme- csekalján, kerestük a hiány lehetséges magyarázatait, feszegettük a megoldás módját, mikéntjét. Ezért sem rejthetjük véka alá most elégedettségünket afölött, hogy a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat megörvendeztette azt az Újme- csekalján és annak környékén lakó több mint 20 ezer embert, akiknek bizony aligha volt szórakozás estelente buszra várva, jegyért sorbanállva betornásznia magát a belvárosba egy- egy előadásra. S azért is szólni kell a nagyszerű kezdeményezésről, mert több vonatkozásban követendő, jó példának lehet tékinteni. A moziüzemi vállalat tömeges igényt méltányolt, amikor a kertmozi kialakítását elhatározta, s a Komarov gimnázium vezetőségének sem az volt az egyetlen gondja: mit fognak művelni majd az udvarával. Ellenkezőleg, önzetlenül átengedte átmenetileg erre a célra. Az elhatározást, a megállapodást pedig dicséretesen határozott, konkrét tettek követték, amelyek mivel sokaknak szereztek örömöt, s nyújtanak remélhetőleg kellemes nyóresti szórakozási lehetőséget, elismerésre méltók, és ahogyan Csorba Tivadar, a Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője mondotta megnyitó beszédében, köszönet illeti meg a szép létesítményért az illetékeseket — elsősorban is a filmszerető uránvárosi közönség nevében. B. K. mérten kicsi a területe, mégis van időszak, hogy itt dolgozik a kétkezi munkások fele. A munkaerő pedig nagyon drága, a haszon meg változó. Tavaly például beütött az árvíz, a Dráva alatt úszott a termés. Tíz éve vagyok itt, de minden év végén arról beszélünk, hogy jövőre megszüntetjük a kertészetet. Eddig megmaradt, de most tényleg komoly az elhatározás. Most is mi van: igaz, drágább a zöldségféle, mint tavaly, a karfiol viszont olcsóbb, jószerint nem is érdemes kiszedni.- Mennyi fóliájuk van?- Egy hektár?- Miért nem ezt fejlesztik?- Itt évek óta nem fejlesztettek, sok lenne egyszerre a kiadás. Egymillió forinttal ma már semmit sem lehet kezdeni, több pedig nem jutna.- Pedig másutt nagy üzlet a fólia.- Persze, vagy nagyon nagyban, vagy kicsiben, a háztájiban, ahol az ember a saját munkaerejét nem számítja. Közben alaposan megpakolták a pótkocsis ZIL-t. Négyszáz láda káposztával útnak indul Pécsre. A nyári szezonban naponta 50-60 teherautó szállít zöldséget, gyümölcsöt az éhes naqyvárosnak. A BARANYA- MÉK 52 boltját látják el áruval, a konyhákkal, éttermekkel együtt 150 egységet. Újabban egyre többet hoznak baranyai gazdaságokból, pedig néhány éve sokat jártak más megyékbe. Ma 43 baranyai gazdasággal, szakcsoporttal van üzleti kapcsolatban a BARANYA- MÉK- Megjött volna a baranyaiak zöldségtermesztési kedve?- Ügy látszik. A fóliás termékek 80 százalékát a megye adta az első öt hónapban — mondja Becker József, a BA- RANYAMÉK főosztályvezetője. - Lényegesen többet termesztettek karalábéból, fejeskáposztából, karfiolból, korai kelkáposztából, paprikából, zöldhagymából, mint tavaly. A paradicsommal és az újburgonyával már gondok voltak és salátából sem tudjuk kielégíteni az igényeket.- Viszont országosan 23,5 százalékkal magasabbak a zöldségárak, mint az elmúlt évben. — Ennek több oka van. Az ár összefügg a mennyiséggel is, különösen a primőr cikkeknél. Nem az a baj, ha drága a primőr, hanem az, ha nincs. Márpedig kevés volt, mert a téli tárolású cikkek hamar elfogytak. De a primőr így sem üzlet mindenkinek; magas a beruházási és fenntartási költsége, s ha nem érik időben, sokat veszít a termelő. Két meaoldás kínálkozik: több árut a háztájiból, a nagyüzemekben pedig olyan termelési rendszerekben termeszteni a zöldséget, mint a kukoricát.' Ez a jövő útja. Az árakról még annyit, hogy ebben az évben központilag szabályozzák — függetlenül a helyi piaci viszonyoktól — 14 féle cikknek az árát. Ez viszont nem jelent minden esetben csökkenést. .. Pánics György tattak el annak idején. Hogyan lehetne kontaktust teremteni velük? Hogyan lehetne megnyerni őket? A válasz kézenfekvő volt: játékkal. Ugyanis imádtak játszani, s így már nem volt nehéz szót értenünk. A tanításban sem szerettem volna lemaradni, és ahogyan múltak az évek, szerettem volna megújulni, ennek megfelelően tanítványaimmal újszerű kapcsolatokat, tantárgyaim, a magyar és a történelem tanításához pedig új módszereket akartam kialakítani. Majd — kevésnek érezve az östtönös megoldásokat — elkezdtem tanulmányozni a szakirodalmat. Mindebben persze az a kérdés is ott feszült, hogyan lehetne az úttörő-foglalkozásokat élettelivé tenni? Jövőre ismét újítani szeretnék, ezért is jöttem el ide Pécsre — tanulni. Otthon én vezetem az iskolai színjátszó csoportot, s így szinte az egész iskolával személyes kapcsolatban állok. Nyugodtan mondhatom, nekem nincsenek fegyelmezési gondjaim. Gabnai Ilona, a Népművelési Intézet előadója és Újvári Je- nőné, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója — mint a továbbképzés házigazdái — röviden elmondták, hogy az, amit itt a pedagógusok megtanulnak, csak része annak a seregnyi tudnivalónak, ismeretnek, ami a jó szakkörvezetőt jellemzi. Sajnos kevés a gyermekdarab, ezért a pedagógusnak amellett, hogy alaposan ismernie kell a gyermek- lélektant, dramaturgiai alapismereteket is el kell sajátítania. Hasonlóan fontos a beszéd- technika, a mozgástechnika, a néptánc, a népi játékok, az éneklés és nem utolsó sorban a zajkeltés technikájának ismerete. Amit a résztvevők a tanfolyamon megtanulnak, egyaránt jól felhasználható a napközis foglalkozásokon és szinte valamennyi tantárgy konkrét oktatása során is. Már önmagában nagy eredmény volna, ha az óvodai tevékenység túlnyomó részét képező játékból valamivel többet vihetnének magukkal a gyermekek az iskolába, mint eddig. A lényeg ugyanis az egész gyermekszínjátszásban a játék, s ezzel természetesen együtt jár az, hogy ne a gyermekeknek csináljunk színházat, hanem a gyermekekkel. A színes témakörök ízlelgetése közben a diavetítés lassan végetér, a pedagógusok föl- áIInak, táncolnak, lazító mozgásokat gyakorolnak, s az újságíró sem ússza meg kérdés nélkül: elengedné-e gyermekét egy olyan szakkörbe, amit a most itt felkészülő pedagógusok egyike vezet? — Feltétlenül. Bebesi K. Betonacél készleteinkből felajánlunk megvételre: 20 mm 0, 22 mm 0, 25 mm 0, 28 mm 0, 32 mm 0, 40 mm 0 nyílbordás, B—60—40 minőségű, 20 q feletti tételeket. Megrendelhető : SOMOGY MEGYEI TANÁCSI MAGASés mélyépítő vállalat, KAPOSVÁR, TELEFON: 11-050. TELEX: 13-247. Ügyintéző: Keizer József.
