Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-07 125. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ballagás, 1976 Négy éven ót törekedtünk arra, hogy az egyén kiteljese- „dése valóra váljék. A mai nyi­tott világunkban, amikor az is­kola a kohó, a formáló, az alakító, az edző nem szab me­rev határokat a tehetségek ki­bontakoztatásához; ki-ki képes­ségének megfelelően fejleszt­hette tudását, alapokat rakott, amelyre a jövő bizton építhet. Az iskola lehetőséget adott arra is, hogy az „É I e t” című óriáskerékben, a körforgásban megtalálja mindenki a maga helyét. Mi kellett ehhez? Munka és művészet, mert mindkettőt az alkotás, a felis­merés, a megtalálás, az elvég­zés élménye hatja át. A felnőtt ember harmonikus kibontako­zásához a fenti kettő nélkülöz­hetetlen, s azokkal együtt még eszmére és közösségre is szük­ség van. Törődésünknek egyik leg­hasznosabb, egyben életet adó formája a munka. Móricz Zsirj- mond írja: „A munka volt az effajta létnek, a tisztes sze­génységnek a legfőbb tartal­ma, központi ismérve. Ezért lett ez példa. Én mindig rettene­tesen szerettem dolgozni, s csak akkor éreztem jól magam — mondja a Boldog Ember Jó Györgye — ha kedvemre dol­gozhattam és örültem a mun­kának.” Mert a munka ad értelmet az életnek, közösséggé formál, s munka közben olyan gondo­latok támadnak, amelyeknek közreadása könnyűvé teszi szá­munkra az önként vállalt fel­adatokat. Irányítja a jellem fejlődését, s az új életforma meghatározója. A munka, az okos, értelmes munka adhatja meg a harmóniát. Az élet leg­főbb öröme is a munkaöröm, hiszen munkával élve másokkal együtt nemcsak magáért, de másokért élve érzi az egyén, Hogy nem él hiába, hogy van további célja és feladata eb­ben a világban. Adassák tisztelet és hála azoknak, akik lehetővé tették, hogy tanulhattak, hogy alkot­hattak, akik oktattak és taní­tottak, akik az alapanyagot adták, s végső sorban mégis azoknak, akik befogadták. Fiataljaink nem szeretik az összehasonlítást, hogy mi volt a mi korunkban? Amit a tár­sadalom ma nyújt és nyújthat, az számukra adottság, kiindu­lási alap, éltető levegő. Az elérhető magasabb szinthez vi­szonyítják a magukét. De a felnőttség lényegéhez kapcsolódik felismerni azt, ho­vá tartozom, milyen úton já­rok» milyen eszme szolgálatába szegődöm, mik a lehetősége­im, s mindezeket aktivan vál­lalom nehézségeivel, megpró­báltatásaival együtt. A Szózat — itt élned halnod kell — gondolata nem valami sorsba való belenyugvás, hanem kife- iezése annak az érzésnek, hogy a közösségért, a népért, az or­szágért vállalom a legnehe­zebb helyzeteket is. Boldogulás — boldogság, el­érhető vágyak, de csak akkor, ha nemcsak saját boldogsá­gunkat hajszoljuk, hanem az államépítő eszme boldogulá­sát, a közösség kialakulását keressük és teszünk érte vala­mit A bölcsek a mozgalom szol­gálatában könnyebben viselték el a rossz körülményeket, a nélkülözéseket a szebb, boldo­gabb jövő reményében. A tarisznyába talán elég ennyi útravalóui. Emlékeztet az itt eltöltött időkre. Évek múltá­val szívesen várjuk vissza vala- mennyiüket, mert ez lehetősé­get ad arra, hogy a négy év alatt szőtt tervek miként váltak valóra. Dr. Görcs László A munkaverseny felkarolása minden gazdálkodó szervezet feladata Beszámolók a nemzetközi tárgyalásokról Javult a munkavédelem A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormánya elnökének április 26—27-én hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A Miniszterta­nács a tájékoztató jelentést tu­domásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a KGST végrehajtó bizottságának április 27—28. között Moszkvában tartott 75. üléséről szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, • hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfo­gadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtásá­ra. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—román gazda­sági együttműködési vegyes kormánybizottság április 22— 24. között Budapesten tartott XII. ülésszakáról. A kormány a ^jelentést és az ülésszak során aláírt egyezményeket tudomá­sul vette. A külügyminiszter beszámolt Ho Damnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének április 19—24. között hazánkban tett hivata­los baráti látogatásáról. A Mi­nisztertanács a jelentést elfo­gadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Hans Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének április 29— 30-án hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a kulturá­lis miniszter és az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelveit. Elutazott dr. Franz Fischer Dr. Franz Fischer, az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal sajtófőnöke dr. Várkonyi Péter államtitkárnak, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala el­nökének meghívására május 3-án Magyarországra látoga­tott. Dr. Franz Fischer találko­zott a magyar sajtó több veze­tőjével. Budapesti tartózkodá­sa során fogadta őt Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Marjai József külügyminisztériuma államtitkár. Dr. Franz Fischer csütörtökön este elutazott hazánkból. A kormány megtárgyalta a munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának előterjesztését a jnunkaverseny-mozgalommal kapcsolatos állami feladatok­ról. A munkaverseny-mozgalom kibontakozásának felkarolása minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. A dolgozók versenyvállalásai közül tovább­ra is a gazdaságpolitikai cél­jainkkal egyező törekvések ér­vényre jutásához kell a felté­teleket biztosítani, és elő kell segíteni a munkások, mezőgaz­dasági dolgozók, műszaki ér­telmiségiek és gazdasági szak­emberek gyümölcsöző együtt­működését. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, valamint az oktatási miniszter javasla­tot tett az ifjúság testnevelésé­nek és tömegsportjának fej­lesztésével kapcsolatos állami feladatokra. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. Megálla­pította, hogy az ifjúságpoliti­kai határozatok végrehajtására tett intézkedések elősegítették az iskolai testnevelés és sport fejlődését, a fiatalok' iskolán kívüli sportolási feltételeinek javulását. A kormány úgy ha­tározott, hogy a testnevelést és sportot — tekintettel azoknak az ifjúság nevelésében betöl­tött jelentős szerepére — to­vábbra is társadalmi ügyként kell kezelni. A belkereskedelmi miniszter jelentésben számolt be a la­kosság ez évi áruellátásának várható alakulásáról. A kor­mány tudomásul vette a jelen­tést. A Minisztertanács megtár­V 7.y.s-A. V y gyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos. Tanácsa Elnökségének tájékoztató je­lentését a munkavédelmi tevé­kenységről és az 1975. évi üze­mi baleseti helyzetről. Megál­lapította, hogy az 1971. évi kormányhatározat nyomán a munkavédelmi helyzet jelentő­sen javult, az üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések száma csökkent, de a balese­tek megelőzése, a munkavé­delmi szabályok szigorú betar­tása érdekében további intéz­kedésekre van szükség. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Holland parlamenti delegáció Baranyában A magyar országgyűlés meghívására hivatalos lá­togatáson hazánkban tar­tózkodó holland parlamen­ti küldöttség Inokcii János­nak, az országgyűlés al- einökének kíséretében teg­nap a koraesti órákban Baranyába érkezett. A de­legációt dr. Th. L. Thur- lings, a holland parlament I. kamarájának elnöke ve­zeti. A holland képviselő­ket tegnap este a siklósi várban dr. Szabó József, a megyei képviselőcsoport vezetője és több baranyai képviselő fogadta. A hol­land küldöttség két napot tölt megyénkben. Találkoz­nak tanácsi vezetőkkel, gyárban, állami gazdaság­ban, termelőszövetkezetben tesznek látogatást. A megye képviselőinek egy csoportja a délszláv diákotthonban. Erb János felvétele Az anyanyelvi kultúra ápolása Nemzetiségi politikánk érvényesülése az iskolában Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja A nemzetiségi politikánk me­gyei érvényesülésében is jelen­tős szerepet betöltő délszláv iskola és diákotthon munkájá­val ismerkedtek tegnap me­gyénk országgyűlési képviselői, akik az intézmény kollégiumá­ban tartották csoportülésüket. Sokac népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az érke­zőket, közöttük Megyaszai Jó­zsefet, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága osztályvezető­jét, Mándics Mihályt, a Ma­gyarországi Délszlávok Demok­ratikus Szövetsége főtitkárát, Krasznai Antalt, a HNF megyei titkárát, Csorba Tivadart, a Pécs városi Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetőjét. Dr. Szabó József képviselő csoportvezető bevezetőjét köve­tően az úttörők dalokkal, népi tánccal, versekkel — anyanyel­vükön énekelve — mutatták be tudásukat. Ruzsin Milán iskolaigazgató tájékoztatta a képviselőket az iskola és a diákotthon munká­járól, életéről, a jövő terveiről. Olasz újságírók érkeztek Pécsre, akik megtekintették a székesegyházat is. (Tudósítás a 2. oldalon.) Bevezetőjében vázolta az is­kola és a kollégium megalaku­lásának történetét. Ismertette a tanárok és a diákok létszámá­nak alakulását, fejlődését. El­mondta, hogy a megye egyi'k legkorszerűbb és legszebb ilyen jellegű intézményében — jelenleg 107 tanuló lakik. Az iskoláról szólva elmondta, hogy annak hatósugara nemcsak Ba­ranyára terjed ki. Vannak ta­nulók Somogybái, Tolnából, Bács megyéből is. Az iskola ne­velési eredményei jók — mon­dotta Ruzsin Milán. Érvényesül a munkára nevelés. Példaként említette: igen sok tanulójuk elmondta, itt szokott hozzá a rendszeres és nagyobb erőt is igénylő munkához. Az iskola és a kollégium el­sőrendű feladata - folytatta az igazgató — a kollektivizmusra, a közösségi életre nevelés, kö­vetkezménye: nemzetiségi prob­lémáik nincsenek. A tanulók nem tesznek különbséget a származás között, hanem em­beri értékeket állapítanak meg. Ez a kétnyelvűség eredménye is, mivel az iskola és a diák­otthon célja, az anyanyelvi kul­túra ápolása, fejlesztése, a szaknyelv anyanyelven történő elsajátítása, a hazaszeretetre és internacionalizmusra nevelés, s mindezek a magyar általános ■iskolai rendszeren belül. Ruzsin Milán a jelenlegi helyzetet taglalva, az eredmé­nyek mellett beszél# a fogyaté­kosságokról is. Legnagyobb gondjuk — mondotta - az is­kola épületének állaga, mely elavult, rosszak a falak, az aj­tók, az ablakok, a helyiségek szőkék, korszerűtlenek. Az is­kola udvara még játékra is csak alig alkalmas. A Bercsényi úti iskola fejlesztése, munkájának javítása, feladatának maradék­talan ellátása a jövőben csakis úgy oldható meg, ha új épü­letet kapnak. Kérte a képvise­lőket, nehézségeik megoldásá­hoz parlamenti munkájuk során nyújtsanak segítséget. A tájékoztató után az or­szággyűlési képviselők megte­kintették a kollégiumot és a délszláv iskolát. N. I. XXXIII. évfolyam, 125. szám 1976. május 7., péntek Ara; 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents