Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-06 124. szám

2 Dunántúli napló 1976. május 6., csütörtök Pécsi művészek hangversenye Vivaldi „A négy évszak” cí­mű alkotása, műfaját tekintve versenymű-ciklus. Erre utal a szólóhegedűből-zenekarból álló előadói apparátus, és az egyes darabok formai felépí­tése is. Előadása azonban olyan igényes feladat, mintha nem is zenekari mű, hanem kamarazene, trió vagy vonós­négyes volna. A helyenként csupán 2—3 szólamé, rendkí­vül érzékeny, csipkefinom ze­nei szövetet a nagy zenekarból erre az alkalomra kiemelt kis­együttessel, csupán néhány próbával jól megszólaltatni szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezt azért bocsátjuk elő­re, mert Vivaldi remekművének szerda esti Liszt-termi előadása nem tetszett. Leszámítva né­hány túl gyorsnak érzett tem­pót, és a szólista, Vass Ágnes egy-két apróbb technikai za­varát (például a Nyár 3. téte­lében) tulajdonképpen minden rendben volt — legalábbis a pécsi zenekari hangversenyek elfogadott színvonalán. Csak­hogy ezt a művet a kamarazene igényességével megszólaltatva tudjuk csak élvezni. A lelkes­nek semmiképpen nem mond­ható tapsból ítélve bizonyára sokan éreztük így. Jobban tetszett Mozart C-dúr oboaversenye Kircsi László elő­adásában. A darab zenei anyaga azonos azzal a D-dúr fuvolaversennyel, melyet nem­régen Barth Istvántól hallot­tunk, így érdekes összehason­lításba nyílt alkalmunk. Túl a két hangszer különbözőségén, a fuvolaverseny légies, emel­kedett karakterével , szemben Kircsi László „evilágibb" zenét tolmácsolt. Ebben a felfogás­ban is megkapó volt a lassú tétel fátyolozott szomorúsága, s az ezt követő újjongó finálé kontrasztja. ötvenhét évvel ezelőtt írta Sztravinszkij híres Pulcinella- szvitjét, de valószínűleg mind­annyian ez alkalommal hallot­tuk először élő előadásban. Köszönet érte az est karmeste­rének, Breitner Tamásnak. A neoklasszicizmust elindító ba­lett-zene ennyi év után is fris­sen hatott, s ha váratlan for­dulatain már nem is lepőd­tünk meq túlságosan, a ba­rokk álarcokban eljátszott zenei tréfákat és a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar előadásá­ban is kitűnően érvényesülő hangszerelési ötleteket nagyon élveztük. Dobos L. A NEB-ülés napirendjén Indokolatlan pénzmaradványok Negyvenmilliót nem használtak fel Hét éve életbe lépett a ma­radvány-érdekeltség, azóta va­lahogy megszűnt a boltok „de­cemberi kifosztása", viszont to­vábbra is jelentkeznek szinte minden szervnél az indokolat­lan pénzmaradványok. A megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság tegnapi ülésén megvi­tatta ezen maradványok indo­kolatlanságáról szóló jelentést. A vizsgálat az 1974—75-ös év­re vonatkozott a szociális­egészségügyi és kulturális ága­zatokban, melyek megyei szin­ten a költségvetési összeg két­harmadát kapják. Az irányító munkában alap­vetően jó a helyzet — állapí­totta meg a jelentés, de a szakigazgatási szervek az irá­nyításuk alatt lévő intézmények pénzügyi, gazdasági helyzeté­ről nincsenek kellően informál­va. A költségvetési maradvá­nyok az elfogadhatónál maga­sabb mértékűek. A két ágazat­ban tavaly összesen negyven- millió forintot nem használtak fel. Az egészségügyben legna­gyobb lemaradás az anya- és csecsemővédelemnél, közegész­ségügynél, kulturális területen a szakmunkásképzésnél tapasz­talható. A fejlesztési maradványok meg nem valósult beruházások­ból keletkeznek. A megyében kivitelezői kapacitáshiány van, a meglévő kihasználása sem mindig hatékony. Nem ritka, hogy a megkötött szerződések teljesítése bizonytalan. A többi már ebből is következik: az el­maradt, később megvalósuló építkezések miatt elmarad a létszámfejlesztés, bérmaradvány képződik. A két ágazatban dolgozók háromnegyed része nő, közülük számosán igénybe veszik a GYES-t. Helyettesítéssel, túlórá­val nem pótolhatók, képesítés nélküli dolgozók működnek he­lyettük — ismét bérmaradvány. A NEB-ülés a legsúlyosabb gondnak azt látta, hogy egy­részről néhol száznegyven szá­zalékos telítettséggel működnek az óvodák, bölcsődék, a dol­gozók alacsony bért kapnak, másrészt az év zárásakor me­gyei szinten jelentős a bérma­radvány. A téma és a jelentés rövide­sen a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé kerül. Szántó Péter Sikeres papírgyűjtés Mintegy százezer forint értékű papír gyűlt össze Baranyában a Dél-dunán­túli MÉH Vállalat KISZ- alapszervezete által 1975- ben meghirdetett gyűjtési akció eredményeképpen. A három legeredménye­sebb alapszervezet - a Tex­tilnagykereskedelmi Vállalat, az OTP alapszervezete, va­lamint a Carbon Vállalat Latincp Sándor ifjúsági bri­gádja volt. A MÉH Vállalat által felajánlott jutalmat, az öt-, három- és kétezer fo­rintos takarékbetétkönyveket tegnap adták át a dr. Dok­tor Sándor utcji központ­ban. A Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat és a SZÜV alapszervezete - mint ne­gyedik és ötödik helyezett - elnyerte a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága értékes tárgyjutalmát. Iff színeszek A Színház- és Filmművészeti Főiskolán megtörtént a végzős fiatal színészek szerződtetése. Az idén 25-en fejezték be ta­nulmányaikat a színész tago­zaton, Szinetár Miklós és Si­mon Zsuzsa osztályának nö­vendékeiként. Közülük heten maradnak Pesten, a többiek vidéken kezdik pályájukat. A legtöbb pályakezdő fiatal szí­nész az idén Győrött ismerke­dik hivatásával, szakmájával. Itt találkozik először a közön­séggel Dóczi János, Holl Zsu­zsa, Pólyák Zsuzsa, és Vitéz László, valamint Rupnik Ká­roly. Debrecenben kezd Olas- kó Balázs, Cseke Péter és O. Szabó István, Pécsett Fabó Györgyi és Katona Ágnes. Az 1976—77-es évadban Miskolc közönsége tapsolhat Fehér Il­dikónak, Kaposvár Mihályi Győzőnek, Veszprém Saárossy Kingának, Kecskemét pedig Vándor Évának. Vitay András egyéves külföldi ösztöndíjat kapott, két másik növendék pedig a főiskola végeztével visszatér hazájába: Kerekes Valéria Szabadkán, Nagyidai István pedig Kassán öregbíti a magyar színészképzés jó hí­rét. Don Giovanni Az évad során immár tizen­nyolcadik bemutatójához érke­zik pénteken a Pécsi Nerfizeti Színház, amikor is Mozart: Don Giovanni című operáját viszik színre. A nagy muzsikus 1787- ben írta a művet, abban az időben, mikor egymásután ér­ték a sorscsapások. Ellenfelei kiszorítják az operaszínpadról, felesége elherdálja vagyonukat, egyre többet nélkülöznek, s ez évben hal meg apja, aki eddig fia minden lépését egyengette. A prágai bemutató világra­szóló sikert arat. Ez a nagy al­kotás magába olvasztja mind­azt, amit a kor operakultúrája megteremtett. Don Juan ragyo­gó figurája, a női alakok — Anna, Elvira, Zerlina, a kőszo­bor félelmetes alakja, vagy Ma- setto megformálása — a zenei jellemzés megannyi remeke. A pécsi előadást Kertész Gyula, a debreceni színház Megérkezett az új ofszet-rotációs Az új nyomdagép, az ofszet- rotációs, vasárnap délután in­dult Lipcséből. Természetesen olyképpen, hogy kamionra rak­ták, ládákban. Tegnap délelőtt tizenegy órakor kanyarodtak be a kamionok az Engel János utcai új épülethez. A két gép­kocsivezető, Helmut Kirsten és Georg Mey nem látszik fáradt­nak.- Az utolsó pihenőt húsz ki­lométernyire Pécstől tartottuk — mondta Helmut Kirsten —, az út jó volt, hatvan-hetven ki­lométeres óraátlaggal jöttünk az E 15-ösön, majd a 81-es úton végig, amelyről Szekszárd- nál fordultunk a 6-osra. Vigyázva kellett hozni a ra­kományt, a több tonnás ládák, bizony billegtek.- Még egy kocsi jön majd Lipcsei szerelők a pécsi nyomdában — folytatta a gépkocsivezető — holnap, vagy holnapután reg­gelre itt lesz. A szállítást a Kraftferker Leipzig vállalata végezte. De, mialatt beszélgetünk, a darus­kocsi lassan odafordul, nemso­kára megkezdődik az igencsak súlyos ládával való küzdelem, öt gépszerelő — egyelőre még „civilben" — várja, hogy a lá­da — pontosabban tartalma - helyére kerüljön. A hatodik szerelő pénteken jön át Szek­szárdról, s akkor nekilát a „ha­tosfogat” — Rolf Cadon, Alfred Lischke, Klaus Kühn, Peter Tröbs, Dietmar Augustyniak és Manfred Kühnei — hogy május végére üzemképes állapotba helyezzék az új nyomdagépet. — El is készülnek vele? Széttárja a kezét Rolf Ca­don.- Ezt majd csak akkor tu­dom megmondani, ha a gép a csarnokban lesz;.. — kp — igazgató-rendezője állította színpadra, vendégként: — Nagyon szívesen jövök Pécsre — mondja —, hiszen itt egy remek összhangban „mű­ködő", összeforrott együttes van. Jellemző, hogy a három Don Giovanni-rendezésem kö­zül itt készültünk el a legrövi­debb idő alatt, hiszen a szín­padi próbákra máir egy zenei­leg teljesen felkészült együttest kaptam. Egy opera színrevitelénél az alapvető feltételnek, tartom a rendező és a karmester teljes „együttélését”, elképzeléseik azonosságát. Nos ezúttal mind Breitner Tamással, mind Hirsch Bencével végig a próbák folya­mán „azonos hullámhosszon" voltunk, elképzeléseinket min­denkor egyeztetni tudtuk, s ez nagymértékben megkönnyítette a munkánkat. — Változott-e a rendezési koncepció, hiszen amint mon­dotta, immár harmadízben ta­lálkozik a darabbal. — Alapjában nem változtat­tam a rendezésen, inkább azt mondanám, hogy csiszoltabb, letisztultabb lett az előadás. Don Giovanni a központi figu­ra. Az a véleményem — minden Don Giovanni előadás olyan, ahogy a rendezők Don Giovan­ni személyét megfogalmazzák. Ez határozza meg az előadás felfogását is. A címszerepet Németh József alakítja. Az előadás további szerep­lői: Szabadíts Judit, Németh Alice, Ágoston Edit, Gyulay Edit, Marczis Demeter, Kecskés Sán­dor, Bolla Tibor és Berczeli Ti­bor. Karigazgató: Károly Ró­bert, a koreográfiát Tóth Sán­dor készítette. T. Simon István Középiskolákba várják a munkásfiatalokat Gépjárműtechnikai, híradás- technikai szakközépiskola, dolgozók kétéves szakközép- iskolája a Széchenyiben A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolában esti tago­zaton dolgozók 4 éves gépjár­műtechnikai szakközépiskolája indul I—-II—III. osztállyal. A dolgozók 4 éves szakközép- iskolájának célja, hogy a mun­kájuk mellett továbbtanuló dol­gozóknak középfokú általános és szakmai műveltséget nyújt­son. Első osztályba jelentkezhet­nek: akik az általános iskola Vili. osztályát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenértékű iskolai végzettségük van, 1976. augusztus 31-ig 17. életévüket betöltötték, a választott szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelelnek, kovács, esztergályos, gépla­katos, karosszérialakatos, he­gesztő, motorszerelő, autósze­relő, gépjárművillamossági mű­szerész szakmunkás bizonyít­vánnyal rendelkeznek, gépkocsi- vezető, műszaki rajzoló, műsza­ki ügyintéző munkakörben dol­goznak. Szakmunkásbizonyít­vány hiányában az a jelentke­ző is felvételt nyerhet, akinek munkakönyvvel igazolt 3 évi segédmunkás szakmai gyakor­lata van, munkaviszonyban állnak, vagy szövetkezeti tagok, sikeres felvételi vizsgát tesz­nek magyar nyelv- és irodalom­ból, rajzból és matematikából. Második osztályba jelentkez­hetnek: a szakmunkásképző iskoláik „A" hagyományos tagozatát végzett szakmunkások, ha egyéb felvételi feltételeknek megfe­lelnek, sikeres különbözeti vizsgát tesznek magyar nyelv- és iro­dalomból, matematika, fizika és gazdasági földrajz tantár­gyakból. (A vizsga anyaga az iskolában megkapható.) Harmadik osztályba jelent­kezhetnek: akik a szakmunkásképző in­tézetek „B” emeltszintű tago­zatán végeztek, kovács, eszter­gályos, géplakatos, karosszé­rialakatos, hegesztő, autószere­lő, gépjárművillamossági mű­szerész, kazánkovács szakon szakmunkásbizonyítványt sze­reztek. Akik közvetlenül a szak­munkásképző intézet emeltszin­tű tagozatainak befejezése után jelentkeznek továbbtanulásra, a kétéves tanulmányi időre kato­nai szolgálat teljesítése alól fel­mentést kapnak. A dolgozók 2 éves szakkö­zépiskolája: A szakközépiskola célja, hogy a szakmunkástanuló intézetet végzetteknek tanulmányaik be­számításával lehetőséget nyújt­son a szakközépiskolai végzett­ség megszerzésére. Rájuk is vonatkozik a 2 éves katonai szolgálat teljesítése alóli fel­mentés, ha közvetlenül a szak­munkástanuló intézet emelt­szintű tagozatainak befejezése után jelentkeznek a dolgozók 2 éves szakközépiskolájába. (A dolgozók 2 éves szakközépisko­lája technikusi vizsgára való jelentkezésre nem jogosít. Előt­te különbözeti vizsgát kell tenni az érettségizett szakmunkások­nak.) Az alábbi szakmákkal lehet jelentkezni: Autószerelő, elektrolakatos, dieselmozdony-lakatos, épület- lakatos, járműlakatos, jármű- szerkezeti lakatos, karosszéria- lakatos, vasúti járműszerelő, marós, köszörűs. A jelentkezés az iskola igaz­gatósága által rendelkezére bocsátott jelentkezési lapon történik. Jelentkezési határidő: augusz­tus 1. Az esti tagozaton az oktatás hétfőn, szerdán, pénteken 16 óra 30-tól 20 óra 30-ig folyik. A Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola Leve­lező Tagozatán Dolgozók 4 éves Híradástechnikai Szakközépis­kolája indul első és második osztállyal. A híradásipari ágazatban végzettek az alábbi munkakörö­ket tölthetik be: időelemző, időutalványozó, önálló labo­ráns, műszaki rajzoló, darab­jegyzék készítő, újítási előadó, műhelydiszpécser, elektroműsze­rész, rádióműszerész, televízió műszerész, elektronikai műsze­rész. A híradásipari fogyasztá­si cikkek, ipari híradástechni­kai készülékek és berendezések, elektronikus műszerek gyártá­sa, karbantartása, javítása, híradástechnikai mérések és vizsgálatok végzése, valamint a műszaki ellenőrzéssel kapcso­latos munkakörökben is elhe­lyezkedhetnek. Egy első osztályt indítanak az alábbi jelentkezési feltéte­lekkel: akik az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, 1976. augusztus 31-ig 17. élet­évüket betöltötték, elektroműszerész, rádiómű­szerész, televízióműszerész, elektronikai műszerész szakmun­kás bizonyítvánnyal rendelkez­nek, illetve az alábbi munkakö­rökben betanított és segédmun­kásként dolgoznak és 2 éves üzemi gyakorlatuk van: vasúti távközlő műszerész, vasúti biz­tosító műszerész, vasúti elektro­műszerész, vasúti rádióműsze­rész, vasúti híradástechnikai műszerész, villanyszerelő, elekt­rolakatos, villamosgép tekercse­lő, híradástechnikai segédmű­szerész, hálózatszerelő, postai segédműszerész, rádió segéd­műszerész, hálózatszerelő, pos­tai segéd műszerész, rádió se­gédműszerész, tv segédműsze­rész, postai ügykezelő, postai ügyintéző, akkumulátorjavító mechanikai műszerész, orvosi műszerész. Munkaviszonyban állnak, vagy szövetkezeti tagok. Sikeres fel­vételi vizsgát tesznek magyar nyelv- és irodalom, rajz és ma­tematika általános iskolai tan­anyagból. Második osztályba jelentkez­hetnek: a szakmunkásképző iskola „A” hagyományos tagozatát végzett szakmunkások, elektro­műszerész, rádióműszerész, te­levízióműszerész, elektronikai műszerész szakmunkás bizonyít­vánnyal, sikeres különbözeti vizsgát tesznek magyar nyelv- és iro­dalomból, matematika, fizikai és gazdasági földrajz tantár­gyakból (a vizsgaanyag gz is­kolában megkapható). Jelentkezési határidő: augusz­tus 1. Levelező tagozaton az okta­tás a hét egy napján történik, 16 óra 30-tól 20 óra 30-ig (hétfő, vagy szerda). Mintás padlóburkoló kerámia A Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályíhagyár Tófej köz­ségben működő kerámiagyá­rát újabb, több mint 300 mil­lió forintos beruházással fej­lesztik. Ezzel az évi 750 000 négyzetméter falburkoló csem­pe gyártása mellett megterem­tik a színes, mintás padlóbur­koló kerámiagyártás feltételeit. Építőanyagiparunk első íz­ben gyárt és ajánl majd ilyen korszerű burkoló anyagot, amely nemcsak konyha, fürdő­szoba, hanem agyag alapanya­ga miatt lakószobák padoza­tának burkolására is alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents