Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-06 124. szám
1976. május 6., csütörtök Dunanttiii napló 3 A Ivoviak nagy érdeklődéssel látogatják a baranyai kiállítást, melyről néhány képpel ízelítőt adunk olvasóinknak Hosszú sorban állnak az emberek a sportcsarnok előtt Baranyával ismerkednek a Ivoviak Gyűlnek az elismerő bejegyzések a vendégkönyvben A kiállítás tervezői, szervezői, építői kitűnő munkát végeztek A Mechanikai Labor pécsi gyárában készült magnetofonok a kiállításon A Ivoviak most ismerik meg igazán Baranyát. Testvérmegyénkben tett látogatásunk inegyedik napján, május 2-án is hosszú sorban várakoztak még az emberek a Ivovi sportiskola hatalmas parkjában a Baranya megye élete a szocialista Magyarországon témájú kiállítás előtt. A megnyitó V. F. Dobrík, az SZKP Lvovi területi Bizottsá- gáaaík első titkára is énről az ismerkedésről szólt. Mint mondotta, a másfél évtizedes kapcsolatok hosszú ideig csak protokoll látogatásokból álltak, mostanában viszont a Pécsett és Lvovban rendezett 'kiállítások százezrek számára adnak lehetőséget egymás munkájának megismerésére. Sikert arattak a színes szőttesek. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára lvovi sajtótájékoztatóján hasonlóan fogalmazott. A két megye kapcsolata egyre áttekinthetetlenebbé válik, s egyre inkább hasznos munkakapcsolatok alakulnak ki. A Mohácsi Selyemszövőgyár gyönyörű termékei előtt álló lvovi szövőgyári munkásnő, úgy is, mint a szép ruhát kedvelő asszony, úgy is, mint szakmabeli, arra volt kíváncsi, milyen gépekkel, milyen technológiával készítik ezt az anyagot. Aztán visszament a kiállítás bejáratához, ahol Magyarország hatalmas méretű térképén (rajta Baranya élénken retusálva) megkereste Mohácsot. Ha már a kiállítás bejáratához érkeztünk, néhány szót az egészről: a Ivoviak kedvenc tartózkodási helyén, a sportiskola parkjában, egy kisebb sportcsarnokban épült fel mintegy ezer négyzetméteres területen a kiállítás. Ötvenöt baranyai vállalat és szövetkezet termékei, Baranya gazdasági, kulturális, életét és történelmét bemutató tablók, fényképek 50 tonnányi szállítmánya s a kilencfőnyi rendezőgárda még április közepén Lvovba érkezett, éjjel-nappal dolgozva készültek el az április 29-j megnyitóra. A megnyitást követő pohárköszöntők közben Padalkó elvtórs, az SZKP Lvovi területi Bizottságának gazdaságpolitikával foglalkozó titkára, kedves szavakkal emlékezett meg Asztalos Ferencről, Császár Lajosról, Fűzi Jánosról, Deák Zsuzsáról és a többiekről, akik derekas munkát végeztek. A galériás előcsarnokban Kádár János és Leonyid Brezsnyev kézfogását, valamint a pécsi Lvov-Kertvárosban lévő Barátság kerámia szoborkompozíciót ábrázoló képek fogadják a látogatót. Ugyancsak itt látható az előbb említett hatalmas méretű térkép. Érdekes, hogy a kiállítás megnyitóján már itt volt látogatók is visszatérnek: egyikük a megnyitó beszéd egyes részleteire szinte szósze- rint emlékezve kérdezte, hogy mit jelent nekünk, az, hogy Baranyában többet melegít a napfény, enyhébb a tél, s korán köszönt be a tavasz. A villányi borok, a szigetvári konzervgyár zöldség- és gyümölcs- konzervjei, a múlt évi 45 mázsás hektáronkénti kukorica- termés, a Mecsekvidéki Pince- gazdaság termékeit megtekintve aztán mindent megértett. Lvov környékén például nincs bor, a szőlő nem érik be. A térképen Baranyát tanulmányozva sokon kérdezték, hol vannak a szén- és uránbányák? A galériánál maradva: itt helyezték el a csarnok hangosítását szolgáló berendezéseket - a MECHLABOR pécsi híradástechnikai gyárának munkája - itt vannak az irodák, fogadótermek. A lvovi rádiósok és televíziósok hosszú félórákat tanulmányozzák a ML stúdiómagnóit, kiváló munkaeszköznek tartják. A stúdiómagnó működését figyelve találkoztam ismét (a megnyitón néhány üdvözlő szót mondott) Miljan elvtárssal, a szocialista munka hősével, a technikai tudományok kandidátusával. A finoman megmunkált, precízen működő stúdiómagnót nézegetve beszélgettünk. Ő ma is a lvovi autó- buszgyár munkása, a tudományos rangja ellenére sem hagyta el az esztergapadot. Eddig ■több mint száz kiváló szakmunkást nevelt maga mellett. Hadd emlékezzek meg a kiállítás két kiváló tolmácsáról Madleinröl és Gáborról. Mindketten kárpátaljaiak, az asz- szony Lvovban, a férfi Pécsett él. Ök magyarázzák, ismertetik naphosszat Baranyát. Madlein egyébként nagyon csinos, a szovjet házigazdák nem szívesen engedik, hogy a férfiak hosszan tolmácsoltassanak maguknak: hozzátok el a saját szamovárotokat - mondják tréfálkozva -, ha udvarolni akartok. Szamovár ugyanis feleséget is jelent. A tagolt sportcsarnokban jól rendszerezve dokumentációs és termékkiállítást helyeztek el. Az első blokkban Baranya területét, népességét, gazdaságának legfőbb mutatóit, a szociális ellátottságot, kultúrájának legfőbb jellemzőit bemutató tablókat találunk. Nagyméretű fotókon a megye történelmének legjelentősebb mozzanatait látjuk, jónéhány olyan képet például a felszabadulás pillanatában, amelyeket itthon eddig még nem láttam, talán nem tévedek, nem vagyok ebben egyedüli. A nagycsarnokban legelőször a BCM monumentális beton- építményei tűnnek fel, aztán Panyiik István fotóművész 2,5x35 méteres munkája ragadja el a tekintetet. A Mecsek alján szalagszeren elnyújtózó Pécs panorámája háttérül szolgál a legszebb pécsi termékeknek. Itt helyezték el a Zsoínay-gyár eozin vázáit, porcelánfajansz készletetit, legszebb díszműtermékeit. Szovjet újságíró kollégám, Alekszandrov Koszovan percekig nem mozdult a vitrin elől. Később megértettem különös érdeklődését: otthon remek kristály- és porcelángyűjtemé- nye van, a vasárnapi ebédre felterített ünnepi asztal s a vitrinek különleges darabjait látva Szása csodálata a Zsolnay- gyárra még inkább hizelgő. A baranyai kiállítás leglátványosabb része kétségkívül a könnyűipari, díszműtermékeket bemutató részek. A Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet síkesztyűi, a Kesztyűgyár bőrruházati termékei és természetesen a szebbnél szebb kesztyűk, a Háziipari és a Népművészeti Szövetkezet baranyai ihletésű dísztárgyai, szőttesei körül mindig nagy a tolongás, miként a Bőrgyár sokszínű ruházati pu- habőrjeit is szinte minden látogató szeretné megfogni: valóban olyan selymes tapintású-e, mint látszik. Természetesen bemutatkozik a bányászat, az energiaipar, a fejlődő gépipar, Baranya mezőgazdasága, élelmiszeripara. Zobák-bánya óriási acéltornyai mellett fiatal bányászruhás fiúk tekintenek ránk . . . Nem tudom megállni, hogy egy gondolatot közbe ne vessek: a május 1-i felvonuláson néha játszottam a számokkal. Például kétszáz jégkorongozó vonult fel, ötszáz sakkozó, mintegy ezer súlyemelő, ugyanennyi tornász. Nem csoda hát, hogy ezek a sportágak az ismertszínvonalon állnak a Szovjetunióban, Nos, megszámoltam a vájáriskolásokat is: két- ezerötszázan vonultak fel. Egy külön blokkban fényképek és makettek segítségével az 1945 után Pécsett épült városrészeket, nagyobb létesítményeket mutatja be a kiállítás: a tv-torony, az egyetemi városrész, uránváros, a szigeti városrész és természetesen Lvov-Kertváros látható itt. Pécs műemlékei, a történelmi városrész, a villányi szabadtéri szoborpark vall a Baranyában élő emberek életéről, kultúrájáról az elmondottakon kívül. A bemutatott termékek között láttuk a Faipari Szövetkezet gyönyörű rusztikus szekrényeit, a MEGYESZER kaputelefonját, vizsgáztató gépét, a MOFA legújabb farostlemezeit, a Dohánygyár, az Állatforgalmi és Húsipari, a Tejipari Vállalat kitűnő termékeinek, a Bólyi Állami Gazdaság vetőmagjainak, a Shaver baromfitelepeinek sorát. Méltán hihetjük: Baranya természeti adottságai, a történelmi korok emlékeinek ötvöződése és a ma itt élő ember sikeres alkotásai jó hírét keltik megyénknek Lvovban is, másutt is... Lombosi Jenő Fotó: Szokolai István Május elseje Lvovban A baranyai kiállítás ünnepélyes megnyitója Lvovban
