Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-05 123. szám
Lakásépítés A másfél évtized akarását- eredményét fémjelzö adat immár ismert: Magyarországon 1961—1975 folyamán — a 15 éves lakásfejlesztési program keretében — a célul tűzött egymilliónál 47 ezerrel több új otthon épült. Ugyancsak túlteljesült a negyedik ötéves terv lakásépítési programja, s most — 1976-1980 között — az előző fél évtizedhez hasonlóan 430—440 ezer új otthont kell átadni (ebből legalább 150—160 ezer az állami lakás). Méltán lehetünk büszkék arra, hogy az egy főre jutó lakásépítésben az európai középmezőnyhöz tartozunk — ám az utóbbi évek mégsem voltak ellentmondástól mentesek. Emelkedtek a lakásépítési költségek, s e drágulás egyaránt nyomasztotta a költségvetést és a családi otthont önerőből építkezőket. Az Állami Tervbizottság már tavaly, a közelmúltban pedig a kormány határozatot hozott: olyan érdekeltségi rendszert kell kidolgozni s életbeléptetni, amely e költségek csökkentésére ösztönzi mind a beruházókat, mind a tervezőket és a kivitelezőket. Annak tudatában, hogy a közelmúlt lakásépítési költségeinek növekedésében szerepet játszott az építési anyagok világpiaci árának emelkedése is, alighanem indokolt lehet az aggály: vajon a takarékossági törekvés nem vezet-e a lakások minőségének romlására. A válasz egyértelműen: nem. Az új otthonok átlagos alapterülefe nem csökken, a felszereltségi színvonal sem változik. Tilos jelzést kapnak viszont a túlzó törekvések: jelenleg nincs mód arra, hogy a tömeges lakásépítés keretében nagyméretű és drága otthonok készüljenek. Az ÉVM felülvizsgáltatta a házgyári lakások típusterveit: mintegy 30, a műszaki-gazdasági normativáknál magasabb költségszintű terv alapján nem építkezhetnek tovább, hozzávetőleg egy tucat tervet pedig át kell dolgozni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei a megyei tanácsok, a tervező- és a kivitelező vállalatok vezetőivel megvitatták: miként lehet már az idén, majd jövőre is a beépítési tervek és a beruházási programok rugalmas módosításával olcsóbb-takaré- kosabb lakóépületeket emelni. Természetesen a „rejtett tartalékok" között szerepel a szervezés is: tetemes forintmennyiség takarítható meg, ha az egymással kooperáló vállalatok jobban összehangolják munkájukat, ha kevesebb lesz az építkezés színhelyén az állásidő, ha csökken az egy lakásra fordított munkaórák száma. S változatlanul nagy a város- rendezők, a beruházók felelőssége, részint, hogy viszonylag olcsón közművesíthetö területeket jelöljenek ki, másrészt, hogy e területeket kellő időben építésre alkalmassá tegyék. Az érdekeltségi rendszer kétirányú: a normatívák túllépése esetén felelősségrevonás, prémium-csökkentés következik — ám akik a költségeket csökkentik, a megtakarításból részesedhetnek. A beruházó előnye: a megtakarított összegből a tervezettnél több lakás épülhet, illetve több dolgozónak nyújthatnak támogatást lakásépítéshez. E határozat nyomán egysze- rübb-olcsóbb, de nem kevésbé célszerű építészeti megoldásokra kerülhet sor. Tudományos osztályülésekkel folytatódott az Akadémia közgyűlése A tudományos eredmények segítsék a termelési szerkezet korszerűsítését Lázár György üj híd épül az Éger patak fölött, a magyarürögi úton felszólalása a közgyűlésen Kicsengetés előtt Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 123. szám 1976. május 5., szerda Ara: 80 fillér A gazdaság-műveltség-tár sadalomtudomány nagy összefüggéseit az oktatás szemszögéből elemezte Berend T. Iván akadémikus, a filozófiai és történettudományok mai osztály gyűlésén. Kora délelőtt meg kezdődött másik két nagy tudománycsoport: a műszaki tudományok művelőinek tanácskozása és az agrár-, a biológiai, valamint az orvosj tudó mánvok osztályának együttes ülése, amelyen az immunológia — a védettség, az egyes betegségekkel szembeni öröklött, vagy szerzett közömbösség együttes vizsgálatainak időszerű kérdéseiről cserélik ki tapasztalataikat a tudósok Délután ülnek asztalhoz a kémikusok, hogy Vajta László akadémikus előadása alapján összegezzék a népgazdaság számára különösen fontos petrolkémiai fejlesztés és kutatás kérdéskörét. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének első napján felszólalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Felszólalásában többek között a következőket mondotta. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében tisztelettel köszöntőm a Magyar Tudományos Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyűlését. Engedjék meg, hogy az üdvözlet szavait tolmácsolva, felelősségteljes munkájukhoz mindannyiuknak sok sikert kívánjak — mondotta bevezetőjében Lázár György, majd így folytatta: — A Tudományos Akadémia közgyűlése fontos esemény, amelynek most külön jelentőséget ad, hogy a tudományos élet területén is lezárult egy tervidőszak. Értékelni kell eddigi munkánkat, és számvetést véqezve meg kell határozni további teendőinket. A tudomány képviselői és a kormányzat között jó és gyümölcsöző a kapcsolat, és nem korlátozódik csupán az ünneoi alkalmakra. Az együttműködés a hétköznapokon, a munkában is rendszeres, és kifejezi a politikának. a ayakorlatnak és a tudománynak azt az egymásra utaltságát, szövetségét, amely a szocialista társadalomban minden eddiginél kedvezőbb feltételekét teremt a tudomány fejlődése, a haladás számára. A tudomány és politika jó együttműködésének immár hosszú ideje tartós — lényegében töretlen — fejlődése és eredményeink a legszorosabb kapcsolatban vannak, összefüggnek pártunk csaknem két évtizede követett irányvonalával, azzal a politikával, amelyy nek következetes folytatását határozta el az MSZMP tavaly megtartott kongresszusa. Az elmúlt időszak eredményeiről szólva hangoztatta: — Nyomatékosan alá kell húzni, hogy népgazdaságunk eredményeiben — elsősorban a termelékenység ' növekedésében — döntő szerepe volt a kutatás és fejlesztés mind szélesebb körben érvényre jutó hatásának, a műszaki színvonal emelésének. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés megnövekedett társadalmi, népgazdasági jelentőségének megfelelően nőttek az e célra fordított összegek. Emelkedésük gyorsabb volt, mint a nemzeti jövedelem növekedési üteme. Az országos távlati tudományos kutatási terv elősegítette a társadalmi igények és a kutatómunka összehangolását. Nőtt a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható kutatási eredmények, s általában a népgazdasági célokat szolgáló tudományos vizsgálódások aránya. Nemzetközi mércével mérve is jelentős eredmények születtek például a gyógyszerkutatásban, a növénynemesités(Folytatás az 5. oldalon.) Delegációcsere Lvovba Lvovba utazott tegnap a Baranya megyei és Pécs városi küldöttség, mely részt vesz a „Baranya élete a szocialista Magyarországban” kiállítás eseményein. A delegáció vezetője Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, tagjai: dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Novak Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője. Ma hazaérkezett a testvérmegye székhelyéről, Lvov- ból dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és a pártmunkásküldöttség, amely a Ivo- vi kiállítás megnyitóján és több rendezvényen vett részt. Tanévzárási feladatok az iskolákban és otthon ■ Számvetés a célok teljesítéséről ■ Csökkent a bukások száma Még egy erős hónap és ,,ki- csengetik” az idei tanévet. Addig azonban komoly feladatok hárulnak a nevelőkre, a tanulókra és nem utolsósorban a szülőkre. Az utolsó hónapnak mindettől függetlenül nem szabad nyomasztó feszültséggel teli kapkodássá válni az iskolákban, s az sem helyes, hogy a finis a többi hónaphoz képest netán többszörösen megterhelő legyen a tanulók számára. Ezért ez az időszak különösen magasfokú szervezettséget, a teendők pontos összehangolását igényli Pécs-Baranya oktatásügyének vezetőitől és valamennyi pedagógusától. Erről tanácskoztak tegnap délelőtti értekezletükön a megye, a járások és Pécs városa vezető oktatásügyi szakemberei - dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya iskolai csoportvezetőjének tájékoztatása alapján. Ebben az intenzív időszakban a vezetés szintjén elsődleges feladatot képez annak mérlegelése, hogy az év elején kitűzött célok milyen mértékben' valósultak meg. Ilyenek mindenekelőtt a politikai-világnézeti nevelés hatékonyságának növelését magukbafoglaló célkitűzések, a társadalmi-közéleti tevékenység erősítésére vonatkozó, a munkafegyelmet és a közösségi magatartást fejlesztő átfogó célok, amelyek megvalósítása során hátráltató tényezőkkel is szembetalálhatták, találták magukat olykor a pedagógusok. Mik voltak a hátráltató körülmények? Számbavételükre is most kerülhet sor. Az év elején megjelölt feladatok közül kiemelkedett a tankötelezettségi törvény végrehajtása és az ezzel kapcsolatos teendők. Sajnos megyénkben mintegy nyolc-kilencezer írástudatlan állampolgárral kell számolnunk. Komoly gond ez, mégha szám- bavesszük azt is, hogy többségük hajlott korú. A közeljövőben az oktatási-, közművelődési, mozgalmi- és gazdasági szervek felhívást tesznek közzé az írástudatlanság felszámolására. Figyelemre méltó volt az elmúlt években a bukások számarányának csökkenése oktatási intézményeinkben. A bukások száma néhány év alatt 13,5 százalékról 10,0 százalékra apadt. Már most fel kell készülni arra, hogy a következő tanévben felülvizsgálják az egyes iskolatípusok arányait, és a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával ezeknek az arányoknak a módosítására is sort kerítenek. Ez magába foglalja az osztálylétszámok csökkentését és a pedagógusok elfoglaltságát is csökkenti. A hátralévő egy hónapban a 160-180 ezer szülő gyermeke fokozottabb figyelemmel kísérésével igen nagy segítséget nyújthat az iskolának. B. K. Harc Libanonban Beirútbcm kedden változatlan hevességgel folytatódtak az utcai harcok. A rendőrség adatai szerint az elmúlt 24 órában az ágyú- és aknavetőtűz, valamint a géppuska-párbajok következtében 90 személy vesztette életét. Bár a harci cselekmények nem akadályozzák az elnökválasztásban érintett politikusokat kampányuk folytatásában, egyre többen vonják kétségbe a szombatra elhalasztott elnökválasztó par- | lamenti ülés megtartásának lehetőségét. mm 150 millió forint értékben 220 ezer felsőruházati cikket gyártanak a Május 1. Ruhagyár komlói üzemében. Termékeik felét exportálják, a többit hazai piacon értékesítik. A képen: alkalmi bemutató az üzem termékeiből. Fotó: Maletics
