Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-05 123. szám
2 Dunántúlt napló 1976. május 5., szerda Kirobbanó siker A magyar és jugoszláv irodalom neves fordítói Nem áll meg a Mecsek expressz Évi kétmillió forint a társadalmi munka Öregek napközije, árvízvédelem Sinkovitsék estje Nagyon ízléses, nagyon míves előadással kezdte műsorát a Gombos-Vitai-Sinkovits hármas pénteken este a meszesi József Attila Művelődési Házban. Petőfit, Madáchot mondtak például, köztük a három és félszáz estét megért Mózesből Mózes búcsúját. Kicsit történelmi fogódzót is akartak talán vele nyújtani, kicsit tisztelegni irodalmi múltunk előtt. Vitai Ildikó kellemes hangjával és gitárjával megkísérelte a művészetek egyik legkockázatosabb vállalkozását: megzenésített verseket adott elő. Ez is sikerült, szép volt. De úgy látszik, ez az előadóhármas nemcsak nagy művészettel, magas általános kulturáltsággal rendelkezik, hanem többféle estre elegendő anyaggal, és a műsorszerkesztés mozgékonyságának ritka képességével is. Szünet utón belépett a színpadra Sinkovits Imre és ebben a percben robbant a hangulat. Vihar Béla csodálatos emberi mélységeket feltáró második világháborús magyar katonaverse a keleti arcvonal bakáinak szenvedésével indult, és Sinkovits érzékeny, kulturált egyénisége révén eljutott az európai ember egyetemes érvényű gondjaihoz, a Don kanyartól a Notre Dame szép világáig. Ettől kezdve egyetlen hatalmas ívben húzott felfelé ez a zenés irodalmi séta. Éppen szabálytalansága révén, éppen azért is, mert riem időrendben haladt, a múlt századi magyar irodalom után átugorva a nyu- gatosokat, Simon István, Zelk Zoltán, Ladányi Mihály, az erdélyi Kányádi Sándor, aztán lly- lyés Gyula verseivel hirdették a huszadik század közepe magyarjának emberi gondjait és emberi hitét. Ez volt ennek a zenés irodalmi sétának az alapeszméje: belelátni a „világ veséjébe", meglesni a szépségeket és az ellenünk törő rútságokat, meq hitet oltani önmagunkba. A huszadik század közepi költők után következett csak Juhász Gyula, Ady, de az időrendet felrúgva, valami szép gondolati rendbe álltak össze a sorok. A gitározó Vitai Ildikó orosházi virágénekeivel, meg az egyre emelkedettebb, egyre szebb énekkettősökkel és hármasokkal! belefutott egy Náda- si—Molnár Ferenc jelenet kedves-humoros önfintorába. Kivételes este volt Meszesen, telt ház tapsolt végig, három órán át. Földessy Dénes Bak Imre kiállítása Az információk mintegy 80 százaléka látásunkon keresztül, vizuális csatornán érkezik hozzánk. Ez az elgondolkoztató százalékarány hangsúllyal veti fel a látásalakítás, a látni tanítás, egyszóval a vizuális nevelés fontosságát. Bak Imre festőművész tanulságos kiállítása, amely a napokban nyílt meg az Ifjúsági Ház galériájában, akár módszertani útmutató lehet e témában. Bak Imre budapesti alkotó, a Népművelési Intézet vizuális-művészeti osztályának munkatársa. 1963-ban végezte el a képzőművészeti főiskolát. Eddig 6 egyéni és félszáznál is több csoportos kiállítása volt itthon és külföldön. Alkotói módszere a rendszerteremtést célzó formai elemzés, Enver Csolakovics és Csuka Zoltán Pécsett Húsz évvel ezelőtt Csuka Zoltán felkereste régi barátját, Enver Csolakovics műfordítót Zágrábban és a Tűzharang című kötetét is magával vitte. Csolakovics azonnal kapott az alkalmon és felajánlotta Csukának, hogy lefordítja a verseket horvát nyelvre. így indult újra és most már végérvényesen az a ki tudja hányszor abbamaradt folyamat, amely a magyar és a délszláv népek irodalmának cseréjét jelenti. Enver Csolakovics és Csuka Zoltán hétfőn Pécsett, az alakuló délszláv klub vendége volt. A szállodai szobában beszélgettünk. Csolakovics amilyen kitűnő műfordító, legalább annyira jó előadó. Horvát nyelven mondta el több versét. Magyar fordításban Csuka Zoltán tolmácsolta az örök alkotói neheztelést: „A múzsa üzenete: meg kell halnod, hogy élj.. — Budapesten születtem 1913- ban, édesanyám magyar volt — mondja Enver Csolakovics —, csak késő gyermekkoromban mentünk le délre. A magyar nyelv ismerete és szeretete innen ered. Azóta legalább tíz alkalommal jártam Magyar- országon. Csuka Zoltánnal azonban még 1930-ban ismerkedtem meg. A húsz évvel ezelőtti találkozás így a nehéz idők utáni boldog egymásra le- lés volt. Eddig már két verseskötetét fordítottam horvátra, a harmadikat pedig a szerb kollégákra hagyom, hadd ismerje az a nyelvterület is művészetét. A fontosabb napirendi pontok közül kettőt emelnék ki: a hatékony és takarékos gazdálkodásra valamint a gyermek és ifjúságvédelmi intézkedésekre vonatkozókat. Mindkettőt tegnap délelőtt vitatta meg a komlói tanács végrehajtó bizottsága. A Komlói városi NEB anyaga hangsúlyozta: a vállalatok megértették a takarékosság fontosságát, az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésén hozott határozatát. A komlói vállalatok által korábban készített takarékossági tervek „cselekvési" tervvé alakultak — mint azt Fekete János, a NEB elnöke említette —, s azt a dolgozókkal ismertették. Mint jó példát, a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalatot lehetne a sorból kiemelni. A fuvarozási, energetikai, eszközfelhasználáértelmezés. A vizuális elemzés tárgyává avatott konkrét természeti tárgy, látvány vagy jelenség az analízis során eljut leglényegesebb formai alkotóeleméhez, egy jellemző vizuális jelhez, ami egyúttal tiszta mértani alakzatokkal, pl. a kör, félkör, háromszög viszonylataival jeleníthető meg. A lényegtelen elemeitől megfosztott látvány, mint vizuális jel az adott jelenség állandósult (szubsztancia) jegyeit, erővonalait rögzíti. Az elemzés végeredménye tehát egy általánosított jel. Bak Imre madár-jele Csolákovics elmondta, hogy Jugoszláviában igen népszerűek Ady, József Attila, Weöres Sándor és Váci Mihály költeményei, Illyés Gyulát pedig éppen ő mutatta be először, óriási sikerrel. Napok alatt fogyott el valamennyi példány. Jugoszlávia horvát nyelvű könyvkiadásának szenzációja lesz őszre az az antológia, amely a magyar líra csaknem hét évszázadát mutatja be Enver Csolakovics válogatásában és fordításában. — Százhatvan magyar költőt mutatok be, egyharmad részt a klasszikusokból, többségében pedig az új, a jelenkori irodalomból. Hadd mondjam el, hogy az antológiában pécsi lírikusok is szerepelnek, így Csorba Győző és Bárdosi Németh János is. Csuka Zoltán nem ismeretlen Pécsett — neve összeforrott a felszabadulás első napjaival. Az 1944. december 17-én először megjelenő Új Dunántúl című újságnak két hét múltán Csuka Zoltán, a kommunista költő és műfordító a felelős szerkesztője. — Most már lassan ötven éve, hogy a magyar és a jugoszláv irodalom cseréjén fáradozom, de a XIX. században elkezdődött folyamat csak napjainkban éri el azt a szintet, amit már jónak lehet mondani. Ezidáig, s si, anyagfelhasznólási területen egy esztendő alatt majd ötmillió forintot sikerült megtakarítaniuk. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedési tervet dr. Molnár István, a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályának vezetője, mint alapos munkát jellemezte. E tervben a veszélyeztetett gyermekekkel, veszélyeztetett családokkal való foglalkozás kapott konkrét formát. A felmérés értelmében Komlón közel 220 olyan 18 éven aluli fiatal van, kiknek sorsát a társadalomnak figyelnie, segítenie kell. A terv részletesen taglalja az igazgatási, az egészségügyi és a művelődésügyi osztály ezirányú feladatait, amelyet aktívák, hivatásos pártfogók, védőnők, illetve a pedagógusok segítségével kell végrehajtani. pl. általánosított jel, hiszen a motívum bármely szárnyas állat lényeges, általános és állandó erővonalait tartalmazza. A módszer lényegéhez szervesen hozzátartozik a jelek fel- használása, kapcsolatainak, viszonylatainak kutatása, a szintézisteremtés. Mivel a jel egy rendszer része más-más ösz- szetételben mást jelent, a fel- használás, a variációk lehetősége számtalan. A kiállítás május 12-ig tart nyitva naponta 14—22 óráig. Proksza László remélem nem ez lesz az utolsó kimondott szám, több mint száz művet fordítottam le a horvát, a szerb, a szlovén és a macedón irodalomból. Alig egy éve, hogy az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgatóságáról lefelé jövet, a Petőfi utca és a Szigeti út kereszteződésénél — utoljára - megpillantottam Várkonyi Nándor jel - .legzetes alakját. A neves pécsi fotósokhoz, a Sellei-Panyik házaspárhoz igyekezett éppen. Közös könyvük, a Stonehenge tette a fotosházaspár hetenkénti vendégévé, és persze a fiatalok iránti kiapadhatatlan szeretet. Amikor megpillantott, botját fölemelve, tréfásan fenyegetett már messziről. A hétről hétre halogatott látogatást kérte számon, majd szintén csak tréfásan legyintett, mondván: hiszen tudom, rohantok ti is, rohanás az életetek ... Sietős léptekkel távozott. Botja kopogását elfojtotta az autózúgás. Hajlotthátú alakját elnyelte a szürkület. S a meredek végleg magához ölelte. Azóta sem láttam. Nem is fogom soha. És hol van már a legendás szerkesztő, a különös Szántó Tibor, akiről talán a legtöbb elbeszélést lehetett, lehet hallani az idősebb pécsi íróktól . . . Ugyanott, ahol Várkonyi és Angyal. És ahova néhány hónappal ezelőtt Lovász Pál is elköltözött. A Pécsi Tanárképző Főiskola Képek Pécs irodalmi életéből című kiállításán nem láttam a Stonehengét. Az említett két jelentős irodalmárra utalás sem történt, mégis élményt jelentő volt a szembesülés gazdag szellemi örökségünkkel s annak ránkhagyományozóival, valamint a ma is élő, tevékenyen dolgozó értékteremtőkkel, akikben városunk sohasem szenvedett hiányt. A kiállítás sikere — mondotta dr. Nemes István, a Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára — tanúsítja, hogy ma sem hunyt ki a pécsi írókból és irodalompártolókból az áldozatvállalás, a készséges odafigyelés. — Az elmúlt hetekben a gondolat megszületése után hallgatóink leveleit írókhoz, művészekhez, intézményekhez, iro,,Arany J, u.” hirdeti szerényen a névtábla, s az előző napi esőre tekintettel valóban inkább „u” mint utca. A lábnyomokból viszont azonnal közvéleménykutatást lehet tartani: többszázan dagasztották a sarat, hogy megtudják a falugyűlésen, milyen munkát végzett az elmúlt években a Hazafias Népfront szentlőrinci bizottsága. Az elnökség asztalánál már ott ülnek a vendégek, helyi vezetők, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának dalombarátokhoz vitte a posta. Megnyíltak a fiókok, hozzáférhetővé váltak a könyvespolcok és vitrinek, gyűlt serényen az értékesebbnél értékesebb tárgyi emlék és dokumentum, így állt össze ennek a kiállításnak gazdagsága. A kiállítás viszonylagos teljességénél fogva feltétlenül irodalomtörténeti jelentőségű. Pécs irodalmi életét bemutató, forrásértékű anyag ilyen gazdagságban együtt még soha nem volt. A szemlélődő itt áttekintheti Pécs irodalmának egész történetét. — A pécsi irodalom a fel- szabadulás után válik igazán nagykorúvá. Példázza ezt a Janus Pannonius Társaság, a Sorsunk, a Dunántúl és a Jelenkor című folyóiratok története. A kiállítás anyagában számos olyan dokumentum található, amely az egyetemes magyar irodalom vonatkozásában is ritkaság. Ilyenek például Klivényi Jakab kéziratos versgyűjteménye, német és magyar nyelvű levelezése Vörös- martyval, Huszty: Janus Pannonius monográfiája, a teljes Janus Pannonius kiadás, Kóczián Sándor kéziratos naplója, verseskötete ... és még sokáig sorolhatnám a ritkaságokat. Tény, hogy a harmadéves magyar-történelem szakos hallgatók — dr. Horváth Veronika, főiskolai adjunktus vezetésével — az alaposság, a teljesség igényével végezték munkájukat. Az említett ritkaságok és úgymond: nagy korszakok mellett bemutatták a pécsi irodalom kötődéseit, a színház értékes kapcsolatait - többek között - Illyéssel, Weöressel, Cseressel, Caraival, Hernádival, s végezetül a fiatalabb nemzedékről is képet alkottak. Kezdeményezésükről a Janus Pannonius múzeum helytörténeti osztályának vezetője, dr. Bezerédy Győző is elismerően szólt. Elmondta, hogy a közeljövőben létesülő helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumban feltétlenül külön szobát- egyben külön fejezetet — szentelnek a pécsi irodalomnak. Bebesi K. osztályvezetője, dr. Adóm Antal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Németh István, országgyűlési képviselő, dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnök és Horváth Péter, aki (immár negyedszázada szinte egyet jelent Szentlőrincen a népfronttal, huszonöt éve ő az elnök. Beszédét egy negyven évvel ezelőtti eseménnyel kezdte, az „Elvtársi levéllel", melyben a Kommunisták Magyarországi Pártja meghirdette azt a népfrontpolitikát, mely azóta is a közös célban fogja össze a párttagokat, pártonkívülieket, materialistákat, hivőket. Beszédéből a jelenlévők megtudhatták, milyen munkát végzett eddig a helyi bizottság — bár legtöbbjük számára ez nem volt újság, hisz részt vettek a tavaszonként szervezett előadás- sorozatokon, a népfront rendezvényein, ankétjain, s munkájukból állt össze például a tavaly) kétmillió forintos társadalmi munkaérték. Dr. Hortobágyi Ferenc a negyedik ötéves tervről, a helyi tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szólt.- Szentlőrinc nem tervszerűen fejlődik — mondta meglepetést okozva a hallgatóknak — pontosabban nem a tervek szerint. Az elmúlt öt évben hihetetlen mennyiségű lakás épült, az építéseknek jelenlea kilencven százaléka társasház. Ezt az örömteli, de előre kiszámíthatatlan mennyiségű ház-tömeget nem tudták követni a kommunális és gyermekellátási feltételek. Szerencséjük se mindig volt a nagyközség vezetőinek: a negyedik ötéves tervben hat" kutat fúrtak Szentlőrincen, ebből fazonban csak kettő működik. A többi meddőnek, homokkal telítettnek bizonyult. Szentlőrinc napi vízigényét a meglévő kutak hozama alig harminc köbméterrel haladja meg. A vízhiány mellett azonban számos eredménnyel dicsekedhetnek: öt év alatt 26 kilométer törpe- vízmű-ihálózat, öt kilométer szennyvízhálózat épült. Az 1969- ben alakult költségvetési üzem vagyona ma már harminc millió forint. Szentlőrincen át naponta huszonnégy vonatpár közlekedik, s közülük csak a Mecsek expressz nem áll meg — ez a lakossáq régi panasza. A helyi szállítási feltételek is teljesen biztosítottak. Tizenkilenc út épült, lassan megvalósul az a cél, hogy minden út rendelkezzék járdával. Felépült a fedett vásárcsarnok, a gyermekjátszótér, jubileumi park, házasságkötő terem, az egymillió forintos orvosi rendelő. Jövendő terveik között szerepel az öregek napközi otthonának létesítése. Lesz óvoda, bölcsőde, felépül az úttörőház, s talán megoldást találnak az árvízkárok elhárítására is, mert öt év alatt negyvenmilliós kárt okozott Szentlőrincen a víz. A falugyűlés közönsége aktív résztvevő lett a beszámolók után. Számos javaslat, a vállalatok, intézmények részéről tett társadalmi munka felajánlás hangzott el. Végezetül újjáválasztották a Hazafias Népfront helyi bizottságát. Az elnök ismét Horváth Péter, a titkár pedig Szentgyörgvvári Tibor lett. Szántó Péter Szombaton kezdődik a KISZ IX. kongresszusa Szombaton délután megkezdi munkáját a KISZ kongresszusa. A városok és falvak mintegy 800 000 kommunista fiataljának képviseletében 907 küldött vesz részt a tanácskozáson, s helyet foglal majd a kongresz- szusi teremben 350 meghívott, köztük a munkásmozgalom és az ifjúsági mozgalom veteránjai is. Ülést tartott a komlói tanács végrehajtó bizottsága Füzes János Gazdag szellemi örökség Részlet a kiállításról Seres Éva felvétele Képek Pécs irodalmi életéből nap-maoAr-arc
