Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-30 148. szám
1976. május 30., vasárnap Dunámon nnnlö 3 Természeti kincsek övezik a várost A Havihegytől Jakabhegyig Védelemre váró tájak, erdők \/ életlen egyezés-e, vagy ’ szándékosság? Tény, hogy a korábban eső miatt meghiúsult bejárásra éppen akkor került sor, amikor a pécsi iskolások ezrei is járták a várost övező erdőket. Madarak és fák napja volt.. . * Szakemberek kis csoportja indult útnak azzal a céllal, hogy bejárja Pécs és környéke természeti értéket jelentő területeit. E területek védelmet érdemelnek, s a bejárás is azt a célt szolgálta, hogy a helyszínen tanulmányozzák, milyen szempontok alapján lehet a védettségét elrendelni, s ezúton is biztosítani, hogy e területekre semmi oda nem való ne kerüljön. A gazdagnak tervezett útiprogram első állomása a Havihegy. Fehér sziklái, kecses barokk kápolnája akár jelképe is lehetne a városnak, hiszen alig van pontja Pécsnek, ahonnan ez a vakító fehérség ne volna látható. A Mecsek nyúlványa érintetlenül nyomul be a város testébe, szinte belopja magát a városképbe. A hegy ormán álló templomot a török uralom alól frissen felszabadult pécsiek 1691-ben emelték a Boldog- asszony tiszteletére az előző évben dúlt pestisjárványra emlékezvén. Fogadalmukhoz híven maguk hordták fel az építőanyagot a meredek hegyoldalon. A mészkősziklák közül elénk tárulkozik a város a Tettyétől a Makárhegyig, a lábunk alatt pedig szinte pőrére vetkőzik a tettyei völgy. Belátni az udvarokba, a kertekbe; az élet intimitásait itt nem lehet elrejteni. Kanyargós szűk utcácskák, aprócska kertek, egymásra zsúfolódó házak, s köztük itt-ott el- pötyögtetve egy-egy mai Sátortető disszonánsán ható képe. Nosztalgia nélkül, rideg tárgyilagossággal állapítják meg: hovatovább megakadályozhatat- lanul eltűnik ez a bosnyák település. Túl, a völgy másik oldalán a Kálvária-domb markáns zöld foltja követeli a fásparkos kapcsolatot a város e két pontja között. Éppenséggel nem megvalósíthatatlan, ha nem is máról holnapra. De mi legyen a Haviheggyel? Az a közös vélemény, hogy az utat szegélyező sziklák a kápolna környékével együtt teljes védelmet igényelnek. A védetté nyilvánítandó területet a sziklák alatt ki kell terjeszteni valameddig. Meg kell nyitni a Tet'tye teret a Havihegy felé, melynek oldalába szerpentint kell vezetni. Ki kelI-e ehhez sajátítani egy házat? Vagy_ egy kert is elegendő? A z eső szemerkélni kezd, a túra vezetője megretten: ha esik, a Jakabhegyre már nem tudunk felmenni. „Me nekülünk" az eső elől, s fent fullasztóct£i fülledt hőség fogad. A Mecsek egyik jellegzetes virága, a medvehagyma most virágzik, s a fehér kis bóbiták úgy elborítják az erdőt, mintha hótakaró lenne. És a szag?... Mert ez a virág nem illatos! Az egész erdőt betölti az átható hagymaszag . . Pécs környékének történeti régmúltjába értünk, s az avargyűrű földsáncának gerincén megyünk végig, magunk mögött hagyva a kelta halomsírokat, hogy a Zsongorkőről vessünk egy pillantást a csodálatosan szép tájra, ? a képet szegényig hegynyi szürke meddőhányókra. Felkapaszkodunk az István-kilátóra is, de minek. A múlt század végén emelt, néhány éve rendbehozott torony valamikor talán csakugyan kilátó volt, de most. . . Csak a dús erdő lombozatát látni, semmi mást. Talán ha pár méterrel magasabb lenne . ., Nem messze innen egy a közelmúltunkban keletkezett dombocskára kapaszkodunk. Tetejéről jól ellátni a Misinára, a Havihegv is idelátszik. Talán egy kilátó — nem kellene sok, csak 10— 15 méter — bizonyára sokat ..behozna" a közeli és távoli környék látnivalóiból. Még a gyűrűn belül vagyunk. Elérünk a volt Pálos-kolostorhoz és az egykori erdészházhoz. A ,,volt" és az „egykori" jelzőkről senki ne higyje, hogy évszázados emlékeket kísérnek. A kolostort a felszabadulás utáni években még lakták, az erdészháznak is volt lakója az 50-es években. Ma már mindent visszavett a természet. Az omladozó falak között fák, bokrok. Még néhány év és talán a romok is eltűnnek. Mutatják a tavat, a valamikori halastavat, amelynek posványos kis vizét most csenevész nádas borítja. Két kút van itt fenn. Az egyik szabályos karos kút, működik is, csak éppen inni nem lehet belőle, mert kólis a vize. A másik, a falazott kút a kolostorudvarban van, kővel teletömve. A romok között néhány faragott fehér mészkő, szemmelláthatóan nem az előttünk álló omladék kortársai. Hát akkor? Az egyik kő a kocsi aljába kerül: szakemberek mondjanak róla véleményt. Az itt lévő szakemberek pedig a Jakabhegyről álmodoznak Igen, álmodoznak, A tavat ki lehetne tisztítani, vizet nyomatni bele... a közelmúlt években feltúrt rétet simára kellene dózerolni ... a növényzetet fel kellene frissíteni . . . az erdészházat vissza kellene porolni a természettől és kulcsos turistaházzá varázsolni .. . Micsoda paradicsom lehetne itt fenn, távol a városi zajoktól, a szennyezett levegőtől! (Egyelőre kipuffogógáz sem szennyez, hiszen utak híjjón nem lehet gépkocsival feljönni.) Az avargyűrünek ma két gazdája van. Akárcsak Hirdet, ezt is közigazgatási határ vágja ketté. A nyugati rész fölött a megye, a keleti fölött a város dirigál. Jobb lenne, ha ezt egy tenné! Igen, a Jakabhegy egységes természetvédelmi gondozást kíván. Mindegy, hogy ki a gazda, csak egy legyen, Egy és cselekvőképes! * Rövid gépkocsiét, aztán liosz- szabb gyalogút és lent vagyunk a Farkas-forrásnál, ahol úttörők akadályversenyt tartanak. A festőién szép völgyben sétaút épül, hogy ezzel is távolabb lehessen csalogatni a kirándulókat az égervölgyi tótól, amely ma a többség számára szinte az egyedüli úticél. Meg is látszik! A nemrég még bársonyosan szép pázsit csak nyomokban van meg. ülünk a tó partján, bámuljuk a lágyan fodrozó vizet. Igen, ez o Mecsek egyik gyöngyszeme lett. De több ilyen kellene . . , Sok kellene. Hogy az emberek eloszoljanak a hegyek-völgyek között. Az ürögi patakot lentebb, a Kovács-telep szélénél gáttal megfogják, tóvá terebélyesítik, s körülötte lesz az emlékpark, amelyhez — ez az ötlet is felvetődött — a Tanárképző Főiskola is adhatna valamit értékes növényállományából, hogy a park arborétum-jelleget kapjon. Arról folyik a szó, hogy a városházád ember ki akar törni a természetbe és keresi-kutatja az annak szépségeit kínáló helyeket. E szépségeket sokszor nehéz a maguk érintetlenségében átadni a közösségnek. Az Éger-völgy példázza, hogyan lehet összefogással korrigálni is a természetet. S a szakemberek elégedetten mondják: jól esik látni, hogy volt értelme a munkának . . És mintegy végszóra harsány lárma tölti be az erdőt: diakok hömpölyögnek le a gondozott hegyoldalon, mit sem törődve a sétautakkal. Valaki megjegyzi: a mértani pontossággal vezetett utak mellett nem ártana hagyni „harci ösvényeket” azoknak, akik izgalmasabbnak tartják úttalan utakon, árkon, bokron át csörtetni. t/ éső délutánba hajlik az idő. Az iskolások már eltűntek az erdőből, magunk is szedelőzködünk. Másoknak adjuk át az erdőt. Jönnek már a hétköznapi, a munkautáni kirándulók, hogy kiszellőztessék tüdejüket, felfrissítsék szervezetüket az emberkézzel megváltoztatott arcú völgyben. Hársfai István A Pécsi Bőrgyár nyári szünidőben foglalkoztat 14—18 éves DIÁKOKAT RAKTÁRI MUNKÁRA, 18 éven felülieket TERMELŐ MUNKÁRA. Jelenetkezés: Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán. A Tettye feletti sziklák mellett vezet a sétaút. \z ügyintézés könnyítéséért Üzemi államigazgatási szolgálat Baranyában Beszélgetés dr. Hazafi Józseffel, a Megyei Tanács VB titkárával Házépítés, hózbővítés, különböző engedélyek beszerzése, kutyát oltásra vinni, borfelmérés ... és még hosszan lehetne sorolni a különböző „elfoglaltságokat”, amelyek intézésére idő kell. Idő, de honnan? Vannak, akik egy-két órát a munkaidőből lopnak el, mások szabadságot kérnek ügyes- bajos dolgaik elintézésére. Legnagyobb ügyfélforgalmuk a tanácsoknak van, így természetes, hogy elsősorban o tanácsi ügyintézés könnyítése, korszerűsítése sok időt takaríthat meg. Erről beszélgettünk dr. Hazali Józseffel, a Megyei Tanács VB-titkárával. Tény, hogy a tanácsok ügyintézése az utóbbi időkben sokat változott, hatékonyabb, gyorsabb lett. Példaként említhető az úgynevezett „hatáskörök" leadásé, amellyel nemcsak önállóságuk nőtt, hanem a lakosság helyben tudja ügyeit intézni. Az ügyfélszolgálati irodák létrehozásával valóban jó szolgálatot tettek az ügyintézés könnyítéséért, a szakszerű felvilágosításért, tájékoztatásért. Nemrég pedig a Baranya megyei Tanács VB a Szakszervezetek megyei Tanácsával egyetértésben a Megyei Tanács határozatának végrehajtása érdekében kísérleti jelleggel megszervezte az üzemi Államigazgatási Szolgálatot. — Számos üzembon, intézménynél működik már a jogsegélyszolgálat a szakszervezet „gondozásában", most pedig igyekeztünk megszervezni az üzemi államigazgatási szolgálatot — mondja dr. Hazaíi József. — Pécsett például a Bőrgyárban, a Sörgyárban, a Patyolat Vállalatnál, a Tejüzemnél, Mohácson a Székes Kárpitosipari Vállalatnál, Komlón a Carbonnól, Újpetrén a termelőszövetkezetnél hoztuk letre az államigazgatási szolgálatot. Célja: az államigazgatási ügyintézés könnyítése, gyorsítása nyújtson segítséget az üzemi dolgozóknak az államigazgatási jellegű központi és helyi jogszabályok és az ügyeikben hozott államigazgatási döntések értelmezéséhez, az állampolgári jogok és kötelességek megismeréséhez. Elősegíti az államigazgatási tevékenységnek az üzemekhez közelítését, az üzemek és a tanácsi szervek kapcsolatának fejlesztését is. A dolgozóknak az ügyeik intézése előtt tájékoztatást ad az intézés módjáról, feltételeiről. De fogadja a dolgozók és az üzemi szervek közérdekű bejelentéseit és ezeket továbbítja az illetékes államigazgatási szervekhez. Mindezt feltétlen hasznosnak tartom és — bár nem régen működnek — jók a tapasztalataink. A szolgálatban részt vesz az üzem vezetőjének a szakszervezet üzemi szervével egyetértésben kijelölt megbízottja, az üzem telephelye szerint illetékes helyi tanács vb- titkára által kijelölt tanácsi dolgozó és az üzemben dolgozó tanácstag. A fogadónapokon a dolgozók számos kér désre kapnak választ, nem kell „szaladgálniok" a különböző hivatalokba tanácsért, felvilágosításért. — Az ügy intézés egyszerűsítéséről, könnyítéséről beszélünk. Ha a tanács belső adminisztrációja, az apparátus munkája korszerűsödik, ez feltétlen iá hatással van a lakossági ügyintézésre is. lártamban- keltemben számos alkalommal hallottam községi tanácsi dolgozóktól: nagyon sok jelentést, kimutatást kell készíteniük felsőbb szervek kéréséle , . . Nem lehetne-e ezt csökkenteni, ezzel is több idő jutna a lakossággal közvetlenül kapcsolatos témákra . . . — Elöljáróban hadd említsem meg, hogy a hatáskörök leadásával is jelentősen nőtt a helyi tanácsok önállósága. A hatáskörök bővítésére alapvetően jól felkészültei; a tanácsok, sikerült nagyobb zökkenők nélkül átadni-átvenni ezeket. A személyi feltételek is mind jobban adottak, — fel- készültségük, szakmai képzettségük fokozását különböző tanfolyamok segítik. Csak példaként: a jövő év végéig minden VB-titkárnak meg kell sze- rezni a főiskolai végzettséget, e| kell végezniök a tanácsakadémiát. Megyénkben huszonhárom tanácsi gyakornok készül a köz szolgálatára. Ami pedig a belső adminisztrációt illeti: a különböző jelentések készítését nagyrészt jogszabályok írják elő. Tanácsi jogsza bolyaink döntő többsége pedig 5 évnél nem idősebb. Sok az adat, a jelentéskérés? Egy helyi, községi tanácsnak évente közel 200 jelentést kell adnia, készítenie. Ez valóban sok, kétségtelen, hogy keresni kell o módját ezek csökkentésére, esetleg a különböző önálló jelentések összevonására. — Sokféle szerv sokféle adatot kér a tanácsoktól, alig győzik . . . — Kétségtelen, hogy például egy adatbank-rendszer hasznos szolgálatot tehetne, amelyik szervnek adatokra lenne szüksége, innen kérhetné. Ennek felállítása nagyon széleskörű szervezést, anyagi es személyi feltételek megteremtését igényli. — A különböző adók évenkénti kivetése is jelentős munkát igényel a tanácsoktól. Nem akarom például az ebadó adminisztrálásával kapcsolatos tanácsi munkakötelesség bonyolultságát Jiosszasan idézni, de másfajta odók adminisztrálásában is elképzelhető egyszerűsítés . . . — Va nnak is erre elképzelések. Hadd említem például, hogy számos adót több évre szólóan lehetne megállapítani, — házadót, a mezőgazdasági lakossáq jövedelemadóját, ösz- sze lehetne vonni a gépjárműadót és a kötelező gépjármű biztosítást, — a belső adminisztráció csökkenthető ezzel, ami időt szabadit tel. — Béradó . . . — Igen, — számosán felvetik: miért a termés és miért nem a terület után kell’adózni? Ennek is, annak is számos az előnye, hátránya. Van lehetőség átalány megállapításéra, ha a tanács és a termelő megegyezik az átalányban. — A további tennivalókat összeloglaló-szerüen miben látja titkár elvtárs? — Valóban csak a legfontosabbak közül: tovább kell keresni a gyors és kulturált ügyintézés lehetőségeit, a meg- lévőekkel pedig hatékonyabban élni. A jogpropaganda érdekében a jogi felvilágosító munkát még jobban a tanácsi munka szerves részévé kell tenni. Vannak még tennivalók a testületek szerepének erősítésében is, például az apparátusi szemlélet helyett iobban érzékeljék a közvélemény hangját. A jól működő ügyfélszolgálat megszervezése, a gépesítés mind-mind hozzájárulhat közös célunk, a lakosság és a tanácsok kapcsolata további fejlesztéséhez, erősítéséhez. A tanácsi munka szolgálat! A köz szolgálata. Ezt kell legjobb tudásunk szerint végezni. Garay Ferenc Egervölgy o pécsiek egyik kedvelt kirándulóhelye. 4P A Hovihegy és környéke.
