Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-04 122. szám

a Dunántúli napló 1976. május 4., kedd Olvasóinkhoz! Mától kezdve ismét ofszet Április 12-én, egy várat­lan műszaki hiba következ­tében eltörött a Pécsi Szik­ra Nyomda Saßhir 96 ofszet nyomógép kirakó szerkezete. Ettől kezdve a nyomda nem tudta vállalni a Dunántúli Napló helyi nyomtatását. Olvasóinkat tájékoztattuk ar­ról, hogy átmenetileg, amíg a nyomógépet nem tudják kijavítani, a Dunántúli Nap­lót a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat új üze­mében nyomják. Nyomdá­szok, postások áldozatkész munkájával sikerült elérni, hogy a nehéz körülmények ellenére lapunk minden nap megjelenhetett. A kaposvári nyomda géptermének dol­gozói naponta 150 ezer pél - dányban biztosították a So­mogyi Néplap és a Dunán, túli Napló nyomását. A géptörés után kértük olvasóink megértését és tü­relmét, ha lapunkat nem a szokásos előállításban és időben kapják meg. Sajnos, minden közös erőfeszítésünk ellenére sem sikerült meg­akadályozni. hogy Pécsett és a megye városaiban ne kés­sen lapunk kézbesítése. Ez­úton is elnézést kérünk ol­vasóinktól, továbbra is szá. mítva megértésükre és tü­relmükre. Az elmúlt napok­ban sokan szóvátették, hogy lapunk május 1-i számát nem kapták meg. Az ünne­pi újságok kinyomása és kézbesítése még a korábbi­aknál is nagyobb nehézsé­gekbe ütközött. Tekintettel arra, hogy lapunk késve ér­kezett Pécsre, a május 1-i ünnepségek következtében a kézbesítők sok előfizetőnk höz nem tudták a lapot el­juttatni. Mától kezdve a Dunán­túli Naplót Szekszárdon nyomjuk. Sikerült az NDK szerelőinek üzemképes álla­potba helyezniük az ott megvásárolt Saphir 96-os ofszet újságnyomó gépet. A szekszárdi nyomda vállalta, hogy amíg nem javítják ki a pécsi nyomógépet, a Du­nántúli Napló előállítását biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a már megszokott mi­nőségben kapják újra a lapot olvasóink. A szerkesz­tés, a formakészítés munká­ját továbbra is Pécsett vé­gezzük, csak a nyomásra kerül sor Szekszárdon. Az új körülmények lehetővé te­szik, hogy lapunk valamivel frissebb legyen, ugyanakkor előreláthatóan időben kerül­jön el olvasóinkhoz. A szerkesztőség a nyom­dákkal, a postával össze­fogva igyekszik biztosítani, hogy a Dunántúli Napló előállításának nehéz körül­ményei ne érintsék hátrá­nyosan az előfizetőket, a vásárlókat. Továbbra is szá­mítunk türelmükre és meg­értésükre. A szerkesztő bizottság Művésztelep a Hortobágyon ' Művésztelep nyílt hétfőn a hortobágyi csárdában. Ez al­kalommal nyolc festőművész a telep vendége, s közülük kettő Lublinból, Debrecen testvér- városából érkezett. A Hajdu- Bihar megyei Vendéglátó Vál­lalat hortobágyi fogadójában ad otthont egy hónapig a mű­vészeknek, akik majd kiállí­táson mutatják be a hortobá­gyi művésztelepen készült alko­tásokat. Május elsejét ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról.) zött dr. Vida Sándor, az MSZMP Siklós járási Bizottsá­gának első titkára, dr. Török Zsigmond, a siklósi járási hi­vatal elnöke, Czégény Lajos, az MSZMP Siklós nagyközségi Bizottságának titkárd és dr. Sárosi Mátyás tanácselnök. A hangosbemondó üdvözöl­te valamennyi kiemelkedő ered­ményt elért üzem dolgozóit: így a Kiváló Vállalat címet nyert Kesztyűgyár siklósi üze­mét, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi üzemének mun­kásait, a Községgazdálkodási Vállalatot. A siklósi május elsejei prog­ram a felvonulást követően a Várkertben folytatódott, ahol sport- és kultúrműsor fogadta az érkezőket. Szigetvár A zászlódíszbe öltözött Szi­getváron még tizenegy órakor is tartott a felvonulás. A város több mint negyven ipari és mezőgazdasági üzemeiből Hat­ezren vettek részt a demonstrá­ción. A Zrínyi téren emelt dísztribünön foglalt helyet Il­lés István, az MSZMP Sziget­vár járási Bizottságának első titkára, Pirisi János, a járási hivatal elnöke, László Emil, az MSZMP Szigetvár városi Bizott­ságának első titkára, valamint Tinusz János tanácselnök. A felvonulás befejezését kö­vetően több ezren hallgatták meg a vár szabadtéri- színpa­dán rendezett kultúrműsort: ahol a szigetvári úttörőzene­kar adott térzenét. A vár dzsá­mijában képzőművészeti kiállí­tás nyílt, a közeli sportpályán pedig különböző sportverse­nyeken vettek részt a sziget­váriak. Komló A bányászvárosban délelőtt fél tíz órakor az úttörőzene­kar és az azt követő díszszá­zad nyitotta meg a komlói fel­vonulást. A Lenin téren felál­lított dísztribünön foglaltak he­lyet a város párt-, állami és társadalmi vezetői, a Mecseki Szénbányák gazdasági és tár­sadalmi szerveinek képviselői, kitüntetett dolgozók. A kiszesek díszegyenruhás szakasza által vitt transzpa­rens a héten kezdődő komlói ifjúsági hetek programját hir­dette. A zobákiak, villamos üzemi­ek, a gépkocsi üzem dolgozói kiemelkedő munkájuk elismeré­seképpen elnyerték az Élüzem címet, a zobáki „József Attila” fejtési szocialista brigád tag­jai pedig a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést tűz­hették a kabátjukra. A város könnyűipari üzemei közül a Május 1. Ruhagyár szintén el­nyerte az Élüzem címet, a Víz­mű, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének dicsérő oklevelét, a MOM komlói gyára, vala­mint a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat a Kiváló Vállalat címet, a Be­ton- és Vasbetonipari Művek komlói üzeme pedig a Kiváló Telep címet kapta május else­je alkalmából. A menetben ott haladtak a komlói Hőerőmű dolgozói is, akik szintén része­sei voltak annak, hogy a Mi­nisztertanács és a SZOT elnök­sége Vörös Zászlaját kapta a pécsi Hőerőmű, amelyhez tar­toznak. A sportolók felvonulása Fotó: Thész Sándor Ezrek köszöntötték a felvonulókat. A járdákon „minden hely elkelt" Már majdnem délre járt az idő, mikor a bányászvárosban befejeződött a május elsejei felvonulás. A komlói demonst­ráción mintegy tizennyolcezren vettek részt. Teljes emberként Mohács A Duna parti városban, a mohácsi Farostlemezgyár dol­gozói nyitották meg a 32. sza­bad május elsejére szervezett felvonulást. A menet élén a járás és Mohács város párt-, állami és társadalmi vezetői haladtak, akik elfoglalták he­lyüket a dísztribünön. Közöt­tük volt Ambrus Lajos, az MSZMP Mohács járási Bizott­ságának első titkára, Németh Elemér, a járási hivatal elnö­ke, Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára, valamint Fischer János, a városi tanács elnöke. A vállalatok és mezőgazda- sági üzemek felvonulását kö­vetően a város általános és középiskolás tanulói zárták a demonstrációt, amelyen több mint tizenkétezren vettek részt. Levonták az állami zászlót Szombaton délben zenés őr­ségváltás volt a Parlament előt­ti Kossuth Lajos téren, a má­jus elseje tiszteletére felvont állami zászlónál. A váltásról távozó, illetve az arra érkező őrség kölcsönös tisztelgése után elhangzott az őrparancsnok je­lentése, majd az új őrség el­foglalta helyét az állami zász­lónál. Ezt követően a budapesti helyőrség zenekara térzenével szórakoztatta az egybegyűlteket. Vasárnap délelőtt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos té­ren katonai tiszteletadás köze­pette levonták az állami zász­lót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére két napon át lengett árbocán. Díjnyertes pályamű a női egyen­jogúságról Emancipáció, egyenjogúság, nők nemzetközi éve. „Kékharis- nyás magatartás”, elmosoga- tatlan edény, gyereksírás . . . Férfias nőket jelent-e vajon az egyenjogúság? Elég bonyolult dolog. Jogaink, egyenlőségünk törvényben ugyan szabályo­zott, de tudunk-e róla, aka­runk-e egyáltalán élni vele? Ezeket a kérdéseket tette fel magának dr. Némethné dr. Sólyom Eszter, a Pécsi Megyei Bíróság bírónője, amikor a Jogász Szövetség pályázatán a fakultatív témakörben a „nő- kérdést” választotta. A nők személyiségi és politikai jogai­nak fejlődése és az egyenjo­gúság problematikájának jogi kérdései című dolgozatával második díjat és a zsűri kü­lön dicséretét nyerte el. Eszter törékeny, akár egy gimnazista, pedig egy hétéves kislány édesanyja, feleség, dol­gozó nő és a Marxista-Leni­nista Esti Egyetem hallgatója. Saját személyében is mindkét követelménynek (vagy inkább eszménynek?) az emancipált nő és a családmodell követel­ményeinek igyekszik eleget ten-' ni. Mint mondja, több-keve­sebb sikerrel, kompromisszumok árán.- A magyar jogi szabályo­zás megtette a magáét az egyenjogúság sokoldalú dek­larálásában. Mi a következő lépés? nem választható el a no bio­lógiai, pszichikai sajátosságai­tól. Túlzás a feministák állás­pontja, vagy például a svéd szabadelvűeké, akik szerint a nők számára kötelező katonai szolgálatot kellene bevezetni. A nő ne úgy legyen egyenlő, hogy a férfihoz hasonuljon, hanem úgy, hogy nőként tel­jesen kibontakozhasson. Az emberi élet reprodukálása csakis a nőkre hárul. S erről a gyönyörű hivatásról nem sza­bad lemondani. Az is igaz, hogy amíg a nők heti 30—40 órát fordítanak a háztartásra, addig úgy érezhetik, hogy két bőrt nyúznak le róluk és még ehhez jön a gyermeknevelés és a sok egyéb rájuk háruló apró-cseprő dolog. Amíg a társadalom csak részben tud­ja levenni vállunkról a ház­tartás, a gyereknevelés gond­ját, addig elég fáradságos dolog számunkra az emanci- pálódás, valljuk be őszintén. Kitüntetések május 1. alkalmából A szakszervezeti munkáért ki­tüntetés arany fokozatát kapta: Simon Sándor, az Ércbánya Vállalat Szakszervezeti Bizott­ság közgazdasági bizottságá­nak vezetője, Kovács István, a Kossuth bánya vájára, Bódi Ist­ván BÉV, SZB bérfelelőse, dr. Berkes György, a Megyei Föld­hivatal igazgatója, dr. Kincses József, cfz Egyesült Egészség- ügyi Intézmények főorvosa, Spengler Józselné, a Harkányi Fürdő Vállalat dolgozója, Bá­náti József, a Vasutas Területi Bizottság szociálpolitikai bizott­ságának vezetője, Dencz Kon- rád, a Pécsi Vontatási Főnök­ség lakatosa, Tóth József, a Villányi Állami Gazdaság dol­gozója, Merényi Ferenc, a Szi­getvári Állami Gazdaság dol­gozója, Nagy László, az SZMT munkavédelmi felügyelője, Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbánya Vállalat SZB-titkára. A szakszervezeti munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát kapta: Kun Sándor, a MÉV ll-es üzem vájára, Gyenge Ferenc, a Zo­bák-bánya vájára, Tóth Antal aknász, Pécsbánya, Gungl Já­nos, a Vasas-bánya SZB-titká­ra, dr. Falusy Zsigmond, a Pé­csi Postaigazqatóság dolgozó­ja, Katona György, a B. m. Tejipari Vállalat SZB-titkára, dr. Bodor Károly, a Szigetvári Kórház főorvosa, Sáska János­áé pécsváradi körzeti ápolónő, Tóth István, a BÉV műhelybi­zottságának titkára. Rentz Já­nos, a Mohácsi Farostlemez- gyár munkavédelmi felügyelője, Molnár Béla, az AGROKER dolgozója, Csőmé János, a Szentlőrinci ÁG, Jakabos Dé- nesné, a Bólyi ÁG, Dani Jó­zselné, a Pécsi ÁG dolgozója, Baka Antal, a MÁV Pécsi Von­tatási Főnökség villanyszerelő csoportvezetője, Balázs László, a Pécsi Vízmű SZB-titkára, Csökli Józselné, a Pécsi Bútor­gyár dolgozója, Kovács Loránd- né, az SZMT könyvtárosa, dr. Fekete Béla általános iskola igazgató, Szabó Jánosné SZMT- tag. 135 aktívának pedig okle­vél kitüntetést adományoztak.1 A kitüntetéseket az SZMT vezetői, az ágazati szakmák központjai és megyei bizottsá­gai, valamint a kiváló vállalat ünnepségeken adták át. ic 1976. május 1., illetve az 1975. évi kimagasló munká­jukért a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: Oszterman Ferencné, a Car­bon Könnyűipari Vállalat, Do­hai Gyuláné, a Carbon Köny- nyűipari Vállalat, Oszvald Já­nosné, a Carbon Könnyűipari Vállalat, Szávics Lajosné, a B. m. Patyolat Mosoda Válla­lat, Künsztler Antal, a B. m. Patyolat Mosoda Vállalat, Bá- rácz Istvánná, a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat, Bajai István, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat dolgozói. Az 1975. évi gazdasági ered­ményei alapján a Könnyűipari Minisztérium és a HVDSZ köz­pontja „Dicsérő Oklevél" ki­tüntetésben részesítették: a Mohácsi Vegyesipari Vállalatot, és a B. m. Patyolat Mosoda Vállalatot. — A jogi szabályozás, amely a felszabadulás után mindjárt elkezdődött, csak a törvényes kereteit adja meg az egyenjo­gúságnak. A többi már raj­tunk múlik. Nőkön, férfiakon egyaránt. A társadalmi tudat megváltozása, egy új család­eszménykép kialakítása az el­következendő évtizedek fel­adata. Még ma is a hazánk­ban lévő családmodellek igen nagy százaléka férfiközpontú, polgári típus, ahol a nő szere­pe a családi keretek megszer­vezése és tartalommal való megtöltése. Ami igen meglepő és figyelemre méltó, hogy még az iskolák is ilyen szerep­re tanítanak. Egy szociológiai felmérés kimutatta, hogy az általános iskolai könyvek ol­vasmányaiban „a mama ott­hon van, főz, mos, vasal és a gyerekeket neveli, a papa pedig hivatalba jár, üzemben dolgozik, tanul ...” — Sokszor leltettem már a kérdést magamnak, másoknak is, hogy vajon jól járunk-e mi nők a mindenáron való emancipálódással, hisz kétszer annyit vállalunk magunkra. Az emancipáció kérdése—- Van-e emancipált nőideál társadalmunkban? — Nincs. Hiába beszélnek az egyetemek, vagy egyes szak­mák elnőiesedéséről, a sta­tisztikai adatok azt mutatják, hogy a komoly felkészülést kí­vánó munkahelyeken vezető posztokon a nők száma már jóval kevesebb. Amíg az érett­ségivel rendelkező nőknek csak 5 százaléka, addig a férfiak­nak 24 százaléka vezető, értel­miségi foglalkozású. Vagyis a nők megfelelő szellemi felté­telek mellett sem vállalhatnak olyan munkakört, amelyet egy alacsonyabb végzettségű férfi is elvállalhat. így jogosan fel­vetődhet a kérdés, hogy va­jon a jelenlegi intézkedések mennyiben segítik elő a szo­cialista nőtípus tudatosulását. Azt kell elérni, hogy ne okoz­zon konfliktust a nőknél az anyai hivatás és a foglalkozás, a munka teljes emberként va­ló ellátása. Dr. Sólyom Esztert pénteken az Elnöki Tanács bíróvá vá­lasztotta, Baranya egyik leg­fiatalabb bírónője ma kezdi munkáját a siklósi Járásbíró­ságon.---- ... Dr. Varga Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents