Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-04 122. szám

1976. május 4., kedd Dunántúlt napló 3 Enyhíteni a munkaerőhiány okozta gondokat Mikor menjünk vásárolni? Már szinte közhelyszerűen hangzik, a kereskedelem az az ágazat, amely a legnagyobb munkerőhiánnyal küszködik. Mindezt sok-sok adattal alá lehetne támasztani, ezek közül csak egy-kettőt: az utóbbi tíz évben a kereskedelem forgal­ma megkétszereződött, ugyan­ezen idő alatt az üzletek, áru­házak száma 47 260-ról csupán 55 122-re emelkedett, a boltok­ban dolgozók száma pedig 181 ezerről 149 ezerre nőtt. Mind­ezek következtében Budapes­ten már nem egy példa van arra, hogy új egységeket nem lehet nyitni, vagy — ami már nemcsak a fővárosban fordul elő — a munkaerőhiány miatt szűkíteni kell a meglévő üzletek nyitvatartási idejét. Hogyan le­hetne ebből a helyzetből ki­törni? Sajátos helyzetben Kézenfekvőnek látszik, hogy ilyen esetben a hatékonyság növelése, a munkaidő jobb ki­használása a teendő. Ám a kereskedelemben ez nem olyan könnyű, mint például az ipar­ban. Lássuk az érveket. A ke­reskedelmi vállalatokkal szem­ben felállított követelményrend­szer egyik fő eleme — az ipar- vállalatokéval azonosan —• a gazdaságos működés. A másik azonban olyan jellegű, amely az előbbinek sok területen gát­jává válik, de mégis meg kell valósítani. Ez az úgynevezett társadalmi elvárás, amely vég­eredményben a vásárlóközön­ség érdekeinek figyelembevéte­lét jelenti. Ami a technikai oldalt ille­ti, a kereskedelemben a gépe­sítés nemigen jár munkaerő­megtakarítással, csak a kiszol­gálás kulturáltságát növeli. És a szervezés oldalán? Az egyes boltokban megvalósítható szer­vezési megoldásokat a terület lakosságának jellemzői — a vevőkör korösszetétele, foglal­kozója struktúrája stb. — be­folyásolják, ezért egy-egy tu­dományosan kidolgozott mód­szert sem lehet automatikusan alkalmazni bármely egységben. Feltétlenül figyelembe kell ven­ni a helyi adottságokat, amivel tulajdonképpen a módszer konkrét alkalmazását az egy­ség vezetőjére bíztuk. Azonban bármilyen jól felkészültek is a hálózati egységek vezetői, nem várható a módszer olyan ha­tékonyságú alkalmazása, mint egy koncentrált ipari üzemben. Sorban állnak ✓ a vásárlók Az ipari munkával ellentét­ben nem lehet cél a kereske­delemben a munka folyama­tosságának biztosítása, hiszen ehhez a vevőknek sorba kel­lene állniuk. A kereskedelem egyik leqjellemzőbb vonása, hogy a dolgozók munkája (fő­leg homoaén jellegű tevékeny­ségei) nem folyamatos. A for­galom szezonális, héten és na­pon belüli hullámzása bármely profilban megtalálható. Per­sze, például a ruházati keres­kedelemben a szezonális inga­dozás, az élelmiszerkereskede­lemben pedig inkább a héten és a napon belüli a jellemzőbb és ez is okozza a nagyobb gondot. Annak ellenére, hogy a na­pon belüli forgalomingadozás jelentős, a munkaidőbeosztás olyan volt, hogy a műszak kez­detekor mindenkinek munkába kellett állnia és egyenlő hosszú munkaidővel dolgoztak min­den nap. Ez a visszás helyzet elsősorban a munkaidőcsök­kentés bevezetésekor került fel­színre. Elméletileg az lett vol­na a megoldás, ha lépcsőze­tes munkakezdést és osztott műszakot vezetnek be. Ezzel le­hetővé vált volna, hogy a for­galomhoz igazított munkaerő­felhasználás valósuljon meg, ami növelte volna a hatékony­ságot, nem beszélve arról, hogy mennyivel javult volna a kiszolgálás kulturáltsága. Ez azonban a jelenlegi munka­erőhelyzetben nagyon kevés helyen valósítható meg, mert a dolgozók nemigen vállalják az ilyen munkarendet. Amikor kisebb a forgalom A megoldást tehát a másik oldalon kell keresni! A vevőket kellene olyankor a boltba csá­A vevőket kellene olyankor a boltba csábítani, amikor kicsi a forgalom bítani, amikor általában kicsi a forgalom. A vásárlás idő­pontjának megválasztása ter­mészetesen nem teljesen sza­badon történik, hiszen a nők nagy része — akik főleg az élemiszerbevásárlást végzik — dolgozik. Sokan vannak azon­ban olyanok, akik ,— ha pon­tosan tudnák és nem maguk­nak kellene megfigyelniük hosszú időn keresztül — el tud­nának menni olyankor bevásá­rolni, amikor nincs nagy for­galom. Nézzük, kiket lehetne a bolt­ba olyankor várni, amikor az eladók — a kisebb leterheltség miatt — udvariasan, gyorsab­ban kiszolgálhatnak? A befo­lyásolható vevők között először is jelentős arányt képviselnek a szülési szabadságon és a gyermekgondozási segélyen lé­vők. A két vagy több műszak­ban dolgozók is tudnának álta­lában olyankor menni a bolt­ba, amikor ott a legkeveseb­ben vannak. Egyre több terüle­ten vezetik be az úgynevezett rugalmas munkaidőt, amely szintén lehetőséget ad a vá­sárlás időpontjának szabadabb megválasztására. A nők mellett a gyerekek, a még iskolába járó fiatalok is gyakran járnak bevásárolni, akiknek a tanítás csak délután 1 vagy 2 óráig tart. Az ő fi­gyelmüket is fel lehet hívni ar­ra, hogy sokkaT qyorsabban el­intézhetik a bevásárlást, ha a legkisebb forgalmú órákban mennek a boltba. Grafikonok az üzletekben? Mint láttuk, sokan tudnának olyankor vásárolni, amikor nincs csúcsforgalom. Nem kel­lene tehát mást tenni, mint se­gíteni a vevőknek abban, hogy könnyen és gyorsan meg­ismerjék a bolt forgalomhul­lámzásának jellemzőit. írjuk ki a ' boltokban, kedves vásárló, ha tud, lehetőleg ekkor és ek­kor jöjjön bevásárolni, mert akkor kevesen vannak, gyor­sabban kiszolgálhatjuk. Te­gyünk ki jól áttekinthető gra­fikont vagy más ábrát, amiről mindenki könnyedén megálla­píthatná, hogy abban a bolt­ban, ahol a leggyakrabban vásárol, mely órákban van csúcsforgalom és mikor vannak kevesen a boltban. Egységes kivitelezés, típustervek Sergarázs épül Újmecsekalján Befellegzett Kovácstelepen az „orvgarázsoknak.” Újme- csekalján évek óta nagyfokú garázshiány tapasztalható, ezért aztán nem is lehet cso­dálkozni, hogy városszerte itt folytak a legnagyobb enge­dély nélküli gépkocsiszín- építkezések. Az Igények ki­elégítésére a Városi' Tanács építési és közlekedési osztá­lya, valamint a Pécsi Tervező Vállalat nagyszabású tervet dolgozott ki: sorgarázsok épülnek Kovácstelepen. A tervek szerint a vasútvo­naltól északra, valamint a Páfrány út és az Drögi fasor déli határai között lévő terü­leten létesülnek a garázsok, két ütemben, szövetkezeti alapon. Az első ütem előre­láthatólag még idén meg­valósul. Jelenleg az UNIBER- en keresztül a kisajátítás fo­lyik, ezt követően le kell bon­tani a Rozmaring utcától délre elterülő engedély nél­küli garázsokat. Mivel ilyen arányú munkát nem lehet egyéni kezcfeményezésseb vé­gezni, az építkezés típuster­vek alapján történik. Már a telek eladásának is feltétele lesz az egyéni kivitelezés. Az illetékesek nem szólnak be­le, hogy a garázs házilag, vagy szakértő kivitelezésében készül e, a lényeg annyi, hogy minden egyes építkezésnél legyen felelős szakértő sze­mély. Az idén fölépítendő száztíz gépkocsiszír után jövőre kö­vetkezik a második ütem: ekkor néqyszázötvenkét két­szintes garázs épül. Újme- csekalján több mint kétszáz igénylőt tartanak nyilván. 1976-ban még aligha enyhül a garázs-ínség, hisz a bol­dog száztízbe nem kerülhet be mindenki. A . második ütemben viszont minden igénylő sorra kerül. Az épí­tési engedélyben természete­sen kötelezik a résztvevőket a tereprendezési munkálatok elvégzésére, a megközelítő út megépítésére, a későbbiek­ben fenntartására. Ilyen nagy mennyiségű ga­rázs-sor építése eleve újsze­rű kezdeményezés, még in­kább az, ha figyelembe vesz- szük, hogy szövetkezeti ala­pon valósul meg. Feltétlenül szükség van erre, nemcsak a garázshiány miatt, hanem azért is, mert nem mindegy, hogy a vonaton érkezőknek egészen más látványt nyújt, mint a jelenleq szétszórtan látható „ilyen-olyan” építmé­nyek. Dr. Szántó Péter így tudng_ tehát a kereske­delem segíteni vásárlóinak, akik ezt bizonyára szívesen vennék és élnének is a lehe­tőséggel, hiszen szabad ide­jükből kevesebbet kellene vá­sárlással tölteni. Ugyanakkor jobb légkör alakulna ki a bol­tokban, ami nemcsak a vevők­nek, de az eladóknak is kelle­mesebb lenne. Karoliny Mártonná Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Pellérd bejáratánál részben községi beruházással, részben a gye­rekek és a szülök társadalmi munkájával játszóteret építenek Fotó: Erb János M agyarszék mun­kásközség, bár még bedolgozó ipara sincs, 900 munkaképes lakosa kö­zül 700 a környező telepü­lések (Komló, Pécs, Sásd) iparában dolgozik: ingázó. A délelőttös műszak hajna­li négykor-ötkor buszra, vo­natra ül, s délután 3—4 órakor érkezik haza. Ho­gyan élnek, mit csinálnak szabad idejükben az in­gázók? Erre kerestük a választ Magyarszéken. Magyarszéki ingázók Jelenleg még nincs hova invitálni a szórakozni vágyókat Gyenis József tanácselnök­kel és Himer László művelődé­si ház igazgatóval várjuk a félötös komlói autóbuszt. Er­ről száll le Balogh János, a Mecseki Szénbányák Kossuth bányaüzemének gépészeti mű­vezetője. — Reggel négykor indulok munkába, délután kettőkor sza­bad lennék... - mondja. — A munkahelyen pártvezetőségi tag vagyok, s elnöke az üzem­gépészethez tartozó szocialista brigádok tanácsának. Hetente 3-4 alkalommal műszak után is benn kell maradnom. Itthon a Hazafias Népfront titkára, a sportkör elnökhelyettese va­gyok. A hét 4—5 napját telje­sen kitöltik a társadalmi meg­bízatásokkal járó elfoglaltsá­gok. A brigádok hétvégeken kirándulni járnak, s hívnak . .. Ide már elvihetem a felesége­met is. Ami szabad időm ma­rad, azt a ház körül, a 200 négyszögöles szőlőben szöszmö- tölöm el. Ez a kikapcsolódás. Enyém a szőlő, a gyümölcsfák gondozása, a feleségemé a zöldségtermesztés.- 1952 óta járok be dol­gozni, azóta csináltuk a fele­ségemmel a háromszobás kom­fortos családi házat, amire büszke vagyok. Ez volt minden álmom. A tv-híradót minden este megnézem, a torna alatt vacsorázunk, s attól függően, milyen a főműsor, megnézem azt is. Ha rossz, úgyis elal­szom. Az újságokat (Népsza­badság, Pártélet, Bányamunkás, Mecseki Bányász, Népsport) naponta olvasom, erre elmegy 1-1,5 óra. Elvégeztem a mar­xista középiskolát, havonta egyszer részt veszek a politikai vitakörön az üzemben. Szép- irodalom? Látja, erre igen ke­vés időm jut. Évente 2—3 köny­vet olvasok el. Majd ha nyug­díjas leszek ... (Balogh János 45 éves). Szendrődi Irén a másik busz- szal érkezik Pécsről. Egy éve végzett Komlón, a szakmunkás- képző intézetben, s női szabó a Minőségi Ruházati Szövet­kezetben. Fél nyolckor indul, háromnegyed hatra ér haza. — Néha a munkatársaimmal elmegyünk moziba, olykor — egyik munkatársam bérletével - színházba is. Itt, Magyar­széken vagyok KISZ-tag, a rendezvényeken sem maradok Pécsett, igyekszem haza. Segí­tek a szüleimnek, akik állat­tartással foglalkoznak: meg én varrók a családra. Minden nap nézem a tv-t, általában ágy­ból. Olvasni is szoktam, ha akad rá időm, Berkesit, Szilvá- sit. Nem járok sehova, néha az ifjúsági klubba. Azért jól érzem magam . ,. — Nekem a kerti lugas min­den szabad időmet elveszi - mondja Schmidt Károly, a Be­ton és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára komlói te­lepének térmestere. — Fél négy­kor érek haza; s tavasztól őszig mindig akad tennivaló a szőlőben. Tagja vagyok a művelődési ház irodalmi szín­padának, a sportkör vezetősé­gének. Egy délutánomat elvisz a totózás, kollektiven csináljuk. Keveset olvasok, ez az igazság: kéthavonként egy kisebb köny­vet. Nem vagyok KISZ-tag, de velük járok színházba. A tv- ben a sportközvetítéseket né­zem meg, s egy-egy jónak ígérkező filmet. Jó lenne, ha más művészeti körök is működ­nének a művelődési házban, s bemutatókat tartanának egy­másnak. Szívesen részt vennék egy fotószakkör munkájában is. A művelődésre, önművelődés­re itt, a faluban kellene lehe­tőségeket teremteni. Az a baj, az önművelés nehezen megy, nem mindenki adja rá a fe­jét. Ha valaki irányítaná az ilyen törekvéseket, tanítana bennünket. . . (Schmidt Károly 26 éves.) Kővári Sándor lakatos a szén­bányáknál. Munkaidőn kívül nem marad a vállalatnál. Itt­hon a magyarszéki KlSZ-alap- szervezet titkára. Mindene o futball: az Egyetértés SE tag­ja, hetente kétszer jár edzés­re. Minden szabad idejét az ifjúsági klubban tölti. Itt mag­nóznak, beszélgetnek, vetél­kedőket tartanak, tv-t néznek. Úgy tervezi, elvégzi a targon­cavezetői tanfolyamot, jó ha van egy másik szakmája is az embernek. Eljár a községi párt- alapszervezet oktatására, he­tente kétszer moziba. Csak új­ságokat olvas, az irodalomra „nem szokott rá.” KISZ-titkári feladatnak tartja az otthon ülő fiatalok mozgósítását. Sok fia­talt a szülei nem engednek el az ifjúsági klubba. Várják az új művelődési ház megnyitását, mely évek óta épül, A fiataloknak ott van az if­júsági klub (gazdag program­mal), az irodalmi színpad, a Forrai István nevét viselő nagy múltú énekkar. Elmondta Hi­mer László, hogy szeretnének fotószakkört is alakítani (meg­van a felszerelés, csak a helyi ség hiányzik), meg fiatal há­zasok klubját. A magyarszéki ingázók Kom­lón, Pécsett, Sásdon, Kaposvá­ron dolgoznak, de a faluban élnek. Hogyan? Mint a többi faluban élők. Eesetleg a fize­tésük több (3—4, esetenként az 5 ^zret is eléri). A munkahelyen dolgoznak, otthon, a háztájiban is dolgoznak, este fáradtan a tv elé ülnek, elalszanak. Ha élne bennük az igény, akkor se tudnának kitörni ebből az élet­formából. Nincsenek meg pil­lanatnyilag a községben a mű­velődés, a kulturális szórakozás feltételei. Miből látszik hát mégis, hogy Magyarszék munkásközség, hogy a lakosság zöme az ipar­ban dolgozik? — Abból, hogy többet ke­resnek, jól élnek. 500 tv, 600 rá­dió van a községben, hogy a személygépkocsik száma meg­haladja a 150-et (minden ötö­dik családban van kocsi), hogy 15 millió forintjuk van a taka­rékban, hogy rendezett, szépülő község Magyarszék — sorolja Gyenis József tanácselnök. — Az ingázók azért részt vesznek a község társadalmi életében. Elkelne a községben egy nőket foglalkoztató üzem, de egyetlen környező üzem se töri magát Magyarszékért. Lassú a község fejlődésének üteme is. A terve­zett évi 8—10 lakás helyett csak 5—6 épül, mert mély, vi­zes az építkezésre kijelölt hely, a közművesítés meghaladja a tanács erejét. Megoldatlan a község ivóvízellátása is (ennek függvénye a közművesítés). Fo­lyamatban van a kisregionális vízmű tervezése, jövőre talán megkezdhetjük a munkálatokat. Az ingázók közül sok fiatal be­költözik a munkahelyére. A magyarszéki ingázók élet­vitelén nem sokat változtat az a tény, hogy ipari munkások. Mikor változik meg ez az álla­pot? Akkor, ha javulnak a mű­velődés, az önművelődés fel­tételei, s ezzel együtt változik az emberek szemlélete is. Gyürke Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents