Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-27 145. szám
Ügyintézés munkaidőben? Vinni kell a Trabantot ai Állami Biztositó kárfelvevő irodájához, mert hogy „koccantunk". Vinni kell, de csak munkaidőben, azaz reggel 8-tól kora délutánig vihető. Később nincs félfogadás. Félórai könyörgés árán egy délelőttre szóló eltávozást ad a munkahelyi főnök. Az már külön pech, hogy intézni kell a nyári túrához szükséges útlevelet is, ami ugyancsak munkaidőben intézhető, a főnök hallani sem akar újabb eltávozásról. Sebaj: majd az asszony. Ö három hete nem volt már ráutalva a főnöki jóindulatra, akkor is szakorvosi vizsgálat miatt kellett eltávozást kérnie. Két hét múlva legfeljebb kitotóz- zuk, hogy a bútor szállítása miatt ki kérjen egynapi szabadságot. Minek emiatt bosszankodni? Ugyan! Ez a rend, ez a szokás, végtére is ki kívánhatja, hogy a biztosítónál, az IBUSZ- nál, az orvosi rendelőben és a bútorszállítóknál ak\or kezdődjék a munkaidő, amikor nálunk befejeződik. Arról nem is beszélve, hogy gondolni kellene a váltott műszakban dolgozókra is, s akkor ugye ezeknél a szolgáltatási intézményeknél szintén váltott műszakban kellene dolgozni, hogy fogadhassák azt is, aki délelőtt, és azt is, aki délután dolgozik. Az efféle ide-oda futkosá- sokru (szaknyelven: a törtnapi hiányzásokra) évente elmegy összesen 600 millió munkaóra. Ha csak 10 százalékkal sikerülne csökkenteni a hiányzásokat, akkor ez százmillió munkaórát jelentene, körülbelül any- nyit, mint ha a foglalkoztatottak számát 50 ezerrel növelnék. Hatalmas tartalék! Különösen ebben a munkaerő Ínséges világban, amikor még csak remény sincs a foglalkoztatottak számának jelentősebb növelésére. E tartalékokhoz hozzá kellene férni és hasznosítani. Mindenekelőtt hozzá kellene szoktatni az illetékeseket a rendszerekben, a gazdasági tevékenység nagyobb egységeiben való gondolkodásmódhoz és el kellene sajátítani e rendszerek és nagyobb egységek komplex tervezéséhez szükséges tudnivalókat. Fel kellene ismerni, hogy a bútorszállítás, a biztosítási tevékenység, vagy éppen a különböző hivatalok munkarendje nem ütközhet azok munkaidejével, akik miatt e szolgáltatások és hivatalok léteznek. Nagy tévedés ugyanis azt hinni, hogy a termelő és a szolgáltató intézmények párhuzamos munkaideje kizárólag magánbosszúságok oka és forrása. Lenne megoldás, sokféle. Például tudomásul kellene venni, hogy nem az ügyfél van az ügyét intéző hivatalért, hanem fordítva. S ami ebből adódik: sokkal komolyabban lehetne gondolkodni — esetleg cselekedni! — az ügyben, hogy a hivatal, a szolgáltató intézmény alkalmazkodjék is az ügyfél elfoglaltságához, munkaidő beosztásához. Többek között oly módon, hogy élhetne a világszerte — és nálunk is (igaz: csak lassan — terjedő rugalmas munkaidő beosztással. Ennek lényege: akkor legyünk a hivatalban, amikor az ügyfél felkereshet bennünket. Ez szabályozható, szervezhető méghozzá oly módon, hogy a hivatalok és az ügyfelek is jól járnak. Azért, hogy ne veszítsük el azt a sokmillió munkaórát, amire égető szükség van. > Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága Aggasztóan csökken a magán iparosok száma Ebben az évben harmincmillió forint értékben gyártanak épület vizesblokk-szerelvényeket és ipari műanyagtermékeket az Egyesült Izzó pécsi elektronikai gyárának György-aknai műanyag- üzemében. A képen: modern sajtológépen készülnek a műanyag vizvezetékszifonok. Fotó: Maletics a tsz-vezetők javadalmaztatá- sát szabályozó rendelet keretein belül igyekezzenek megvalósítani, hogy a vezetők a premizálásnál a legmagasabb összeget csak akkor kaphassák meg, ha a fő ágazatok termelési eredményei a megyei átlagot elérik. (Természetesen úgy, hogy ez ne sújtsa a kedvezőtlen adottságú és az elemi kárt szenvedett szövetkezete, két.) Kozma Ferenc Javulás az új kisipari törvénytől várható Megoldódik a helyi közlekedés A tegnapi ünnepélyes útava- táson csángó népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak, a helybeli páva-kör tagjai énekkel és tánccal köszöntötték a megjelenteket, köztük Csermendi Lászlót, a KPM főosztályvezető helyettesét, Major Pált, az Aszfaltútépítő Vállalat igazgatóját és dr. Vida Józsefet, a Sásdi járási Pártbizottság első titkárát. Baranya országosan is élenjár a bekötőutak' építésében, hiszen a felszabadulás óta csaknem 300 kilométer hosszan és 556 millió forint értékben épített bekötőutakat, sok községet bekapcsolva ezzel a közlekedés vérkeringésébe — hangsúlyozta Csermendi László ünnepi beszédében. S hogy mit jelent a szárá- sziaknak a bekötőút, azt Bece Józsi bácsi Így fogalmazta meg : — Talán most már rákerülünk a térképre is, hiszen be tudnak jönni kocsival. Ha egy falunak nincs útja, az a falu olyan, mintha nem is lenne. Szóval életet kaptunk. . Varga Ágnes Évek óta csökken a magániparosok száma, s ez nemcsak megyei, hanem országos tendencia. Mint azt a tegnap délelőtti, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsági ülésén Neményi Endre, a KIOSZ Országos Központja elnökének helyettese említette, hazánkban 83 ezer főre apadt a kisiparosok száma, s ennek a számnak a négyszeresére volna szükség ahhoz, hogy elmondhassuk: a falvakban, községekben, városokban kielégítő szolgáltatást nyújt a magánszektor. Ugyanakkor igen sok a kihaló szakma; alig van cipész, ács, javító-asztalos, tetőfedő, pék. Eléggé elgondolkoztató: hazánkban az idén mindössze egyetlen fiatal választotta hivatásul a cipész- mesterséget. A kisiparosok az elmúlt évben 11 milliárd forintos termeléssel járultak a közös asztalhoz, s ezen összeg 85—88 százaléka kimondottan a szolgáltatásból adódott. Ezért aztán nem mindegy, hogy számuk a jövőben hogyan alakul. Különösen nem Baranyában, ebben a településszerkezetben „különc" megyében. Jelen pillanatban a falvaink- ban 2072 fő, városainkban pedig 1349 fő gyakorolja az ipart főfoglalkozásban és munkaviszony mellett. S mint azt a végrehajtó bizottsági ülésen Lőrincz Károly, a KIOSZ megyei titkára említette, főleq a falvakban, községekben gond a szolgáltatás szintentartása. Kisiparost a peremvidékre tórozottabban fel kell lépni. Éppen úgy, mint azon kisiparosokkal szemben, akik hasonló módon vélekednek, élnek és élősködnek A KIOSZ — mint azt Neményi Endre említette — csak a becsületes iparosok érdekeit védi maradéktalanul. Szó esett még az ülésen a kisiparosok műhelygondjairól, s dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke szóvá tette: Pécs esetében nem indokolt a magánipart a város szivébe koncentrálni, s jobban kéne támogatni a peremvidékeken ipart nyitni szándékozókat. Adópolitikánk helyes A végrehajtó bizottsáq több napirendi pont között megtárgyalta a lakosság adóztatásának helyzetét, s megállapította: megyénk adópolitikai elvei helyesek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az Erdőgazdaság 1975. évi eredményeit taglaló előterjesztést dr, Baracs József, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője szóban így egészítette ki: egyre fokozottabb ellentmondás mutatkozik a legjobb és legrosszabb gazdaságok között; a termelési értékek között közel 400 százalékos az eltérés. Éppen emiatt, az állami felügyelet keretein belül jobban kell gazdaságpolitikánk célkitűzéseit érvényesíteni. Ezért kezdeményezték a határozati javaslatok között, hogy Dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács ipari osztályának vezetője véleményében kifejtette, hogy nem minden esetben a megélhetési gondok játszanak fő szerepet abban, hogy iparengedélyüket visszaadják a kisiparosok, bár el kéne gondolkozni: a szolgáltatási árak 1968 óta változatlanok. Neményi Endre azonnal reflektált: A kisiparosok számának rohamos csökkenését remélhetőleg megállítja majd a most készülő új kisipari törvény, amely a szocialista gazdaság érdekeit messzemenően figyelembe véve az érdekeltek számos panaszát fogja orvosolni. A vb-ülésen szó esett az úgynevezett kontárkérdésről is. Nyilvánvaló, hogy társadalmi igény van a tevékenységükre, hiszen ellenkező esetben a kontár nem tudna megélni. (Egy országos felmérés: kétszer annyi kontár van hazánkban mint igazolt iparosmester.) S addig szükség is van a kontár tevékenységére, míg nem nagyban, a társadalom érdekeit sértő módon, harácsolva él köztünk. Ezek ellen a leghaMájusi virágokkal díszített, fellobogózott díszkapu fogadta tegnap a Szárászra látogatókat. Nagy ünnepet ült a falu lakossága, mert átadták a 6 kilométer hosszú bekötőutat, amely Egyházaskozárral, illetve a Bonyhád—Dombóvár főközlekedési úttal kapcsolja össze a falut. Rendszeres buszjárat A kétszáznál nem sokkal több lelket számláló kis község lakói Bikáira, Eqyházaskozárba és Komlóra járnak dolgozni. Télen-nyáron, esőben-sárban 12 kilométert kellett gyalogolni minden nap. A mocsaras Ko- zár dűlőben és a Miklós-tanya környékén sokszor olyan sár volt, hogy a lovaskocsi és a traktor is bentmaradt. Ilyenkor az élelmiszer ellátás is akadozott. A szülő asszonyokat már egy hónappal előbb bevitték a kórházba a földesút idején. Az Út- és Vasúttervező Vállalat tervei alapján tavaly májusban kezdődött a 20 millió forint értékű munka. A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága és az Aszfaltútépitő Vállalat pécsi főépítésvezetősége már decemberben átadta a közlekedésnek a bekötőutat. Akkor oz időjárás akadályozta a felső aszfaltburkolat elkészítését. A munkák során 37 000 köbméter földet mozgattak meq és több mint 27 ezer köbméter aszfaltot borítottak le. A végső befejezéshez nagy segítséget nyújtott az új aszfaltkeverő gép, amely a közelmúltban kezdte meg a termelést. A 80 —100 tonna/óra teljesítményű aszfaltkeverő gép teljes egészében kielégíti majd Baranya aszfaltigényét és már a korszerű útkövetelményeknek megfelelően, a fékhatást fokozó, ér- desebb burkolatú aszfaltot készít. Az új út hat méter széles. Szárászon, amely az egyházas- kozári községi közös tanácshoz tartozik, két buszfordulót is kialakítottak. Most folyik a bekö- tőútra vezető földutakon a sárrázók kiépítése. Hétfőtől már megindul a rendszeres buszjárat, amely Mázaszászváron keresztül Péccsel, illetőleg Dombóvárral köti majd össze a falut. A tervek szerint ősztől a szárászi iskolásokat busz viszi majd Egyházaskozárba. Ünnepélyes avatás Kádár János fogadta Mitterrand-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Francois Mitterrand-t, a hazánkban tartózkodó Francia Szocialista Párt küldöttségének vezetőjét, a párt első titkárát, Robert Pontillont és Gasten Def- ferre-t, a végrehajtó bizottság tagjait. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi helyzet, o nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéséit és véle? ményt cseréltek a két párt tevékenységéről, oz MSZMP és az FSZP közötti kapcsolatokról. A találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 145. szám 1976. május 27., csütörtök Ára: 80 fillér Szárász „rákerült a térképre” Ütavatás egy mecseki kis faluban
